Somogyi Néplap, 1989. február (45. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

2 Somogyi Néplap 1989. február 1., szerda Eduard Sevardnadze Pekingbe tart Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter ma a késő esti órákban érkezik Pekingbe, s csütörtökön kezdi meg hivatalos látoga­tását, azaz tárgyalásait Csi- en Csi-csen kínai külügy­miniszterrel. A szovjet dip­lomácia vezetőjét fogadja több kínai párt és állami vezető, és Sanghajban ta­lálkozik vele Teng Hsziao- ping, Kína első számú poli­tikusa. A pekingi kínai— szovjet külügyminiszteri tárgyalások középpontjá­ban az ez év első felére ter­vezett kínai—.szovjet csúcs- találkozó gyakorlati előké­szítése áll. Emellett termé­szetesen megvitatnak más, közös érdeklődésre számot tartó bilaterális és nemzet­közi kérdéseket is. Kínai politikai körökben nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a külügyminiszteri találkozónak, amely foly­tatása lesz annak a tanács­kozásnak, amely december­ben zajlott le Moszkvában Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter látogatásakor. Pefkingben általános a véle­mény, hogy Sevardnadze szovjet külügyminiszter lá­togatásával kezdetét veszi a „fordulat éve” a kínai— szovjet kapcsolatokban. Em­lékeztetnek rá, hogy 1959 óta ez az első szovjet kül­ügyminiszteri látogatás a kínai fővárosban. Külön fontosságot ad a szerdán kezdődő hivatalos tárgya­lásoknak az a tény, hogy ezeken a tárgyalásokon nem csupán abban várható megállapodás, hogy meg­gyorsítják a kéit szomszédos szocialista ország kapcsola­tainak normalizálási folya­matát, hanem megállapod­nak a legfelsőbb • vezetők csúcstalálkozójának idő­pontjában is. A kínai vezetés megítélése szerint a csúcstalálkozó lét­rejöttével minden feltétel kialakul nem csak a több évtizedes abnormális vi­szony rendezéséhez, hanem a kínai—szovjet kapcsola­tok teljesen új alapra való helyezéséhez is. Ennek az újszerű kapcsolatnak alap­jául immár mindkét fél el­fogadta a békés egymás mel­lett élés öt elvét. Kínai politikai körökben hangsúlyozzák, hogy a kínai —szovjet közeledést és a kapcsolatok teljes értékű normalizálását azok a je­lentős változások tették le­hetővé, amelyek egyfelől a Szovjetunióban és Kínában, másfelől a nemzetközi poli­tikában mentek végbe. Mindkét tekintetben külö­nös jelentőséget tulajdoní­tanak a Mihail Gorbacsov által elindított belpolitikai reformoknak és a nemzet­közi enyhülést előmozdító új gondolkodásnak a szovjet külpolitikában. Pekingben rámutatnak: éppen ez az új gondolkodás tette lehető­vé, hogy a Szovjetunió Kína számára elfogadható lépé­seket tegyen a kapcsolatok rendezését gátló úgyneve­zett három akadály kérdé­sében. Ezzel összefüggés­ben emlékeztetnek az Af­ganisztán, a csapatvisszavo- nások és a Kambodzsa ügyé­ben bejelentett szovjet lé­pésekre. Vagyis a kínai fő­városban úgy ítélik meg, hogy létrejöttek az összes feltételek a kínai—szovjet kapcsolatok teljes nomali- zálásához és a két ország sokoldalú politikai, gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködésének tovább­fejlesztéséhez. Mi több, kí­nai pártkörökben magától értetődőnek tekintik azt is, hogy megvannak a feltéte­lek a Kínai Kommunista Párt és a Szovjetunió Kom­munista Pártja közötti kap­csolatok normalizálásához is. Felmérés a velőtökről Volt szovjet vezetőkről — Sztálinról, Hruscsovról és Brezsnyevröl — is véleményt mondtak annak a felmérés­nek a résztvevői, amelynek eredményeiről kedden tettek közzé adatokat. Sztálinról 65 százalék véle­kedett negatívan, míg ked­vezően csupán tíz százalék szólt róla. A többieknek vagy nem volt kialakult vélemé­nyük, vagy nem tudták egy­értelműen megfogalmazni álláspontjukat. A három egykori vezető közül Hruscsovról él a leg­kedvezőbb kép a közvéle­ményben. Róla 51 százalék vélekedett kedvezően, míg negatív véleményt 12 száza­lék vallott. Berzsnyevet, akinek neve a hetvenes-nyolcvanas évek stagnálásával kapcsolódik ma össze a köztudatban, 64 százalék ítéli meg negatívan, s csupán 7 százalék vélemé­nye volt kedvező. Gorbacsov fizetése Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök havi illetménye valamivel haladja meg az 1500 rubelt — erről is szólt tegnap meg­jelent interjújában Vitalij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesz­tője. Korotics kifejtette: az emberek között — informá­ció híján — szóbeszéd tár­gya például az, hogy Raisza Gorbacsov miből vásá­rolja új ruháit. A kér­dés könnyen megválaszolha­tó az első számú szovjet po­litikus fizetésének ismereté­ben — mondotta. (Az átlag­bér jelenleg 200 rubel körül mozog a Szovjetunióban.) Korotics a gondolatot to­vábbfűzve kifejtette, hogy a hasonló értesülések, adatok közzététele a sajtóban igen hasznos. Mintegy tízezer antifasiszta tüntetett január 30-án este a központi városháza, a Schoneberg előtt —tiltakozva a szélsőjobboldal választási előretörése miatt Rathau NSZK-beli képviselők Debrecenben Az Otto Schilynek, a „zöldek” képviselőcsoport­ja tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK-beli parlamenti kül­döttség kedden Debrecen­be látogatott. A bonni tör­vényhozás Német—Magyar Baráti Csoportjának tag­jaiból álló küldöttség, amelyben minden parla­menti párt képviselteti ma­gát, a Romániából áttele­pültek helyzetét tanulmá­nyozta Hajdú-Bihar me­gye székhelyén. Elkísérte a küldöttséget Debrecenbe Szentágothai János akadé­mikus, a magyar ország- gyűlés Magyar—Német Ba­ráti Csoportjának vezetője is. A megyei tanács székhá­zában tartott tájékoztatón Virágh Pál vb-titkár a ro­mániai áttelepülőket segí­tő megyei koordinációs bi­zottság vezetője elmondta, Hozzávetőleges fegyverzeti egyensúly A Varsói Szerződés és a NATO európai haderői és fegyverei hozzávetőlegesen egyensúlyban vannak — hangsúlyozták szovjet illeté­kesek tegnap egy moszkvai sajtóértekezleten, amelyet abból az alkalomból rendez­tek, hogy a Varsói Szerző­dés közzétette a maga össze­hasonlító adatait a két ka­tonai szövetség európai erői­ről. Bronyiszlav Omelicsev ve­zérezredes, a szovjet vezér­kari főnök első helyettese hangsúlyozta, hogy a hozzá­vetőleges egyensúlyt nem egyszerűen matematikai egyenlőségként kell elkép­zelni. Sem a VSZ mostani, sem a NATO tavaly novem­beri adatközlése neip tartal­maz minőségi és szervezési paramétereket. A VSZ ka­tonai szakértői a mennyiségi, a minőségi és a szervezeti tényezők együttes mérlegelé­se nyomán szűrték le az egyensúlyra vonatkozó kö­vetkeztetést. A sajtóértekezleten részt vevő újságírók közül sokan felveteitték, hogy előfordulnak jelentékeny számszerű elté­rések a VSZ és az észak-at­lanti szerződés szervezetének adatai között. Mint az érte­kezleten ugyancsak részt ve­vő Viktor Karpov külügymi­niszter-helyettes rámutatott, ennek fő oka abban kere­sendő, hogy bizonyos kategó­riákat eltérően értékelnek a két katonai szövetségben. Példaként említette, hogy a NATO nyilvántartásában ért­hetetlen módon csak a 100 milliméternél nagyobb kali­berű lövegek és aknavetők szerepelnek a tüzérségi erők egyenlegében, míg a VSZ minden valamirevaló tüzér­Allan Cooper amerikai műszaki őrmester egy üres cirkáló­rakéta-siló előtt várakozik azt követően, hogy január végén az Egyesült Államok bezárta a molesworthi támaszpontját. Az itt hadrendbe állított 18 nukleáris töltetű rakétát még tavaly megsemmisítették ségi eszközt számításba vett, nevezetesen a 76 milliméter­nél nagyobb kaliberű löve- geket és az 50 milliméternél nagyobb kaliberű aknavető­ket. Felmerült az a kérdés is, miért tartják számon a VSZ katonai szakértői a NATO-erők között Francia- ország katonai erőit, amikor pedig azok nem tartoznak az észak-atlanti szövetség in­tegrált katonai szervezetébe. Viktor Karpov azzal vála­szolt, hogy maga a NATO is figyelembe vette ezeket az erőket a múlt novemberben közzétett kimutatásában. Nem lesz-e akadálya az előrehaladásnak az európai haderők és hagyományos fegyverzetük csökkentéséről tartandó tárgyalásokon a kö­zölt adatokban mutatkozó el­térés — merült fel a kérdés. Karpov rámutatott, hogy ezek az adatok nem képez­nek tárgyalási alapot, több okból sem. Egyrészt azért, mert a VSZ adatai például a múlt év július 1-jei állapotot tükrözik, így természetesen nem vették figyelembe a szö­vetség azóta bejelentett egy­oldalú csapat- és fegyverzet­csökkentéseit. Miből merítette adatait a Varsói Szerződés, és milyen területet vett számításba az összehasonlító táblázatok el­készítésekor? — tették fel a kérdést Bronyiszlav Omeli- csevnek. A tábornok elmond­ta, hogy a Varsói Szerződés­re vonatkozó adatok forrá­sa a tagországok honvédelmi minisztereinek közlése, a NATO-ra vonatkozók alap­jául pedig a VSZ hírszerzési értesülései szolgáltak. A ki­mutatás készítésekor euró­painak tekintették mind­azon területeket, amelyeket a VSZ és a NATO közti, jö­vő márciustól tervezett tár­gyalások mandátumában kö­zös megegyezéssel ide sorol­tak. Ismeretes — emlékezte­tett a vezérkari főnök első helyettese —, hogy az így körülhatárolt terület nem vág teljesen egybe a konti­nens földrajzi határaival. Példaként hozta fel, hogy Törökország ázsiai területé­nek nagy részét és az ugyan­csak Ázsiához tartozó Kau­kázuson túli szovjet terüle­teket is tekintetbe veszik e mandátum szerint az euró­pai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalásokon. A szovjet tábornok és a k ülügy mi n iszter- helyettes számos kérdést kapott a Szovjetunió és a VSZ több tagországa által bejelentett csapatcsökkentésekről. Ome­licsev cáfolta, hogy a szov­jet hadseregben nagy vitát váltott volna ki a csökken­tésről hozott döntés. Úgy vélekedett, hogy az egyolda­lú csapatcsökkentés dacára sem fog meginogni a két szövetség közötti hozzávető­leges egyensúly. Egy kérdés­re válaszolva közölte, hogy a Szovjetunió európai területé­ről is vonnak ki páncéloso­kat a csökkentés keretében. A csapatcsökkentés együtt fog járni a tiszti állomány létszámának csökkenésével; ezt elsősorban a megfelelő szolgálati időt letöltött tisz­tek nyugdíjazásával fogják megoldani. Omelicsev reagált az ame­rikai külügyminisztérium képviselőjének minapi kije­lentésére, amely szerint a kivonuló szovjet csapatok a „felperzselt föld” taktikáját alkalmazzák Afganisztán­ban, kíméletlenül bombáz­zák a Szalang-hágó vidékét. Omelicsev úgy fogalmazott, hogy a kivonuló szovjet csa­patok csak olyan mértékben hajtanak végre hadművele­teket Afganisztánban, amennyire az a hazatérés biztonságához szükséges. hogy eddig 3585 román ál­lampolgár kapott tartózko­dási engedélyt Hajdú-Bi- harban; különféle okokból — főként a múlt év első fe­lében — 504 személyt küld­tek vissza a hajdú-bihar határszakaszról. Az áttele­pültek kétharmada úbok- mányok nélkül, illegálisan érkezett hazánkba. A me­gyében, főképp a megye- székhely üzemeiben lo24-en helyezkedtek el. A múlt, év március 14-e óta egy bölcső­déből átalakított átmeneti szállás működik Debrecen­ben, ahol egyszerre 80 sze­mélyt tudnak általában egy­hetes időtartamra elhelyez­ni. Ez az idő többnyire ele­gendő ahhoz, hogy munka-, illetve szálláshelyet találja­nak maguknak. Virágh Pál beszámolt ar­ról, hogy az elkülönített központi alapból a megyé­ben eddig több mint 20 mil­lió forintot használtak fel segélyezésre, az egyházi sze­retetszolgálat által nyújtott támogatás értéke meghalad­ja a 6 millió forintot, s je­lentős segítséget nyújt a Vöröskereszt is. Otto Schily úgy nyilatko­zott: a romániai helyzet rendkívüli aggodalmat kelt Európa közvéleményében. Magyarországi tárgyalásai tovább erősítették azt a meggyőződését, miszerint itt nem valamiféle nacionalis­ta érzelmeikből táplálkozó magyar—román konfliktus­ról van szó, hanem az alap­vető emberi jogok romániai lábbal tiprásáról. Ez a bru­tális elnyomás nemcsak a magyarokat vagy a némete­ket, hanem a románokat i - érinti. Az NSZK parlamenti kül­döttsége délután ellátogatott a romániai menekültek deb­receni átmeneti szállására, majd a Medicor Orvosi Mű­szer Ipari Rt.-ben dolgozó áttelepültekkel találkozott. Debreceni programjának végén Otto Schily' vála­szolt a sajtó munkatársai­nak, köztük az MTI tudó­sítójának a kérdéseire. El­mondta, hogy amit Debre­cenben hallottak a mene­kültekről, megfelel azoknak az információknak, ame­lyekkel már korábban 's rendelkeztek. — Az persze jelentős kü­lönbség — folytatta a Bun­destag képviselője —, hogy olyan fiatalemberektől hal lőttük mindezt, akik átélték a menekülést, s akik a ro­mániai körülmények között nem látják jövőjüket. Megrázó, hogy nem használ­hatják saját anyanyelvű­ket, hogy nem ápolhatják kultúrájukat, hogy a gyere­kek az iskolákban nem ta­nulhatják szüleik ny «vét Ez —, meggyőződésünk sze­ret — nem egyeztethető össze az európai .'.vilizáeio elveivel, és azokkal az el­tekkel sem, amelyeket a közelmúltban aláírt bécsi záróokmány foglal magá­ban. — Feladatainkat abban látjuk, hogy a Magyaror­szágon — a Debrecenben és a Budapesten tapasztal­takról a magyar állami és egyházi vezetőkkel folytatott beszélgetéseink tanulságai­ról beszámoljunk az NSZK- ban és olyan szolidaritást keltsünk az európai közvé­leményben, amely a romá­niai rezsimet rákényszeríti hogy elnyomó, intézkedé­seinek, elnyomó politiká­jának véget vessen« — fe­jezte be nyilatkozatát Otto Schily, az NSZK-beli par­lamenti küldöttség vezetője. BALLAGOK, FIGYELEM! Fehér, indái BAKFIS­BLÚZOK érkeztek 600 Ft-ért Kaposvárra a Május 1. utcai Konfekcióboltba! (104618)

Next

/
Oldalképek
Tartalom