Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

4 Somogyi Néplap 1989. január 14., szombat Tűzoltó robot Japánban A hagyományos újévi japán tüzoltógyakorlaton mutatták be a 3 méter hosszú, 80 cm széles és 60 cm magas táv- irányítású tűzoltó robotot január 6-án. A robotot olyan — főként föld alatti — tüzek oltására tervezték, amelyek az emberek számára hozzáférhetetlen helyeken pusztítanak. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Változnak a módszerek Szükség van a lépésváltásra Szabvány helyett gyártási lap Következetesebb a minőségellenőrzés Levél az Elnökhöz! Az Országos Anyag- és Árhivatal Elnökének BUDAPEST Tisztéit Elnök Űr! A január 9-én bevezetett árintézkedések közlésével egy- időben a sajtóban nyilvánosságra hozták azt a tényt is, hogy a fenti és a várható áremelkedések átlagosan havi 800 forint többletkiadást jelentenek személyenként az 1989- es évre. Tudomásul vettük, hogy családunk (4 személy, közülük 2 eltartott fiú; 17 éves gimnazista, 21 éves egyetemista). 3200 forintot tesz le emiatt a haza asztalára a stabilizáció érdekében. Ez az összeg 24 szolgálati év után járó majdnem 6000 forint nettó pedagógus fizetésemnek több mint 50 szá­zaléka. Nem sorolom, hányán vannak és kik az országban, akiknél ez az arány még magasabb, és akiket ez az összeg még jobban terhel. Szeretném hangsúlyozni, hogy családunk nem áll a/ éhenhalás előtt, férjem ,ís keres ... Az ország közvéleményének felháborodása a televíziós nyilatkozatok után sem csitult. Sőt, a január 9-i és főleg a 10-i riporteri kérdésre adott válasz után környezetemben és jbermem még nőtt. Az előbb tényként felhozott áldozatvállalás jogán és azon egyszerű, számomra természetes állampolgári jogon kérem önt és hivatalát a Sajtótörvény Alapvető rendelkezések 4. paragrafus Felvilágosítási kötelezettség értelmében: hozza nyilvánosságra azt a belső információnak szánt listát, amely tételesen, pontos forintmegjelöléssel tartalmazza az ár- intézkedések különböző rétegekre és körülmények között élőkre gyakorolt hatását. Ezzel a sajtónak azt a feladatát is segíti érvényesülni (2. par. 2. bek.), hogy ,,a sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megérté­sét, és mozgósítson társadalmi cselekvésre". Értelmes, megalapozott okfejtéssel és indoklással módja lenne arra, hogy a nyilvánosság előtt elfogadható magya­rázatot adjon: miért érinti jobban az áremelkedés, illetve annak hatása a magasabb jövedelműeket, mint a többi tár­sadalmi réteget, a városban élőt jobban, mint a falusit stb. Az aktualitás és a hivatal presztízse érdekében is kérem gyors intézkedését! Tisztelettel'! Vajda Imréné Kaposvár, Rippl-Rónai u. 4. A Boglárlellci Városi Tanács VB napirendjén Szennyvíz- és szemétgondok Egyre nagyobb az igény az emberekben, hogy szün­tessék meg végre azokat a hibákat, amelyeket feltár­nák a belső ellenőrök, egy- egy ellenőrzés alkalmával pedig a népi ellenőrök. Mert bizonyos esetekben ugyan­azt állapítják meg most is, mint öt-tíz évvel ezelőtt. A megye ezerszáz népi el­lenőre fölkészüken, telkiis­meretesen vesz részt a KNEB tervében, szereplő és a megyei, városi vizsgála­tokban. Az a tapasztalat, hogy a városi NEB-ek is igyekeznek segíteni a helyi politikát olyan témák kivá­lasztásával, amelyek idősze­rűek, a lakosságot is foglal­koztatják. Lépésváltásra is szükség van, hiszen a reformfolya­matot az ellenőrzés során nem lehet figyelmen kívül hagyni. A' NEB megyei el­nökétől hallottam, hogy nem könnyű váltani, mégis arra ösztönzik azokat, akik egy- egy vizsgálatra indulnak az üzemekbe és a szövetkeze­tekbe, hogy a belső vállalati folyamatokba mind kevésbé avatkozzanak be. A megye lakói elismerés­sel nyugtázzák, hogy a népi ellenőrök sokat foglalkoznak az idegenforgalommal, a Balato.n-part kereskedelmé­nek, vendéglátásának fölké­szülésével egy-egy szezonra, s azután figyelemmel kísé­rlik: védik-e a tó vízének minőségét, megtartják-e az építési tilalmat. Mert szapo­rodtak az engedély nélküli építkezések; sok a fegyelme­zetlenség, s olykor a taná­csok is elnézőek. A Balaton- parti városok bizottságainak és a megyei NEB-nek nagy energiáját kötötte le a sok közérdekű bejelentés kivizs­gálása. Ezek azonban a la­kosság hangulata, igazság­érzete szempontjából i,s fon­tosak voltak. Mi a legfontosabb? Első­sorban a gondok okainak feltárása, megszüntetése. Ebben különösen nagy se­gítséget adhatnának a vál­lalati belső ellenőrök. Saj­nos, ma még a vállalati bel­ső ellenőrzés a leggyengébb pont az egész ellenőrzési rendszerben. A népi ellen­őrök a termelőszövetkeze­tekben vizsgálódva azt álla­pították meg, hogy nagy az eltérés a kormányrendelet­ben előírtakhoz képest: ke­vés az olyan alkalmazott, aki önállóan végzi a belső ellenőrzést, mert ezt mással is párosítják. Olyan is elő­fordul, hogy se szervezet nincs, se megbízott. Ha valahol, akkor itt nagy változásra van szükség. Sok visszaélést már a kezdet kezdetén föl lehetne tárni, s a visszatérő problémák okait is talán meg lehetne szüntetni. A kaposvári népi ellenőr­zési bizottság elnöke jegyez­te meg egy beszélgetés al­kalmával, hogy a vizsgálat során megállapított tényeket rögzíteni kell, s jó javasla­tokat kell tenni melléjük. Az a legfontosabb, hogy a visszaéléseket súlyuk szerint tegyék szóvá. A megye népi éllenőrei ma már általában ezt az elvet követik: akkor tekintik lezártnak a vizsgá­latot, ha meggyőződtek a feltárt hiányosságok meg­szüntetéséről. A személyes felelősségre- voná’st nehezíti, ha a fe­gyelmi jogkört a vállalati tanács gyakorolja. Nem egy olyan példa van, rá, hogy az indokoltnál kisebbnek állít­ják be a visszaélést — eb­ben a függőségi viszony is megnyilvánul — s húzzák- halasztják a végleges dön­tést. Előfordult, hogy végül az ügyészség segítségével si­került pontot tenni az ügy végére. Aat hiszem, jogos az a kívánság, hogy a népi ellen­őrök még az eddiginél is határozottabban tegyék szó­vá, amit tapasztalnak a vizsgálatok alkalmával, és személyekre való tekintet nélkül állapítsák meg a fe­lelősséget is. Ez ma a poli­tika megújulásának idősza­kában minden területen kö­vetelmény. Lajos Géza A kaposvári hetipiac meglepetése az volt, hogy árain alig látszott a január 9-i, ,,változások” hatása, így a vásárlókedv sem apadt oly mértékben, mint a boltokban. Változatlanul 12 forintért kínálták kilónként a bur­gonyát és 16-ért a főzőhagy­mát. Ugyancsak továbbra is 20 a lila csemege és 50— 60 a fokhagyma. Cékla és fejes káposzta egyaránt 8 forintért fordult elő, az utóbbit savanyítva — s ebből gazdagabb volt a választék — 15—18-ért mérték. A vegyes zöldség vásár­lásánál egy kis figyelemmel a fele árat is megtakarít­hattuk. A termelőknél pél­dául 20 forintért is adták kilóját, míg egyes kiskeres­kedőknél csupán a sárgaré­pa került ennyibe. 3—4 fo­rint a petrezselyem csok­ra. A primőrök hiányán alig­ha sajnálkoztak sokan, hi­szen ki tudná a 15—20 fo­Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka módosította az élelmiszertörvényt. Ezt az tette szükségessé, hogy 12 év alatt az élelmiszeripar­ban jelentős változások következtek be. A törvény végrehajtási utasítása jú­lius elsejével lépett életbe, és rendelkezik a termelő­hely kialakításáról, a sze­mélyi feltételekről, előírja a termelés, a csomagolás, a raktározás, a szállítás kö­vetelményeit, rögzíti a minőségellenőrzés munká­ját. Az előírt feltételek telje­sítése, után viszont tág teret biztosít a ' kisvállalkozások - nalk: feloldja a központi szaványokhoz való szigorú kötődést, és a gyártmánylap bevezetésével lehetővé te­szi, hogy a belföldi fogyasz­tónak a jövőben nemcsak szükségleteit, hanem az.igé­nyeit is ki lehessen elégíte­ni gazdaságos termelés mellett. A megye élelmiszer- ipari vállalatai, szövetke­zetei közül eddig a Kapos­vári Tejipari Vállalat Pik­nik túrókrémcsaládja, a Balatoni Halgazdaság hal­pogácsája, a Kaposvári Hús­kombinát hamburgere, ci- tyburgere, citykolbásza, ta­vernakolbásza a kaposmé- rői Latinca Tsz savanyú­káposztája, a Kaposvári Cukorgyár 5 g-os kristály- cukra, a barcsi áfész 8 to­jásos házi tarhonyája került így forgalomba. Marton Lászlóné segesdi kisiparos­nak pedig sajtos ropogós terméke felelt meg a rugal­masabb előírásoknak. Az új szabályok szerint 11 új termék minőségét fogadta el az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állo­más a gyártmánylap alap­ján. 10 új termék gyártását és forgalmazását pedig megtiltotta, mivel nem tet­tek eleget a gyártó által szavatolt előírásoknak. A termékek címkéjén az egyértelmű, közérthető je­lölés mellett csökkenő sor­rendben fel kell tüntetni a felhasznált élelmiszer­nyersanyagokat és adalék­anyagokat, továbbá — ha szükség van rá — a táro­lási hőmérsékletet is. Eddig csak a hűtő- és a tejipar­ban készített áruk csoma­golásán találtuk meg a hő- mérsékleti előírásokat és tartottuk természetesnek a jelölését. Nagyon sok ter­méknél a szabványok ír­ták elő, csak éppen nem rintos zöldpaprikát vagy a tízszer ennyit kóstáló pa­radicsomot megvenni. Csu­pán fejes salátát hoztak, de azt legalább elérhető, 5 fo­rintos darabáron. Ez alka­lommal dúskálhattunk a sütni való tökben, így ge­rezdenként 5-ért is kínál­ták. Különlegesen szép sampi­nyont árulták, igaz, a ko­rábbi 110 helyett 120—140 forintért. Az utóbbi ár fe­léért szerezhettünk be szemrevaló laskagombát. A száraz tarkabab kilója 60, a fehér 44 forint. Az almaválaszték koráb­bi megcsappanása után most ismét mosolygós gyü­mölccsel rukkoltak ki a termelők. 25 forintért for­dult. elő a makulátlan, míg a 10 forinttal olcsóbb mind­össze vitamindús volt. Már a 28—30 forintos körtében sem találtunk kecsegtetőt, s ugyanez mondható el az 55 forintra tartott szőlőről. jelölte az ipar, mert nem is tudta betartani azt, pél­dául a Balatoni világos sör esetében. A felhasznált anyagok feltüntetésének egyrészt minőségvédő hatása van, másrészt így a fogyasztó választhatja ki az egészsé­gi állapotának éppen meg­felelő élelmiszert. A szesz­ipar például a különböző pálinkái csomagolóanyagán kénytelen lesz ezután fel­tüntetni, hogy nagyrészt al­mapálinkából készült aro­mát, a konyak (brandy) pe­dig jelentős mennyiségű fi­nomszeszt tartalmaz. A fogyasztói ár feltünte­tését sem a törvény, sem a végrehajtási utasítás nem teszi kötelezővé: ezt más jogszabály a gyártó és a kereskedelem megállapodá­sára alapozza. A . megyei állategészségügyi és élelmi­szerellenőrző állomás mi­nősíti nemcsak a terméke­ket, hanem az új előállító helyeket is és adja ki a mű­ködési engedélyeket. Azt tapasztaljuk, hogy megnőtt az igény a szakmai tanács­ra, segítségnyújtásra, és azt is, hogy a MÉM-szekto- ron kívüli vállalatok nem fordítottak kellő hangsúlyt a minőségellenőrzésre, an­nak ellenére, hogy 1976 óta ezt törvény írja elő. Hagyo­mányos konyhatechnikával gyártottak olyat, amilyet sikerült. Most, hogy szigo­rúbb a minőségellenőrzés, ezeknél az egységeknél megsokasodnak a gondok. A kísérletező kedvű élel­miszerelőállító viszont ez­után nem köteles kidobni próbaüzemelés alatt ké­szült fogyasztásra alkal­mas termékét csak azért, mert nem felel meg a szab­ványnak, hanem "az állo­más ellenőrzése után elad­hatja. Az ellenőrzést végző állategészségügyi és élelmi­szerellenőrző állomás munkamódszere és munka­stílusa is átalakult: eddig mintavételeink eredményei alapján ítéltük meg, orszá­gosan pedig értékelték az egyes élelmiszeripari gyár­itok tevékenységét. Ezután csökken ennek a jelentősé­ge: hibakereső, -feltáró és -megoldó tevékenységet kell folytatni. Ennek során előfordulhat az is, hogy egyes termékek gyártását befejezik, illetve egyes üze­mek termelését az állomás felfüggeszti. Dióbelet 300 forintért, má­kot 120-ért ajánlottak. Vastagabban fogott a ba- ' romfiárusojk ceruzája. Egy kisebb konyhakész tyúkért is 230 forintot mondták, míg egy bontott pecsenyecsirke 150-et kóstált. Kacsának is alig beillő pucolt libát 500 forintért vehettünk volna. Némi vigasz volt ezek után, hogy a karácsony körüli 4 forintos ár után 3,30-3,50- ért is beszerezhettük a rán­totténak valót. Boglárlelle és vonzáskör­zete szilárd és folyékony hulladékának elhelyezésé­ről és kezeléséről tanácsko­zott a város tanácsának végrehajtó bizottsága. Szülkségtelen ecsetelni, hogy a Balaton-parton e téma milyen fontos, hiszen a tó és az ezt körülölelő üdülőkörzet olyan kincs, amelyet semmiféle szeny- nyel nem szabad rongálni. Seregnyi döntés született már a balatoni vízvédelem ügyében és ezeket az utób­bi években sok tett is kö­vette. Ám a nehéz gazdasá­gi helyzet és a hulladékke­zelés drágasága miatt a fo­lyamat lassúbb a szükséges­nél. A boglárlellei állapoto­kat elemző előterjesztés rá­világít egy sor megoldatlan Nem emelkedtek a hal­árak. Most is 100 forint volt az élő ponty kilója. 40- ért adtak fejet és farkot, 80-ért ikrát. Különlegesség volt a 200 forintos konyha­kész pisztráng. Senki sem hitt a csokron­ként 6-ra tartott barka ta­vaszígéretében, így kapó- sabb volt a szegfű, amely szálanként csak 20 forintba került. B. F. gondra. A regionális szenny­vízrendszer kiépítése elma­rad a tervezett ütemtől. A közműolló — a vezetékes vízellátás és a szennyvízel­vezetés közti különbség — nem zárult. A csatornázás gyorsítása és a szennyvíz- tisztító kapacitás növelé­se lenne szükséges, mert a szippantás lebonyolítása mind körülményesebb és a fonyódi szennyvíz-előkeze­lő telep kapacitása véges. Viszont anyagi eszközök hí ján egyelőre bizonytalan a csatornázás és a regionális szennyvíztisztító bővítésé­nek sorsa. A szilárd hulladékok el­helyezése is sok gondot okoz. A térségben Balaton- ikeresztúron van az egyet­len szeméttelep, és ez nem­sokára megtelik. Az új re­gionális szeméttelep lét­rehozását egyelőre több érdekellentét hátráltatja. A szemétszállítás szervezett­sége sem tökéletes, való­színűleg ennek következ­ménye, hogy Boglárlelle térségében mind több he­lyen alakul ki a szakzsar­gonban illegális szemétle­rakóhelynek nevezett mo­csoktelep. A gondokat fölsoroló elemzés tanulmányozása után a tanács végrehajtó bizottsága utasította a. váro­si tanácselnököt, hogy a szennyvíztelep bővítése ér­dekében mozgasson meg minden követ, a tanács vá­rosgazdálkodási osztályá­nak pedig a szennyvízcsa­torna-társulatok szervezé­se, bővítése a feladata. Javasolta a végrehajtó bi­zottság a közeljövőben sor­ra kerülő tanácsülésnek, hogy Boglárlelle másfél milíió forinttal járuljon hozzá az új regionális sze­méttelep építéséhez. Amíg ez el nem készül, addig a látránvi szeméttelepet szer retnék a bogiáriak igénybe venni, feltéve, ha ehhez hozzájárul az ottani tanács. A közterületek rongálói, a szemetet lopva ide-oda kiborítók pedig a vb dönté­se szerint ezután minden korábbinál nagyobb szigo- rúságú megtorlásra szá­míthatnak. Feltéve persze, ha sikerül őket fülört csípni. Pőcz Gyula PIACI KÖRKÉP Ismét almadömping

Next

/
Oldalképek
Tartalom