Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 50. szám Ára: 4,30 Ft 1989. február 28., ke^cf Magyar—jugoszláv megbeszélés Grósz Károly és Stipe Suvar tárgyalásai — Átfogó tájékoztatók Németh Miklós a Szovjetunióba látogat Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP PB tagja, az SZKP Központi Bizottságának és a Szov­jetunió Minisztertanácsának meghívására március 2-án és 3-án munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. (MTI) Független képviselők csoportjának ülése A JKSZ KB meghívására hétfőn egynapos baráti mu n kalátogatá s ra Jugoszlá­viába érkezett Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára. Ütjára elkísérte Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára; Szakai Imre, a KB nemzetközi kapcsolatok osztályának he­lyettes vezetője és Györke Sándor belgrádi magyar nagykövet. Grósz Károly és kíséreté­nek tagjai hétfőn délelőtt fél tíz órakor érkeztek meg a két ország határától mint­egy 50 kilométerre fekvő, Baranya-háromszögi Bellye közelébe, a Jelen vadász- kastélyba. A magyar párt főtitkárát és kíséretének tagjait Stipe Suvar, a JKSZ KB Elnökségének elnöke, Vaszii Tuporlkovszki, a JKSZ KB elnökségének tagja, Sztanko Sztojcsevics, a JKSZ KB elnökségi tagja, a Horvát Kommunisták Szövetsége KB-elnökségé- nek elnöke, Sztaniszlav Sztojcsevics, a JKSZ KB elnökségének végrehajtó tit­kára és Rudi Szóvá, Jugo­szlávia budapesti nagykö­vete fogadta. Grósz Károly röviddel megérkezése után megkezd­te tárgyalásait. Grósz Károly és Stipe Su­var tárgyalásai délelőtt rö­vid szünettel négy és fél óra hosszat tartottak, majd ' kötetlen eszmecsere a kö- ,‘ios ebéden folytatódott. Szokai Imre, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcso- latok osztályának helyettes vezetője az MTI tudósítójá­nak elmondta: a szívélyes, baráti légkörű találkozón áitfogó tájékoztatók hang­zottak el hazánk és déli szomszédunk belpolitikai, társadalmi, gazdasági hely­zetéről, a két pártot foglal­koztató időszerű témákról. — Igazi párbeszéd folyt — hangoztatta. — Elemezték azokat a kérdéseket, hogy a párt miként tudja érvénye­síteni társadalmi vezető sze­repét az eddigiektől eltérő módom és eltérő körülmé­nyek között. Egyetértettek: a politikai intézményrend­szernek úgy kell működnie, hogy minden érdek érvé­nyesülhessen. A kommunis­ták nem építhetik egyedül a szocializmust. Mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a jogállamiság megteremté­sére. Részletesen foglalkoztak a két országban megkezdett gazdasági reformmal, amely tág teret biztosít a külön­böző tulajdonformáknak, de változatlanul a társadalmi tulajdon marad a megha­tározó. Ezért a. társadalmi tulajdont a lehető leghaté­konyabban kell működtetni, s ezt az igazi piacgazdálko­dás megteremtésével akar­ják elérni. Az állam szere­pét a makrogazdasági fo­lyamaitok összehangolására A JKSZ és az MSZMP ve­zetői tárgyalásaik befejez­tével közös sajtóértekezletet tartottak. Stipe Suvar nyi­latkozatában mindenekelőtt köszönetét fejezte ki, hogy Grósz Károly és munkatár­sai elfogadták a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek meghívását és elláto­gattak a határmenti Bellyé- re. Mint mondta a jugo­szláv kommunisták már rég­kéül korlátozni. Hangoztat­ták: mindkét párt folytatja a meghirdetett, illetve meg­kezdett reformokat. Értékes tapasztalatcsere folyt a két országiban a nemzetiségi politika terén szerzett eddigi tapasztala­tokról. Megállapították, hogy a legutóbbi évtizedek nem­zetiségi politikájának alap- elvei kiállták az idő próbá­ját, tartósnak bizonyultak. A kétoldalú gazdasági együttműködést eredmé­nyesnek értékelték, de utal­tak rá, hogy még kihaszná­latlan lehetőségek vannak, s állást foglaltak az együtt­működés további gazdagí­óta készültek erre az esz­mecserére. A csaknem ötórás megbe­szélés tapasztalatait össze­gezve hangsúlyozta: mind­az, amit Grósz Károly tói hallott, ismerősen cseng Ju­goszláviában is. Ez arra utal, hogy az MSZMP-t és a JKSZ-t foglalkoztató prob­lémák, a két ország gond­jai igen közelállóak. A gon­dolatot általánosítva rámu­tatott: fása mellett. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében — szögezték le — azon az úton kell haladni, amely­nek alapjait Joszip Broz Tito és Kádár János fektet­te le. Szó esett a kölcsönös ta­pasztalatcserék hasznossá­géról és aláhúzták a politi­kusok, gazdasági szakembe­rek, közéleti és kulturális személyiségek, tudások, új­ságírók eddiginél is gyako­ribb, kölcsönös látogatásai­nak szükségességét. Suvar részletes tájékoztatást adott a koszovói helyzetről, a gondokról és a megoldás lehetséges módjairól. — A szocializmus világ­méretekben igen nehéz sza­kaszát éli át. Nagy megpró­báltatások, kihívások állnak előtte. Ez természetes folya­mat, amelynek oka, hogy a szocializmus fiatal, átmeneti társadalom, amely csupán egyik része a kapitalizmus és a szocializmus egyidejű létét feltételező korunknak. (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn megkezdődtek az MSZMP konzultációi a par­lamenti képvisélők csoport­jaival a megüresedő ország- gyűlési elnöki funkció betöl­téséről. A független képvise­lők csoportjának hétfőd ülé­sén, a Parlamentben Fejti György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára kért véleményt az MSZMP személyi javaslatairól, ame­lyek között Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, a parlament külügyi bizott­ságának elnöke, továbbá Pozsgay Imre és Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tagjai, államminiszterek ne­ve is felmerült. Ezzel kap­csolatban Fejti György hang­súlyozta, hogy a párt állás­pontja szerint az Országgyű­lés elnöki tisztének betölté­sére olyan személyt kívána­tos megválasztani, aki orszá­gosan ismert, közmegbecsü­lésnek örvend és kellő poli­tikai tekintéllyel rendelke­zik. Hozzátette: az ország- gyűlés új ügyrendje szerint a parlament elnökének vá­lasztására jelölőbizottságot kell felállítani. Ez a jog a Hazafias Népfrontot illeti njfg. A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy véle­kedett: fontos, hogy a ház­elnök ne csak politikai, ha­nem jogi értelemben is tisz­tában legyen a parlament lehetőségeivel, ezért ő sze­mély szerint egy jogász mel­lett szavazna. Varga Imre (országos lista) megdöbbené­sének adott hangot Pozsgay Imre és Nyers Rezső esetle­ges jelölésével kapcsolatban. Ügy hat, mintha a pártve­zetés jövőben ezt a két sze­mélyt nem venné tekintet­be — mondotta. Szűrös Má­tyás jelölésével azonban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még sarkosabban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hiba lenne Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölé­se; arra utalna, hogy az egyes vezetőkkel kapcsola­tos pártdöntéseket a kapko­dás jellemzi. Morvái László ^Budapest), vitatkozva az előtte szólókká!, kifejtette: a parlament tekintélyének nö­velését jelentené, ha markáns politikai személyiség kerül­ne a Tisztelt Ház élére. Az elhangzottakra reagál­va Fejti György elmondotta: a házelnöki funkció felérté­kelődőben van. Az Ország- gyűlés elnöke komoly politi­kai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevékenysége alap­vetően befolyásolhatja a kormányzat és a parlament egészséges, eredményes együttműködését. A független képviselők csoportja az ülésen tájéko­zódott az MSZMP Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjeszté­sét követően a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárá­hoz, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvö­zölte, hogy az MSZMP fe­lülvizsgálta téves gyakorla­tát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának meg­osztására. Emlékeztetett ar­ra, hogy volt olyan időszak az elmúlt négy évtizedben, amikor a bíróságok a poli­tikai gyilkosságok eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő je­lentősége van annak, hogy (Folytatás a 2. oldalon) KÖZÖS SAJTÓKONFERENCIA A TRÓFEA NEVE: WORLD SELECTION ’89 * - - - - - - — 1 Nemzetközi díjat nyert a Kaposplast Tavaly a Kaposplast 317 millió forintos termelési ér­tékével, 34,7 milliós nyere­ségével, több szigorú felté­telt teljesítve, eleget tett a bérklübtagság előírásainak. Ez azt jelentette, hogy húsz százalékkal tudta növelni a vállalat a dolgozók bérét, így a 263 embert foglalkoz­tató cégnél az átlagkereset túllépte az évi százezer fo­rintot: 109 ezerre ugrott föl. Ez ugyan nem jelenti azt, hogy a kaposplastosok dús­kálnak a földi javakban, de a hazai viszonyok között a fenti tények nem lebecsü­lendők. t Külföldön ugyan bizonyá­ra kevéssé érdeklődnek a bértolub magyarországi in­tézménye iránt —• s valljuk be: ez a mindenféle feltéte­lekhez kötött kivételezettség egyben azokat a keserveket is jelzi, amelyek a hazai gazdaságra rászakadtak, te­hát egy normálisan működő piacgazdaságban ilyesmire nem lenne szükség — mégis felfigyeltek Itt-ott a kis ka­posvári vállalat teljesítmé­nyére, A Kaposplast elnyerte a barcelonai Worldwide Ex­porters Promotions Center nemzetközi díjat, a World Selection ’89 trófeát. Szil­vást József igazgató erről így beszélt: — Három éven belül ez a harmadik nemzetközi dí­junk. Ez azt bizonyítja, hogy lehet viszonylag szerényebb eszközökkel is jót produkál­ni. — A legutóbbi dijat mi­képpen nyerték el? Pályázni kellett rá? Mit vizsgáltak a dijat odaitélök? — Nem 'pályáztunk, nem is kellett. Néhány kereske­delmi központ világszerte fi­gyeli nemcsak a nagy világ­cégek, hanem a kisebbek működését is. Benne va­gyunk úgy látszik egy ilyen megfigyelt körben és úgy ítélték meg, hogy méreteink­hez képest tisztes a teljesít­ményünk. — Jelent-e valamit a kis márványobeliszk, vagy csu­pán disz lesz a vitrinben? — Használhatjuk a díjat a nemzetközi forgalomban. Föltüntethetjük termékein­ken, hirdetéseinkben, nem­zetközi vásárokon és kiállítá­sokon. A Kaposplast rövid története bekerül abba a ki­adványba, amely a díj nyer­teseit ismerteti. S ami talán a legfontosabb: tevékenysé­günk és nevünk bekerül egy nemzetközi postacímjegy­zékbe, amelyet elküldenek a világ összes kereskedelmi kamarájához, ügynökségé­hez, állam i-kereskedelmi hi­vatalához. Ez üzleteket hoz­hat. Korábbi díjaink elnye­rése után is megtörtént, hogy olyan országokból kértek tö­lünk információt, árajánla­tot, mintát, amilyenekre ko­rábban nem is gondoltunk. Néhány ilyen kapcsolatfelvé- telbő azóta jövedelmező üz­let lett. — És ivalóban 'használni fogják termékeinken, levél­papírjainkon a díjjal járó emblémát? — Remélem, hoigy sikerül szakítanunk egy rossz be­idegződéssel. Igen kevés magyar vállalat használta eddig az ilyen jelvényeket. Mi sem. Valamiféle álsze­méremből, vagy nem is ér­tem pontosan, hagy milyen okból. Talán úgy véltük: fölösleges a dicsekvés. Pe­dig hát egy-egy borospalack címkéjén is ott virítanak a bor aranyérmei, s az Ilyen italt szívesebben veszik a vevők, mint a csúnya cím­kéjű és rossz lőrét. Miért ne lehetne ott egy-egy ipa­ri terméken is valahol az érmek, a dijak képe? Luthár Péter Felavatták az ország első digitális távbeszélőrendszerét Üzembe helyezték hazáinkban az első digitális távbeszélő- rendszert. Németh Miklós miniszterelnök avatta fel az új szombathelyi központban. ! (Tudósításunk a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom