Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 21., kedd Ülésezik az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Nyitott kérdés ma még a képviselők megválasztásá­nak a formája és technoló­giája. Ezért az alapkoncep­ció csak a legáltalánosabb elveit rögzíti. Külön napi­rend keretében kell átte­kintenünk majd, hogy a pártok jelenlétét és a vá­lasztásokon történő indulá­sát lehetővé tevő új hely­zetben milyen választási technológia szükséges a fo­lyamatos, fokozatos és ki­számítható átmenethez, amellyel közeledhetünk a hatalomgyakorlás új formá­jához. Nagyon fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy határo­zott, következetes, kiszá­mítható kormányzásra nyíl­jék lehetőség. Ezt szolgálja a kormány feladatainak a korábbiaknál részletesebb, világosabb rögzítése, a mi­niszterelnök státusának,1 személyes döntési illetékes­ségének a megerősítése, és a miniszterek döntési s fe­lelősségi viszonyrendszerének a korábbiaknál részletesebb szabályozása. Az a javasla­tunk, hogy a kollektív ál­lamfői forma helyett a jö­vőben az elnöki rendszerre térjünk át. Ez a hatalom- megosztásnak és a külön­böző hatalmi ágak közötti jobb egyensúly megterem­tésének egyik biztosítéka lehetne. Két további új intézmény a koncepcióban: az Alkot­mánybíróság és az Állami Számvevőszék. Ez utóbbi­nak az lenne a funkciója, hogy a Végrehajtó hatalom­tól független intézmény el­lenőrizze az állami költség- vetés, ezen belül a kor­mány és a minisztériumok költségvetésének alakulá­sát, a költségvetésből finan­szírozott kommunális, szo­ciális és egyéb célokra ren­delkezésre bocsátott össze­gek felhasználását. Az alkqtmánykoncepció részletesen foglalkozik az igazságszolgáltatással; alap­vető elvi jelentőségű kérdés a bírói függetlenség, amely- lyel kapcsolatban felvetődik összeférése a párthoz való tartozással. Sóik országban ez nem összeegyeztethetet­len; mi is azt a felfogást képviseljük, hogy el kell vá­lasztani az ítélkezési gya­korlatot a magánszférától, a bíró kizárólag a tönvé- Az ítélkezési gyakorlatban nyéknek van alárendelve. Ez azonban nem teszi lehetet­lenné, hogy a magánéleté­ben politizáljon. Az ügyészség jövőbeni szerepére vonatkozóan a je­lenlegi koncepció több el­gondolást tartalmaz. Ezek előnyeit, hátrányait az elő­terjesztés megfelelően rög­zíti — állapította meg Fej­ti György. — Az a szándékunk, hogy az alkotmány a maga tel­jességében rögzítse a jelké­peket — jelentette ki a KB titkára. Várhatóan e kérdé­sek körül különösen emocio­nális,' érzelmi jellegű viták folynak majd, amelyek részben már el is kezdőd­tek, mint például a Magyar Népköztársaság hivatalos cí­meréről. E viták lezárása korai lenne; s az is nagy baj lenne, ha az állami jel­képek, szimbólumok körüli vita uralná az aikotminyvi- tát. Célszerű lenne e kér­désekben is higgadtan ki­alakítani az álláspontot. Az állami. címert illetően azt kell eldönteni, hogy meg­tartjuk-e a jelenlegi címert, ami ellen sok, érvet mond­tak már eddig is. Ha nem, abban kell állást foglalni, hogy új címerre teszünk-e javaslatot, vagy valamelyik korábbi hagyományoshoz térünk vissza — mondotta végezetül. Hozzászólások, kérdések A felszólalók mindegyike elfogadta a további vita, il­letve az alkotmány terveze­tének alapjául a most elő­terjesztett koncepciót, azt, amely egyébként néhány nap múlva az Országgyűlés elé is kerül. Az új alkotmány foglal­ja keretbe a társadalom szo­cialista fejlődésének pers­pektíváját — hangoztatta többek között Vastagh Pál. Az alkotmány — húzta alá Barabás János — minden­kor a politikai viszonyok terméke, vagyis a politikai folyamatok alakulása dönt majd igazán az alkotmányo­zás különböző kérdéseiben. Politikai deklaráció az al­kotmány — kapcsolhatók ide Kulcsár Kálmán szavai —, de nem pusztán politi­kai kijelentéseket tartalmaz, hanem jogi tartalmával dek-* larál. Többen felhívták a fi­gyelmet arra, hogy e téma­körben a politikai racionali­tás alapján legyen kezde­ményező, figyelembe véve a párttagság politikai han­gulatát is. J Az országhatároknak az alkotmányban történő rög­zítése ország-világ számára megnyugtató volna abban a tekintetben is, hogy bizo­nyítaná: nincsenek területi követeléseink — mondta Szűrös Mátyás, ismertetve az Országgyűlés pártfag képviselőivel az alkotmány­koncepcióról folytatott vita tapasztalatait. Az állam és a társadalom kapcsolatáról szólva Pál Lénárd kifejtette: az alkot­mánynak e kérdéskört tag­laló fejezetében abból az alapgondolatból indokolt ki­indulni, hogy a társadalom és a nemzet érdekei az el­sődlegesek, tehát az állam­nak és szervezeteinek az egész társadalom érdekeit, jólétét kell szolgálniuk. Sok hozzászóló foglalko­zott az Országgyűlés szerve­zetével, hatáskörével s a képviselő-választások téma­körével. Az alkotmányi koncepció igazságszolgáltatással, a bí­rósági, illetve az ügyészi szervezet felépítésével kap-' csolatos részéhez megjegy­zést fűzők kiemelték: a jog az állami akarat kifejezője, „de jaj annak a jognak, amelyiknek nincs politikai tartalma”. Majd mindenki érintette a köztársasági elnöki intéz­mény bevezetésének, a Mi­nisztertanács szervezetének és működésének kérdéseit. Egyöntetű vélemény alakult ki atekintetben, hogy a je­lenlegi kollektív testület he­lyett az egyszemélyi, kellő hatáskörrel rendelkező ál­lamfői intézmény a jobb megoldás. Mégpedig úgy, hogy több jelölt közül köz­vetlen szavazással választa­nának a jövőben elnököt — tette hozzá Antalóczy Albert. A vita tapasztalataiból egyértelműen megállapítha-' tó volt, s ezt Szűrös Mátyás meg is fogalmazta: a párt tudatában van az alkotmány politikai jelentőségének, és ezért nem fűződik érdeke ahhoz, hogy az alaptörvény­ben meghatározandókat a társadalomra erőltesse. A vitáiban tizenöten fej­tették ki véleményüket, öten pedig írásban adták be hozzászólásukat. Az elhang­zottakat Fejti György ösz- szegezite. Eutám az elnöklő Grósz Károly javasolta, hogy az írásban kiküldött határoza­ti javaslatot fogadják el Eszerint a KB javasol­ja, hogy az alkotmány­ról rendezzenek népsza­vazást, a témáról a tes­tület a viták menetében is kapjon tájékoz taitáist. In­dítványozta továbbá; hogy a határozatot egészítsék ki azzal: a párttagság kapjon megfelelő érvanyagot a vi­tához, valamint a Központi Bizottság által kiküldött, az alkotmány kérdésével fog­lalkozó munkabizottság mandátumát hosszabbítsák meg az alaptörvény végle­ges jóváhagyásáig. A Köz­ponti Bizottság kérje fel a párttagságot, hogy az al­kotmány-koncepció társa­dalmi vitájában aktívan ve­gyen részt. a ivoziponu .Bizottság a további yiita alapjául egy­hangúlag elfogadta az elő­terjesztést, illetve a főtit­kárnak a határozati javas­latra vonatkozó kiegészíté­seit. Ezt követően — a napi­rendnek megfelelően — a párt agrárpolitikájának megújításáról terjesztett elő javaslatot Iványi Pál, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ivánvi Pál előterjesztése — Mai napirendünk agy régebben folyó, de szándé­kaink és a felgyorsult világ követelményei miatt egyre intenzívebbé váló gazda­sági megújulás,, reformfo­lyamat része, s egy későbbi markáns gazdaságpolitikai fordulat megalapozásának egyik eleme — mondotta bevezetőben. . értékű változás a paraszt­ság társadalmi, anyagi és szellemi felemelkedése, a falu arculatának lényeges megváltozása, amit joggal tartunk történelmi jelentő­ségűnek. Élelmiszer-gazdaságunk a magyar gazdaság és társa­dalom olyan biztos pontjá­vá stabilizáló tényezőjévé rübb, piaci szempontokrá"fi- gyelő értelmezéséről beszélt. Mint mondotta, a termelők bizonságát a jövőben legin­kább a piachoz való minél szorosab igazodásuk bizto­síthatja. — A termelői biztonság alkalmazkodást, más felfo­gású struktúrapolitikát igé­nyel. Ez pedig egyes ága­Kádár János elnökletével összeüli a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága — A Politikai Bizottság azért javasolta az elmúlt három évtized egyik sike­res területe, az agrárpoliti­ka továbbfejlesztésének megtárgyalását, mert egy­részt gazdálkodásunk meg­újítása az élelmiszer-terme­lésben is új követélménye­ket támaszt, másrészt pedig az élelmiszer-termelés fej­lődése — számos belső és külső Ok hatására — az utóbbi években lefékező­dött és napjainkban sok mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzem napi gazdál­kodási gondokkal küzd. Az agrárpolitika felül­vizsgálatára irányuló mun­ka az MSZMP kezdemé­nyezésére tudományos és társadalmi fórumokon már közel egy éve folyik. A Po­litikai Bizottság az elmúlt hónapban megtárgyalta e politika megújítására ké­szített javaslattervezetét. Az, Ott kialakult állásfogla­lás szerint javasolja a Köz­ponti Bizottságnak, hogy most első olvasatban tár­gyalja meg a tézistervezetet, majd járuljon hozzá, hogy ezt követően szakmai, tudo­mányos, érdékképviseleti fórumokon — és természe­tesen az érintett pártszer­vezetekben — miinél széle­sebb körben mondhassa­nak véleményt a javasla­tokról. A vélemények ösz- szBgzése után — még ebben a félévben' — újra jelent­keznénk; akikor már az ál­lásfoglalás végleges terveze­tével. Agrárpolitikánkra in­kább az eredményeik, mint­sem a hibák a jellemzőek. Élelmiszergazdaságunk nem­zetközi mércével mérve is elismerésre méltó eredmé­nyeket ért el: 1960 és 1988 között' a mezőgazdaság megduplázta, az élelmiszer­ipar pedig megháromszo­rozta termelését. Az egy fő­re jutó gabona- és húster­melésben a világ élmező­nyébe tartozunk. (Igaz, hogy más fontos termékek ter­melésével nem állunk ilyen előkelő helyen.) Ered­ményeinket a nemzet­közi közvélemény is elis­meri. Ezek tették lehetővé, hogy az 1960-as évek köze­péig élelmiszer-importáló országból ismét jelentős ex­portőrré váljunk, miközben idehaza kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátást biztosí­tottunk döntő részben hazai termelésből. Ezzel azonos vált, amiről a jövőljen sem mondhatunk le és hem is akarunk lemondani. Ezt azonban nem elég kijelente­ni, hanem meg is kell te­remteni a feltételeit, min­denekelőtt a mai kor kö­vetelményeihez igazodó ag­rárpolitika kialakításával. A jövő sikeres agrárpoli­tikájának kialakításánál először is számba kell ven­ni azokat a körülményeket, amelyek indokolttá teszik az agrárpolitika megújítását. Elsőként a mennyiségi siemléletről a minőségire való áttérést emelte ki. Mi­vel a hazai és a külpiaco­kon egyaránt kínálati pozí­ció alakult ki, és ezen a jövőben sem várható lénye­ges módosulás, ezért a mennyiségi növekedést a piac minőségi követelmé­nyeinek való megfelelés ha­tározza meg. A jelenlegi állapot fenn­maradásával a 90-es évek közepéiig számolhatunk. Ezt követően valószínűsíthető az egészségi szempontok, a kényelem, a magasabb élve­zeti érték előtérbe kerülése a fogyasztói igényekben. A belső piacon várható változásók mellett újra kell értékelnünk élelmiszerex­portunk mértékét, piaci le­hetőségeit és ennek nyo­mán az összetételét. Az or­szágnak a jövőben is szük­sége lesz arra az exportra, amely az elmúlt évben kere ken 1,5 milliárd dollárt és 1 milliárd rubelt hozott. En­nek különös hangsúlyt ad az 1992-ben egységessé váló nyugat-európai piac, ami azért érdemel figyelmet, mert Nyugiat-Európa élel­miszer-termékeink egyik legnagyobb tradicionális piaca. A másik nagy piacunkat, a KGST-országok piacát jelenleg' a kínálatot megha­ladó fogyasztói kereslet, a hiányos választék jellemzi. Ezen országokban azonban az éflelimiszerpiiac bővülésé­vel rövid távon nem szá­molhatunk. Lényegi változást jelent, hogy a „feleslegek” értéke­sítésének gyakorlatáról a „piaci termelés” gyakorla­tára kell áttérnünk. Ilyen típusú szemléleti, szerve­zeti és érdekeltségi korsze­rűsítés nélkül a mai pozí­cióink megőrzése is kétsé­gessé válik. Az előadó ezután a ter­melői biztonság új, korsze­zatokban intenzív fejlesz­téssel, másokban a termelés szinten tartásával, vagy ép­pen a kapacitások átmeneti vagy tartós szüneteltetésé­vel, esetleg felszámolásával is jár. A kistermelés és magán- gazdaságok perspektívájá­hoz hozzátartozik, hogy ol­dódjanak a mai földtulaj­donszerzési és földhaszná­lati kötöttségek, amelyek nem felelnek meg a piaci gazdasági modell követel­ményeinek, akadályozzák a verseny kibontakozását. En­nek legfőbb oka az, hogy a földek csak korlátozottan forgalomképesek, a termő­földnek mint vagyonnak nincs sem forgalmi, sem nyilvántartási értéke. A földtörvény korszerűsí­tése során az egyéni föld- használat lehetőségeit cél­szerű bővíteni. Az egyéni földtulajdonszerzést a je­lentkező igényekhez igazo­dóan piaci mechanizmusok útján, a földforgalmazás ad­minisztratív korlátainak fel­oldásával lehet biztosítani. Iványi Pál a továbbiak­ban elmondotta: az új ag­rárpolitikai koncepció egy korábbi változatát vélemé­nyezésre megküldték néhány alternatív szervezetnek is. Azóta az agrárpolitika meg­ítéléséről más szervezetek is véleményt mondtak; né­hány közülük önálló agrár- politika kidolgozását kezdte meg. — Az agrárpolitika meg­újítása kölcsönösen össze­függ a politikai-gazdasági reformfolyamattal. Csak ak­kor lehet sikeres, ha a tár­sadalom és a gazdaság egé­szében következetesen meg­valósul a reform. Mindezek érdekében célszerű, ha pár­ton belül és az érintettek széles körű bevonásával sor kerül a tézistervezetek vi­tájára — mondotta végeze­tül a KB titkára. A Központi Bizottság ked­den reggel 8 órakor az ag­rárpolitika megújítására vo­natkozó előterjesztés vitájá­val folytatja ülését. Nyilatkozat az ülésről A Központi Bizottság ülé­séinek első napja végén Kimmel Emil, a párt he­lyettes szóvivője nyilatko­zott a tanácskozásról az MTI munkatársának. Elöl­járóban elmondta: — Na­pirend értékűnek tekinthe­tő, hogy Kádár János elnö­költ a testület ülésén. A párt elnöke szólt egészségi állapotáról, utalva arra, hogy folyamatos terhelés­sel, orvosi ellenőrzés mel­lett lét munkáihoz, s ter­mészetes számára, hogy va­lamennyi, betegsége idején megtartott KB-ülés döntése őrá is vonatkozik. Ezzel Kádár János a rá jellemző módszerrel vette elejét min­den, vele összefüggésben az elmúlt napokban megindult szóbeszédnek, találgatás­nak. Kijelentette: egészsé­ge javul, dolgoznia kell. Kimmel Emil a további­akban, a tanácskozás első napirendi pontjáról szólva hangsúlyozta: a Éejti György előterjesztését kö­vető szerteágazó, sokszínű és igen hasznos vitában _ ti­zenöten mondták el véle­ményüket, öten írásban -ad­ták le hozzászólásukat, ket ­ten pedig hozzászólás érté­kű kérdéssel vettek részt az értekezlet munkájában. Kö­zöttük voltak megyei első titkárok, akadémikusok, a jogügyi kormányzat kép­viselői. Mint többen utal­tak rá: az alkotmányozási folyamat vitája csak a kezdetén tart, annak azon­ban igen fontos állomása a mostani KB-ülés. Itt ugyan még nem alakulhatott ki tökéletesen egységes ál­láspont, épp ezért fontos­nak' ítélték meg a testületi ülésen, hogy a tervezetet a párt tagjai is vitassák meg, s e vitáiban közösen kiérlelt álláspontok képviseletével aktívan vegyenek részt a társadalom egészében foly­tatódó polémiában. Az egység a szocialista jelleg megfogalmazásának mikéntjében volt tettenér­hatő. Meghatározó momen­tum volt, hogy nem ima- malom módjára kell a szo­cializmus szót az alaptörvé­nyen végigvoniultatni,- ha­nem a preambulumban kell rögzíteni azt, hogy szüksé­ges a történelmi fejlődés szocialista perspektívájának megfogalmazása. Ezen túl az alkotmány egészének a szocialista rend iránti igényt is ki kell fejeznie. A vitából kiemelhető fon­tos kérdésnek ítélte Kimmel Emil a gazdasági alkotmá­nyosság követelményének megfogalmazását abban az összefüggésben, hogy a gaz­daság a nép jólétét szolgál­ja. A tanácskozás jelezte a szakmán belüli koncepcio­nális nézeteltéréseket. Ez különösen érzékelhető volt az igazságügyi kormány- zajt részéről elhangzott fel­szólalásokban. Az esti órákban berekesz- tett ülés második napirendi pontja az agrárpolitikai koncepció volt, amelyet Ivá­nyi Pál KB-titkár terjesz­tett elő. Kedden a tervezet feletti vitában folytatódik a tanácskozás, amelyen a szakma jeles képviselői kér­tek szót. Kimmel Emil vé­leménye szerint: — Ismerve személyiségüket, várhatóan szenvedélyes, a mezőgazda­ság, illetve az ott dolgozók érdekeit markánsan figye­lembe vevő vita bontakozik majd ki. Az ezt követő, har­madik nepirendet Lukács János terjeszti elő: témája a megyei, városi pártérte­kezletek tapasztalatainak összegzése. A testület végül a külön­félék között személyi kér­désekről is tájékozódik: már nyilvánosságot kapott, más fórumokon korábban eldön­tött ügyeket vesz tudomá­sul. Az ülést követő nem­zetközi sajtókonferencián bő­vebben erről is tájékoztatást adnak az illetékesek — mon­dotta végezetül a helyettes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom