Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 31. szám Ára: 4,30 Ft 1989, február 6., hétfő PÁRTÉRTEKEZLET SIÓFOKON „Mozgósító pártra van szükség!" Giay Lászlót választották első titkárnak Kivételes kérelmek Újfent számolni kez­dünk. Futja-e a kosztpénz­ből a mintegy ötezer drá­gább portékára vagy sem. Miről kell lemondanunk? Különösen az alacsony­nyugdíjasokat készteti újabb számolásra az áremelkedés. Ennek előtte utánajártunk a kivételes nyugellátási ké­relmek elbírálásának. 1988-ban kétezer-három- százharminc nyugdíjas ügyé­ben érkezett kérelem az utolsó munkahelyről a So­mogy Megyei Társadalom- biztosítási Tanácshoz. Mi tekinthető ma alacsony nyugdíjnak? Az adat válto­zó, ám a múlt évi elbírálá­sok alapján nyugodtan mondhatjuk: az, akinek a nyugdija nem érte el a négyezer forintot, számítha­tott néhány száz forint emelésre. A csaknem két­ezer-négyszáz kérelemből mindösszesen százhetvenki- lencet utasítottak el. Ha kíváncsi valaki a so­mogyi nyugdíjasok nyugdíj­összeg szerinti különbségére, íme, egy sokatmondó adat a megyei társadalombiztosítási tanács elnökétől: a nyolc­vanezer nyugdíjas közül hat­vanezernek négyezer forint­nál kevesebbet visz a postás kifizetéskor. Az utolsó munkahelyen készítik elő a kivételes nyugellátási kérelmeket. Nagyatádon két üzemben szerzett tapasztalataim alap­ján hozzáfűzhetem: körülte­kintően. Az ezeregyszáz dol­gozót foglalkoztató atádi cérnagyárban a háromszáz­negyvenhét nyugdíjasnak a fele kap igazán keveset nyugdíj címén. A legtöbben kétezer-hétszáz, illetve há­romezer-ötszáz forint közötti összeget. A gyár szakszerve­zeti bizottsága tavaly hu­szonhét nyugdíjasának ké­szítette elő a kivételes nyug­ellátási kérelmét, s azóta ki is fizettek bizonyára, bár a bürokrácia még mindig erős. A dolgozók általában két- háromszáz forinttal, kivéte­les esetben négyszáz forint­tal lettek „gazdagabbak” a Soros emeléseken felül. Jártam az ötszázhetvenhat dolgozót foglalkoztató nagy­atádi Danuviában is. Itt — hetvenhat a nyugdíjasok száma — minden alacsony- nyugdíjasnál elkészítették a szükséges környezettanul­mányt, hogy megfelelően in­dokolhassák a miértet a ki­vételes nyugellátáshoz. Nyolcból öten már megkap­ták a kedvező értesítést, ketten várnak a döntésre, egy kérelmet elutasítottak. A két atádi üzemben a gondoskodás más formáiról is meggyőződhettem. A nyugdíjasoknak megjár az üzemi étkezés, a betegek föl­kereshetik a gyár orvosi rendelőjét, s évente egyszer jutalmat is kapnak. A Somogy Megyei Társa­dalombiztosítási Tanács el­nökségének tapasztalatai ar­ra hívják föl a figyelmet, hogy a szakszervezeti bizott­ságok az eddiginél jobban figyelhetnének különösen az alacsony nyugdíjjal rendel­kező idős dolgozóikra. Nem mindenhol tapasztalható irántuk olyan figyelem, mint például a Teszöv-nél, amely­nek kétezer-háromszázhar- minc nyugdíjasa közül ki- lencszázkilencvennégy kül­dött kérelmet az elbíráló megyei testülethez. Az Okisz is példásan igyekszik gondoskodni róluk. S a föl­sorolást itt befejezem, mert tulajdonképpen a példákra szerettem volna fölhívni a figyelmet. Horányi Barna Pártértekezletet tartottak szombaton Siófokon, a Dél- balaitoni Kulturális Központ nagytermében. A város és környéke kommunistáit több mint 300-an képvisel­ték, közülük 204-en szavaza­ti joggal. Az ügyrendi, vala­mint az értekezlet tisztség- viselőit megválasztó dönté­sek után Giay László, a vá­rosi pártbizottság titkára kö­szöntötte a tanácskozás résztvevőit, köztük Kleno- vics Imrét, a KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, a Központi Bizott­ság képviseletében Várnai Ferencet. (A tanácskozást a városi televízió is közvetí­tette.) A pártbizottság írás­ban kiadott beszámolójához Balassa Béla, a siófoki párt­bizottság első titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a városi pártértekezlet előkészítésé­vel a párttagság többsége egyetértett, de voltak kriti­kai észrevételek is. Ezek többsége az egytestületes pártbizottság létszámára, összetételére vonatkozott. Meggyőződésünk — mondta —, hogy nem alakult ki vég­leges és mindenkorra alkal­mas forma és eljárás, ám Vállalkozni márpedig kelll — és tudni kell. A nagyatádi Varjas Lajos har­minckét éves volt, amikor rádöbbent erre az. igazságra. Lehetőség teremtődött ak­kor a gazdasági munkakö­zösségek életrehívására, hát gondolt egyet, s belevágott. Akik ismerik, menedzsertí- pusnlak tartják. Ha nem te­hetné azt, amit ma csinál — vélik róla —, akkor elszür­külne. Akik viszont nem is­merik őt, mást mondanak ... — Akik váddal illetnek, azoknak azt szoktam mon­dani, hogy vállalkoznia min­denkinek lehet: vágjanak bele ők is álmatlan éjsza­kákkal, hazavitt 'gondokkal, éjszakáig tartó megbeszélé­seikkel, állandó ügyintézés­sel, rohangálásakkal An­nak idején aránylag kis tő­kével is el lehetett kezdeni. Azóta változott a helyzet, ám most is az . a legfonto­sabb, hogy valaki megismer­je a számok világát. Az első esztendőm azzal telit el, hogy megtanultam könyvel­tudjuk, hogy az újítások té­vedésekkel is együtt járhat­nak. Pozitív eleme volt az előkészítő munkának, hogy a taggyűléseken közvetle­nül választhatták meg a városi pártértekezlet kül­dötteit, továbbá, hogy aján­lással élhettek. A párttag­ság felelősségérzetét igazol­ja, hogy bátran élt a többes jelölés lehetőségével, és gyakorlatával. 150 alapszer­vezeti küldöttet 240 párttag közül, a delegált 21 pb-ta- got 62 jelöltből válaisztották meg. Az új pártbizottságtól azt várják a kommunista kö­zösségek, hogy a térség éle­tét meghatározó kérdések­kel foglalkozzon, új mun­kastílust és munkamódszert alakítson ki, segítse az alap­szervezetek munkáját, bá­torítsa az önállóság kitelje­sedését. Ebben a munká­ban nagy feladat hárul a politikai apparátusra. A taggyűléseken az apparátus­sal kapcsolatban is hang­zottak el észrevételek, nem mindig a realitásoknak megfelelő megállapítások. Egyesek csupán a felsőbb vezetés képviselőinek, vág­ni. Egy év kéllett, hogy rá­jöjjek arra, mit is kell csi­nálni — ez a vállalkozás lé­nyege. Ha valaki nem tud előre nézni, nem látja, hogy mire számíthat, az könnyen belebukhat a munkájába. Amikor erre rájöttem, már nagyobb feladatokat is mer­tem vállalni. Az egyik ilyen a segesdi fitting —, vagy ha úgy tetszik, tűzi-horganyzó- üzem vázszerkezetének el­készítése volt. Egy állami vállalat tett ajánlatot erre a munkára, s mi azt mondtuk, hogy a feléért megcsináljuk. És határidő előtt végeztünk, nyereséggel. Tegyük hozzá: a minőség­re senkinek sem volt pana­sza. Így történhetett meg, hqgy az atádi építési vál­lalkozó megbízást kapott a konzervgyár kétezer négy­zetméteres csarnokának el­készítésére, hogy figyelemre méltó megoldással bővítet­ték a Kossuth utcában a ta­karékszövetkezet új irodá­jának alapterületét, s az áfész őket bízta meg a bod­rehajtóirvak tartják őket, mások a gondok okozóit is bennülk látják. Tény: a tag­ság méltán vár több infor­mációt és gyakorlati segít­séget az apparátustól, amely szándéka ellenére az elvá­rásnak rendkívül nehezen tud megfelelni. További jo­gos és természetes igény, hogy a párt központi szer­vei időben és tervszerűen adjanak alapvető straté­giai, ideológiai és cselekvé­si iránymutatást, s hogy vegyék figyelembe a párt­tagok véleményét. Fontos, hogy kellő érveket kapja­nak az eligazodáshoz, a po­litika kellő képviseletéhez. A tagság határozott politikai kiállása csak ebben az eset­ben várható el. A város és térségének párttagsága, lakossága egy­re gyakrabban teszi fel a kérdést, hogy napjainkban milyen pártra lenne szük­ség? A legtöbben azt mond­ják és gondolják, hogy hite­les, vonzó, mozgósító párt­ra van szükség, amely az emberek jogos vágyát feje­zi ki politikai tevékenységé­vel. Másrészt olyan moz­galmat igényelnek, amely vicai városrészben most készülő boltjuk és a vendég­lőjük építésével. — Ezek szerint dőlt a pénz, s így ön ma millio­mos. — Megnézheti a lakáso­mat, igaz, hogy m,agy, de nem élek fényűzően. Sok­kal! fontosabb számomra, hogy a vállalkozás állóesz­közeit gyarapítsam. Sike­rült egyezségre jutni a ta­náccsal és átvettük a Tanép egykori telepét a berende­zésekkel együtt. Műhelyt építettünk, sizociális helyi­ségeket alakítottunk ki, megkezdhettük a készbeton gyártását. A tíz-tizienikét fős kollektívánkkal bátran vállalkozhatunk mindenfé­le munkára. Ez jó azért is, mert a még meglévő építő cégek kapacitása lekötött és hiányzik a megszűnt Sá- év, Tanép és Komfort telje­sítőképessége. Munka bő­ven van a városban és a környékén. S tudni kell azt is, hogy nemesük nagy mun­kák vannák, hanem kiseb­a dolgozók többségét akarja szolgálni önzetlen munká­val, nyílt képviselettel. Olyan pártot akarnak, amely pél­dát adó demokratizmussal folytatja a vitát, hozza meg döntéseit és határozatait. Olyan pártélet mellett vok­solnak, amelyben az érvek és tények, a tiszta szándék lesz a döntő, nem a beosz­tás, nem a tekintélytisztelet. Siófok és térségének kom­munistái egyre élesebben te­szik szóvá napjaink ellent­mondásait. Számolunk a feszültségekkel, az országos döntések kedvezőtlen hatá­saival, ugyanakkor köztu­dott, hogy az országosnál kedvezőbb körülmények kö­zött élünk itt a Balaton partján. Tudjuk, hogy a vá­rosban és térségében is je­len van a fény és az árny, a jómód és a szegénység, a nagyarányú lakáshiány, de területünkön is vannak el­hagyott falusi házak. A pártbizottság beszámo­lója részletesen szólt az if­júság és az értelmiség hely­zetéről, gondjairól. Az első titkár szóbeli ki­egészítőjében is hangsúlyoz­ta, hogy e két társadalmi réteg élet- és munkakörül­ményeire, közérzetére az új pártbizottságnak különösen nagy gondot kell fordítania. A jelenlegi ellentmondásos időkben minden erőnket lat­ba kell vetnünk, hogy befo­lyásunkat erősítsük — foly­tatta. — Ez nem egyszerűen az ügyekbe való beleszólás kérdése, hanem a politikai harc újszerű formája. Űj . módon kell dolgoznunk, szé- • les körben meg kell vitat­nunk az új módszereket, bátran és határozottan kell haladni az új irányvonalon. E munka nem lesz könnyebb, mint a korábbi években volt, sőt sokkal összetet­tebb, nehezebb feladatok várnak ránk. (Folytatás a 3. oldalon) A vállalkozó korszerű telepet bek is: mindent- vállalunk, amiben nyereséget látunk. Ezért is stabil az anyagi helyzetünk. Egyetlen egy banknál sem kilincseltünk még hitelekért. Ahogy be­szélgetésünk elején mond­tam, meg kellett tanulni a könyvelést. Minden munká­hoz pénzügyi tervet is ké­szítek, s ennek megfelelően szigorúan betartatom a részhatáridőket. — A vállalkozás mester­emberei hogyan keresnek a „Varjas-művekben” ? Körzeti pártbizottsági értekezlet Székes­fehérváron Grósz Károly résit vett a fórumon Tizennyolc alapszervezet csaknem 1300 kommunistá­jának a képviseletében ta­nácskozott szombaton a szé­kesfehérvári körzeti pártbi­zottság alapszervezeteinek rendkívüli pártértekezlete az MSZMP Fejér Megyei Bi­zottsága oktatási igazgatósá­gának székházában Székes­fehérvárott. A fórum mun­kájában részt vett Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára. Az eszmecserén Boros Je­nő, a székesfehérvári körze­ti pártbizottság titkára tar­tott vitaindító előadást, majd többen kifejtették vé­leményüket a párttagságot jelenleg leginkább érdeklő kérdésekről, az utóbbi he­tek—hónapok eseményeiről. Véget ért a 38. ülésszak ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL NYIKOLAJ TALIZIN Szombaton elutazott Bu­dapestről Nyikolaj Talizin miniszterelnök-helyettes, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormány­közi bizottság szovjet tago­zatának elnöke, aki részt vett a bizottság 38. üléssza­kán. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Pé­ter miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar társelnöke búcsúztatta. Je­len volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. létesített t — Az építőiparban ismert átlaghoz képest jól, de csak azok, akik valóban, jól dol­goznak, ezenkívül évente tisztességes jutalmat is fize­tek. Az más kérdés, hogy azoík akik a hétvégéken más cégektől elmennek masze- kolni, esetleg több jövede­lemhez juthatnak, de nem vágyóik biztos benne, hogy tiszta pénzhez. A mi vállal- kozásumk tisztességén, vi­szont nem eshet csorba. Nagy Jenő Az építési vállalkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom