Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
4 Somogyi Néplap 1989. január 25., szerda OTTHON ÉS CSALÁD PÁRNAMÓDI harsogó szinkavalkáddá válnak, s csak a szépérzék hiányáról tanúskodnak. A modern bútorokhoz az egyszerűbb díszpárnák kívánkoznak. Sok lakásban találhatunk selyemből készített kispárnákat, amelyek p as z te l 1 á r ny ala taikkal m u t a - tós kiegészítői lehetnek otthonunknak. Nem muszáj ki mérten, szinte megkoreog- rafálva elhelyezni őket:sokkal hangulatosabb, ha úgynevezett „hanyag eleganciával” kerülnek a fekhelyre, ülőgarnitúrára. Magunk is könnyen elkészíthetjük ezeket a párnákat, hiszen alapanyagukat, a bélésselymet gazdag színskálával forgalmazza a kereskedelem. Csupán ügyes kezekre, némi fantáziára és hulladékszivacsra van szükség! NEM KELL KÉRNI Többen kapnak családi pótlékot Szinte minden lakásban találhatunk díszpárnáikat. Nagyanyáink őrzik a régi, megfakult matyó,, szomorú kalocsai, úrihímzás vagy kéziperzsa párnáikat; foggal-körömmel ragaszkodnak hozzájuk. Ez érthető, hiszen színevesztett motívumaik a régmúlt emlékeit idézik föl. Az évtizedekkel ezelőtti, nagy gonddal elkészített darabokba minden örömüket és fájdalmunkat belehímezték, béleszőtték a pislákoló petróleumlámpa vagy a gyentya fényénél. Nem csoda, hogy ha ma is óvják mindentől, s boldogan mutogatják unokáiknak, dédunokáiknak. Ezeknek a párnáknak nem a szekrény mélyén kellene lapulniuk, mert megfelelő környezetben — például régi népi bútorok között — kiváltképpen jól mutatnak! Számos otthonban az értékes darabok között ízléstelen, giccses díszpárnákat lelhetünk föl. Gondoljunk csak a gombolyaggal játszadozó kismacskát vagy szarvasbő- géses naplementét ábrázoló párnacsodákra! Ezek jobb. há a szekrény legmélyén maradnak ___ A kár csak régen, ma is kedveltek a népművészeti párnák, amelyek nemcsak hangulatos lakásdíszek, hanem kényelmet nyújtó használati tárgyak. Milyen kellemes érzés hátunkat kitámasztva nekidőlni egy-egy jól kitömö't párnának, s így hallgatni a muzsikát, elkortyolni egy forró feketéi, vagy édeskés pipafüstbe burkolózva töprengeni a jövőről! Sok háziasszony nem örül ennek, hiszen a borsos áron vásárolt vagy a maga készítette cjíszpárnákat félti minden balesettől. Am ha a hátoldalukra fordítva használjuk őket, épp olyan szépek maradnak, mint korábban ! A népi motívumokkal díszített, hímzett párnák akkor érvényesülnek igazán, ha csak néhány darabot helyezünk el a heverőn vagy a franciaágyon. Gazdag formavilágukkal és technikai sokszínűségükkel szinte vonzzák a szemet. Egy-egy tájegység díszpárnái lehetőleg azonos helyre kerüljenek! Ne erőltessük például a mezőkövesdi párna melle a torockóit vagy a hevesit! A külön-külön értékes, nemes darabok így könnyen Sok a változás a családi pótlék megállapításában. Kisdeák Máriától, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatóhelyettesétől kértünk tájékoztatást a változásokról. — A szülők évek óta sérelmezték, hogy a harmadéves szakmunkástanuló, illetve a szakmunikástanuló- otthonban elhelyezett gyermekük után nem járt családi pótlék. Ismert, hogy a gyermekintézmények térítési díjrendszere, az egységes térítési díjrendszer bevezetése nagy terheket ró a családokra. Ezért méltánytalan lett volna, ha a korábbi korlátozó rendelkezés fennmarad. Január 1-jétől a harmadéves szakmunkástanuló, valamint a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezett gyermek után is jogosultak a szülők családi pótlékra. A- árvaellátásban részesülő gyermek után családi pótlékot csak egyes esetekben lehetett folyósítani. A korlátozás e körben is megszűnt, most már azok a szülők is jogosultakká váltak családi pótlékra, akik az árvaellátásban részesülő gyermek neveléséről gondoskodnak. — Kell-e ezt kérni? — Fontos tudnivaló, hogy a jogosultak külön kérelme nélkül, hivatalból intézkedik a munkahelyen működő társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a társadalombiztosítási igazgatóság a családi pótlék folyósításáról. Ezt első ízben februárban kapják kézhez az érintettek. — Előfordulhat, hogy a gyermek intézetben, csecsemőotthonban, egészségügyi gyermekotthonban stb. van elhelyezve. Ebben az esetben mikor jár a pótlék? — Ha a gy érmékét nem vették állami gondozásba, aikkor a szülő, illetve a tartásra kötelezett személy háztartásában lévő gyermekként kell figyelembe venni, tehát a szülő vagy a tartásra kötelezett személy részére jár a családi pótlék. Más a helyzet, ha a gyermeket állami gondoskodás keretébén intézetben helyezték el, illetve állami nevelésbe vették. Az új rendelkezés szerint egy gyermek után is jár családi pótlék, azonban a megállapított összeget annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. — Vannak-e olyan gyermekek, akik után nem jár családi pótlék? — Továbbra sem jár a javítóintézetben vagy büntetésvégrehajtási intézetben lévő gyermek után és az után a gyermek után sem, aki részére rokkantsági járadékot állapítottak meg. — Mennyivel emelkedett a családi pótlék össszege? — Gyermekenként egyséSzabó Mária kaposvári, Beloiannisz utcai lakásában kirvirágzott a hawaii rózsa. Januárban meglehetősen ritka természeti jelenség ez. A képen is látszik, milyen gyönyörű virágot hozott a növény. Két bimbó pedig éppen most kezd kibontakozni. Sulyok Mária szobanövény- kutató a hawai rózsáról, más nevén a isparmannia africanáról vagy szobalhársgesen 300 forinttal. így például egy gyermek után a gyermek hatéves koráig 1320 két gyermek után 3240 forint jár január 1-től. Megjegyezzük, hogy a munkanélküli-segélyben részesülők is jogosultak család' pótlékra, • mivel a munka- nélküM-segély folyósításának időtartama munkaviszonyban töltött időnek számít. A családi pótlékot a munkanélküli-segélyben részesülők igénybejelentése és a közvetítő szerv igazolása alapján a lakóhely szerint illetékes társadalom- biztosítási igazgatóság állapítja meg és folyósítja. — A gyermek eltartásában bekövetkezett minden változást köteles a családi pótlékban részesülő személy nyolc napon belül bejelenteni a pótlékot folyósító társadalombiztosítási szervnek. L. G. ■ 1 1 i fok & Külön világa van a gyerekszobának, ahol élénk díszpárnák teremtenek vidám hangulatot. Az anyagra vitt — festett, hímzett, vagy rátétes — mesefigurák, állatok és növények megannyi képe nélkülözhetetlen tartozéka a gyerekek birodalmának. ötletesek a csillagos, háromszög és kör alakú párnák, amelyeket tartós fonállal kell hogy megvarrjunk: hiszen több testvér esetén gyakoriak lehetnek a párnacsaták! A jó ízléssel kiválasztott és elhelyezett díszpárnáikkal melegebbé, otthonosabbá tehetjük lakásunka/t. Ha szeretjük a változatosságot, egy-egy új darabbal bármikor bővíthetjük kollekciónkat. Az időnkénti csere által nem válnak unottá dísz- párnáink, hiszen az új szín, az új összeállítás mindig más és más hatással van ránk. L. S. Virágzó szobahárs ról azt írja: „Korábban népszerű szobanövény volt. A központi fűtés terjedésével jelentősen csökkent. Kevés az olyan lakás, ahol 10—12 fokos világos teleltető helye van.” Talán ezért oly ritka manapság. „Gyorsan fejlődik. Nagy, puha állományú leveleivel sok vizet párologtat, ezért a nyári hónapokban rendszeres tápoldatra és vízre van szüksége. Edénye azonban ne áLljon a vízben, mert a pangó víztől gyökerei el- pusztulmalk! Levágott hajtáscsúcsai hansági tőzeg és folyami homök keverékében lakásban is meggyökeresednek. A gyökériképződés megindulásáig a dugványokat borítsuk le beítőfes üveggel vagy fóliazaoslkával. Betegségei és kártevői általában nincsenek.” Reméljük, hogy sökan kedvét kapnak ennék a fény- és vízigényes, szép növénynek a tartására. A helyes magatartásról A „kemény kéz11 a nevelésben Sok családban hódít még az a szemlélet, hogy a gyermeknevelés a nő dolga. Az apa csak ritkán avatkozik be a nevelésbe, többnyire mint a „kemény kéz” híve, pofonnal, nadrágszíjjál adva nyomatéket ennék. Még ennél is károsabb a,: a nevelési felfogás a családban, amely a szigorúságra épít, a büntetést helyezi előtérbe. Ennek a hívei — apák és anyák — a gyermeknevelésben a gyermek feletti hatalom hangsúlyozása jegyében előszeretettel alkalmazzák nemcsak a testi fenyítést, hanem a durva parancsolgatást, a fenyegetést, megfélemlítést is. Ám a szülők ezekkel a módszerekkel csak azt érik el, hogy gyermekük pusztán félelemből alkalmazkodik a követelményekhez, mivel a biztosan bekövetkező büntetés elriasztja a tiltott cselekvéstől. Általános tapasztalat, hogy az a gyermek, aki gyakran átéli a testi fenyítés gyötrelmeit, a verést, a megszégyenítést, az erőszakot — maga is erőszakossá, agresszívvá válik. A fenyegetettséget, az erőszakot, a büntetést a gyermek korlátozásaként éli meg. s az ebből eredő erős feszültség (frusztráció) gyakran csap át erőszakosságba, agresz- szióba. A kemény kezű szülői hatalomra törő felnőtt a gyermekben újra meg újra feltámadó agresszivitást letöri, bünteti. így érthető az a következmény, hogy az erőszakosság a gyermeknél nyíltan nem jelentkezik; nem olyankor fordul elő, amikor a büntető szülő jelen van. Ilyenkor „alkalmazkodik” a nebuló. Am ha kikerül az ellenőrző tekintet alól, akkor a felgyülemlett indulatait, keserűségét gátlástalanul éli ki. Föltehetően ez történik általában azoknál a gyermeküknél, akik otthon „jó gyerekek”, meghúzzák magukat, az óvodában, az iskolában ők a csoport, az osztály „rémei” fenegyerekei. Nemegyszer a szülő „öngólt lő”, ugyanis az ilyen csemete többnyire megtalálja a módját, hogyan „torolja meg” — akár kerülő úton —■ az agresszív szüleit. Többnyire jó érzékkel rájön arra, hogy mivel tudja a legjobban felbosszantani, „felhúzni” őket: nyafog, dacol, makacskodik, mindén semmiségért, vagy azzal „bünteti” szüleit, hogy nem akar enni, válogat, vagyis többféle módon teszi próbára a szülők türelmét. Az így nevelt gyermek később minden olyan felnőttel szembekerül, aki vele szemben „hatalmat" képvisel, aki neki parancsolni akar. Ellenáll ezekkel szemben, a társaival szemben pedig agresszív, erőszakos lesz, uralkodni próbál rajtuk. A szülők ehhez is mintát nyújtanak gyermeküknek. Tehát az agresszív, a szülői hatalomra építő anya vagy apa azt éri el, hogy gyermeke legfeljebb félelemből fogad szót, viselkedik megfelelően és nem belső parancsra, nem saját meggyőződéséből. Pedig legfőbb pedagógiai törekvésünk, hogy az általunk — szülők, nevelők által — képviselt normákat, követelményeket ismerje meg a gyermek, értse meg, és fogadja el. Azaz; tartsa követendőnek, helyesnek, és akkor is így mozogjon, viselkedjen, ha nincs jelen a felnőtt, a szülő, a pedagógus. A helyes szülői, nevelői magatartás arra irányul, hogy a gyermekben kialakítsa a felelősségérzetet, a lelikiismeretet. Erre nem alkalmas a csak szigorra, büntetésre, félelemre építő nevelés. A megértés a gyermek fejlesztésében érvényesülő elismerés, a különféle jutalmazás Keit és az a szemlélet is, amely a gyermekben meglátja a jót, az értékeset, s ezt elismeri. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy a szülő csak dicsérhet, igenis büntessen, valamilyen „emberi módon” (pl.: kedvelt tevékenységtől való eltiltással), de ne testi fenyítéssel, ne durván. A helytelen viselkedést követő büntetéshez mindig járuljon hozzá a megfelelő magyarázat: érveljen a szülő, miért volt helytelen a viselkedés, miért szükséges a- tilalom. Csak a szereteten és szigoron alapuló - nevelés egysége hozhat megfelelő eredményt a családi nevelésben. Dr. Szeléndi Gábor A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 1989. .MÁRCIUS 1-JÉTÖL 1992. JÚNIUS 30-IG szerződéses üzemelésbe adja az alábbi üzleteket: Ezüstkancsó étterem 46. sz. presszó Budai bisztró, presszó A pályázatokat 1989. (február 22-ig kell írásban benyújtani az ÁFÉSZ főkönyvelőségére. A versenytárgyalás időpontja: 1989. február 27-én 9 óra. Helye: az ÁFÉSZ tanácsterme. NAGYATÁD, Mártírok út^a 16. Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a főkönyvelőség ad. Telefon: 11-466 (104533) III. o. Nagyatád IV. o. Bolhás III. o. Nagyatád
