Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-08 / 33. szám

1989. február 8., szerda

Somogyi Néplap

Régóta együtt játszanak

Egyesület a városért

Világjáró zenészek Kaposváron

A nagyatádiak úgy érzik: sóikat lehetne még tenni a város csinosításáért. A megújult várossaépítő

egyesületet, amely Uitz Ferencire elnökletével dolgozik, tucatnyi gazdasági szervezet támogatja.

— Mit lehetne még tenni a város csinosításáért?

— Egyetlen kisvárosban sincs annyi szobor, mint Nagyatádon — mondta Bodzái Jenő, a városszépítő egyesület titkára. — Ez részben a szöbortelepneik köszönhető; az ott készítet* alkotások java városunkat díszíti. Mi kezdeményeztük például a „Hullámzás” című márványszobor felállítását is. Kellene még egy díszes köztéri óra a Széchenyi térre. Ez jövőre lesz kész (fél millió forintba kerül). S még vad néhány tervünk. _

— A szépítő szándék megvan, a megvalósításhoz azonban ‘kevés a pénz. Ilyen

Telt ház volt tegnap délután a kaposvári Latinca művelődési központban. Az összegyűlt iskolás közönség izgalommal yárta a koncert kezdetét, hogy muzsikálás közben láthassák világjáró művészeinket, Pege Aladárt, Szenthelyi Miklóst, Faragó Laurát és Failoni Donatellát. A koncert kezdete előtti percekben Pege Aladárral és Faragó Laurával beszélgettünk :

— Régóta játszunk együtt — mondta Page Aladár. Az elmúlt napokban Somogybán több helyen is koncerteztünk már, e kőrútunk része a mostani fellépésünk.

— Mind a ketten sokféle műfajjial próbálkoztak. Hogyan tudják ezeket összeegyeztetni?

— Az, hagy egy előadáson egymást követően ének- lek Handelt és magyar népzenét, nem okoz gondot — folytatta Faragó Laura. Én ugyanis nem a népdaléneke- sektől megszokott torokhangon .énekelek, hanem azt a technikát alkalmla- zom, amely szinte minden dalműfajnak megfelel. 1970- ben megnyertem a Magyar Televízió „Röpülj páva" népdaléneklő ~ versenyét, ugyanebben az évben Angliában egy nemzetközi népzenei versenyen is első helyen végeztem. Ezt követően jutottam el Berlinbe, a dalok fővárosába, ott sikerült elsajátítanom az említett éneklési módot.

— Hogyan fogadják külföldön a magyar népzenét, Kodály és Bartók műveit?

— Igaz a mondás, hogy a másik rétje mindig zöldebb. Kint sokkal többre értékelik ezeket a műveket, mint itthon. Bár nemrég a Zeneakadémián aiz önálló Kodály-estemet például nagy érdeklődés fogadta. Súlyt kell fektetni egy-egy népi dallam eléneklésére is. Ahogy Kodály mondta, a népdalok miniatűr remekek. Ezt végig igyekszem szem élőt tartani a pályafutásom során.

— Pege Aladár dzsesszmuzsikus vagy komolyzenész, inkább?

— Egyszerűen zenész. Mint dzsesszmuzsikus vagyok ismertebb, de gyakran játszom — mint például most is —, komolyabb darabokat. Szeretem ugyaniakkor a szólófellépéseket is, de sajnos ebből egy mai magyar nagybőgősnek nem lehet megélnie. Nem a közönségben van a hiba, inkább abban, hogy a szervezők még nem ismerték föl az ebben rejlő lehetőségeket. Nagyon sok jó nagybőgős van a világon, de ritka az olyan, aki mind a komoly-, mind a dzsessz-, vagy rockzenében egyformáin, jártas lenne. Nekem sikerült mindegyik irányt csaknem tökéletesen elsajátítanom.

— Mit csinál, ha éppen nem koncertezik?

— A Zeneakadémia egyetemi docense vagyok. Ott sem dzsesszt, hanem komolyzenét oktatok. Nem is tartanám jónak egy intéz- méíiyben — amely Liszt nevétől vált világhírűvé — dzsesszt oktatni' Mindennek meg kell találni a maga helyét.

B. T. Zs.

körülmények között mit tehet az, egyesület?

C)Ot perc

A marcali propagandista tanácskozás után beszélgettünk Lányi Györggyel, aki Lukács János KB-tikár tanácsadó csoportjának tagja.

— Kérem, mondja el, hogy lett önből a pártközpontban politikai munkatárs?

— Eredeti szakmám nyomdász, majd több évig dolgoztam az ifjúsági mozgalomban. Innen „kiöregedve”, a szakmámból adódóan kiadói-szerkesztői munkát végeztem. Ez után kerültem közelebb a pártmozgalomhoz; az Országos Szakipari Vállalat pártbizottságának titkára lettem. Közben politikailag képeztem magam és elvégeztem a közgazdaságtudományi egyetemet is. Ezek után kerültem az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályára munkatársnak. A jelenlegi átszervezések folytán vagyok egy politikai munkacsoport tagja.

— önt az elmúlt két évben többször láttuk a televízióban.

— 1986—88-ig 14 adásban a Szemtől szembe című politikai műsor szerkesztő-műsorvezetője voltam. A nyolcvanas évek közepén a változó és mindinkább kifelé nyitó pártpolitikai munka és társadalmi igény indította el ezt a műsort. Mi, a pártközpontban dolgozók úgy gondoltuk, hogy a televízió

— Százhuszaneigy tagunk van. Az 50 forintos tagdíjak is céljaink elérését szolgálják. Ezzel a pénzzel és a társadalmi segítséggel már előbbre jutunk. Az üzemek, vállalatok dolgozóiban van készség a város csinosítására. Az egyesület elnökségének tagjai között van a város főépítésze is; segítségével több javaslatunk megvalósult;. Vannak persze kényszermegoldások is.

— Elkészült a Széchenyi téren az új saroképület: lakások vannak benne és az OTP-fiök.

— Ugye, mennyire illik a tér hangulatába? Már a terveket is véleményezte az egyesület, s a tetőzet pedig éppen, a főépítész határozott követelésére lett ilyen.

— A napokban" kapták meg az egyesület .tagjai új, díszes igazolványukat.

— Ezzel is jelezni alkarjuk a városhoz tartozást és dokumentálni, hogy felelősek vagyunk a városért.

N. J.

Lányi

Györggyel

adta lehetőségeket is ki kell használnunk és párttagjainkhoz, tisztségviselőinkhez, egyáltalán a munkánk iránt érdeklődőkhöz szerettünk volna szólni. Egy olyan műsort készíteni, amelyből a napi munkájához mindenki segítséget merít. Az ötlet után mindjárt az került szóba, ki legyen a műsor vezetője, televíziós vagy politikai munkatárs. Végül úgy egyeztünk meg, hogy a pártközpontból legyen egy személy, hisz az ott dolgozók első kézből tájékozottak a napi eseményekről. Így esett rám a választás.

— Hogyan sikerült ezt az új és nem is könnyű munkát megtanulni?

— Ebben óriási segítséget nyújtott a belpolitikai rovat erre szerveződött stábja és munkatársai. Élükön a két profi televíziós: Varga Sán- dorné szerkesztő és Radó Gyula rendező.

— Tavaly decemberben befejeződött ez a műsor- sorozat; Mikor folytatják tovább?

— Egyelőre még csak tervezzük, hogy valamilyen újabb állandó politikai műsorral lépünk a nyilvánosság elé. Nagyon sokat tanultam a tv-műsorok készítése algtt és szívesen vállalnám valami hasonló politikai rétegműsor vezetését, szerkesztését a jövőben is. J. J.

Tiranai beszélgetések

HÁZTÁJI — ALBÁN MÓDRA

Albánia sajátos útja kétségkívül sajátos következményeket s eredményeket hozott. Például ma is hiányoznak olyan — .luxusnak tekintett — dolgok, mint a személykocsi, a nyaraló, külföldi utazások, vagy számtalan közfogyasztási cikk, amelyek Európa más tájain megszokott dolog. Vendéglátóim ’ elmondták, hogy ezekre egyszerűen nem volt, s most sincs pénz. A fő cél: mindenkinek legyen ruhája, munkája, s ne éhezzen senki.

Az egyenlősdiség elve mellett azonban lehetőség van arra, hogy aki — ,a mindenütt hatnapos munkahét keretein kívül — plusz jövedelemre akar szert tenni,, vállalkozhasson rá. A legkézenfekvőbb példa erre a mezőgazdaságban a háztáji rendszer. A jelenleg érvényes előírásokról Tirana környékén egy termelőszövetkezet vezetőségétől kaptam tájékoztatást. A pézai központ 9 település 750 családját fogja össze. A 4100

lakosból 1500-an dolgoznak, a felsőfokú végzettségűek száma 56, az egy lakosra számított havi fizetés 150 lek. A központ szerint kevesebb mint 500 családnak van televíziója, több mint 100-nak van mosógépe,

. legalább 200 a hűtőszekrények száma. (Albániában mb' már mind a 2500 településre eljutott a villany.) Tavaly egy .lakosra számítva évi 20 kiló húst tudtak biztosítani, idén a cél a 30 kilog- gramm.

A termelőszövetkezet munkájából nem láttunk sokat, viszont végigvezettek azon a múzeumon, amely őrzi a Nemzeti Fel- szabadítási Front alakuló kongresszusának emlékeit; és lefényképezhettük azt a széket is, amelyen Enver Hodzsa foglalt helyt 1942- be,n.

Elmondták, hogy a háztájit családi alapon alakították ki, öntözhető területből maximum 1000, gyengébb mi-nőségűből 1500 négyzetmétert adtak egy családnak. A termeszthető növények nincsenek szabályozva, az állatok közül azonban — nyúl kivételével — négylábú állatok” nem tarthatók. A háztájik termését főképp saját fogyasztásra használják, a felesleget a téesz felvásárolja, de a szabadpiacon is eladható. Az utazási költségek, az időveszteség miatt szinte kizárólag a „közösnek” adják el a háztájik feleslegét. A háíztáji- b.an magasabbak a terméshozamok — a téesz a háztájikat vetőmaggal, műtrágyával, oltványokkal segíti. E környéken egy 4 szobás lakás építési költsége 45 ezer lek. Az építő 15—20 000 lek értékben építőanyagra szóló jegyet kap az államtól. Ezt 15—20 év állatt kell törlesztenie. Albániában semmiféle adó vagy kamat nincs, s a munkahely is adhat kölcsönt 10—15 éves lejáratra. Az áttelepüléseket vagy a lakásértékesítést a tanács engedélyezi.

Az albán külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője is megerősítette: Albánia és Magyarország nem egy kérdésben éltérő álláspontot foglal el, ám ez nem lehet akadálya a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok sohasem szüneteltek, az ex port-Import értéke 20- 30 millió rubel körül alakul évek óta. Albániából mindenekelőtt dohány, cigaretta, réz és réztermékek, dé- liigyümölcs, gyógynövények, hal, kagyló, konyak és konfekció érkezik Magyarországra. Innen gépeket és berendezéseket, alumíniumot, gyógyszert, vegyi anyagokat vásárolnak főként. Tiranában épül már a magyar kenyérgyár, s a közelmúltban adtak át egy magyar szónmosót.

A külügyminisztérium illetékese kijelentette: nem baj, ha a Magyarországról érkező újságírók észreveszik a helyi sajátosságokat, furcsaságokat, szokatlan dolgokat, ha tudósításaikban jószándék és a háttér bemutatása a fő szándék.

(Folytatjuk.)

Keller Tivadar

A gimnáziumban lesz először a felvételi

Február 23-ától március 10-éig adhatják be felvételi kérelmüket, a kitöltött jelentkezési lapot azok a nyolcadik osztályt eredményesen végző tanulók, akik gimnáziumban kívánnak továbbtanulni. A Somogy Megyei Tanács művelődési osztálya módosította a továbbtanulás eddigi egységes jelentkezési rendjét; először a gimnáziumokban lesz a felvételi.

Somogybán az országos átlagnál lényegesen kevesebben tanulnak tovább gimnáziumokban, noha az itt tanuló tehetséges, jó képességű diákokra számítanak elsősorban a főiskolák, egyetemek. Az értelmiség eredeti presztízsének visszaállítása elképzelhetetlen az arányos pályaválasztás nélkül.

Ebben a tanévben előreláthatólag ötezer-hatszázöt- venen fejezik be tanulmányaikat megyénk általános iskoláiban és várhatóan kilencvenöt százalékuk továbbtanul.

— Lesz-e elég tanterem, hely a diákok . elhelyezésére? — kérdeztük a megyei művelődési osztályon.

Elmondták: ötezer-kétszáz- hetvenhét gyerek számára tudják biztosítani a középiskolákban a továbbtanulást.

A végzős tanulólétszámnak nem egészen kilencvennégy százaléka ez. Mintegy kilencven diák elhelyezéséről kell ezen felül gondoskodni még Somogybán.

Kilencszázzal több elsős iratkozik be a következő tanévben a középiskolákba. Tizennyolc új osztályt indítanak, ebből tizenegyet gimnáziumban. Bővítik a szakmunkásképzés kereteit is.

A gimnáziumba jelentkező diákoknak ajánlatos" először a speciális osztályokat „megcélozniuk”, majd aztán ha sikertelen a jelentkezés, választani az általános képzést adó gimnáziumi osztályokat. Aki nem így tesz, az köny- nyen abba a helyzetbe kerülhet, hogy az általános gimnáziumi osztályok között" már nem válogathat, noha ide minden arra érdemes jelentkezőt fölvesznek.

A szakközépiskolákba március 15-étől április 1-jéig lehet majd jelentkezni, a szakmunkásképzőkbe április 7-étől 21-éig.

Kockáztatnak azok a jó tanuló diákok is, akik inkább a szakközépiskolát kívánják választani, mint a gimnáziumot, ám ha az eredeti elképzelésük nem teljesül, bizonytalanná válhat a további szándékuk szerinti továbbtanulásuk.

H. B.

KIVÁGJUK — NE VÁGJUK!?

Nem korhadtak, csak útban vannak

Két magasba nyúló, szálegyenes platánfa áll Kaposváron a Latinca Sándor u. 9. számú épület udvarában. Hogy meddig, az már csak napok kérdése. A döntést meghozták: ki kell vágni a két egészéges fát.. .

Miről is van szó?

A két fa nyári lombkoronája teljesen beárnyékolja a lakások egy részét. Arról nem is beszélve, mondták az ott lakók, hogy az épületre hajló ágak kárt is okozhatnak a tetőben. A sok lehulló falevél pedig eltörni az ereszcsatornát. No, és a legnagyobb gond, hogy az árnyék miatt nyirkosak, hidegek a szobák.

Lassan két csoportra szakadtak a házban élő családok. Az egyiket védőnek lehetne titulálni, addig a másikat kivágáspártinak. A pillanatnyi helyzet, hogy az utóbbinak sikerült érvényesítenie akaratát. A vágás mellet kardoskodók fáradságot nem kímélve, miután a városi tanács és ezután a megyei tanács illetékesei is elutasították a „favágást”, föllebbeztek. A platánok sorsa a megyei tanács vb- titkárának, dr. Iharos Csabának a kezébe került. Ott került föl az „i”-re a pont: a fákat mégis ki kell vágni.

Ezen a ponton adjuk át az elkésett védelemnek a szót.

Hartner Rudolf városi főkertész :

— Ezek a fák 80—90 éve- ' sek. A belvárosban ez a két legöregebb platán. Teljesen egészségesek, és semmiféle veszélyt nem jelentenek. Az indokok, amiért a fákat ki szeretnék vágatni jó néhá- nyan, egész egyszerűen megszüntethetek. Itt az ideje _ ugyanis, hogy megmetsszük őket. Habár nem védett fa ez a két platán, eszmei értéke darabonként 119 000 forint. Ez a városrész nagyon szegény zöldterületben, ezért is szükségesnek érzem, hogy megmaradjon a két növény. Az igazsághoz viszont hozzátartozik: a metszéssel nem lehet teljesen megszüntetni azt a gondot, hogy a lakások ne legyenek beárnyékolva.

Hányszor és hány helyen hangzott el már, hogy környezetünket óvni, védeni kell? Az élő természet érték, akkor is, ha ezt néhány városi ember vagy csoport, önös érdektől vezérelve, nem akarja elfogadni. Hogy a fák kivágása után a füstöt eregető gyárkéményekre, az omló vakolatva vagy a rossz kilátásra fognak-e panaszkodni a platánok árnyékában élők, nem tudom. Egy biztos: azokat már nem lehet eltüntetni ...

Cs. M. P.