Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-25 / 21. szám
1989. január 25., szerda Somogyi Néplap 5 Érdemi érdekvédelem HANGVERSENYJEGYZET Beszélgetés a pedagógus-szakszervezet főtitkárával Az idei tanév első félévében számos jelzés utalt arra, hogy a pedagógusok teherbírása, tűrőképessége a kritikus szinthez ért. A több mint negyven éve nyomasztó bérrendszer — amely az egész értelmiséget hátrányos helyzetbe taszította — főként azért párosult növekvő elégedetlenséggel, mert a társadalom egyre több és több terhet hárított az iskolára, egyre nagyobb felelősséget ruházott a pedagógusra — anélkül, hogy ezzel arányosan nőtt volna a nemzeti jövedelemből az oktatásügynek juttatott hányad. Márpedig ha végre felismerjük, hogy a teljesítőiképességet — szakmai és morális vonatkozásban egyaránt és egymástól elválaszthatatlanul — az iskola kell megalapozza, akkor nem spórolhatunk tovább az oktatásügyön. Biztató lépésnek tekinthető az Országgyűlés decemberi határozata a pedagógusok béremeléséről. Sárdi Lajostól, a Pedagógusok Szakszervezetének megbízott főtitkárától kérdeztük: Felelősség, gondokkal — Megnyugtatta-e a húszszázalékos fizetésemelés híre a pedagógustársadalmat? — A napokban ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége, így nemcsak a magam, hanem a testület álláspontja alapján válaszolhatok: mi negyvenszázalékos emelést tartottunk volna indokoltnak és jogosnak; ezt elvben az illetékes állami szervek is elfogadták. Nekünk viszont azt kellett tudomásul vennünk, a józan konszenzus alapján, hogy a költségvetésből most nem jutott több, mint egy- miil'liárd-hétszázezer a pedagógusok bérének emelésére. Változatlanul feladatunknak tartjuk azonban a figyelemkeltést a közoktatás súlyos gondjaira, hangsúlyozva ia döntéshozókra háruló felelősséget. — A túlóradíj-eme\és — amelyre; ötszázötvenmillió forintot különítettek j el a teljes összegből — februártól _ válik esedékessé, a húszszázalékos béremelés pedig szeptembertől. Miért? — Nem a jelenlegi peda- gógus-összbér húsz százalékát kaptuk meg erre az évre, hanem egy összeget. Azt kellett hát mérlegelni, hogyan járnak legjobban a pedagógusok. Ha szeptember előtt osztjuk szét, kevesebb százalék jut egy hónapra, ha később, akkor ugyan több mint húsz százalék, de annak a következő évre áthúzódó hatásait nem tudta volna garantálni a pénzügyi kormányzat. Nyilvánvaló, hogy 1990-ben már januártól, tehát egész évben terheli a költségvetést az idén még csak négy hónapig jelentkező megemelt bértömeg. — Jól gondolom, hogy a túlóradíj emelesét azért nem halogatják, mert az elégedetlenség forrása az utóbbi hónapokban főként a túlórakényszer volt? Adó ét túlóradíj — Nem egyszerűen túlórakényszerről van szó, ez eddig is volt, s még alacsonyabb bérért is vállalták a pedagógusok. Szerencsétlenül találkozott azonban tavaly januártól a személyi jövedelemadó életbe lépése és az a rendelkezés, amely valamelyest javította ugyan a túlóra honorálását, de tartalmazta azt is, hogy a kötelező óraszáma 50 százalékáig kötelezhető túlmunkára a pedagógus. — Ez azt jelenti: maximum 50 százalék túlórát vállalhat a pedagógus, s a rendelkezés értelmében épp la pedagógus túlterhelését kívánta visszafogni. Másrészt adózni ettől függetlenül is kellene. — Kétségtelen, de a pedagógus úgy érzi, ajkkor kötelezték túlmunkára, amikor ez gyakorlatilag nem a keresetét, hanem az adóját növeli, és még ellenkezik is a munka törvénykönyvében megfogalmazott rendelkezéssel: túlmunkára rendkívüli esetben kötelezhető a. dolgozó. — De mi a „rendkívüli eset” egy iskolában? — Nem tudok válaszolni rá. mert sehol nincs meghatározva. Ez -is előttünk álló feladat: tisztázni kell, különben levegőben lóg az érdekérvényesítő törekvésünk. Ez persze részletkérdés. Ahhoz, hogy szakszervezetünk hatásosabban és hatékonyabban dolgozhasson, az előkészületben levő szakszervezeti és sztrájk- törvény hoz majd jogi garanciákat. Szeretnénk elérni, hogy a törvény lehetővé tegye: a vétójog ne csak munkahelyi szinten érvényesülhessen, élhessünk vele mint ágazati szakszervezet is, alkalmanként a tárcával egyezkedve. Ugyanez a helyzet a sztrájk vonatkozásában. A munkahely a többség titkos szavazatával dönthet a munkabeszüntetés mellett, de mint ágazati szakszervezetnek a kormányzattal szemben nincs jogunk sztrájkot kezdeményezni. Nincs tisztázva az sem, ki hirdetheti meg és hol. A pedagógusok éi a sztrájk — Foglalkoztatja a pedagógusokat a sztrájk gondolata? — A szakszervezeti jogok garanciája foglalkoztat elsősorban, hogy új alapokra helyezhessük együttműködésünket az állami, politikai, tömegszervezeti partnereinkkel. Csak végső esetben -fordulunk a munkabeszüntetés fegyveréhez, mert nem konfrontációra törekszünk, hanem érdekvédelemre. S ebben mindenkit szövetségesünknek tekintünk, aki segít az oktatás társadalmi szerepének fontosságát elismertetni. — A Pedagógusok Demokratikus ' Szakszervezetének demonstrációjától azonban elhatárolták magukat. Egyáltalán: kapcsolatban állnak egymással? — A PDSZ nem bejegyzett szervezet, nincs vezető testületé, nincs hát kivel kapcsolatot tartanunk. MindazonáLtal vannak közös érdekek, amelyek együttműködésre ösztönöznek, s az előrehaladást segítő korrekt vitáknak is lehetne haszna. De nem értek egyet a valóságtól elszakadó követelősdivel, azzal együtt, hogy elismerem: a Pedagógusok Szakszervezete adós munkájának kellő nyilvánosságával. Erőfeszítéseinkről nem tud eleget százhatvanezres tagságunk; ezen feltétlenül változtatni fogunk, sokkal jobban kihasználjuk például a Pedagógusok Lapja kínálta lehetőségeket. HÁG BERTALAN /H Egy éjszaka története ^ w Palágyit olvasás köz- -ben elborítota a veríték. öklével a fejét ütö- gette, aztán kitört: — Ez itt mind szemenszedett hazugság, kitalált rágalom! — Felugrott; a nyomozók visz- sza akarták ültetni, ő azonban olyan erősen próbált talpon maradni,, hogy dulakodás kezdődött közte és a nyomozók között. Végül is visszaültették a helyére, és háitrabilincselték a két kezét. — Maradjon veszteg, mit ugrál itt? Mit hangoskodik?! — rivallt rá Magos. — Hát ha ő is becsapott, akikor kiben bízhat az ember? — kérdezte felháborodást miméivé Palágyi. — Maga már senkiben, uram! Annak az aljasan kitervelt és végrehajtott gyilkosságnak, amit maga elkövetett, nincs pártfogója. Egyébként i.s, Katalin nem csiapta be magát, ha egyáltalán helye van ennek a szóhasználatnak. Ö a lelkiismeretének az ösztönzésére mondta el az igazat. A nyomozótiszt rágyújtott. — Folytatom a kihallgatását a bizonyítékok bemutatásával ... .Emlékszik, amikor azt kérdezte tőlem, hogy mit akar az őrnagy úr megmutatni, én mit válaszoltam? Azt mondtam, hogy a butaságuk maradványait. Nézzen csak ide, Palágyi úr! — Magos ekkor fölemelte azt a sáros cipőt, amit Németh a Mohai úti lakáson levő szekrény aljából emelt ki. — Ismerős magának ez a kissé még mindig sáros cipő? Ez az, amit maga, amikor a hajnali órákban hazaérkezett a Mohai útra, bedobott a szekrénybe és fölcserélte azzal, ami most van a lábán. Ezen a lábbelin — mutatta — maradt sárdarabokat a laboránsok összehasonlították a kerítés melletti sáros cipőnyomok körül levő földdel. Maga kétséget kizáróan ezzel a cipővel lépett ki a hiányos kerítésen és így maradt ott a cipőjének nyoma. Ez tehát a gyilkosság után elkövetett butaságainak egyik bizonyítéka ... Vagy netán azt akarja mondani, hogy ez nem a magáé? De most ne is válaszoljon erre, majd később! Igaz, Palágyi ekkor már olyan állapotban volt, hogy nehezen tudta volna összeszedni erejét az ellenkezésre. — Továbbá, itt van ez a két vértől szennyezett levéltárca ! Ezen a kemény papíron pedig, amit a páncélszekrény hátsó részén találtak meg a szakértőik, rajta vannak a maga ujjnyomai. De ha ez sem elég, folytathatom, mert a megátalkodott magatartását több megcáfolhatatlan, kézzel fogható bizonyítékkal akarom meg dönteni. Ekkor Németh Palágyi elé helyezte az asztalra azt a sötétszürke öltönyt, amelynek a nadrágja alsó szárából és a zakó ujjainak végéiből a laboránsok, a szövetben levő vérfoltok vizsgálata céljából, kisebb darabokat vágtak ki. Amikor Palágyi ezt meglátta, össZerázkódott és önkéntelenül felkiáltott: — Mit csináltak a ruhámmal?! Teljesen tönkretették! Újra fölfedezett művek Schubert VI. szimfóniája állt ugyan a hangverseny középpontjában., mégis Kadosa Concertinójának és Milhaud Ökör a háztetőn című művének megszólaltatását tartjuk a Kaposvári Szimfonikus Zenekar újabb jelentős sikerének. Hétfőn este gyér számú zeneszerető közönség előtt adott abban az évben először hangversenyt a Latin- ca Sándor Művelődési Központban a megújulásának egyéves évfordulóján a kaposvári zenekar. Kerényi Gábor, a zenekar fiatal dirigense a műsor összeállításában arra törekedett, hogy valami érdekeset, újszerűt' nyújtson az együttesnek é.s közönségnek egyaránt. Megtalálta azt a fonalát, amely egyik darabtól a másikig vezet: könnyedség, mulatság, tánc — ezeket a fogalmakat idézte fel a három mű elhangzása. Schubert, a népszerű dalszerző — akinek a VI. szimfóniáját elsőként játszotta a zeneikar — szinte bálterembe varázsolt bennünket. Szimfóniája — nem a mű mostani megszólaltatása — azt sejteti, hogy a képzeletbeli bálteremben egy népszerű műkedvelő együttes gondoskodik a közönség • kellemes, ám kevésbé igé- I ■nyes szórakoztatásáról. A másik két elhangzott mű a szerzők jeles alkotása, amelynek kaposvári előadása az újrafelfedezés erejével hatott, Schubert VI. szim— No lám! Ezzel elismerte, hogy a ruha a magáé. Csak így tovább! Ügy látom, kezd magában a lelkiismeret felülkerekedni. Az, hogy a ruha tönkrement, az a maga számára vajmi keveset számít. Az viszont nagyon is jelentős, hogy a ruha részein talált vérfoltokról a szakértők megállapították, hogy azok Almási Géza művezető vérével azonosaik. Hajnalban, amikor a gaztett után ha- aasieteft a Mohai úti lakásra, a magán lévő cipőt és ruhát levette és amíg Katalin mélyen aludt, átöltözött. A lány előtt mindent elhallgatott, őt csak a hazug alibi igazolására ösztönözte. Gyújtson csak újra rá! Magos ismét felé nyújtotta a cigarettáját és o is rágyújtott. — Eddig én beszéltem. Most magán a sor.- Igaz, a felsorolt bizonyítékok beszélnék maga helyett, de azért jobb lesz, ha belátja, hogy itt már nincs kiút. Meg aztán ha nem tudná, az őszinte beismerést a bíróság is figyelembe veszi. Továbbá, maga végre megszabadul szorongásaitól, félelmeitől. Mert maga fél, Palágyi! Fél! (Folytatjuk.) fóniá.járól ugyanez nem mondható el. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar mindent megtett ugyan a szerző zenei gondolatainak tolmácsolásáért, érzékeltette a mű könnyed zenei játékosságát, ám figyelmét, tehetségét inkább Kadosa Con- certinójának szentelte. Kadosa a húszas években írta ezt a művét, most Csa- log Gábor fiatal zongora- művészünk és Kerényi Gábor közös ötleteként hangzott föl az Európa-szerte népszerűvé1 vált igényes alkotás, amit a szerző zongorára és zenekarra írt. Maga Kadosa is szívesen játszotta hangversenykörútjain a Con- certirtót, mindig neves zenékarok oldalán. Gsalog Gábor ugyan Kadosa tanítványa, ezt a művet azonban nem sikerült tőle hallani. A kitűnő mester zenei világát jól ismerve így is nagyszerűen szólaltatta meg a Kaposvári Szimfonikus Zenekarral ezt a rövid lélegzetű, mégis hatásos, ízig-vérig modern szerzeményt. Felsejlik a zenei hangzásban a kor népszerű dzsesszmeló- diája, amit ügyesen ültetett át Sajátjává Kadosa. Kerényi újfent bizonyította, hogy szereti az izgalmas műveket. Olyanokra gondolok, mint Prokofjev tavaly bemutatott szimfonikus költeménye, a Péter és a farkas vagy most Kadosáé, illetve az azt kövejp Mi.l- haud-mű. Különös mozgásba hozza a dirigenst a megszólaltatott zenei alkotás, teljesen átélte világát, összpontosítása tökéletes volt. Csalog Gábor jó fölkészültségét bizonyította, hogy őt sem tudta kimozdítani az átélésből az ügyetlen kottalapozgató. Milhaud szűrrealista kompozíciója tulajdonképpen egy pantomimjelenetre íródott. A szövegét Jean Cocteau írta. Milhaud a zenei dadaisták szellemében fogalmazta meg kiáltványát, aminek a címe is meghökkentő: Ökör a háztetőn. Shagalld szellem, shagalli kép. A Kaposvári Szimfonikus Zenekar emlékezetes előadásban szólaltatta meg korunk modern zeneművét, bizonyítva, hogy a XX. századi klasszikusokat is érdemes műsorra tűzni. Az újrafelfedezés öröme, az utóbbi két zenemű különös hangzása nagyszerű teljesítményre ösztönözte városunk zenekarát. Horányi Barna TABON IS LESZ KÁBELTELEVÍZIÓ 1986-ban vetődött föl Ta- bon először, hogy parabolaantenna fölállításával megteremtük a távközlési műholdas televízióadás vételéneik lehetőségét. A műholdas vételre alkalmas rendszer kiépítésére előkészítő bizottság alakult, és a kábeltelevíziózás feltételeit is megteremtik. Madarász Gábor szerint a kábeltelevízió-hálózat kiépítése csak a lakosság ösz- szefogásával léhetséges. Létrehozására a már működő kábeltelevíziók közül többet is tanulmányoztak, s a település adottságai miatt a csurgói látszik a legalkalmasabbnak. Tavaly decemberben 400 család igényelte ezt a szolgáltatást és a napokban is jelentkeznék még. A „Satelit” adásba ezer nézőt tudnak bekapcsolni, vagyis Tabon egyelőre minden igény kielégíthető. — A helyi tanács a hatósági eljárásokra 250 ezer forintot már jóváhagyott. Most készül a kivitéli terv. A számítások szerint a beruházás mintegy 7 és fél millió forintba került. Úgy tervezzük, hogy áprilisban kezdődhet a kivitelezés. Elsőként a Kossuth Lajos utcai lakótelepen helyezzük el a Hirschmiainn licenc alapján készített korszerű, 1,8 méter átmérőjű, nagy teljesítményű vevőantennát. Ekkor jutna, el az Astra mesterséges höld adása a Kossuth Lajos utca emeletes lakásaiba. A kábelek egy részét a földben vezetnénk. A kábelrendszer kiépítésére gazdasági munkaközösség alakul. Ahol pedig nagyobb távolságokat kell áthidalni, ott légvezetéket építünk, javarészt társadalmi munkában. Ebben számítunk a helyi üzemék segítőkészségére is. A lakók folyamatosan kapcsolódhatnák be a kábeltelevíziózásba, a családi házas lakóövezetekben is. Szeptember végén mintegy 800 családhoz jut el kábel- rendszeren keresztül a tévéműsor. A parabolaantennát és a hozzá tartozó rendszert a székesfehérvári „Trio” Elektrotechnikai Kisszövetkezet szállítja és helyezi üzembe. Ezzel az Astra távközlési műhold által sugárzott adásokat lehet fogni. Mivel az antenna mellé keverőrendszert is elhelyeznek, a két magyar adó mellett további programok is éljutnak a lakásokba, lehetőség nyílik a helyi televízióadás közvetítésére is, ha kiépül a tahi stúdió. A nagyiközösségi antenna felállításával tehát a nézők saját készülékükön választhatják meg, hogy az Astra műhold 16 adásából melyiket kívánják majd nézni. Tabon a közösségi rendszer kiépülése után, ha a megfelelő anyagiak rendelkezésre állnak s létrejön a helyi stúdió —, felgyorsulhat az információáramlás, a lakosság tájékoztatása. Krutek József
