Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
2 Somogyi Néplap 1989. február 28., kedd Magyar—jugoszláv megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyel- ország, illetve egyes európai és Európán kívüli szocialista országok olyan programokat készítenek elő, amelyek mélyreható gazdasági-politikai reformokat jelentenek. Ezzel együtt jár a tudati reform is. Az egyes válságjelenségek eltérő vonásai ellenére Magyarország és Jugoszlávia gondjai, tapasztalatai sok azonosságot mutatnák. Ezek megvitatása a két szomszédos és „nagyon baráti” ország számára kölcsönösen hasznos lehet — hangoztatta Stipe Suvar, aki reményét fejezte ki, hogy a mos. tani találkozót számos hasonló eszmecsere követi. Grósz Károly messzemenően egyetértett partnere gondolatmenetével. A két ország viszonyáról elhangzott értékelést kiegészítve reményét fejezte ki, hogy a magyar—jugoszláv kapcsolatokban dinamikus fejlődés bontakozott ki. Az együttműködés lehetőségeit — mutatott rá az MSZMP főtitkára y a két ország nem használta ki kellően. Ebben szerepe volt a korábbi előítéleteknek, egymás hiányos ismeretének, s nem utolsó sorban annak, hogy a két ország talán túlságosan is el volt foglalva belső gondjaival. Mindez akadályozta a tapasztalatok kölcsönös kamatoztatását Ennek kapcsán leszögezte: — Úgy gondoljuk, határozottabban kell tovább haladnunk azon az útón, amelyet a két párt nagy vezetői — Tito és Kádár János — alapoztak meg. A vezetők H alkalommal találkoztak, s mindig tartalmas eszmecserét folytattak. Hiszem, hogy. mi is ezen a nyomvonalon járunk. Stipe Suvar korábbi gondolatát folytatva, Grósz Károly kifejtette: — Nem hiszem, hogy a szocializmus országai a világ válságokkal leginkább átszőtt régióját alkotnák. De azt vallom, hogy a szocializmuson belüli feszültségek és válságjelenségek új megközelítési módot, új szemleletét követelnek meg. Ahhoz, hogy ez’ kialakuljon, merítenünk kell egymás tapasztalataiból, illetve a haladó erők nemzetközi élményanyagából,, tapasztalataiból. — Ahhoz, hogy a szocializmus ma előbbre tudjon haladni, egyes részterületeken vissza is kell lépnie. Tisztábban és bátrabban kell felhasználnia a fejlett kapitalizmus tapasztalatait. Osztályelőítéletek nélkül be kell építenie intézmény- rendszerébe mindazt, ami haladó és konstruktív. Elvi elkötelezettségünk, politikai meggyőződésünk többé nem lehet akadálya annak, hogy mindent felhasználjunk a viVizsgálják ki a roman lrA Magyar Népköztársaság meggyőzéssel vaJlja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és garanciákkal övezett biztosítása korunk nemzetközi biztonságának elválaszthatatlan része” — e szavaikkal kezdte felszólalását hétfőn délelőtt az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Megállapította: az emberi jogok egyetemes értékeket jelen tenek, s azok értelmezését nem sajátíthatja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyetlen társadalmi rendszer sem. A jövő elengedhetetlen feladatai közé sorolta az ENSZ keretében elfogadott emberi jogi egyezmények egyetemessé tételét. Ez a folyamat egyebek között annak felismerésére sarkallhatja az egyezményeken kívül álló államokat, hogy politikájukat és gyakorlatukat a széles körben elfogadott emberi jogi normák érvényesítésére alapozzák. A vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítésének biztosítása érdekében sürgette a létező nemzetközi ellenőrző mechanizmus teljes körű és hatékony alkalmazását. A Magyar Népköztársaság ehhez is hozzá kíván Felavatták az ország első digitális távbeszélőrendszerét Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniisztertanács elnöke hétfőn Vas megyébe látogatott. Délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott a Vas megyei országgyűlési képviselőkkel. Ezt követően Németh Miklós — Heinrich Meisel osztrák szövetségi államminiszter jelenlétében — felavatta az ország első digitális távbeszélőrendszerét. Németh Miklós avatóbeszédében hangsúlyozta: az ország 'infrastruktúrájának fejlesztése a kormány kiemelt programjai közé tariágbói, ami érték lehet, s ami a nemzeti, a nemzetközi összefogást előbbre viheti — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar pártfőtitkár végezetül örömét fejezte ki, hogy még erre az esztendőre szóló meghívást kapott vendéglátójától. Reményét fejezte ki, hogy a párbeszéd Magyarország területén is folytatódik. A tárgyalásokon felmerültek a nemzetiségekkel kapcsolatos kérdések is. Erről Grósz Károly röviden elmondta: mindkét fél kölStipe Suvar és Grósz Károly csönösen beszámolt az e téren szerzett tapasztalatairól. Kifejezték szándékukat, hogy az eddig is sikeresen vizsgázott elvek alapján tovább támogatják az együttműködést. Ezzel együtt folytatódik a nemzetiségi kérdéseket érintő politikai párbeszéd is. * * * Grósz Károly jugoszláviai látogatásának befejeztével az esti órákban visszaérkezett Budapestre. járulni oly módon, hogy el fogja ismerni az összes emberi jogi ENSZ-szerv illetékességét panaszok benyújtása esetén, akár a részes államok, akár magánszemélyek panasza az. Hóm a jelenlegi nemzetközi ellenőrző mechanizmus mellett új formák kidolgozását is javasolta. Felvetette helyszíni megfigyelő és ténymegállapító csoportok létrehozását és működtetését az emberi jogók megsértése eseteinek ki- viszgálására. Aggodalom tölt el tehát bennünket — mondta—, mert úgy látjuk, hogy Romániában súlyosan megsértik az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat. Horn hazánk támogatásáról biztosította azt a svéd kezdeményezést, hogy kerüljön sor egy különmegbízol! kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata lenne A külügyi államtitkár ezután a diszkrimináció tilalmának új, eddig nem érintett területekre való előterjesztését indítványozta'. Részletes nemzetközi szabályozást sürgetett a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelme és biztosítása érdekében. (MTI) tozik. Mint mondotta, fejlett infrastruktúra, ezen belül korszerű távbeszélő-hálózat nélkül hatékony gazdaság elképzelhetetlen. A hazai távbeszélő-hálózat megújításában a szombathelyi digitális telefonközpont üzembe helyezése az első lépés; megtétele széles körű nemzetközi együttműködés- nék köszönhető. A közre- működő osztrák, francia és kanadai cégek munkáját, se- gítőkószségét példaértékűnek nevezte, majd rámutatott: a kormány mindent megtesz azért, hogy az ezredfordulóig európai színvonalra fejlődjön hazánkban a híradás- technika. Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről A kormánynak nem célja, hogy a sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen — mondta Nyers Rezső állam- miiniszter, azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével a sztrájktörvényről és a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Az államminiszter rövid hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások megelőzésének, kiküszöbölésének a módját. A csaknem két és fél órás vita lényegében a körül folyt, hogy időszerű-e a sztrájk törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek — köztük a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság — képviselőinek álláspontja a vita során sem változott; részben eltérő okokból ugyan, de egyöntetűen elsietettnek minősítették a mai gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény megalkotását. Öry Csaba, a TDDSZ képviselője szerint a törvénytervezet elfogadása kifejezetten károsan hatna, mert konszolidáció helyett a konfrontácio irányába vinné társadalmunkat, s megnehezítené a megegyezés politikai kialakítását. A társadalmi szervezetek többsége a jogszabályi rendezésnél most fontosabbnak tartja az érdek- egyeztetés feltételeinek, s intézményrendszerének ki- akítását. Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény, hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat. A nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a munkabeszüntetéseket. Korábban az ÁBMH sem szorgalmazta a sztrájk törvényi szabályozását, de a megállapodásos rendszer kialakítására tett javaslatát sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók szervezetei nem tartották elégségesnek az esetleges konfliktusok kezeléséhez. Osztották a társadalmi szervezetek véleményét a HNF és a SZOT képviselői is abban, hogy a törvény- tervezet jelenlegi formájában korlátozó jellegű. A HNF apparátusa is azzal ért egyet, hogy a törvény ne szorítsa a gyárkapukon belülre a sztrájkot, hanem tegye lehetővé az érdekek kifejezését minden olyan gazdasági, szociális és politikai kérdésben, amely az emberek tömegeit érinti. Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara képviseletében viszont nem tudott azonosulni ezzel az állásponttal. Mint mondta: a kamara' a sztrájkot csak a munkáltatók és a munka- vállalók közötti gazdasági érdekkonfliktusok rendezésének végső eszközeként tudja értelmezni, mert a munkáltatóknak nincs ráhatásuk az egyéb problémák megelőzésére, megoldására. Ezzel kapcsolatban nagy hangsúlyt kapott a vitában, hogy — tulajdonviszonyainkból adódóan — a tulajdonosi érdekek nem különülnek el élesen a munkavállalói érdekektől, s így bizonytalan, hogy az egyeztetések során ki kit képvisel. Több kifogás érte a Munka törvénykönyvének tervezett módosítását. A társadalmi szervezetek részéről fölmerült, hogy a tervezett változtatások veszélyeztetik a független szak- szervezetek létét, s a módosított forma sem ad elegendő mozgásteret érdekeik érvényre juttatásához. Halmos Csaba — egyetértve az észrevételek többségével —, elmondta, ho-gy az 1990 végére elkészül az új Munka törvénykönyve; addig is követni kell a gazdasági élet változásait, s így indokoltnak tartja a tervezett módosításokat. A munkaügyi kormányzat nyitott minden olyan javaslat iránt, amely elősegiti, hogy jó törvény szülessék — mondta végezetül az ÁBMH elnöke. Ezért a törvényjavaslatok feletti vitát folytatni kell. A törvényjavaslatok tárgyalásának elhalasztásával viszont nem értet egyet, de arra ígéretet tett, hogy a márciusi Országgyűlés előtt ismerteti a viták során fölmerült véleményeket, észrevételeket. Független képviselők csoportjának ülése (Folytatás az 1. oldalról) az alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel; véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelvei-, vei. Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak vétójogot a parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban rögzített állam-formával, a népköztársasággal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket, törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit (Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye) ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást megtestesítő parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem. Velkey László (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az államplgári kötelességek. A vétójog lehetősége A képviselői észrevételekre" adott válaszában Fejti György kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor — mutatott rá — a közvetlen pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az, hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista. A Központi Bizottság titkára elvetette a vétójog bevezetésének lehetőségét. Úgy vélekedett: a belpolitikai helyzet nem megfelelő az alkotmányozási folyamat felgyorsításához ezen a téren megfontolt előrehaladásra van szükség. A köztársasági elnök párttag lehet, de kívánatos, hogy tevékenysége a napi politikai gyakorlat fölé emelkedjen — hangsúlyozta. Az igazságszolgáltatás jelenlegi szervezetének megtartása mellett is lehetségesnek tartotta az állampolgári jogok szószólója intézményének kialakítását. A képviselők függetlenítését lehetőségként veszi figyelembe a koncepció — mondotta —, de nem írja elő kötelező jelleggel. Végezetül nyomatékkai szólt arról, hogy az MSZMP nem akarja a saját ízlésének megfelelő parlamenttel mielőbb elfogadtatni az új alkotmányt. Értelmetlen a sietség, hiszen a politikai viszonyok változása esetén az alaptörvény támadások sokaságának szolgálna céltáblául. Az átmenetet segítheti Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, az ÚMF ügyvezető titkára tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat maga mögött. A felhívásukra történt reagálásokról kijelentette: a legtöbb alternatív szervezet pozitív választ adott javas lataikra, csupán a Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a tervezetben foglaltakat. A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti bizottság kapcsolatát vetették föl, illetve a nemzeti bizottság politikai, törvényessági jogkörét taglalták. Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban: az újonnan alakult szervezetek önállóan és nem a népfront keretében kívánnak részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság ügyrendjét. A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások, megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az állásponton van, hogy a munka- beszüntetés csak végső érdekérvényesítő eszköz legyen. A sztrájktörvényről A SZOT nevében Kósáné Kovács Magda titkár csak olyan sztrájktörvényt tartott elfogadhatónak, amzly garanciális védelmet nyújt a munkavállalóknak, nem korlátoz alapvető emberi és munkavállalói jogokat, s •egyúttal szociális érzékenységet is tükröz. Ezért a SZOT nem ért egyet a gyárkapu mögé szorított sztrájk gondolatával, vagyis azzal, hogy a munkabeszüntetés csak akkor jogszerű, ha munkahelyi konfliktusból eredően közvetlenül a munkáltató ellen irányul. Forgács Pál, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete véleményét tolmácsolva kifejtette: egyértelműen korlátozó jellegűnek tartják a sztrájktörvény tervezetét. Sérelmezik továbbá azt a kitételt, miszerint a sztrájkindítás joga a legnagyobb létszámú szak- szervezeté. Több képviselő — Séra János (Komárom megye, 10. vk.), Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) — javasolta: a pontosabb kidolgozás, a további egyeztetések és tájékozódás ér- dkeében halasszák későbbre a sztrájktörvénynek a márciusi ülésszakra tervezett megtárgyalását. Nem kis meglepetést ke! • tett a jelen levők körében, amikor Halmos Csaba államtitkár összefoglalójában kijelentette: a törvénytervezettel kapcsolatban nincsen lényegi nézetkülönbség a kormány, az alternatív szervezetek és az itt felszólalók között. Ezt indokolva rámutatott: a tervezet nem akarja a munkahelyre szűkíteni a sztrájkjogot. Lehet, hogy nem egyértelmű a paragrafus megfogalmazása, de a tervezet értelmében jogos lehet a kormányzati vagy parlamenti döntés elleni sztrájk is. Hozzáfűzte: a sztrájktörvény nem korlátozó szándékkal született, hiszen a jogalkotó tisztában van azzal!, hogy egy ilyen törvény több bajt akozna, mint a jelenlegi jogbizony, talanság.
