Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

1989. január 14., szombat Somogyi Néplap 3 ARÁNYOS TEHERVISELÉST Mezőgazdasági érdekközösségek alakultak Somogybán Megújult a lenti gyár A termelőszövetkezetek megyei szövetségének múlt évi utolsó elnökségi ülését az aggodalomtól fűtött, tet­teket sürgető, szenvedélyes hangvétel jellemezte. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek az agrárpoli­tika, az érdekvédelmi mun-> ka megújítása érdekében országos konferenciára ké­szülnek. Nagyon lényeges, hogy erre a fórumra nyíl­tan, a valós helyzetét tár­ja föl Somogy szövetkezeti mozgalma. — Az ágazati minisztéri­um néhány hónapja sikeres évnek minősítette 1988-at. December közepén az el­nökségi ülésen pedig — csaknem kétségbeesetten, lesújtó tényekről beszéltek a megye ' szövetkezeti ve­zetői. — A somogyi tsz-veze­tők értékelése nem egye­zik az ágazati minisztériu­mok megítélésével — mondta Herner Endre, a megyei tsz-szövetség tit­kára. — A megye agrárága­zatában dolgozók legjobb tudásuk szerint hozzájárul­tak a megfelelő belföldi ellátáshoz, az export növe­léséhez, a belső szervezeti rend erősítéséhez, viszont ennek számukra hátrányos módon óriási ára van. 1988 a sorozatos természeti csa­pások miatt különösen keid“ vezőtlen év volt. 1985 óta folyamatosan és erőteljesen romlanak a termelés anya­gi, műszaki feltételei. Nincs pénz gépvásárlásra, az ál­lattenyésztési rekonstrukci­ók elmaradnak, a tagok jö­vedelme egyre távolodik az országos átlagtól, a szö­vetkezeték egynegyede­egyharmada vagyona fel­éléséből próbál talpon ma­radni. A szabályozás, az el­vonó intézkedések, vala­mint a sorozatos fagy- és a tavalyi súlyos aszálykár miatt a megye szövetkeze­teinek egyharmada a lét- és nemlét határára került. A hetvenhat termelőszövet­kezet eredménye a múlt évinek több mint a felére csökkent, nem éri el a két­százmillió forintot, s még riasztóbb az a tény, hogy a gazdaságok 43 százalékában veszteség, illetve kétmillió Ma kezdődnek megyénk­ben a munkásőr-egység- gyűlések. Ezeken értéke­lik a múlt évet, s megha­tározzák az idei feladato­kat. Az elsőt Siófokon a József Attila Munkásőregy- ség tartja. Egy hét múlva lesz az egységgyűlése Ka­posváron a Latinca Sán­dor, Nagyatádon a Tóth Lajos, Barcson a Gábor An­dor és Fonyódon a marcali Kovács József Munkásőr - egységnek. Mint Bemáth Károlytól, a megyei pa­rancsnokhelyettestől meg­tudtuk: a személyi állo­mány tavaily sem csokiként Somogybán. Az ősszel nyolc­vanon jelentkeztek a ból- naszünke egyenruhások közé. Siófokon 20-an, Ka­posváron 18-an, Fonyódon 15-en, Nagyatádon 12-en és Barcson szintén 12-en tesz­nek esküt az egységgyűlé­sen. A több mint harminc­éves múlt meghatározó. Igazi közösségekké, szinte családdá forrtak az egysé­gék. Magam soha nem vol­tam munkásőr, de öt évig Marcaliban élve megismer­tem őket, akkor is, ha nem viselték az egyenruhát. A bajtársi, embertársi kapcso­latok barátsággá szövőd­ték évtizedek alatt. Hány­szor hallottam a marcali utcán: „Legalább mi, mun­kásőrök tartsunk össze.” Ez az összetartás jó értelem­forint alatti nyereség vár ható. — Ezek a tények, jelen­ségek nem csak a múlt év végén váltak nyilvánvaló­vá. Mit tettek ú szövetke­zetek a sokasodo nehézsé­gek leküzdése érdekében? — Nem nézték tétlenül sem a súlyosbodó közgaz­dasági környezetet, az „ag­rárolló” oly mértékű nyílá­sát, amelyet ma már „ag- rárprés”-nek szokás nevez­ni, sem pedig a természet kivédhetetlen csapásait, a fagyot, az aszályt. Igen so­kat tettek többek között a takarékossággal, a racioná­lis költséggazdálkodással. Bizonyíték erre, hogy amíg az ipari eszközök ára, a munkabér — a bruttósítás miatt — tíz-húsz százalék­kal nőtt, tavaly a termelés költséged négy százalékkal emelkedtek. — Nem sok foganatjuk lett ezeknek a jelzéseknek. Ügy vélem, részben ennek a következménye, hogy mind élesebb kritika éri ,az érdekvédelmi tevékenysé­get. — A szövetkezeti vezetők és dolgozók több fórumon adnak hangot annak, hogy elégedetlenek az érdekvé­delemmel kapcsolatos te­vékenységgel. Ez már ter­mészetesen nem sajátos so­mogyi jelenség, és kifejezi azt, hogy az egész politikai intézményrendszerünk kor­szerűsítésével összefüggés­ben nélkülözhetetlen és el­kerülhetetlenül fontos az érdekképviselet, az érdek- védelem megújítása, kor­szerűsítése. A februárban összeülő országos konfe­renciának valójában ez az egyik fő célja. Azzal együtt, hogy a megyén belül is, or­szágosan is meglehetősen sokfélék a vélemények, el­térően ítélik meg az érdek- védelem feladatait. Abban egyetért mindenki, hogy korunkban másfajta ér­dekképviseletre van igény! Hogy milyenre? Erre nehéz feleletet adni most. — Föltehetőleg az orszá­gos konferencia dolga lesz, ez. Végül is a gazdálkodók feladata, hogy alulról épít­kezve, előterjesszék és ki­ben vett összetartás volt, hiszen Bernáth Károly el­mondta: a somogyi mun­kásőrök .tavaly sem kaptak fegyelmi büntetést munka­helyükön. A tagság kötelez. Példamutatásra és helyt­állásra a munkahelyen is. Ma, amikor sokan az or­szág gazdasági helyzetére hivatkozva — a munkásőr­ség megszüntetését követe­lik, megnőtt a jelentőségük a szokásos, év eleji állo­mó nygy üléseiknek. Egyetlen szervezetet, így a munkásőrséget sem lehet kiszakítani az összefüggé­sek szövevényéből. . Aki úgy ápolná ezt, mint vala­miféle környezetéből ki­emelt üvegházi növényt, az a veszélyt idézné elő. Mert nincs elkülönítő üvegház. Egy hatalmas kert közös ta­lajába plántáltattaik hazánk szervezetei. A kert különfé­le ágyásaif lehet eltérő mó­don trágyázni, kapálni és locsolni, de a jégverést lo­kalizálni nem lehet, hiszen az egyformán sújtja az egész kertet. Védekezni is csak összefogva lehet elle­ne” — írja Ordas Iván. Ebben jut feladat a mun­kásőröknek is. Másként mint eddig tették, de jól építve a jó hagyományokra is. Jövőjük a lét. Használ­ják mindannyiunik boldo­gulására ! dolgozzák a számukra ki­vonatos érdekvédelmi mun­kamódszert. — Ez a folyamat ná­lunk, Somogybán meg­kezdődött. A szövetségünk még a múlt év szeptembe­rének végén — éppen az alulról építkezés jegyében — három fő célt tűzött ma­ga elé. Az első a gazdasá­gi érdekképviselet erősí­tése. Ennek lényege, hogy az azonos terméket előállító tsz-ak vezetőinek részvé­telével érdekközösségeket szervezünk. Ezek az érdek­közösségek maguk közül választanak képviselőket, s aizok aztán a szövetség munkatársával együtt a vállalati kapcsolatokban valóban a közösség érdeke­it képviselik, illetve érvé­nyesítik. A gabonatermelés­sel, illetve a gabonaiparrai kapcsolatban az ez évi szerződéseknél e gyakorlat mór kedvezően vizsgázott. A másik fő célunk a szövet­ség szolgáltató jellegének továbbfejlesztése, a harma­dik pedig az egész munka­módszerünk megváltoztatá­sa. Nyitottak az elnökségi, a bizottsági üléseink, alter­natív javaslatokat tárunk a testületek ólé, nem utol­sósorban az adminisztratív információs kapcsolatok helyett a személyes, ■ köz­vetlen kapcsolatokat kí­vánjuk erősíteni. Ezt a szö­vetség azt a munkát végzi, amire igényt tartanak a szövetkezetek. — Végül is mit vár a me­gye termelőszövetkezeti mozgalma a februári or­szágos konferenciától? — Először is azt, hogy az önhibájukon kívül, a dön­tően külső körülmények mi­att vészhelyzetbe került gazdaságok gondjaira sike­rüljön megoldást találni. Sikerüljön a valós igények­nek megfelelő érdekkép­viseleti gyakorlatot kiala­kítani. Nem utolsósorban pedig szükség lenne a tár­sadalom elé tárni azt, hogy a mezőgazdaság, a termelő- szövetkezetek nem a ter­hek vállalása ellen emelnek szót, hanem az arányos te­herviselést igénylik. A Nagyatádi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottságá- niák dr. Fodor Árpád, a konzervgyár főmérnöke szá­molt be a napokban a dol­gozók érdekében hozott mű­velődési, egészségügyi sza­bályok betartásáról. Az attá- dd gyár több mint 1200 dol­gozót foglalkoztat, közülük 432 a harminc év alatti fia­tal. A gyárban nagy hagyo­mányai vannak a közműve­lődési munkának, s ezt a nehezebb gazdasági körül­mények között is jó színvo­nalon végzik. Az üzemi köz- művelődési bizottság a dol­gozók közösségeire, önkéntes kezdeményező részvételére alapozva határozza meg egy-egy év művelődési fel­adatait. Az anyagi fedezetet a váJMaitat költsélgvatéséllíen a különböző rovatokon tud­ják biztosítani. 1988-bain 228 ezer forint jutott a közmű- velőSésd célokba és hasonló összeg a szocialista brigádok kulturális feladatainak ellá-, táisához. Külön is említést érdemel a könyvtári, olvasómozgalmi munka. Szabadpolcos könyvtárukban — amelyhez olvasóterem is csatlakozik — majdnem tízezer kötet szépirodalmi mű és több mint kétezer szakkönyv vár- jia az olvasókat. Évente 25— Egymilliárd forintos költ­séggel 23 hónap alatt telje­sen felújították a lenti épü­letasztalos- és faipari vál­lalat gyártástechnológiáját. A lakásajtók készítésére szakosodott üzem termelő­kapacitása évi 280 ezerről 350 ezer darabra nőtt, s az A szűkös és rendkívül bo­nyolult engedélyezési eljá­rásokhoz kötött tőkés im­port sok gondot okozott a magyar vállalatoknak. Nem' egy esetben akadályozta a termelést, hogy egy nagy ér­tékű géphez, berendezéshez a korlátozások miatt nem tudtak alkatrészeket, rész­egységeket Nyugatról be­hozni. Az importliberalizá­lás elnevezésű intézkedés­csomag néhány területen oldja a szorítást. Három so­mogyi gyárban érdeklőd­tünk: érzák-e a könnyítések hatását? Varga József, a Kaposvári 30 ezer forint jut az állo­mány felújítására, bővítésé­re. A gyár dolgozóinak majdnem a fele tagja az üzemi könyvtárnak, s több­ségük szorgalmas, rendsze­res látogatója az író—olvasó találkozóknak, politikai fó­rumaknák, ankétoknak is. Évente több alkalommal rendeznek különböző té­mákban vetélkedőket, ezek­nek nagy a közönségsike/tük. Nem hiányoznak á gyárból az ismeretterjesztő előadá­sok sem, ezek közül elsősor­ban a családi neveléssel, az egészségmegőrzéssel és a közhasznú ismeretekkel ösz- szefüggő témák iránt nagy az érdeklődés. Évek óta helyt adnak a közízlés fejlesztésében nagy szerepet játszó képzőművé­szeti kiállításoknak és ipar- művészeti bemutatóknak is. Többszőr kerül sor ország­járó kirándulásra, amelyhez a vállalat biztosítja saját autóbuszéit. Nem hiányoznak az üzemi közművelődési élétből a szórakoztató mű­sorok, filmvetítések és a táncos rendezvények sem. Elsősorban a szakszervezet, a KISZ és az MHSZ irányí­tásával és vezetésével kerül sor a különböző sportprog­ramok lebonyolítására. Nagy gondot fordítanak az üzem vezetői a dolgozók eddiginél jobb minőségű, tetszetősebb ajtókat állít­hatnak elő. A fejlesztés to­vábbi jelentős eredménye­ként csökkent az anyag- szükséglet. A korábbi 24 ezer köbméter, főleg kül­földről beszerzett faanyag helyett ugyanis ezután csak ja: — Mi a korábbi években is be tudtuk szerezni mind­azt, amire a termeléshez tőkés importból szükségünk volt. Tehát csak azért, mert most nagyobb a szabadság, nem fogjuk importunkat növelni. Mégis jótékonyan hat a liberalizálás a gyárra, mert nem kell hónapokig várni egy-egy véletlenül, avagy szándékosan elfekte­tett importengedélyezési ké­relem teljesítésére. Nem kell egyszerre nagy tömegű és a pénzünket lekötő al­katrészt behoznunk, hanem 6zakmjai műveltségének az emelésére. A munka mellett továbbtanulók részére kü­lönböző ösztönző juttatáso­kat biztosítanak. Az 1987/ 88-as tanéviben 40 felnőtt tanult levelező tagozaton. Jelentős eredményeket ér­tek el az üzemegészségügyi feladatok végzésében i6. 1960 óta van üzemorvosuk, ő végzi el az orvosi alkal­massági 'Vizsgálatokat, a hallásvizsgálatokat, és időn­ként az üzemben tartanak onkológiai szűrést is. A konzervgyári dolgozók­nak majdnem egyharmada bejáró, ezért nagy gondot fordítanak a szállításukra, 1988-ban kétmillió forintot fizették ki útiköltség-térí­tés címén. Az üzemi étkez­tetést 600 dolgozó veszi igénybe, balatonmáriai üdü­lőjükben pedig egyszerre 68-an pihenhetnek. A múlt élvben 400 ezer forintot használtak föl segélyezésre. Lakásépítésre, illetve vásár­lás. támogatására a múlt év­ben egymillió kétszázhát- vanháromezer forint jutott. A végrehajtó bizottság el­ismerését és köszönetét fe­jezi ki a konzervgyár társa­dalmi, gazdasági vezetőinek eddigi eredményes közmű­velődési és szociális mun­kájukért. évi 20 ezer köbméterre lesz szükség, és hazai fával is dolgozhatnak. A „Lénia” vállalat a technológiát és a technikát az NSZK-beli Dürr cégtől szerezte be. (MTI-fotó — Czika László felvétele) a termelési programnak megfelelően' ütemezve kér­hetjük a szállításokat a nyugati partnertől. Bizo­nyos kereten belül ezután gépeket is hozhatunk be, te­hát a termelés korszerűsíté­sét is segíthetik az új ren­delkezések. Gáti Imre termelés vezető, a Tungsram kaposvári gyá­rából': — Közvetlenül impontjo­gunik egyelőre nincs. Ha a nagyvállalatnak kedvezőbb helyzetet teremt a korlátok megszűnése, ez bizonyára számunkra is jó lesz. A gyárnak a Tungsramón be­lüli mind nagyobb önállósá­ga megmutatkozott már ta- valy is abban, hogy enge­délyt kaptunk jó néhány közvetlen tárgyalásra nyu­gati cégekkel. Azaz nem minden apró részletkérdés­ben bábáskodik fölöttünk a központ. Azt hiszem, hogy ezen az úton tovább fogunk haladni, és előbb-utóbb lesz saját importjogunk is olyan gyártmányok esetében, amelyek kizárólag itt, Ka­posváron készülnek. Nos, ha ez így lesz, akkor tudjuk majd igazán megmondani, hogy hoz-e a konyhára az ímporttliibe rali z álás. A Híradástechnika Szövet­kezet boglárlellei üzemében airtia kertek, hogy Rappaport Gábort, a cég budapesti fő­mérnökét kérdezzem e té­máról. Q elmondta: — A boglárlellei üzemet éppúgy érinti a liberalizálás, mint az egész szövetkezetét. A hatás kettős: a tőkés im­portanyagokat, alkatrésze­ket ezentúl gyonsan, napi áron tudjuk beszerezni, s ha jól dolgozunk, akkor raktár­készleteink csökkenthetők, péinzügyi helyzetünk javul, nem kell túlbiztosítani ma­gunkat, mint koráhban, amikor néha több behoza­talra kértünk engedélyt a szükségesnél, hogy annyit megkapjunk, amennyi kell. Ez az egyértelműen kedvező következmény. A másik is lehet kedvező, bár ettől kis­sé tartunk. A magyar piacon gyártóként vállalnunk kell a nyílt versenyt azzal a tőkés import késztermékkel, ami eztán könnyebben bejut az országba és amit nálunk erősebb világcégek gyárta­nak. Megméretünk. Hiszem, hogy állni tudjuk a harcot. L. P. V.M. Jövőjük a lét Ma kezdődnek a munkásőr-egységgyülések Több mint egymillió forint lakásépítés támogatására A konzervgyári dolgozók szociális ellátása Segít-e az importliberalizálás ? Válasz három cégtől Villamossági Gyár igazgató-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom