Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
4 Somogyi Néplap 1989. január 7., szombat Tegnap rendőri kísérettel tértek vissza a boltba Elfogták a fegyveres Tegnap délután ismét pisztolyt szegezve követelt pénzt a rabló. Ezúttal azonban rendőrök figyelő tekintete előtt — a valódi rablást rekonstruálták. Az ifjú tettes szégyenlős-vörö. sen fordította el a fejét a járókelők kíváncsi tekintete elől. Két büntetlen előéletű fiatalember: a 18 éves Mecseki László (kaposvári lakos, betanított munkás) és a 16. életévéhez közeledő Hetesi László (szintén kaposvári lakos, ipari tanuló) rabolta ki az év utolsó munkanapjain a Kaposker Ady Endre utcai boltját. A vadnyugati típusú bűn- cselekmény előzménye, hogy Mecseki László egyik rokona a bolt mögötti udvar egyik lakáséiban lakik, így a fiúnak, aki gyakran járt hozzá, alapos helyismerete volt a környéken. Barátjával, Hetesivei együtt egy este „kifigyelték”, hogyan megy a pónztárzárás abolt4 rablókat ban. Elhatározták: alkalomadtán megszerzik a pénzt. December 30-án este 6 óra körül ismét az udvarban találkoztak. Magukkal vittek egy zöld melegítő - nadrágot, fekete melegítőfelsőt, sötét sísapkát, valamint egy műanyag játékpisztolyt. Ezt a fölszerelést Hetesi vette magára, majd lekapcsolták az udvari világítást és „munkához láttak”: amikor látták, hogy már csak egy nődolgozó — Varga Lajosné üzletvezetőhelyettes — van bent, [Hetesi berontott és a pisztollyal kényszierítette az asszonyt, hogy a kazettában őnzött pénzt adja át. A rablás utáni órákban a Kapos - diszkóba mentek és itt szórakoztak a 10 957 forintos zsákmányból. A mulatság után osztoztak a „maradékon”. A nyomozás során abból indult ki a rendőrség, hogy az elkövetők ismerték a Honfitársaink közül tavaly minden eddiginél többen látogattak Ausztriába. Sokan azonban meggondolatlanul vásároltak és csak itthon derült ki: készülékük alkalmatlan a magyar televízió programjainak hang- és színvételére. — Bakos Antal a Kapos- vill szervizvezetője: — A múlt év nyarától kezdve egyre kevesebb olyan készülék érkezett hazánkba, amelyekbe nincsenek beépítve a Magyarországon használható hang- és szín- panelek. Karácsonykor mégis rengeteg készüléket kaptunk áthangolásra. Sokszor a vásárlókon múlik, hogy nem megfelelő készüléket vesznek. Olyan esettel is találkoztunk, amikor a vevőt becsapták. 'Néha félreértés is előfordul. Vannak készülékek, amelyeket a keletnémet szabvány szerint áthangollak ugyan, ezek azonban mégsem alkalmasak magyar adások vételére. — Van-e lehetőség a ké- * szülékek hazai javítására? — Kezdetben -megpróbáltuk magyar alkatrészekkel, hangszóróikéi hangolni a készülékeket, de a barkácsolások következményeként a hang sem -lett tökéletes, így ma már ilyen munkát él sem vállalunk. Jelenleg — mivel más megoldás nincs — az ügyfeleket kérjük meg: próbálják nyugatról beszerezni a szükséges áramkört, különben nem tudjuk javítani a készüléket Képünk a kaposvári vámhivatalban készült. A vámkezelés után derül ki, hogy a tulajdonos használni tud- ja-e a készüléket A tapasztalat meglepő: -két napon belül hozzák a kívánt alkatrészt. Körülbelül ezer forint az alkatrész és ugyanennyibe kerül a javítás is. A meghibásodott, nyugatról hozott készülékek javítása is gondot okoz. — Űjabban egy budapesti szövetkezet alvállalkozóiként vállalunk javításokat. A Konzumtourdst és a Konzu- mex üzlethálózatban vásárolt készülékek garanciális javítását vállaljuk. Most bővült a kör, a szövetkezet több bécsi üzlettel is szerződést kötött. — Milyen az alkatrész- ellátás? — Iyen rossz már régen nem volt. A magánüzletekben szinte minden alkatrész -kapható, számlát azonban nem hajlandók mellékelni az áruhoz, állami cégként nem tudunk vásárolni -tőlük. Amíg egy közös vállalathoz, a Gelkához — tartoztunk, addig kevesebb gondunk volt. A központi raktárból az esetek nagy többségében sikerült alkatrészt rendelni. Ha esetleg valami fogytán volt, megrendelésre az üzem legyártotta a szükséges anyagokat. Kisszövetkezetünk az alkatrész-utánpótlás terén hátrányba került. B. T. Zs. Fonalasgomba a Sebes-Körösben Fomallasgomba-szennyezést észleltek az utóbbi napokban a> Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Sebes-Körösön. Mivel a víz felszínének 60—70 százalékát vatta szerű szennyeződés borítja, elsőfokú vízminőség——' J -1 n-i— tek el. A Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közös határvíz- vizsgálatot kért péntekre az illetékes román vízügyi szervitől a szennyezés eredetének föltárása, illetve a szennyezés megszüntetése érdekében. Választ nem kaKAPOSVÁRI TÖRTÉNETIK A mackós helyszínt és a bolti szokásokat. Ennek a támpontnak is köszönhető, hogy a bravúros nyomozás gyors eredményhez vezetett: e Nem könnyelműség hathét éves gyerekek alá motorkerékpárokat adni ? A siófoki Molnár család szerint: nem! Az apa 12 évig versenyzett, jelentősebb eredmény nélkül: saját visszaemlékezései szerint állandóan- motarhihákkal küszködött. A Bp. Honvéd egykori motorversenyzője Siófokra költözött és a nagyobbik fia motorkészítője, menedzsere, edzője, szerelője lett. — Én az elején elleneztem a dolgot, de az anyja és Tamás nagyon akarták — mondja az apa. — Annak idején nekem is számtalan álmatlan éjszakát okozott, rengeteg pénzt és energiát emésztett fel a versenyzés, s ettől akartam megkímélni a fiamat: hogy ne folytassa azt, amit egykor a nagyapja, majd az apja is űzött. Ö azonban nagyon szereti. Természetes, hogy támogatom. Tamás hatéves korában, 1987. augusztus 26-án, kapta meg az első motorját, amit én alakítottam át egy kétsebességes Romét motorból. Előtte augusztus 15- én tanult meg kerékpározni, s 29-én- már élete első motorversenyén 12 induló közül a 4. lett. A minimotorozás Magyar- országon egyre jobban terjed. Molnár Tamás a Palo- ta-Pestújhely SC színeiben indul, de támogatóra talált a Balatonbaglári Mezőgazdasági Kombinátban, valamint a francia Levior cégben is. — A cég osztrák képviselője 1988 júniusában a salzburgi gyorsasági motor-világbajnokságon „fedezhéten, csütörtökön este a rendőrség őrizetbe vette a tetteseket. A részietek fel. tárása érdekében a vizsgálat folytatódik. K. Gy. te fel” a fiút — meséli az anya. — Saját költségünkön utaztunk oda, s ha már ott voltunk, vittük magunkkal Tamás motorjait is. A rendezőik megengedték, hogy az egyik szünetben Tamás bemutatót tartson. A Lev-i- or cég képviselőjének megtetszett a dolog, s hamarosan kaptunk tőlük bukósisakot, melyet kimondottan Tamás fejére készítettek, valamint ruhát reklámcéllal. Molnár Tamás második osztályos, nagyon jó tanuló, külön németre jár, úszik, BMX-ezik, legózik, meséket olvas, s imádja a videofilmeket, főként azokat, amelyek motor- és autóversenyeken- készültek. Jelenleg már a harmadik motorját „nyűvi”, amelyeket apjával közösen a lakótelepi lakásuk konyhájában, erkélyén, lépcsőházában, villanyóra-helyiségében vagy a ház előtt bütykölnek. Ezek után, nem meglepő, hogy a 3 és fél éves kisebbik fiú, Péter még az idén koretngedménnyel versenyezni fog. — Sokán kérdezik: nem féltjük-e gyermekeinket? Dehogynem! Csakhogy az élet más területein is érhetik őket balesetek, s úgy gondoljuk, nem árt, ha megtanulnák bánni a technikával, a sebességgel. — Nekünk nincs semmiféle tervünk , a gyerekek motorozásával, Tamásnak viszont már igen. Keményen dolgozik, tavasszal és ősszel napi két órát edz, készül. Gyarmati László Legény-koromban sokat jártunk a Jókai-liget. be, ahol a Sáfrány-féle majálisban hódoltunk a szórakozás örömeinek. Egyszer arra lettünk figyelmesek, hogy egy öreg ember jókora vaisládikét hajít a Kapósba. Kiszállt a rendőrség, kihalászták a dobozt és felnyitották. Szerszámok voltak benne, nem is akármilyenek. Speciális betörőszerszámok. Rövidesen előkerült a tárgyak gazdája. Kaposvár egyik legjobb lakatosmeste- re volt, az egykori híres pesti kasszafúró. Évekkel később megkerestem a nyolcvanon jóval túl járó mestert és kikérdeztem a „mackós” mesterség felől. Szeretett beszélni, szenvedéllyel mesélte el a történetet. — A századforduló előtt szabadultam egy neves budapesti lakatosmestemél. Az első mackót még inas koromban- nyitottam ki. Elromlott a zárszerkezete. Mindig jó volt a fül-hallásom — az egyházi énekkarban énekeltem —, két perc al-att kinyitottam a zárat. A mester megdöbbenve nézett rám, aztán megölelt, és ezt mondta — tört magyarsággal, mert román ember volt: „Te gyerek, lehet belőled jó szaki, de börtönbe való töltelék is!” Lett belőlem mind a kettő. Komoly szaktekintélyre tettem szert, jól ismertek az alvilágban is. Egyszer meglátogatott bennünket Papakoszta, a mackóskirály. Ö is román ember volt, jól ismerte a mesteremet. Az ő szerszámait kaparintottam meg, amikor lebukott és szöknie kellett az országiból. Hogy milyenek voltak ezek a szerszámok. Kötőtűszerű horgok, kulcsok, összerakható műszerek. Egy eszéki szerszámkészítőtől származtak, a lakatosmunka remekei voltak. A legérdekesebb volt közöttük a „kacsa” nevű szerszám, amivel a kifúrt mackót vágtuk meg. De elsősorban nem is*fezek kellettek a m-aekózáshoz, fabatkát sem- értek vol-n-a igen jó kézügyesség, szakértelem és kiváló fül nélkül, hallani kellett, amikor kattan a zár „lelke”, mert ha tovább forgatta a drótot ,valaki, ismét rázárta a szerkezetet és fújhatta az egészet! Hiába találták ki furfangos záraikat, mind kinyitottam. Szenvedélyemmé lett a mackózás. Aztán egyszer lebuktam. Valami csibész elektroműszerész (hogy a hollók Vájják ki a szemlét), kitalált egy elmés szerkezetet, amelyik elektromossággal működött. Amikor kinyitottam az ajtót, megfogott a mackó/nem tudtam elengedni. Szólt a riasztócsengő. Már majdnem meghaltam, már félholt voltam, amikor leszedtek róla. Hat évet kaptam érte. Kitiltottak Budapestről, de én visszaszoktam. Aztán mégis kidu-rrantott velem a hatóság. Nem hiszi el hogyan! Megidéztek egy mackós elleni tárgyalásra, mégpedig szakértőnek. Mindenfélét kérdeztek tőlem, nekem meg válaszolnom kellett. Majd lesült a képemről a bőr. Ettől kezdve bizalmatlanok lettem hozzám a szakik. A börtönben gyorsan elment a „drót”, kiközösített az alvilág. Meg is fenyegették, jobbnak láttam ha eltűnők. Kolozsvárra mentem, itt megcsináltam az első mackót. már a román uralom alatt. Nem volt szerencsém, mindenféle kacat, meg kitüntetés, meg egy kiló zsír volt a szekrényben. Éppen a katonái parancsnokság épületében volt.' Kirámoltam a szekrényt, a zsírt elvittem, aztán benne hagytam a „névjegyemet” meg egy koronát. Azóta is törhetik a fejüket rajta, hogy ki volt a tettes. Innen kerültem Kaposvárra. Üj életet kezdtem, azt híneszteltem magamról, hogy meghaltam a háborúban. Hiába titkoltam, szakmai körökben még. is elment a híré, hogy ki voltam. Az ötvenes években volt az utolsó „.tisztességes” mac. kózásom-. Az egyik kaposvári vállalátnál elromlott a páncélszekrény. Benne volt a dolgozók egész hávi fizetése. A helybeli lákatosok nem tudták kinyitni, nekem szóltak, a nyugdíjasnak. Ránéztem a mackóra és azt mondtam. — Ezer forintért kinyitom. — Rendben van — mondta az igazgató. Csinálnom kellett hozzá egy szerszámot, de öt perc alatt ezt is kinyitottam. Kértem a fizetségemet, erre meg azt mondta az igazgató: bolondnak nézem? Ennyi munkáért nem fizethet ezer forintot! Mérgemben bevágtam az ajtót. Két nap múlva nyitották ki: Pestről, a börtönből hoztak ki valakit/- áki értett, hozzá. Az eset után újból álmodtam a mackók felől, de hogy ne essek megint kísértésbe, elhatároztam, hogy bedobom a szerszámokat a Kapósba. Lévai József Gyerekek a motoron PIACI KÖRKÉP __i________________________ S zegényes kínálat Több áruda ki sem nyitott a tegnapi kaposvári hetipiacon és sejthető volt: nem véletlen, hogy a „szabadságolásokra” épp most került sor... Ugyancsak a bizonytalanságra utalt, hogy eltűnték a primőrök. Az árusok érezték, hogy annyit úgysem fizetnének érte a vásárlók, amennyiért nekik megérné. A kínálat , mérséklődése miatt azután* vastagabban fogott a ceruzája azoknak, akik mégis elhozták portékájukat. 8-ért mérték a fagycsipkézte fejeskáposztát. és kétszer ennyiért volt kel. Ugyancsak 16 forint a a v rrn vn Irámris 7.t:n Változatlanul 12 forint a burgonya és 16 a főzőhagyma. 20-ért kínáltak lila csemegét, s továbbra sem emelkedett 50 forint fölé a fokhagyma ára. A Zöldértnél 10 forint volt a sárgarépa és 20 a leveszöldség kilója. A magánáru- sak mindkettőnél 10 forinttal többet kértek, 4 forintért sem maradt kérő nélkül, aki petrezselymet árult. 60 , forintért szerezhettünk be tar,ka, 44-ért fehér babot. A gerezdenként 10 forintos árból ítélve mégérjük még, hogy a sütőtök drága ínyencség lesz. A 280 forintos dió esetében erre már nem kell várni. A hideg ellenéire még mindig kecsegtető volt az almaválaszték. 20-ért öntötték szatyorba a javát. A körte- már 30 forintért sem ígért sok jót. Akkor már jobban megérte tízzel többért nlaramcsot venni. A baromfipiac jószerivel megszűnt, így csak konyhakész szárnyasba tehettünk szert kilónként többnyire 90 forintért. Egy testesebb tisztított tyúkra 250-ért alkudoztak, s 400-ért fordut ék'i egy meglehetős kacsa. 3 forint már reklámárnak számított a tojásért, a legtöbb helyen; 3,70—4 forintöt kértek érte. A két halárudában most csak élő pontyot kínáltak 95. illetve 100 forintért és a jó hírt, hogy a hal ára nem emelkedik. A szerény virágkínálat- ban a szálamként 25 forintos szegfű jelentette az egyetlen színfoltot. „Hangtalan” videó Becsből
