Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

4 Somogyi Néplap 1989. február 8., szerda OTTHON ÉS CSALÁD JÓÍZŰ CSEVEGÉSEK Hűvészek otthon Megjött az obsit Fészék. Legtalálóbban így i'.lehetne nevezni azt a lakóteret, amelyben aa agy- vagy többgienerációs család él. Amelynek tagjait a já­ték, a tanulás vagy munka után újra és újra haaahív- ja-hatzavárja atz otthoni fény — a férj, a feleség, a gyemnek —; a jól ismert illat, a nagy igonddal össze­válogatott bútarok, a meg­szokott kényelem; növé­nyeink, kedvenc Lemeze­ink és könyveink... A kaposszerdahelyi szo- ba-kcmyhás lakás épp olyan híviogatóan meleg és hangulatos lehet, mint a Ró­zsadombon épült többszintes csodapalota. Mindén a „fé­szeklakók” életviteléről, íz­lésétől, igényszintjétől és tiszitaságszeretetétől függ. Attól, hogy az adott családi körben mennyire tekintik státusszimbólumnak a sötét kolonial szekrénysort, a sáirgaréz ágyat, a kristály- csillárt, a tízezrekbe kerülő festményeket és más lakás­díszítő elemeket. Attól, hogy a ház ura vagy asszo­nya mivei fogadja a vendé­geket (már az előszobában): „Alig vártam, hogy megmu­tathassam nektek aiz ITT televíziónkat, a Becsből ho­zott videónkat, no meg a kéziperzsáinkat, melyeket az utolsó találkozásunk óta vásároltunk.” Vagy: „Iga­zán örülök, hogy eljöttetek hozzánk; meséljetek! Hogy vagytok? Merre jártatok?” Bizonyára mindannyiunk számára ismerősék e for­mulák, melyek sokat el­árulnak barátainkról, ro­Receptek RÁNTOTT RIZZSEL, MÁRTÁSSAL Hozzávalók: Egy tasak előfőzött rizs (10—12 dkg). A mártáshoz: vaj, liszt, tej, csipet sáfrány. A sárgítás- hoz, a rántottéhoz ,zsír vagy vaj, és a szükséges, általá­ban személyenként 2 darab tojás, só. Az előfőzött rizst sós víz­ben puhára főzzük. Elké­szítjük a mártást: tejjel föl­eresztjük a vaj és liszt ke­verékét, csipet sáfránnyal sárgítjuk, és mártás sűrűsé­gűre főzzük. Közben elké­szítjük a rántottat is. Tálra halmozzuk a kevés borssal ízesített rizst, leöntjük a be- samellel, és a tetejére tesz- szük a sült rántottat. Idénysailéával, uborkával tálaljuk. SAJTFELFŰJT Hozzávalók: 12 dkg liszt, 15 dkg vaj vagy Rama margarin, fél liter tej, 15 dkg reszeLt sajt, pici cukor, kevés só, bors, 8 tojás. A lisztből és a margarin­ból rántást készítünk és felöntjük a tejjel. Hozzá­adjuk a reszelt sajtot, ke­vés cukrot, sót és pici bor­sot. Jól összekeverjük és felforraljuk. Ha kihűlt, hoz­záadjuk habarással a tojá­sok sárgáját, majd a tojá­sok kemény habját. Óvato­san átkaverjük és kikent formában megsütjük. Moravcsik Miklós konaimkról és önmagunkról. Egy-agy rövidke beszélge­tés elegendő ahhoz, hogy meggyőződjünk: elsődlle­ges-e társaink értékítéleté­ben a lakás. Mi a fonto­sabb? A falra akasztott új tűzzomónckép, avagy a csa­ládtagok „fészekbezárt” éle­te (boldogsága-boldogtalan- ságaj; harmonikus-e az apa —anya, valamint a szülő— gyermek közötti kapcsolat? Miért töprengek a család „hőfokáról”, a kiegyensúlyo­zott csáládi élet jelentősé­géről? Nos, azért, mert nap­jainkban leértékelődött a család, pedig gondokkal te­li világiunkban egyetlen biz­tos támaszunk csak ez a szeretetten közösség lehet. Az otthon, a csálád meg­határozó a szerepéről, »hiva­tástudatról vallanak azok a népszerű és kevésbé ismert művészek is, akik Bayer Ilona, a tv-híradó riportere, és Németh Andrea fotómű­vész Fészek; Művészek — otthonok című interjúgyűj­teményében helyet kaptak. Színes pályarajzok, visz- szaemlékezések, kis és nagy örömök és konfliktusok tor­inak a felszínre. Gyermek- bőrbe bújt művészpapák és -mamák mesélnék szokása­ikról, közös családi prog­ramjaikról, a rendszeres ki­rándulásokról, agytrénin­gekről, szórakozásról, pi­henésről. Őszintén- és ma­gával ragadóan. „Bayer Ilona úgy tud in­timitásokat előcsalni inter­júalanyaiból, hogy közben egy pillanatra sem válik to­lakodóvá. S bár különösnek láitsaifc, mégis igaz: ezzel a Minerva gondozásában megjelent könyv előszavá­ban Pozsgay Imre. S hogy kik a beszélgető­társak? Széles a Skála! Az Almési, Balázsovits házas­pártól kiindulva Haumann Péteren, Gálvölgyi Jáno­son, Bessenyei Ferencen, Hegedűs Gézán, Kovács Éván, Dévai Nagy Kamillán, Medveczky Ádámon át Szer- vátiusz Tiborig 31 fiatal és javakarabeli színész, szob­rász, író, táncos és énekes vall arról: mit jelent szá­mára a szerelem, a házas­sági, s a gyermek; mi a kü­lönbség a művész- és a hét­köznapi élet között. Németh Andrea képei nemcsak illusztrálják a jól megkomponált interjúkat. Fekete-fehér és színes fotói olyan többletet adlnak a szövegbeli információhoz, ami csak a láttatás eszközé­vel lehetséges. igaz, hogy a kötetben megszólalók egytől egyik művészek, és ezáltal élet­módjuk, gondolkodásuk, értékítéletük nagyban eltér az átlagemberétől. De ők is szülők, akik .gyereket nevel­tek, neveLnék, akiknek a fé­szék : a kiegyensúlyozott és derűs családi légkör, a me­leg otthon, mint minden embernek, nyugalmat, biz­tonságot, hitét és erőt ad életünk megannyi megpró­báltatásához. Lőrincz Sándor Barátnőm egy kisváros viszonylag nagy gyárában dolgozik, irodai munkán. Ebben az évben betöltötte az ötvenötödiket. Ügy be­szélte meg a főnökével, hogy december 31-vel nyugdíjba megy. Amikor — még a nyáron — először mesélt róla, csu­pa derű volt. Tervei voltak. Száz terve volt! Meg arra készült, hogy végre vesz egy kutyát. Egyedül él, s amíg dolgozott, nem mert erre vállalkozni, de minden vá­gya egy aranyszőrű spániel. A vállalatnál tartóztatták volna — maradjon még né­hány évet —, de ő elszánt volt. Evek óta az a vágya, hogy még frissen, egészsé­gesen nyugdíjba menjen. A napokban találkoztunk. Levert volt. Szomorú. — Mi a baj? — kérdez­tem. A vállát vonogatta: — Tulajdonképpen sem­mi. — De látom, hogy van valami. — Hát a nyugdíj ... — De hát te akartad any- nyira! — Igen, de ... — Félsz az inflációtól? — Attól is — és elém tett egy papírt. A vállalat érte­sítése volt rajta, hogy mi­vel ekkor és ekkor nyugál­lományba vonul, menjen el vagy tíz helyre és írassa alá, hogy nincs nála semmi­lyen vállalati akármi. Mun­karuha, írógép, szerszám, könyv a kölcsönkönyvtárbái, és a többi. — Hát ezt érdemiem? — mondta csaknem sírva. — Hogy húsz év után azt hi­szik, elviszek innen valamit? — De Éva, ez csak egy formula, szabvány... — Persze. Én is tudom. Én is adtam már más kezé­be, én is írtam már alá, de akkor soha nem gondoltam, hogy mit érez az, aki obsi- tot kap ... Hát most érzem. Próbáltam jobb kedvre deríteni, elterelni a figyel­mét: — És a kutya? Meglesz a kutya? Földerült az arca: — A kisunokámmal együtt már ismerjük is ' az anyakutyát. Majd, ha ta­vasszal lesznek kölykei, ak­kor együtt választunk közü­lük. Felém fordult, s most már mosolygott: — Hülyeség az az obsit. majd csak elfelejtem... S. M. Hazánkban először mutatta be az Aenne Burda Verlag az idei tavaszi—nyári divatkol­lekcióját a Budapest Kongresszusi központban. A divatrevű több szocialista országban is látható lesz (MTI-fotó — Krista Gábor felvétele) NAPJAINK TÁPLÁLKOZÁSA Az utóbbi években ha­zánkban az egészségkárosító életmód fokozatosan terjed, s ez növeli az idült beteg­ségek kialakulásának való­színűségét. Bizonyos betegségekhez több kockázati tényező együttes megléte szükséges — egészségtelen táplálkozás, dohányzás, alkoholizmus, sportolás hiánya stb. —, de nem hagyható figyelmen kí­vül a vállalt többletmunka, a családok és közösségek összetartó erejének gyengü­lése, a fokozott városiasodás jelensége sem. A megelőzés kérdésének vizsgálatakor a táplálkozást, mint egyik rizikófaktort, ér­demes és kell közelebbről tanulmányozni. Nagy számú szűrővizsgálatok bizonyítják, hogy a magyar lakosság je­lentős része túltáplált, a ka­lóriafelesleg elsősorban álla­ti eredetű zsírokból adódik. Az átlagsúly sokszor 10—20 százalékkal meghaladja a kívánatost; ez veszélyes le­het akkor, ha a túlsúly vi­selője cukor- és szívbeteg, vagy magas • vérnyomás­ban szenved. Elhízottak­nál a magas vérnyomás csaknem háromszor gyako­ribb, mint normális testsú- lyúaknál. Járványtan! vizs­gálatok egyes rosszindulatú daganatok és az elhízás ösz- szeíüggését is igazolták. El­hízott férfiakon a vastag- és végbél, a prosztata, nő­kön az epehólyag, epeutak, az emlő, valamint a méh és petevezeték daganatai gya­koribbak, mint normális testsúlyúakon. Szervezetünk egysége ér­dekében tehát a táplálkozá­si szokásainkon változtatni kell. Sajnálatos, hogy a csa­ládok nagy százalékánál még mindig a „magyaros” étrend uralkodik. A kívána­tosnál még mindig keve­sebb a zöldfőzelék-, a gyü­mölcs- és salátafogyasztás, ami természetesen csökkent C-vitamin bevitelt is jelent. Negatív jelenségként figyel­hető meg, hogy a halfo­gyasztás mennyisége szinte évről évre változatlan. Rossz szokás a napi két­szeri ikiadós evés — főleg reggel és este —, holott a négyszeri étkezés lenne egészséges, ebből a reggeli legyen bővebb, a vacsora pedig kisebb adag. Túlzott a szénhidrátfogyasztásunk, elég sok kenyeret és cukrot viszünk szervezetünkbe. Az utóbbi szoros összefüggés­ben van a fokozott fogszú- vasodással. Mi a teendő az optimális testsúly eléréséhez? Olyan étkezési mód kiala­kítása, amely figyelembe veszi a szervezet működé­séhez szükséges energia­mennyiséget, fehérje- és ás­ványi anyagok szükségletét, vitaminok és enzimek be­épülését. Ezek ismeretében törekedni kell a bő fehérje- bevitelre, mert ez képezi a sejtek és szövetek építő­anyagát ; tejtermékekben, baromfifélékben ez megta­lálható. Vízben és zsírban oldódó vitaminokat elsősor­ban a zöldség- és főzelék­félék tartalmaznak. Gyakran iktassunk étrendünkbe e termékek magas vitamin-, és alacsony kalóriaértékük miatt, de nem hanyagolható el azon tulajdonságuk sem, hogy sejtfalaikat cellulóz alkotja, ez emésztőnedvek­ben nem oldódik, viszont a felek mozgását, és a rend­szeres székletürítést előse­gíti. A mindennapi életben el­sődlegességet kell még adni az alacsonyabb zsírtartalmú húsok és húskészítmények fogyasztásának, viszont kis­sé szoruljon háttérbe a zsír és a vaj használata, helyet­tük inkább olaj kerüljön az ételbe. A helyes táplálkozási szo­kások kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a kisgyermekes családokra, az ifjúságra és a vidéki lakos­ságra. Dr. Soproni László Migrénnek is nevezik azt a kínzó és gyakran ismétlő­dő fejgörcsöt, amely sok esetben visszavezethető a nyaki gerincoszlop vagy porckorong valamilyen ká­rosodására. Mozgásszerve­ink bizonyos hibás működé­sét azonban — legalábbis kezdeti stádiumában — gya­korlatterápiával kiküszö­bölhetjük. A bécsi ortopédiai klinika egyik jeles orvosa könnyű mozgásprogramot dolgozott ki,- amely a gerincoszlop normális funkcióját segíti helyreállítani, és meggszün- teti a nyak, és a tarkó te­rületén észlelt feszítő ér­zést. A program alapja egy fej- gimnasztiká, amelyet rend­szeresen, minden reggel el kell végezni. Aki szorgal­mas és a gyakorlatokat este is elvégzi, hamarabb számít­hat a vál t eredményre. Íme: a)—b) Fejünket előre, hát­ra és kétoldalt hajtjuk, ez­zel oldjuk fel a tarkót fe­szítő érzést. c) A merev nyakizmokat úgy lazítjuk, hogy balról jobbra és vissza félkört írunk le fejünkkel. d) Helyezzük tenyerünket a fejtetőre, és nyomjuk fe­jünket a könyökünk felé. e) Szorítsuk állunkat a mellünkre. Helyezzük ke­zünket a fejünkre, majd egy másodpercig erőteljesen nyomjuk homolokunkat a tenyerünkhöz. f) Emeljük föl a fejünket, helyezzük mindkét tenye­rünkbe az állunkat, és las­san szorítsuk lefelé, amíg mellünkig nem nyomtuk. g) Lehajtott fejünket las­san emeljük fel, és szorít­suk hátra, bele összekulcsolt kezünkbe. B. K. Fejgörcs ellen fejtorna

Next

/
Oldalképek
Tartalom