Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 3., péntek Befejeződött Bécsben a haderőcsökkentési tanácskozás Előkészítették a talajt a márciusi tárgyalásokhoz Több tízezer sztrájkoló vonul a görög főváros központjába a kormány gazdaságpolitikája ellen tüntetve és magasabb béreket követelve — azután, hogy 24 órás általános sztrájkot hirdettek február 2-ra a különböző munkásszervezetek VÁRKONYI PÉTBR TÁRGYALÁSAINAK MÉRLEGE Alkalmazkodni kell Európához leti, a külügyminiszter el­mondotta: partnereink el- ' ismeréssel nyilatkoztak kül­politikánkról. Várkonyi Péter végül el­mondta az MTI tudósítójá­nak: mind Frans Adriessen- nél, az Európai Közösségek Bizottságának a külkapcsola- ■tokért felelős tagjával, mind luxemburgi és belga part­nereivel szóba került az, hogy miként alakulnak ha­zánk kapcsolatai a közös­séggel. Hangsúlyoztuk, hogy a közösséggel kötött megállapodást minél előbb konkrét tartalommal kell megtölteni. Elmondottuk: mi arra törekszünk, hogy mielőbb képesek legyünk alkalmazkodni ahhoz az új helyzethez, amit .az integ­rált piac 1992 végére terve­zett kialakítása jelent. — Kétségtelen — jegyezte meg a külügyminiszter —, hogy minden kívülálló ország aggodalommal tekint az 1992-es dátumra, tart attól, hogy hátrányos helyzetbe kerül. Tárgyaló feleink biz­tosították arról — fejezte be nyilatkozatát Várkonyi —, hogy az integrált piac lét­rehozása nem- jelent elzár­kózást, 1992-őt követően is folytatni akarják az együtt­működést más országokkal, többek között hazánkkal is, a szerződésben rögzített el­veknek megfelelően. Eltérő nézetek Belpolitikánk külföldi visszhangja Bécsben tegnap befeje­ződtek a közép-európai had­erőcsökkentésről több mint 15 éven át folytatott tár­gyalások, amelyeken a Var­sói Szerződés és a NATO ti­zenkilenc országa képvi­seltette magát, az előbbiek sorában Magyarország is. A küldöttségek 439., egy­ben utolsó ülésén elfoga­dott közös zárónyilatkozat kimondja: annak a döntés­nek folytán, hogy ez év márciusában tárgyalások kezdődnek az európai ha­gyományos fegyveres erők­ről, a közép-európai had­erőcsökkentési tárgyaláso­kon részt vett államok el­határozták e megbeszélése­ik befejezését. A most vé­get érő tárgyalások — foly­tatja a nyilatkozat — 1973 óta arra szolgáltak, hogy ál­landó jelleggel komoly párbeszéd folyjon Kelet és Nyugat között a biztonság kérdéseiről. Az első többol­dalú fórumot jelentették azoknak a problémaikörök­nek vizsgálatához, ame­lyek az európai stabilitás és biztonság szilárdítását cél­zó erőfeszítésekkel függnek össze. Az egyetértés mértéke nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a részvevőik szerződést hozhassanak lét­re. A két fél álláspontja azonban egész sor kérdés­ben közeledett egymáshoz. A résztvevők értékes tapasz­talatokat gyűjtöttek és vi­lágosabb képet kaptak ab­ban a tekintetben, hogy mi szükséges az európai fegy­veres erők s fegyverzetek kölcsönösen elfogadható és ellenőrizhető csökkentésé­nek és korlátozásának el­éréséihez — hangoztatja a bécsi zárónyiilatkozat. A záróülésen a Varsói Szerződés tagállamai nevé­ben Valerian Mihajlov nagy­követ, a szovjet küldöttség vezetője, a NATO-országok Befejeződött a JKSZ KB hétfőn reggel kezdődött plé­numa, amely az ország fe­szült válsághelyzetében a legidőszerűbb belpolitikai kérdéseket vitatta meg és határozatban rögzítette a párt soronlévő legfontosabb feladatait. A KB munkacsoportot alakított az Adria-parti Ne- umban, a törvényes előírá­sok megkerülésével épített reprezentatív üdülőnegyed körüli botrány kivizsgálásá­ra, s konkrétan négy tekin­télyes politikus, Milanko Re- novica, Mato Ándrics, Hrvo- je Istuk és Nikola Sztojano- vics felelősségének megálla­pítására. Egy másik munkacsoport azt Vizsgája ki, hogy a vaj­dasági kommunista szövet­ség tartományi bizottsága milyen körülmények között váltotta le JKSZ KB-tagsá- gáról Petar Maticsot, ia jugo­szláv Frontharcos Szövetség tavaly ősszel lemondott el­nökét. Saját kérésére felmentet­ték kb-elnökségi és köz­ponti bizottsági tagságából Vidoje Zsarkovicsot és Mar­ko Orlandicsot, akiktől há­rom héttel ezelőtt a tito- grádi tiltakozó tömeggyűlés résztvevői tisztségükről való távozásukat követelték. Többségi szavazással elfo­gadták a Szerb Kommunista Szövetség Központi Bizott­ságának azt az indítványát, hogy Azem Vlasit és Szve- tiszlav Dolasevicset zárják ki a JKSZ KB-ból, mert sú­lyos felelősség terheli őket a koszovói válság elihélyülé- séért. A kizárásra javasolt harmadik koszovói politikus­nak, Kole Shirokának azon­ban a plénum bizalmat sza­vazott. A magas párt- és állami nevében pedig Lambert Vee- nendaal nagykövet, a hol­land delegáció vezetője értékelte a közép-európai haderőcsökkentési tárgya­lásokat, majd utána mind­ketten sajtóértekezleten is kifejtették véleményüket. A szovjet diplomata meg­állapította, hogy a két ka­tonai szövetség képviselői­nek a több mint tizenöt éves erőfeszítések ellenére sem sikerült kiküszöbölniük azokat a lényeges nézetkü- lönbségket, amelyek egy­részt a célul kitűzött lesze­relési intézkedések anyagi, számszerű tartalmával, másrészt az ellenőrzési és leszerelési intézkedések megfelelő viszonyával kap­csolatban megnyilvánultak. Most már kimerült annak minden' lehetősége, hogy ezeket a különbségeket a ti­zenkilenc . ország bécsi tár­gyalásain hidalják át. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e tárgyalásoknak ne lett volna hasznuk. Az ál­láspontok alapos megisme­rése és részben közeledé­se révén mindenképpen hoz­zájárultak a Kelet és a Nyu­gat közötti kapcsolatok fej­lődéséhez, és bizonyos mér­tékben előkészítette ä ta­lajt a NATO és a Varsói Szerződés valamennyi tag­államának egész Európát felölelő katonai tárgyalá­saihoz, amelyek március elején ugyancsak az oszt­rák fővárosban kezdődnek el. Az olyan elvek és kate­góriák megvitatása, mint a kölcsönösség és az államok biztonsági érdekeinek fi­gyelembevétele, a fegyveres erők és fegyverzetek felső hlatárszintjei vagy a megfe­lelő ellenőrzés szükségessé­ge, mindenképpen hasz­nosnak bizonyult és ilyen vagy olyan formában érté­kesíthető lesz az európai hagyományos haderőről tár­gyaló új bécsi fórumon. tisztségek szétválasztásáról hozott tavaly októberi ha­tározat végrehajtását meg­kezdve a testület felmen­tett kb-tagsága alól 14 po­litikust, akik közül Stane Dolanc, Sinan Hasani és La­zar Mojszov, a jugoszláv államelnökség tagjai, vala­mint Branko Mikulics, volt szövetségi miniszterelnök a legismertebb. Az ülésen elnöklő Stefan Koroces, a kb-elnökség tit­kára bejelentette, hogy a központi bizottság legköze­lebbi ülését február 16-án, vagy 17-én tartják meg. Mihajlov rámutatott, hogy a Varsói Szerződés országai által a közelmúltban beje­lentett egyoldalú haderő­csökkentési lépések kedvező légkört teremtenek az oszt­rák fővárosban rövidesen egyidejűleg elinduló két ka­tonai-biztonsági konferen­ciához: A .,,huszonhármak" tárgyalásaihoz,, valamint a helsinki záróokmány 35 alá­író államának bizalom- és biztonságerősítési tanácsko­zásához. Mint mondotta, a VSZ-államok most jogosan várnak választ e lépéseikre, hasonlóan építő' szándékú in­tézkedések formájában. • A szovjet delegációvezető ki­fejezte reményét, hogy az egész Európára kiterjedő VSZ—NATO tárgyalásokon érvényesülni fog a Varsói Szerződés államainak afc az elgondolása, hogy a hang­súlyt nem a két katonai szö­vetség jelenlegi erőviszo­nyaira vonatkozó adatok megvitatására, a kiinduló helyzet tisztázására kell he­lyezni, hanem a megvalósí­tandó leszerelési célokra, a fegyveres erők és fegyverek elegendő felső szintjeinek megállapítására. A holland nagykövet ki­fejtette, hogy a lezáruló kö­zép-európai haderőcsökken­tési tárgyalások — úgyis mint a második világháború óta . első ízben tartott kelet— nyugati leszerelési tanácsko­zás — részvevői sok tekin­tetben úttörő munkát végez­tek. Emlékeztetett arra, hogy a fórum folyamatosan mű­ködött, s a stabilitás és eny­hülés irányában hatott akkor is, amikor az eltelt tizenöt év folyamán feszültségek voltak a két fél között. Egé­szében véve a NATO- és a VSZ-tagállamai számára hasznos „tanulási folyamat" volt ez az időszak: alaposan félmérhették, kitapasztalhat­ták egymás tárgyalási pozí­cióit és módszereit, ami bi­zonyára hasznosítható lesz a további tárgyalásokon. Han­got adott azonban annak a véleményének, hogy ezeket a tapasztalatokat nem lehet majd gépiesen „átvinni” a tizenhat NATO- és hét VSZ- tagállam tárgyalásaira, mi­vel azok az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedő teljes euró­pai térséget átfogják, s a na­gyobb földrajzi terület eleve számos sajátos s új megkö­zelítési módot is igényel majd. Lambert Veeriendaal üdvözölte, hogy a NATO után most a Varsói Szerző­dés államai is közzétették a katonai erőviszonyokról szó­ló saját adataikat, s leszö­gezte: a VSZ-adátok nyilvá­nosságra hozatalát a nyuga­ti katonai szövetség feltétle­nül előrelépésnek tekinti. Eredményes tárgyaláso­kat folytattunk mind Lu­xemburgban, mind Belgi­umban a kapcsolatok erő­sítéséről — mondotta Brüsz- szelből történt elutazása előtt Várkonyi Péter külügy­miniszter az MTI brüsszeli tudósítójának, megvonva a két országban tett útjának mérlegét. A látogatás során Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg a luxemburgi miniszterel­nököt, megújította a belga kormányfőnek, illetve part­nereinek szóló meghívást. A magyar diplomácia vezető­je hétfőn és kedden tárgyalt Luxemburgban, szerdán és csütörtökön pedig Belgium­ban tett hivatalos látoga­tást. . Várkonyi Péter példamu­tatónak nevezte az egy lu­xemburgi cég révén float- üveg gyártására létreho­zott közös vállalkozást. Van lehetőség további közös vállalkozásokra. Ami a nemzetközi politi­ka kérdésedről folytatott eszmecserék tanulságát il­Rakétakísérlet A kanadai kormány bele­egyezett abba, hogy az Egye­sült Államok „Stealth” tech­nológiával készült cirkáló- rakétákat próbáljon ki Ka­nada légterében. A kanadai kormány szó­vivője kijelentette, hogy Ottawa azért fogadta el az újgenerációs cirkálórakéták kanadai területen való ki­próbálását, mert egyetlen másik ország sem rendelke­zik a kanadaihoz hasonló felszíni viszonyokkal. Az Unsere Zeit, a Német Kommunista Párt (DKP) lapja csütörtöki számában részleteket közöl Grósz Ká- rolynak, az MSZMP főtitká­nak és Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének abból a nyilatkozatából, amelyben állást foglaltak Pozsgay Imre államminisz­ternek, a Politikai Bizottság tagjának az 1956-os esemé­nyek értékeléséről elhangzott rádióinterjújával kapcsolat­ban. Az újság, amely előző nap már részletesen ismertette Pozsgay Imre szavait, mos­tani tudósítását azzal a meg­jegyzéssel vezette be, hogy a főtitkár egyértelműen kiiga­zította az államminiszter ér­tékelését. Ezzel — írja az Unsere Zeit — világossá vált az is, hogy az MSZMP veze­tésében központi kérdéseket tekintve eltérő és ellentétes nézeteket vallanak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes konzervatív újság csütörtöki kommentárjában egyebekben megállapítja: — az 1956-os események értékeléséről folyó mostani vita, amelyet nem Pozsgay Imre államminiszter, hanem Berecz János, az MSZMP ideológiai kérdések kezelésé­vel megbízott titkára tűze­tett napirendre negyed évvel ezelőtt, érintik a párt lét­alapját. — Grósz Károly főtitkár most kényszerítve érzi magát arra, hogy összehívja a Köz­ponti Bizottságot. Itt most nem kevesebbről van szó, mint a háború utáni magyar történelem helyes szemléle­téről, egyben pedig a törté­nelmi igazságról. A pártnak fel kell mérnie, miként sza­vatolhatja szavahihetőségét arra az időre, amikor már nem egyedül határozza meg a történéseket — így a Frankfurter Allgemeine Zei­tung. Csehszlovákiában élénk visszhangot váltott ki, hogy az MSZMP Politikai Bizott­sága a tervezettnél korábbra, február 10-re hívta össze a Központi Bizottságot. A Ru- dé Právoban csütörtökön „Az MSZMP KB rendkívüli ülé­se?” címmel jelent meg rö­vid anyag az újság budapes­ti tudósítójának tollából. Gejza Vilcek szerint a rend­kívüli KB-ülésen' a párt há­rom vezető képviselőjének a „viszályát’* kell megvitatni, s hogy ezt szerdán a magyar sajtó jelentette be a nem tervezett PB-ülés után. „Nyilvánvalóan a vezetésen belüli, Grósz Károlyt, Be­recz Jánost és Pozsgay Im­rét érintő vitáról van szó” — tette hozzá. A többi prágai lap a CTK budapesti tudó­sítójának a helyzetjelentését közli. Eszerint a KB-ülésen az MSZMP viszonyát vitat­ják meg a többpártrendszer­hez, a választási rendszerhez és a különböző alternatív mozgalmazhoz. A CTK be­számol arról, hogy az elmúlt napokban figyelmet - keltett Grósz Károly beszélgetése újságírókkal, amelyben a fő- trktár reagált Berecz János és Pozsgay Imre kijelenté­seire. — Berecz közölte — írta a CTK —, hogy a párt túl rossz állapotban van ah­hoz, hogy irányíthassa a po­litikai történéseket Magyar- országon. Pozsgay megálla­pította, hogy 1956-ban „nép­felkelés”. volt és nem ellen- forradalom. A CTK idézte Grósznak azt a kijelentését, miszerint a politikai végkö­vetkeztetést a Központi Bi­zottságnak kell levonnia. A tudósító megemlíti, hogy ez a kérdés is szerepel majd a KB-ülés napirendjén. A csehszlovák televízió buda­pesti tudósításában egyebek között azt emelte ki, hogy Grósz Károly arról beszélt: a párttagoknak határozot­tabban fel kell lépniük „az ellenséges elemek lármás csoportjával szemben”. A szélsőjobboldali republikánusok pártja nyugat-berlini választási győzelme ellen tün­tetnek a bajor fővárosban A JKSZ feladatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom