Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám
Somogyi Néplap 1989. február 18., szombat GYERMEKEKNEK ■ KOVÁCS JÓZSEF w Sziráky Gábor (ti éves) rajza Zöld űrhajó suhan iker Nap felé, a magasban játszó zenekar elé. A cirkusz óráján kakas kukorékol, puha ágyában kényes fakir horkol Boszorkány lovagol a háztetőkön, bohócok mókái kényeztetik el a nézőt. A trapézon artisták forgolódnak, esernyőt visz a néni Leónak. Itt ez mind megtalálható, minden délelőtt látható, címünk: TRAPÉZ A PORONDON GYEREKCIRKVSZ, ingyen utazhatnak a gyerekek űrhajónkon! V T B |e- 2 ] z i K A Ó T É R M U R N P E ■ ä 1 L K L C S A C Ó Nevekből § / iro A számokkal megjelölt négyzetekben egy-egv keresztnevet rejtettünk el. A lóugrás szabályai szerint haladva fejtsétek meg a neveket, és kezdőbetűiket olvassátok össze! Egy ismert francia író vezetéknevét kapjátok megfejtésül. {A helyes válasz a 15. oldalon.) Tud ocf-e... ... hogy a keleti mesék gyakori szereplője, a repülő szőnyeg, amely odarepíti gazdáját, ahová csak kívánja, a mohamedán vallás szent könyvéből, a Koránból származik? Ott a zöld szálakból szőtt szőnyeg Salamon királyé, és olyan nagy, hogy rajta elfér a király egész hadseregé. ... hogy a hanglemezjátszó ősét, a fonográfot Thomas Alva Edison találtaiéi? ... hogy Anglia után Európában elsőként Svájcban vezették be a postabélyeget? 1843. március elsején adott ki egy kanton Zürich 4 és Zürich 6 értékjelzésű bélyeget. ... hogy a világ legkevesebb betűből álló ábécéje a hawaii nyelvé. Mindössze a következő tizenkét betűből áll: A, E, H, I, K, L, M, N, O, P, U, W. .. . hogy minden idők leghosszabb költeménye az indiai Mahabharata, amely idő előtt 400—150 között született? Kétszázhúszezer sorból és mintegy hárommillió szóból áll. A csoda... Ferkó vásott, rossz fickó volt. Sem embert, sem állatot nem hagyott békén. Kergette a baromfit, a kutya farkára követ kötött... Ügy vinnyogott szegény Buksi kutya, hogy a szomszédok megszánták és megszabadították súlyos terhétől. Ha egy cicát a keze közé kaparintott, levágta szép bajuszát. Hiába fenyegették meg otthon, nem használt semmit. Se fenyítés, se szép szó... A szülei kétségbeesetten látták ezt, és csak valami csodától várták, hogy fiuk megjavul. Meg is történt a csoda, mégpedig nemsokára. Egy átrosszalkodott napon este Ferkó lefeküdt, de rettenetes visítás zavarta föl álmából. Féltében fel akart ugrani, de nem tudott, mert valami fogva tartotta. Ahogy jobban megnézte, hát látta, egyik keze a Buksi kutya, másik a cica fogai közt van. S húzzák kétfelé, cipelik ki az udvarra ... Sikítani akart, de hang nem jött ki a torkán. Ebben a szorongatott helyzetében megpillantotta a szomszéd bácsit a kerítésen túl. Elkezdett neki könyörögni. — Kedves szomszéd bácsi! Kérem, szabadítson meg ettől a két vadállattól. A szomszéd bácsi meghallotta kérését, és bejött a kapun. Arca ijesztő volt; vigyorgott, közeledett Fer- kóhoz és kínzóihoz. Erre azok még erősebben haraptak belé. Mikor Ferkó a szomszéd bácsit közeledni látta, remegett a boldogságtól: itt a segítség. Le is hajolt hozzá a szomszéd bácsi, de nem azért, hogy az állatokat elkergesse, hanem hogy a szemébe nevessen. — Ugye, jó?! Ugye, jó?! — mondta a gyereknek. Ferkó megrémült. Hánykolódott, és sok sikertelen próbálkozás után teljes torokból segítségért kiáltott. — Mi bajod, kisfiam? — szólalt meg Ferkó édesanyja, megsimogatta Ferkó izzadt arcát. — Rosszat álmodtál? Ferkó tágra nyílt szemmel bámult ágya mellett álló édesanyjára. — Nincs hát itt a Buksi kutya, nem harapott belém? — Nincs, kisfiam, nincs. Csak aludj szépen ... Ferkó elgyészellte magát. Visszafeküdt, és soká- soká nem tudott újra elaludni. Még mindig a rémes álom hatása alatt volt. Ez az éjszaka meghozta a szülőknek a várva várt csodát: Ferkó megjavult. Szarka Zoltán tanuló Hogyan fedezik föl az üstökösöket? Bizonyára kevesen tudják, hogy számos híres üstököst amatőrök fedeztek föl. Ehhez ugyanis egyáltalán nincs szükség különlegesen nagy teleszkópokra, már akár egy 25-szörös nagyítású, 10 centiméter átmérőjű binokulár is megteszi. Egy-egy „gyanús” objektum észrevételekor az első feladat az, hogy meggyőződjünk róla: nem egy távoli gömbhalmaz vagy extragalaktika került-e a látómezőbe? Az ellenőrzés céljára a megfelelően részletes csillagászati atlasz használandó. Az égboltot persze nem vaktában, véletlenszerűen kell átfésülni, hanem előre meghatározott tartományokban. A látómező legalább 3—4 fokos, vagyis hat-nyolc teliholdnak megfelelő átmérőjű területet mutasson. Az eget a kiválasztott területen úgy kell vízszintesen vagy függőlegesen végigpásztázni, hogy a csövet mindig csak fél látómezővel toljuk el; az előbb és a később látott területek egymással átfedésben legyenek. Legbiztesabban akkor dönthető el, hogy valóban üstökössel van-e dolgunk, ha sikerül észlelnünk a mozgását. A gyanús objektumot a lehető legnagyobb pontossággal berajzolják a csillagászati atlasz megfelelő helyére. Néha már 30—40 perc is elég lehet ahhoz, hogy megállapíthassuk, elmozdult-e az objektum a környező csillagokhoz képest. Néhány órai megfigyelés pedig minden kétséget eloszlathat. Telihold idején az üstököskutatást föl kell függeszteni. A megfigyelések során vigyázni kell: a Jupiter vagy más fényes bolygók (illetőleg csillagok) fénye „szellemképet” hozhat létre a teleszkópban. Ez a jelenség már sok tévedést okozott. Képünkön: a Halley-üstö- kös. Madarak — frakkban A déli félteke különös madarai a pingvinek. A 17 pingvinfaj közül, csak kettő költ a déli sarki kontinensen, kilenc az e körüli szigeteken és hat a mérsékelt éghajlat alatt. A pingvinek teste teljesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Torpedó formájúnk; bőrük alatt vastag hőszigetelő zsírréteg rakódott le. Tollazatuk igen sűrű, zsíros, az egyes tollak rövidek és pikkelyszerűen borítják a madár testét. Szárnyuk uszonnyá formálódott át. Üszóhártyás lábuk hátratolódott, ezért a szárazföldön az emberhez hasonlóan, egyenesen képesek járni. Tollazatuk a hátukon fekete, a hasukon fehér, távolról frakkhoz hasonlít. Tüdővel lélegzenek, de igen sokáig maradhatnak víz alatt. Ha lassan úsznak, a kacsákhoz hasonlóan mozognak, lábukkal hajtják magukat, erős uszonyukkal tempóznak. Légzésre kiugranak a vízből. Főleg halakkal, rákokkal, polipokkal és egyéb, kicsiny tengeri élőlényekkel táplálkoznak. Életüknek körülbelül a felét a tengerben töltik. Vannak pingvinek, amelyek csak költeni és vedleni jönnek a partra. Rendszerint A varázsló álma • — Mesét lehetett ott hallgatni, sőt sok-sok történetet — mondta a barátom. — Mert ha egyszer a fecskék végigülik a villanydrótokat, akkor bizony csodásnál csodásabb történetekről folyik a szó. Igen- ám, de a fecskék arra nagyon is ügyelnek, hogy idegenek ki ne fürkészhessék a titkaikat. Madárnyelven beszélnek. De az én eszemen nem járnak túl! Megtanultam ficseriül, aztán klakkba, fekete frakkba bújtam, és közéjük telepedtem — mondta a barátom, akiről most már elárulom: varázsló. Varázsló bizony! No, de erről majd máskor, mert bizonyára inkább arra vagytok kíváncsiak, hogy miként folytatódott a meséje, vagyis a történet. — Aznap Fecske Ferkó volt a soros mesélő — mondta a barátom. — Váltig állította, hogy álmában befagyott az ég, és ö egy olyan csíkot karcolt rá a korcsolyájával, ami akkor is megmaradt, amikor elolvadt a jég. — Hű, Örültek ám a lepkék — így Fecske Ferkó —, mert éppen nagymosás volt náluk, és ráadásul éjszakai zápor, dúló-fúló zivatar szaggatta le a pókhálókat erdőn, mezőn. Nem volt mire teregetni a temérdek csuromvizes lepkeszárnyat. Mert Pillepapának meg Lepkemamának annyi gyereke volt, mint senki másnak a világon. Kapták hát a két- fülű kosarat, és fölrepültek a didergő pillelurkók vizes szárnyaival. Szálltak, szálltak, de az a huncut csík, amit szárítókötélnek néztek, csak nem akart közelebb jönni. Még szerencse, hogy közben kikerekedett a szivárvány. Rá is telepedtek, mert már nagyon elfáradtak. Es ahogy ott pihengetnek, nézelődnek, látják ám, hogy volt is, meg nincs is szárítókötél. Ügy eltűnt, mint az álmok, } < A f'i •ctfJÍ ■ '.0| it#/ W'/A Il i/ ' #5 Santha Viktória óvodás rajza amelyekről sohasem lehet pontosan tudni, hogy mikor van végük (és persze azt sem, mikor kezdődnek), pedig vannak, és biztosan voltak is, hiszen emlékszünk rájuk. De akárhogy is volt, az égi teregetésből nem lett semmi... Nagy baj mégsem történt, mert mire a fáradt lepkeszülők visszaértek, a pókok annyi kötelet, hálót feszítettek a fák, bokrok közé, hogy három kétfülű kosárra való lepkeszárny is elfért volna rajtuk. \/> ■ , .: ír ' \ yh. 1« \ \ X V \ \ \ Vv* Edig a barátom meséje, a barátomé, aki varázsló ugyan, de az igazat megvallva még nagyon fiatal, sőt mondhatnám, hogy nagyon is apró varázsló, és hazudós is egy kicsit. így aztán lehetséges, hogy ez a fecskés mese is sántít, már csak azért is, mert Pillepapa esküszik rá, hogy Fecske Ferkóból egy szó sem igaz, és a barátom maga álmodta, találta ki az egészet. Vallató Géza visszatérnek ugyanarra a szigetre, ahol kikeltek, egyébként állandóan vándorolnak a tengerben. A pingvinek életének megfigyelése még eléggé kezdeti állapotban van. A madarak hosszú ideig tartó megfigyeléséhez az szükséges, hogy nagy számban tartósan megjelöljék őket. Á madárgyűrűzés világszerte bevált módszer, és az ornitológusok igen sok érdekes eredményt kaptak a gyűrűzéssel. A pingvinekkel viszont az a baj, hogy nem lehet őket a lábukon gyűrűzni. Ennek oka: lábuk átmérője — a pingvinek táplálkozási állapotával összefüggően — nagyon változó. Vedlés és költés idején, amikor koplalnak, lefogynak, a lábuk vékony lesz. A téli halászat alatt pedig erősen meghíznak, a lábuk is megvastagodik. Tehát a gyűrű vagy túl laza, vagy leamputálja a pingvinek lábát. Hosszas kísérletezés után a madarászok kidolgoztak egy uszony (szárny)-gyűrűt, amely úgy látszik, beválik. Pontos feladat A szótöredékek minden oszlopban azonos szóval egészíthetők ki. Ha rátalálsz a megfelelő szóra, a megfejtés már gyerekjáték. Próbáljatok hasonló feladatot kitalálni magatok is! (A feladat helyes megoldását megtaláljátok a 15. oldalon.) ák ti... . ar ív né .. . ás 1.. . at al.. . t b . .. at ó... ék t. .. ika sor. .. ás k . .. usz ne.. . a f . .. or i... ék P ■ .. ál her. .. ás t. . . US ham ... ás 1 . ..anya ol.. . ás al ... alan ... alany E S E Z Ü N T L E Ü s A R 1 N Á NY A U G Á s P R Z É G A A T E J T E R A J U L i H Z B 0 S Á J R R A Á T BETŰOSZLOP Rakjátok helyére sorrendben egymás mellé a felcserélt betűoszlopokat úgy, hogy a betűk vízszintesen, folyamatosan olvasva Petőfi Sándor János vitéz című művének első két sorát adják eredményül. Hogy szól ez az idézet? (A helyes válasz a 15. oldalon.) Trapéz a porondon gyerekcirkusz
