Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 9., csütörtök t Az Országos Érdekegyeztető T r ■■ I r tanács ulese A kettes számú kelet-európai delegáció (Folytatás az 1. oldalról.) Ezt az újabb 4 ezer forintos alsó bérhatárt október elsejei időponttal fogadták el, azzal, hogy a fogyasztási és a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek viszont csak december elsejével kell elérniük ezt a szintet. Ugyanakkor ajánlják, hogy azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyeknél a feltételek adottak, már a megállapodásban rögzítettnél korábban emeljék fel a béreket erre a szintre. E kérdéskörrel kapcsolatban Nagy Sándor megjegyezte, hogy végre tudomásul kellene venni: a munkaerőnek is van ára, és senki se higgye azt, hogy 3700 forintból meg lehet élni. Ha pedig valahol még ilyen értékű teljesítményt sem nyújt a dolgozó, akkor ott a gondot elsősorban a vállalati gazdálkodásban, vezetésben kell keresni. Ezt követően került sor az idei minimális béremelések tárgyalására. A szakszervezeti javaslat az volt, hogy minden dolgozó bérét legalább 3 százalékkal, de legkevesebb havi 300 forinttal emeljék, s ez után az ősz- szeg után a vállalatoknak ne kelljen adót fizetniük. Ebbe a béremelésbe a kormány részéről Medgyessy Péter bel.e is egyezett volna azzal, hogy csak bizonyos költségvetési területeknek — mint például az egészségügy, az oktatás — biztosítanák a szükséges anyagi forrásokat, a többi intézménynek magának kellene azt kigazdálkodnia. Arra viszont nem látott módot, hogy a kedvezményes bérfejlesztés léhetőségét a korábbi OÉT- ülésen elfogadott trületeken — az agrárszektor és az élelmiszer-kiskereskedelem — mellett másokra is kiterjesszék. A kamara képviseletében Martos István al- elnök a minimális béremelés fix összegű meghatározásával nem tudott ugyan egyetérteni, de olyan kompromisszumos javaslattal állt elő, amely véleménye szerint a legnehezebb helyzetben lévő területeken is lehetővé tenne egy minimális bérfejlesztést. Javaslatának lényege az volt: adják meg mindenkinek a 3 százalékos bérfejlesztés lehetőségét adómentesen, de ha valahol ennél jobban nőnek a bérek, ott már a teljes bérnövekmény után adózzanak. A kedvezmények kiszélesítését Halmos Csaba sem tartotta elfogadhatónak, mivel az a bérmechanizmus rendszerét távolítaná a mostani és a jövőbeni céloktól. Ugyanakkor javasolta, hogy a béremelés felső határát ne szabják meg az ajánlásban, mert az ÓÉT legutóbbi ülésén elfogadott 10 százalékos plafon olyan vonzást jelent a vállalatok számára, hogy annak elérésére * még ésszerűtlen létszámleépítésekkel is törekednek. A tárgyaló felek azonban úgy vélekedtek, hogy valamiféle felső korlátra, még ha csak ajá.n'lás- jelleggel is, de szükség van. Az idei minimális béremelésekről végül is a tanács abban állapodott meg, hogy fenntartja korábbi ajánlását, miszerint a dolgozók bérét legalább 3 százalékkal, s legfeljebb 10 százalékkal növeljék. Ez csak ajánlás — nem kötelező —, s természetesen megfelelő többletteljesítményekkel a béreket ennél nagyobb mértékben is emelhetik. A tanács ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy legyen érzékelhető mértékű az alacsony jövedelmű, különösen a személyi jövedelemadót nem fizető dolgozók béremé lése. Ezzel kapcsolatban a SZOT képviselője bejelentette: a szakszervezetek a kollektív szerződések megkötésékor, a bélketárgyalások során 250—300 forintot tekint elfogadható mértékű emelésnek a legalacsonyabb jövedelműek számára. S bár a tanács az adómentes bér- fejlesztésekről sem a • szak- szervezetek, sem pedig a kamara javaslatát nem fogadta el, végül is arra a megállapodásra jutottak, hogy az agrárszektor, valamint az élelmiszer-kiskereskedelem mellett adómentesen 3 százalékkal emelhetik a béreket azok a vállalatok, ahol a köz- szolgáltató tevékenységből származó árbevétel eléri az összes árbevételnek legalább a felét. Ugyanezt a kedvezményt kapta meg a MÁV is. Az ÓÉT egyetért azzal, hogy azoknak a nehéz helyzetbe került gazdálkodó szervezeteknek az ügyét, amelyek még á megállapodásokból, ajánlásokból adódó minimális feladatokat Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottsága szerdán Berecz János elnökletével megvitatta a nyilvánosság és a magyar újságíró társadalom helyzetéről, törekvéseinek alakulásáról szóló tájékoztatást. A testület megállapította, hogy a nyilvánosság a tömegtájékoztatás, a politikai intézményrendszer átalakulásának átmeneti állapotát tükrözi, miközben maga is formálódik, átalakul. Hasznos, új érték a sajtóorgánumok profiljának, egyéni hangvételének erősödése. A vita során hangsúlyozták, hogy csak egyetlen nyilvánosságot tartanak elképzelhetőnek. Ennek megvalósulása érdekében a testület szorgalmazta, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó- szabadság gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátáit is magáiba foglaló tájékoztatási törvény tervezete minél előbb, még ebben az évben kerüljön az Országgyűlés elé. Kinyilvánította: e vitájává' is hozzá kíván járulni a Központi Bizottságnak a politikai nyilvánosság, a -tájékoztatási törvény politikai irányelvei, valamint a párt fejlesztése kérdéseiben kialakítandó állásfogl alásá hoz. ösztönzi, hogy a kormány mellett a közelmúltban létrejött tájékoztatáspolitikái kollégium határozza meg a kormányzat sajtópolitikájának stratégiáját, és alakítsa ki az eszközrendsem tudják végrehajtani, a szokásos államigazgatási rend keretében indokolt felülvizsgálni. A SZOT képviselője kérte, hogy a nehéz munkakörülményekkel összefüggő pótlékok — mint például a föld alatti, a veszélyességi és a készenléti pótlékok — részesüljenek adófizetési kedvezményben, s ezt a kérdést a kormányzat a lehető legrövidebb időn belül tűzze napirendre. A kamara kezdeményezésére az ÓÉT egy olyan ajánlást fogadott el, hogy a gazdálkodó szervezetek eredményüktől függően — ha van rá pénzük — az év vége, lehetőleg karácsony előtt 13. havi bért fizessenek dolgozóiknak. A tanács foglalkozott a napidíjakkal is. A kormány javaslata az volt, hogy napidíjként az étkezés számlával igazolt összege is elszámolható legyen a munkáltató által meghatározott mértékig, vagy pedig számla nélkül napi legfeljebb 60 forintig fizessenek étkezési költségtérítést. Ezzel a 60 forintos korláttal sokan nem értettek egyet, mások azt javasolták, hogy minden megkötés nélkül bízzák a munkáltatókra, mennyit fizetnek napidíjként dolgozóiknak. Az ÁBMH a javaslatokat megvizsgálja, s a napidíjak kérdésére az ÓÉT ülésén visszatérnek majd. szerét. Leszögezték: szükséges, hogy a laipalapítók ténylegesen éljenek funkcióikkal!, és ne késlekedjenek e felelősség és jog gyakorlásának vállalásával. A tanácskozáson megállapították: a párt érdekelt abban, hogy javuljanak a feltételeik a sajtó részvételére a politikai közéletben. Ennek érdekében folyamatos tájékoztatást nyújt a lapalapítóknaik, szerkesztőségeknek, újságíróknak saját politikai céljairól és tevékenységéről, a pártpolitikai döntések társadalmi hátteréről. Szoros kapcsolatra törekszik a párttag újságíróikkal, a sajtóban, valamint a lapalapítóknál működő pártbizottságokkal, továbbá alapszervezetekike!. Nyitott és együttműködést keres a pórtonkívüli újságírókkal is. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a politikai erők nézetei a sajtóban közvetlenül és ne szakmai törekvésekbe rejtve jelenjenek meg. A vélemények ütköztetését az érvek ütköztetésével tálmasszák állá, mivel a nem csak retorikájában szabad sajtó ilyen módon tud hatékonyan hozzájárulni a társadalom fejlődését célul tűző nézetek igazságának megismertetéséhez. Ebben — bármely oldálról is jelentkezik — a politikai türelmetlenség kedvezőtlen. Sajtótájékoztató a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) getlen demokratikus szervezet levelet juttatott el szerdán az MTI-hez, amelyben azt szorgalmazzák: lehessen demonstrációt tartani a Kossuth téren is Stadinger István válaszában kifejtette: eddig nem volt gyakorlat, hogy március 15-én a Kossuth téren tömeggyűlést tartsanak. A gyülekezési jogról szóló törvény — amelyet a közelmúltban fogadott el az Országgyűlés — nem teszi lehetővé demonstráció szervezését a Kossuth térre. Ebben a kérdésben semmiféle áthidaló megoldás nem képzelhető el, a jelenlegi szabályozás megváltoztatása csak törvénymódosítással lehetséges. A Parlament elnöke további kérdésekre felelve szólt az Országyűlés irodája munkájának korszerűsítéséről; elmondta: létrehoznak egy titkárságot, amely a bizottságok munkáját segíti majd. Az Országgyűlés belső rendjének szabályozása során az újságírók munka- feltételeinek megteremtésére is gondolnak, de figyelembe kell venniük azt a tényt, hogy az ülésteremben 35 sajtóhely van összesen. Az alkotmány tervezete várhatóan két olvasásban kerül az Országgyűlés elé, s ha a törvényhozó testület elfogadja a javaslatot, szavazással erősítik meg a „törvények törvényét”. Azoknak a képviselőknek a helyére, akiket választóik visszahívnak, a pótképviselő lép. Hangsúlyozták, aiz MSZMP támogatja a Magyar Újságírók Országos Szövetségének azt a törekvését, hogy a megváltozott társadalmi heUyzetben alulról építkezve megújítsa tevékenységét és szervezetét. Számít arra, hogy a megújuló önálló MUOSZ az újságírók szak- m|ai-közéleti fórumává válik, növekvő szerepet tölt be az újságírás szakmai presztízsének emelésében. A korszerűsített etikai követelmények számonkérésével a MUOSZ döntő szerepeit játszik az újságírói szabadság, tisztesség és felelősség együttes érvényesítésében. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány normatív támogatási rendszere biztosítsa az újságírók megfelelő anyagi érdekeltségét a színvonalas újságírásban. Felhívja a figyelmet airra, hogy e szakmában is jelentkezik a munkanélküliség veszélye. Szorgalmazza a szerkesztőségek, nyomdák, kiadó- és terjesztővállalatok viszonyának átfogó rendezését. A társadalompolitikai bizottság a továbbiakban véleményt cserélt az Űj Márciusi Front felhívásáról. Megvitatta az ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági ülésre való felkészüléssel kapcsolatos elképzeléseket. Kettes számú kelet-európai dieleáeió — a strasbour- gi Európai Parlament zsargonjában így nevezik azt a bizottságot, amelynek tervezteti feladata a Magyarország, Bulgária és Romania parlamentjeivel való kapcsolattartás lett volna, de végiül csak az első két feladat maradt „hatáskörében”. Az Európai Közösségek és Románia között ugyanis mindmáig nincs diplomáciai kapcsolat, így parlamentjeik között sem jöhetett létre az érintkezés. A kettes számú delegáció ezekben a napokban szokatlanul sűrű programra készül: a miagyar országgyűlés küldöttségét fogadja Stras- bourgban, s közvetlenül ezután Budapesten viszionioz- za a magyarok látogatását. Ez kissé szokatlan: általában az a regula, hogy az egyik fél vizitjét a másik a (következő évben viszonozza. Ez a mostani gesztus is kifejezésre kívánja juttatni az őszinte érdeklődést és ro- konszenvet Magyarország iránt — hangsúlyozza a bizottság elnöke, a flamand környezetvédő. Agalev mozgalom képviselője, Paul Staes. Az Európai Parlament maga is rendkívüli testület. Miért riadna vissza egy kis fcirmabontástól? Mert igaz ugyan, hogy vannak a világon soknemzetiségű testületek, ám még ha parlamenti képviselők is a tag.->- jaik, azokat saját országuk törvényhozásába választják be, ‘ s onnan delegálják őket a közös fórumba', ia|z Európai Parlamentbe viszont közvetlenül választják a képviselőket. Az idén júniusban újabb választásokra kerül sor, s a képviselőcsoportok nem nemzeti, hanem „nemzetek közötti” alapon, önkéntesen megválasztott politikai hovatartozás alapján alakulnák ki. Működési módja miatt is különleges ez a testület: .nem törvényhozó, hanem elsősorban véleményformáló szervezet. Ez behatárolja hatalmát — tagjai szüntelenül fel is vetik ezt —, ám növeli mozgásterét. Azt vitat meg, amit akar, úgy, ahogy aikair, S ha nem is alkot törvényeket (az Európai Közösségek döntéshozó szervezete a kormányok képviselőiből álló tanács), véleménye ellenében politizálni, dönteni nehéz. Az Európai Parlament pozitív szerepet játszott a KGST és a közösség közötti kapcsolatok előmozdításában, s a hazánk és az EGK között' megállapodás létre jöttéiben, amit nem sokkal később követett a diplomáciai kapcsolatok felvétele. Ezt az 1988-ban bekövetkezett fordulatot egy évvel korábban mintegy megelőzte az Európai Parlament: költségvetésében megfelelő előirányzatot tartalékolt a 'két kelet-európai és a szovjet „küldöttség” büdzséjére. (Az első számú kelet-európai „küldöttség” megbízatása Lengyelországra, Csehszlovákiára és az NDK-ra vonatkozik.) A bizottságok és delegációk összetétele a parlamenti csoportok közötti bonyolult egyensúlyozást tükrözi, általában a teljes skáláit megtalálni soraikban. Azt viszont az erőviszonyok döntik el, hogy hány bizottság élén áll egy-egy politikai irányzat valamely képviselője. A különböző európai országok környezetvédő mozgalmai 20 képviselővel rendelkeznek az 518 tagú testületben, így aránylag ritkán jutnak elnöki poszthoz. Paul Staes most először tölt be elnöki tisztséget, igaz, korábban az Ausztráliával és Üj-Zélanddal foglalkozó delegáció alelnöke volt, éppen akkor, amikor a Greenpeace hajóját elsüllyesztették Űj-Zéland partjainál. Jókor tehát: hallathatta hangját. A Bős—Nagymaros vita idején, már elnökként táviratban emlékeztette a magyar törvényhozókat arra, hogy testületének többsége ellenzi a tervet. Talán ez az egyetlen súlyosabb 'kritika, amelyet a tíztagú bizottság sokféle árnyalatot képviselő tagjaival beszélgetve hallani lehet. Inkább úgy tűnik: ha ezer kérdésben van is közöttük vita, Magyarország kedvező megítélésében egyetértenek. Paul Staes például úgy véli: ideje volt felismerni, hogy Európa nagy része a közösség határaitól keletre található, és Magyarország fejlődése, nyitási törekvése, amely • sokkal inkább hangsúlyozott, mint másutt, indokolttá teszi, hogy a delegáció elsőként, és még az európai választások előtt, közvetlen kapcsolatot teremtsen magyar partnereivel. A tapasztalatcserének két-j oldalúnak kell lennie, mondja Staes, s nem szabad úgy viselkednünk, mintha a demokrácia érvényesítésének mikéntjét nekünk kellene megszabnunk. Ez az érdekelt országokra tartozik. Közös téma lehet az olyan általános-feladatok megvitatása, mint a környezetszeny- nyeződés elleni együttes fellépés, hiszen a problémák nem állnak meg a határoknál. Staes hangsúlyozta, hogy fel fog lépni a kereskedelmi forgalom -korlátozásának gyakorlata ellen, a COCOM-lista szűkítéséért is. A bizottság egyik alelnöke egyszerre német és osztrák állampolgár. Magyarul is folyékonyan, választékosán beszél. Hazánkban az utóbbi időben újra ismertté vált. Tavaly nyáron, amijkor hét évtized után először magánemberként Magyarországon jáirt, interjút adott a televíziónak, most Bokor Péter filmjét vetítik róla. Habsburg Ottónak hívják. 76 éve született, még a császári és királyi trón várományosaként, ma a CSU listáján európai képviselő, a demokratikus Európa megteremtését hirdeti, és a kettes 'számú kelet-európai delegáció egyik legtevékenyebb tagja. Habsburg Ottó úgy véli, hogy óriási lehetőségek vannak Magyarország és a közösség közeledésére. Egyrészt azért, mert az emberi jogokat Magyarországon ma jobban, figyelembe veszik, mint bárhol másutt azokban az országokban, amelyek megfogalmazása szerint „Jalta óta elszakadtak a Nyugattól”. Magyarországon, mondja, példamutató a nemzetiségek iránti magatartás, ami azért is jelentős, mert ellenpélda a lesújtó romániai gyakorlattal szemben. Habsburg Ottó hivatalos minőségben, a bizottság al- elnökeként, először utazik majd Budapestre. A cél: minél több kapcsolatot kiépíteni, minél jobban megismerni, megismertetni az országot. Személy szerint ő mindent meg tkíván tenni a gazdasági kapcsolatok építéséért. Sanz Fernandez spanyol szocialista képviselő, a delegáció egyik tagja a pluralizmus felé tett lépéseket méltatja. Giorgio Rossetti trieszti olasz kommunista képviselő jól ismeri hazáinkat, többször is járt már nálunk. Visszautal arra, hogy a közösség és Magyarország közötti megállapodást a kommunista képviselők aktívan ösztönözték, s készek lettek volna támogatni bizonyos magyar igényeket. A közösség erre még nem volt kész, ám Rossetti derűlátó: előfordult márt, hogy egy megállapodás lejárta előtt új helyzet alakult ki, lehetővé vált további lépések megtétele. Jugoszlávia esetében is ezt történt. Rossetti szemében az, ami Magyarországén történik, rendkívül' fontos — és nem csak a magyarok számára. Baracs Dénes Intézmény érettségizett gyors- és gépírót KERES. „Belvárosban” jeligére az önéletrajzot a kiadóba kérjük. (1515) Szovjet teherszállító repülőgépek sorakoznak tebruar N-an Kabul repülőterén. A Szovjetunió légihídon küld élelmiszert és egyéb segélyt az afgán fővárosba A nyilvánosság és az újságírók helyzete Az MSZMP KB társadalompolitikai bizottságának ülése
