Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-18 / 42. szám

4 Somogyi Néplap 1989. -február 18., szombat A KSH megyei igazgatóságának jelentése Somogy gazdaságának és a lakosság életkörülményeinek 1988. évi alakulásáréi A termelőágak tevékenysége Ipar, építőipar, mezőgazdaság A megye szocialista ipa­rának 1988. évi termelési volumene 4,3 százalékkal manadt el az előző évitől (országosan 3 százalékos volt a csökkenés). Ezen be­liül az élelmiszeripar éves teljesítménye 10,5 százalék­kal esett vissza. Szakágazatai közül bővítette termelését a cuJkor- és a sütőipar, míg a húsipar teljesítménye 16,1, a konzerviparé 6,6, a ma­lomiparé 4,1 százalékkal el­maradt a bázistól. A nehézipar termelése stagnált, ezen belül a gép- és gépi berendezés ipar 6,0, a villamosgép- és -készü­lékipar 6,4, az építőanyag- ipar 0,5 százalékkal termelt kevesebbet az 1987. évinél. Bővült viszont a híradás- és vákuumtechnikai (3,9 százalékkal), a műszer- (38,6 százalékkal) és a fém­tömegcikk-iparba tartozó gazdasági szervezetek ter­melése. A könnyűipar termelése az előző évhez mértan 3,3 százalékkal csökkent. Al- áigazatai közül — az orszá­gos tendenciához hasonlóan — a nyomdaipar teljesít­ménye nőtt 21,4 százalék­kal, míg a textiliparé 2,4, a textilimházati iparé pedig 10,0 százalékkal csökkent. A vállalatok, szövetkeze­teik és telepek külkereske­delmi értékesítése 1988- ban 4,9 milliárd forint volt; ez folyó áron számol­va 20,0 összehasonlítható árakon 24,8 százalékkal ma­radt el az előző évitől. Az ágazatok exportvolumenét nézve csak az építőanyag­ipar kivitele nőtt 12,1 szá­zalékkal; a gépiparé 11,5, a könnyűiparé 8,5, az egyéb iparé 10,3, az élelmi szeri pia­ié pedig 44,3 százalékkal visszaesett. 1988-ban az el­ért árbevétel legnagyobb ré­szét, 41,7 százalékát (egy évivel korábban 37,3 száza­lékát) a gépipar adta, míg az élelmiszeripar 1987. évi 40,8 százalékos részaránya tavaly 31,7 százalékra csök­kent. 1987-hez képest mi­nimálisan ugyan, de nőtt a rubel relációjú kivitel rész­aránya, ezen belül pedig csökkent az élelmiszeripar súlya, így a nem rubelelszá­molású külkereskedelmi ér­tékesítésből a gépipar 32,0, a könnyűipar 31,3, az élel­miszeripar 34,9 százalékban részesedett. 1988-ban a szocialista ipar rubelelszá­molású exportja összeha­sonlítható árakon 25,1 szá­zalékkal volt kisebb, mint az előző évben. Somogy szocialista ipa­rában tavaly 28,9 ezer em­bert foglalkoztattak, 3,3 szá­zalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megyei székhelyű ki­vitelező építőipar 1988, évi saját építési-szerelési mun­káinak összege 3,6 milliárd forintot tett ki. Ez a telje­sítményérték folyó áron 17, volumenét tekintve 20 szá­zalékkal volt kevesebb az 1987. évinél. A nagyobb. (24 százalékos) termelésvissza­esés az állami vállalatoknál következett be, a szövetke­zeti kivitelezők termelési volumene 7 százalékkal ma­radt el az egy évvel koráb­bitól. A megyei kivitelező épí­tőipar foglalkoztatotti át- laglétszáma 6,9 ezer fő volt, ez 8 százalékkal kevesebb, mint 1987-ben. Az állami kivitelezők 10 százalékos létszámcsökkenésével szem­ben a szövetkezeti szerve­zetek munkavállalóinak száma csak 5 százalékkal fogyott. Az élőmunka ter­melékenységle 13 százalékkal volt rosszabb az egy évvel korábbinál'. Somogy megye mezőgaz­dasági területe 1988. má­jus 31-ém 1316 hektárral kisebb volt, mint 1987 azo­nos időpontjában. Ezen be­lül a szántó 246, a szőlő 127 hektárral nagyobb lett, a gyepterület 1488, a gyümöl­csösök területe pedig 120 hektárral csökkent. A ve­tésszerkezet változásai kö­zül a legfontosabbak: a bú­za vetésterülete tovább csökkent (2880 hektárral), s kisebb lett (3389 hektárral) a kukorica vetésterülete is. Cukorrépát, borsót, ta­karmánynövényeket 1988- ban nagyobb területen ve­tettek, mint egy évvel ko­rábba; a burgonyával be­ültetett terület is megha­ladta az 1987. évit, ezzel szemben napraforgót és repcét kisebb területen ter­mesztettek. A kalászos gabonák ter­méseredményei magasan felülmúlták az elmúlt éve­két, több őszi betakarítású növény átlagtermése — így a kukoricáé, burgonyáé és a takarmánynövényeké — viszont az aszály következ­tében nem érte el az 1987. évi szintet. Kalászosokból 182 hektárral kisebb terüle­ten 27 százalékkal több ter­mett. A búza termésátlaga 28, az őszi árpáé 21 száza­lékkal haladta meg az elő­ző évi eredményt. Az őszi betakarítású növények kö­zül a kukorica termés- mennyisége az előző évinél 27,2, átlagtermése (4713 kg/ha) 24,1 százalékkal ke­vesebb volt. Cukorrépából 1.8 százalékkal több ter­mett, mint egy évvel ko­rábban, napraforgóból az előző évivel majdnem azo­nos mennyiség, repcéből mintegy negyedével kisebb volt a termés. Nem érte el az egy évvel korábbit a bur­gonya és a silókukorica ter­mésátlaga. A megye szarvasmarha- állománya 1988. december 31-én 80,5 ezer volt, csak 0,2 százalékkal kevesebb az előző évinél. A tehénállo­mány 270 darabbal (0,9 szá­zalék) gyarapodott. A kis­üzemi gazdaságokban 4,7 százalékkal csökkent a s zár vas marti a-ál 1 omány. A sertések száma (333,5 ezer db) 0,3 százalékkal nőtt egy év alatt. • Az álla­mi gazdaságok 2,0 százalék­kal, a termelőszövetkezetek 2.8 százalékkal növelték ál­lományukat, a kisüzemek­ben viszont tovább fogyott (2,3 százalékkal) a sertések száma. Élet­körülmények Foglalkoztatottság, jövedelmek 1988-ban a szocialista szektor anyagi ágaiban évi átlagban 92,2 ezer munka- vállalót foglalkoztattak; 4 százalékkal (3,6 ezerrel) ke­vesebbet, mint egy évvel korábban. A népgazdasági ágákban — a kereskedelem kivételével — mindenütt létszámfogyás volt, ennek mértéke 1—7 százalék kö­zött alakult. Számottevőbb létszámcsökkenés az ipar­ban, az építőiparban, vala­mint a mezőgazdaság és er­dőgazdálkodásban mutat­kozott. A fizikai munkavállalók száma minden népgazdasá­gi ágban hasonló mérték­ben fogyott, mint az össz- foglalkoztaitottaiké, így az anyagi ágak átlagában eb­ben a körben is 4 százalékos létszámcsökkenés követke­zett be. Somogy lakosságának köz­ponti forrásból származó pénzbevétele tavaly — az országosnál (12,3 százalék) kisebb mértékben — 8,1 százalékkal emelkedett, az előző évhez képest. A pénz­bevételek reálértéke (az országos fogyasztói árszín­vonal emelkedését figyelem­be véve) 7,2 százalékkal csökkent. A pénzbevételeken belül a munka- (tagsági) viszonnyal kapcsolatos bevételek 3,0, a pénzbeni társadalmi juttatá­sok 22,8 százalékkal emel­kedtek az 1987; évihez ké­pest. A szocialista szektor (mezőgazdasági szövetkeze­tek és kisvállalkozások nél­kül) bér- és bérjellegű kifi­zetési 3,8, a mezőgazdasági szövetkezetekéi pedig 1,5 százalékkal nőttek. A kis­üzemi vállalkozások kifize­tései közel 30, a vgmk-ké 40 százalékkal voltak alacso­nyabbak 1988-ban, mint 1987-ben. Mezőgazdasági termékértékesítésből (felvá­sárlásból) is kevesebb bevé­telhez jutott a lakosság. A lakossági készpénzki­adások a készpénzbevétele­ket meghaladó mértékben, 12.2 százalékkal emelked­tek. Áruvásárlásra 8,5 szá­zalékkal költöttek többet és szolgáltatásokra is lényege­sen nagyobb összeget (28,4 százalékkal) fizettek ki, mint egy évvel korábban. A megye lakossági taka­rékbetét-állománya 1988. december 31-én 8,5 milliárd forint volt; 11 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. A lakossági hitel 9,7 milliárd forintot tett ki; ez 12,5 százalékkal több, mint az 1987. év végi. Kereskedelem, közlekedés 1988-ban Somogy megye kiskereskedelmi forgalma 23.2 milliárd forint volt, 12 százalékkal emelkedett az előző évihez képest (össze­hasonlítható árakon számol­va viszont 3,9 százalékkal elmaradt tőle.) A szocialista kiskereskedelmi forgalmat 1626 bolt és 850 vendéglátó- egység bonyolította le. A boltok száma 57-tel nőtt, a vendéglátóüzleteké 53-mal csökkent. Az együttes alap­terület — az év végén — 359 ezer m2 volt, 1,2 száza­lékkal bővült egy év alatt. Ezen belül a boltok alapte­rülete növekedett, a ven­déglátóhelyeké csökkent. A boltok 7, a vendéglátóhelyek 51 százaléka szerződéses rendszerben üzemel, jöve­delemérdekeltségű 5, illetve 4 százalékuk. A kiskereskedelmi forgal­mon belül — az egy évvel korábbihoz képest — a bol­ti élelmiszerek és élvezeti cikkek kivételével (ahol egy­százalékos növekedés volt) valamennyi árufőcsoportban csökkent az értékesítés vo­lumene. A vendéglátás árbe­vétele 18,8 százalékkal ma­radt el az előző évitől. 1988- ban a fogyasztói árak növe­kedése ebben az árufőcso­portban az átlagosnál és az előző évinél is magasabb (23,6 százalék) volt. A ruhá­zati cikkek értékesítésének volumene az előző évi élén­külést követően visszaesett, 13,6 százalékkal. A vegyes iparcikkek forgalmának vo­lumene pedig 0,8 százalék­kal volt kevesebb az 1987. évinél (1988 első kilenc hó­napjában még meghaladta). Az idényáras és piaci cik­kek megyei árszintje az egy évvel korábbitól 0,6 száza­lékkal maradt el. A Kapos Volán .Vállalat autóbuszain tavaly 68,5 mil­lió embert szállított, 1,1 szá­zalékkal kevesebbet, mint az előző évben. A helyi autóbusz-közllekedésben az utasok száma 1,9, az utas­kilométer-teljesítmény pe­dig 1,6 százalékkal csökkent. A helyközi auitóbusz'-közle- kedés téljesítménye valame­lyest meghaladta az egy év­vel korábbit (az előző sor­rendben 0,4, illetve 0,2 szá­zalékkal). Lakásépítés, egészségügy, oktatás 1988-ban megyénkben a lakásépítés helyzete tovább romlott. Az év folyamán összesen 1413 — az egy év­vel korábbinál 233-mal ke­vesebb — új lakásra adtak ki használatbavételi enge­délyt. Közülük állami erő­forrásból — az 1987-es 209- cel szemben — 113 lakás épült, a magánerős kivitele­zésben Hészült 1300 lakás száma is jóval alatta ma­radt (137->tel) az egy évvel azelőttinek. 1988-ban az újonnan használatba vett lakásokkal egyidejűleg 376 (egy évvel korábban 419) lakást bontottak le, --illetve szüntettek meg. Az egészégügyi alapellá­tást 154 általános orvosi és 39 gyermekgyógyászi kör­zet szolgálta. Az év folya­mán mind az általános or­vosi, mind a gyermek- gyógyászati körzeteik száma eggyel nőtt, ugyanakkor a betöltetlen orvosi körzetek aránya 2,1-ről 5,2 százalék­ra emelkedett. 1988 végén 148 általános orv.os és 35 gyermekgyógyász állt a be­tegellátás szolgálatában. A lakosság szakorvosi el­látását biztosító rendelőin­tézeti hálózatban 1988-ban a teljesített szakorvosi, mun­kaórák száma 216,1 ezer volt, 4 százalékkal több az előző évinél. A rendelőinté­zetek zsúfoltsága változatla­nul nagy, egy év alatt a gyógykezelési esetek száma 8 százalékkal (2245,2 ezerre) emelkedett. A megye 5 fekvőbeteg-el­látó intézményében 1988 vé­gén 3106 kórházi ágy állt a lakosság rendelkezésére. Az év folyamán adták át a kaposvári kórház 220 ágyas műtéti tömbjét, illetve 30 ággyal bővült a marcali kór­ház. E bővítések, illetve az osztályok ..átszervezése ered­ményeként az év végére 3047-re nőtt a gyógyintézeti ellátást ténylegesen biztosí­tó kórházi ágyak száma. 1988-ban 10 000 lakosra 88 kórházi ágy jutott, 3-mal több, mint az előző évben. Az idős korúak szociális ellátásában mutatkozó fe­szültségek csak kismérték­ben enyhültek. A szociális otthoni helyek száma (1270) 15-tel nőtt, az idősek klub­hálózata 2 intézménnyel gyarapodott, így a helyek száma 1470-ről 1540-re vál­tozott. A bölcsődékbe beíratott gyermekek száma továbbra is csökkenő tendenciájú, így a helykihasználatlanság miatt megszüntettek és át­szerveztek néhányat. 1988 végén a megye 31 bölcsődé­jében 1023 gyermeket gon­doztak: 20 százalékkal ke­vesebbet, mint egy évvel korábban. A bölcsődei he­lyek száma az év végén 1304 volt, 269-cel csökkent az előző évihez képest. 1988 őszén a megye 214 óvodájában beírt 13144 fős gyermeklétszám mindössze 23-mal volt kevesebb az elő­ző évinél. Az óvodai helyek száma (13 780) a bővítések (új óvoda létesült Kapos- szerdahelyen, Örtilosban, Somogybabodon) és a meg­szűnések egyenlegeként 58- cal csökkent. A megyei szintű mutatók változátla- nok maradtak: 100 helyre 95, egy csoportra 24, / egy óvodai pedagógusra 11 óvo­dás gyermek jutott átlago­san. Az idei tanévben 173 ál­talános iskola működik a megyében, egy iskola meg­szűnt, 3 pedig szünetelteti mű - ködését. Az általános iskolák­ban 40 577 tanuló — az előző tanévinél 1164-gyel kevesebb — kezdte meg az 1988 89-es évet. Osztálytermi célra 1596 helyiséget használnak az is­kolák, 9-cel többet, mint az előző évben. A pedagógusok száma 3182-ről 3189-re nőtt, 81 százalékuk nő (arányuk évről évre növekszik). A napközis csoportok száma (734) 13-mal maradt el az előző évitől, az egy csoport­ra jutó napközisek száma 28-ról 26-ra csökkent. A megye 21 középiskolá­jában 6962-en tanulnak, 42 százalékuk a gimnáziumok­ban, a többiek szakközépis­kolákban. A középiskolai tanteremellátottság a múlt évihez képest számottevően javult, ugyanis 12-vel több az osztályterem (feszesen 217). A pedagógusok száma az előző évi 513 főről 553-ra emelkedett. A szakmunkásképző isko­lák három évfolyamán együttesen 6479 tanuló kép­zése folyik, számuk 310-zel emelkedett az előző évhez viszonyítva. Idegenforgalom Somogy megye kereske­delmi szálláshelyein 1988. július 31-én 76 ezer hely állt a vendégek rendelke­zésére (az előző évinél 0,2 százalékkal kevesebb), s az év folyamán 500 ezer ven­dég 4,4 millió vendégéjsza­kát töltött el. Ez 1987-hez viszonyítva 12,8 százalékos vendég- és 8,2 százalékos vendégéjgzaka-csökkenést jelent. A nem szocialista or­szágokból érkezettek száma valamelyest emelkedett, míg a többi relációban (szocia­lista országok, belföldiek) csökkent a vendégforgalom. A jelentősebb küldő part­nerországok érdeklődése ta­valy változott: emelkedett az angol, a holland, az olasz, a skandináv és az NDK vendégek száma. A tervezet­től és az előző évitől elma­radt az osztrák, a finn, a francia, a jugoszláv és az NSZK vendégforgalom. So­mogybán — az országos ten­denciával egyezően — je­lentősen visszaesett a cseh és a lengyel vendégforga­lom; a belföldiek száma is tovább csökkent (9 száza­lékkal). 1988-ban a kereskedelmi szálláshelyeken a szocialista országokból érkezettek 10,4, a nem szocialista országok­ból érkezettek 8,1, a belföl­diek 8,2 éjszakát töltöttek átlagosan. Somogybán továbbra is a Balaton jelenti a fő vonz­erőt. Az előző évihez képest a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmán belül, a Balaton part menti települé­seinek részesedése a vendé­gek számát tekintve mérsék­lődött, a vendégéjszakáké viszont emelkedett (85 és 96 százalék lett). Piaci körkép Az alma halma Mintha mindannyian egy­szerre akarták volna piacra dohni készleteiket az alma­termelők. A tegnapi kapós- vár^ hetipiacon halmokban volt az asztalokon a jona­tán, a jonadel és a deli­csesz. Az utóbbi változatla­nul kilónként 20, a jonatán a nagyságától függően 15— 25 forintért. A jonadelért 25 forintot kértek. A halványpiros paradi­csomból 140 forint volt egy kiló — alku előtt. A vevők inkább csak nézték, nem sokan kértek belőle. A vegyes zöldség kilóját 20 forintra tartották. Lehe­tett 'kapni csak zöldjét is — mindössze, öt forintért cso­mónként. Á piacon uralkodó zöld színt az újhagyma is élénkítette. 8 forint volt csomója. A lilahagymát 15- ért, a dúghagymát kilónként 60 forintért adták. Egy fej fokhagymáért elkértek volna 5 forintot is. Aki nem adott érte annyit, az jól járt, mert egy másik asztalnál 3-ért magvehette. Nem csökkent a tojás ára. Kaposváron továbbra sem lehet 2 forint 50 fillérnél kevseb'bért hozzájutni da­rabjáért. Sőt á nagyobbakat 3-ért is megvették. Egy fej saláta 15—16 fo­rint volt. Az étvágyat ja­vító hordós káposztából 20 forintért adtak "egy kilót. A pincében termesztett sampi­nyon kilója 130 forint. Kevés hús volt a piacon. Egy kakas 250, egy sertés­sonka füstölve annyiszor 220 forint volt, ahány kiló. A szegfűk, a kálák és a hóvirágok közül választhat­tak tegnap a Zsuzsannák és Bernadettek lovagjai. A hó­virágcsokor mindössze 4 fo­rintba került; a kála és szegfű szálanként 40, illetve 18 forint. A. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet pályázatot hirdet jogtanácsosi munkaikor betöltésére FELTÉTEL: szakirányú egyetemi végzettség, jogtanácsosi szaktanfolyam, jogügyekben 5 éves gyakorlat. A pályázat tartalmazza: a részletes önéletrajzot, amely­ben az előző munkahelyek és a tevékenység leírását kérjük. .Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat a megjelenéstől számított 30 napon belül kérjük az ÁFÉSZ személyzeti osztályára: Kaposvár, Irányi D. u. 10. A döntésről a pályázókat írásban értesítjük. (104711)

Next

/
Oldalképek
Tartalom