Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

2 Somogyi Néplap 1989. január 23., hétfő MSZMP—SPÖ kerekasztal-megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról.) Az egész napos tanácsko­záson az MSZMP képvisele­tében Berecz János KB-tit- kár és Nyers Rezső állam­miniszter, a Politikai Bi­zottság tagjai, valamint Szentes Tamás, az MSZMP társadalomtudományi inté­zetének igazgatóhelyettese és Dégen István, a KB osz­tályvezető-helyettese vettek részt, ott volt továbbá Nagy János bécsi magyar nagykö­vet. Az SPÖ részéről meg­jelent többek között Heinz Fischer, a párt alelnöke és parlamenti csoportjának ve­zetője, Kari Blecha alelnöií, Peter Jankowitsch külügyi titkár és Ferdinand Lacina pénzügyminiszter. A kerékasztal -megbe s z él és délelőtti részében Heinz Fischer „Állam, demokrácia, társadalom”, Berecz János pedig „Az MSZMP és a re­formpolitika” címmel vita­indító felszólalást tartott. Délután Ferdinand Lacina „Gazdaságpolitika dogmák nélkül”, majd Nyers Rezső „Társadalmi és gazdasági reform Magyarországon” cí­mű vita referátum a hangzott eí. Az igen nyitott, őszinte légkörű eszmecsere központi témája volt a reformoknak a társadalom életében be­töltött nélkülözhetetlen sze­repe. A vitában hangsúlyt kapott az a követelmény, hogy — eltérő okokból — most mindkét pártnak meg kell újítania önmagát, tár­sadalom változásainak egé­sze folyamatában, Olyan kérdésekben, mint amilyen például a környezetvédelem, az életminőség, a városi életmód, az oktatás vagy a szociálpolitika. A hatalom és hatalomgya­korlás témakörének átte­kintése során kifejtették: mindkét párt nagy figyelmet fordít a társadalom más po­litikai erőivel való együtt­működésre, beleértve a ko­alíciós összefogást is. A kommunista és a szo­ciáldemokrata mozgalom vi­szonyát illetően egyetértés nyilvánult meg abban, hogy az egymás elleni ideológiai harc immár túlhaladott módszer, helyette az eltérő ideológiai felfogások együtt­élése és egymást gazdagító érintkezése szükséges. Fel­vetődött, hogy a társadalmi rendszerek és az ideológiák konvergenciájának (egymás­hoz való hasonulásának) el­mélete napjainkban új ér-' telmezést igényel. A részt­vevők kifejtették álláspont­jukat arról, hogy léhetsé- ges-e a társadalom fejlődésé­ben a kapitalista és a szo­cialista között egy harmadik út, a szociáldemokrata út. A tanácskozás egyik meghatározó eleme volt az a tény, hogy mind az MSZMP, mind az SPÖ kor­mányzati ' hatalmon lévő párt. Ez tükröződött a vi­tának abban a részében is, amelyben gazdaságpolitikai és ezzel összefüggő társada­lompolitikai témákról volt szó. A résztvevők sokat fog­lalkoztak például az állam és a - piac viszonyává, az állami vállalatoknak és az állami tulajdonnak a gazda­ságban elfoglalt helyével. Megállapíthatták, hogy e téren a két ország sok te­kintetben hasonló gondokkal küzd, hisz az osztrák ipar­nak is számottevő arányú állami szektora van, amely­nek hatékonysága nem ki­elégítő. Megállapították to­vábbá, hogy szoros kapcso­lat van a működő piac és a működő demokrácia kö­zött. Az SPÖ képviselői nagy érdeklődést mutattak a ma­gyarországi változások, re­formfolyamatok részletei, az MSZMP ezekkel kapcsolatos elgondolásai iránt. A felek úgy döntöttek, hogy ilyenfajta eszmecseré­jüket alkalmas későbbi idő­pontban folytatni fogják. Megállapodtak továbbá ab­ban, hogy a szombati esz­mecsere anyagáról bő ösz- szefoglaló készül, s ezt az MSZMP és az SPÖ közös kiadványaiként hozzák majd nyilvánosságra. (Berecz János, Nyers Re­zső és az eszmecsere többi magyar résztvevője vasár­nap délután visszaérkezett Budapestre. A Finn KP elnöke Budapesten Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására va­sárnap délután Budapestre érkezett a Finn Kommunis­ta Párt küldöttsége, Jarmö Wahlströmnek, a párt elnö­kének vezetésével. A delegáció tagja Irina Lindeberg, a párt külügyi- titkára, valamint Mikko Kuilmula és Kari Vähätalo, a Finn KP Központi Bi­zottságának tagjai. MEGHALT CYRANKIEWICZ Varsóban 77 éves korá­ban pénteken elhunyt Józef Cyrankieivicz. 1947-től 1970-ig (másfél éves megszakítással) minisz­terelnökként tevékenyke­dett, majd 1972-ig az Ál­lamtanács elnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a DEMP KB Politikai Bizott­ságának, s 1983-ban a Béke Világtanács alelnökévé vá­lasztották. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő a 27. moszkvai pártkonferencia résztvevői között január 21-én. Mellette balról Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság újjáválasztott első titkára Szovjet légihíd Kabul élelmezésére Hat szovjet szállító repü­lőgép szállt le szombaton a kabuli repülőtéren, hogy élelmet hozzon a súlyosan nélkülöző lakosságnak. A légihídon érkezett 3500 ton* na lisztből kenyeret sütnek a kábul iáknak. Az élelmiszerhiány első­sorban a megbékélni nem hajtandó ellenzék próbálko­zásai miatt alakult ki Ka­bulban : gazdasági blokádot alkarnak vonni a város köré — állapítja meg a TASZSZ. Ezek a kísérletek azonban súlyosbítják az ellátási gon­dokat, amelyek a téli idő­szakban máskor is jelent­keznék a mostoha időjárás következtében. Az afgán hatóságok kü­lönbizottságot állítottak fel annak kivizsgáláséra, hogy az élelmiszerhiányt a keres­kedők nyerészkedési célza­tú, nyílt szabotázsra hason­lító áruvisszatartása ókoz- za-e, avagy a szélsőségesek szervezett akciói, amelyek­nek célja: válsághelyzet elő­idézése Kabulban. NYUGALOM PRÁGÁBAN Szombaton, hat nap után először, nyugalom volt Prá­gában. A Vencel téren, amely közel egy héten át nem en­gedélyezett demonstrációk színihelye volt, ezúttal nem lehetett látni semmilyen gyülekezést, a városközpont békés hétvégi képét mutatta. A Mlada Fronta című if­júsági lap szombaton arról írt, hogy a Charta 77 és más illegális csoportok a húsz évvel ezelőtt politikai indíttatásból öngyilkosságot elkövető Jan Palach hamva­it őrző Vsetaty-i temetőben (Közép-Csehország) ' meg­emlékezést akarnak tartani. A helyi hatóságok már csü­törtökön lezárták a temetőt. Nem érkezett olyan hír, hogy az ellenzéki csoportok ennek ellenére megtartották Volna rendezvényüket. Olaszország: kell-e hadsereg? Az alternatív katonai szol­gálatról szóló törvény mó­dosítása napirendre került Olaszországban, ahol azok számára, akik lelkiismereti okból elutasítják a fegyve­res szolgálatot, demokratikus vívmányként 1972 óta léte­zik civil szolgálat. Nyugat- Európában ez a társadalmi probléma a hatvanas évek­ben jelentkezett, és a 68-as diákmozgalmak nyomán ér­lelődött demokratikus köve­teléssé. Azon túl, hogy egyes vallási csoportok nézeteivel nem fért össze a fegyveres szolgálatiteljesítés, az ifjúság széles köreiben terjedtek fel pacifista nézetek; a többség nem vallási alapon utasítot­ta el a katonaságot, hanem megkérdőjelezte céljait, szel­lemét, hierarchikus rendsze­rét. A demokratikus alkot­mány ugyanakkor előírja: „A haza védelme minden ál­lampolgár szent kötelessége. A katonai szolgálat kötelező a törvény által előírt mó­don.” Az 1972-es törvény „pol­gári (civil) szolgálatút” léte­sített. Ez szintén a védelmi minisztérium alá tartozik. Annak, aki ide akar kerül­ni, kérelmeznie kell ezt, s egy bizottság dönti el, va­lósnak tekinthetők-e a ké­relmező lelkiismereti indo­kai. Ezt a szolgálati időt 20 hónapban határozták meg (míg a fegyveres katonai szolgálat akkor 15 hónap volt, ma 12 hónap), nehogy a fegyvertelen szolgálatot válassza a többség. Közel két év múltán ki­derült: az alternatív szolgá­lat nem vonz tömegeket. Az első években néhány százan vették igénybe ezt a lehe­tőséget, 1984-ben azonban már 9 ezren, 1985-ben 7700- an, tavaly és tavalyelőtt 4—5 ezren kérelmezték, vagyis az évente besorozan- dók mindössze 3—4 száza­léka. Lassú növekededéssel azonban számolnak az ille­tékesek. A katonai szolgála­tot az olasz fiatalok értel­metlennek, körülményeiben nehéznek, kultúrálatlannak, lélekölőnek tartják. A védelmi minisztérium más tárcának szeretné át­adni az alternatív szolgálat­tól, mert a növekvő létszám miatt az egyre többe kerül: 1982-ben még csak 4,5 mil- liárdöt, tavalyélőtt már 35-öt, tavaly 51 milliárdot vit-t el a katonai költségve­tésből. Ugyanakkor attól is tart, hogy az újraszabályo­zás még kedvezőtlenebb helyzetet teremt számára. Ifjúsági szervezetek, a zöl­dek, a pacifisták és a kato­likus társadalmi szervezetek mozgalmat indítottak az al­ternatív szolgálat megújító­Bush válaszolni készül Gorbacsovnak sáért, és javáslataik már a parlament illetékes bizott­sága asztalán, fekszenek. Követelik, hogy a polgári szolgálat választása alanyi jog legyen, a besorozottak bármikor élhessenek vele (szolgálatuk közben is), ne függjön bizottsági döntéstől, jóváhagyástól; függetlenítsék a hadseregtől az ide való besorozást és magát a szol­gálatot is, időtartamát pedig szállítsák le 12 hónapra, a fegyveres szolgálat idejére. A katonai vezetés számá­ra mindez elfogadhatatlan. „Ha a szolgálatmegtagadás alanyi jog, aligha tartható fenn az ország védelmi ké­szültsége, nem teljesíthetők a NAT-O-ban vállalt kötele­zettségek” — hangoztatják. A bizottsági engedélyezést fenn akarják tartani, bár ennek nem nagy tere ma­rad, miután az alkotmány- bíróság kimondta, hogy jó- hiszeműnek kell tekinteni mindazokat, akik lelkiisme­reti okokra hivatkozva ké­relmet terjesztenek elő. (198<)-,ban azt is kimondta, hogy a polgári szolgálatot telljiesítiőkre nem alkalmaz- * ható. a katonai törvényke­zés.) A hosszabb szolgálati időhöz pedig annak elriasztó voltára számítva ragaszkod­nak a katonák. A képviselőház honvédel­mi bizottsága összegezte a 8 beterjesztett törvényjavas­latot, s hírek szerint teret ad annak a felfogásnak, hogy a „katoni szolgálat el­lenzése” alanyi jog. Az OKP azt javasolja, hogy a kötelező katonai szolgálatot teljes egérében töröljék el, mint „idejét­múlt, szükségtelen formát’ : önkéntes hivatásosokból / ál­ló, kisebb hadsereg a meg­felelő a mai viszonyok kö­zött. amikor a nemzetközi enyhülés csökkenti a védel­mi szükségleteket, a katonai tevékenység pedig magasan képzett szakembereket igé­nyel, nem jól-rosszul kikép­zett sorkatonákat. A hivatásos haderő gon­dolatával a katonai vezetés régen kacérkodik, de min­dig lemondott róla, mert az sokkal többe kerül. „Ha a parlament törvénybe iktatja, hogy a lelkiismereti kifogás alanyi jog, nincs más vá­lasztás, mint az önkéntes hivatásos hadsereg, márpe­dig ennek nincsenek meg a feltételei” — figyelmeztetett Zanone védelmi miniszter. A zöldek és a pacifisták szerint egy harmadik lehe­tőség az egyedül elfogadha­tó a leszerelés felé tartó vi­lágban: fegyvertelen polgári védelem, szabotázsakciók­kal és polgári engedetlensé­gi mozgalommal kell szem­beszállni a megszállókkal. Nincs szükség hadseregre a védelemihez — mondják. A többség azonban ma ezt még utópiának tartja. Magyar Péter Á romániai Előre bécsi Táródokumentumról George Bush, az Egyesült Államok új elnöke hivatalba lé­pésének első napján a fehér házi hivatali szobájában A Bukarestben megjelenő Előre szerint a bécsi záró- dokumentumnak jelentős fo­gyatékosságai vannak. Mint a lap szombati száma írta, Románia sajnálatosnak tart­ja, hogy a diplomáciai ok­mány nem tartalmaz olyan előirányzatokat, amelyek szé­les társadalmi rétegeket érintő problémákra vonat­koznak. „A bécsi találkozó célja nem az volt, hogy megvizs­gálja egyik vagy másik or­szág helyzetét, hanem az, hogy közös erőfeszítésekkel felkutassa az enyhülés és a biztonság megszilárdításának lehetőségeit, figyelembe véve a részt vevő államok állás­pontjainak sajátosságát. Eb­ből a szempontból a bécsi találkozó a helsinki záróok­mányhoz képest visszalépést jelent azoknak a próbálko­zásoknak tulajdoníthatóan, amelyek a Helsinki által meghonosított elvek módo­sítására és félremagyarázá­sára, elferdítésére irányul­nak.” A lap a továbbiakban ki­fejti: Románia a bécsi ta­nácskozáson és a záródoku­mentum elfogadásakor is­mertette megjegyzéseit és fenntartásait. Így Románia semmiképpen sem vállalja, hogy teljesíti a záródoku­mentum előírásait, amelye­ket nem tart megfelelőnek s amelyekkel kapcsolatiban változtatásokat terjesztett elő. Végezetül a cikk hangoz­tatja: Románia nagy jelen­tőséget tulajdonít annak, hogy a bécsi fórum megerő­sítette a helsinki záróok­mányban foglalt összes el­vek szigorú és következetes tiszteletben tartásának szük­ségességét. George Bush amerikai elnök személyesen kíván válaszolni arra a ’ szívélyes hangú levélre, amelyet Mi­hail Garbacsov Bush beik­tatására küldött, vált isme­retessé szombaton Washing­tonban. A levélben, amelyet Jurij Dubinyin washingtoni szov­jet nagykövet adott át pén­teken délután Brent Scow- croft nemzetbiztonsági ta­nácsadónak, a szovjet poli­tikus rámutatott: Bush „olyan időszakban veszi át hivatalát, amikor megjavul­ták a szovjet—amerikai kap-' csolatok, s ez hozzájárul az egész nemzetközi légkör lé­nyeges magjavulásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok további közös erő­feszítései lehetővé tehetik, hogy lényegesen közelebb kerüljünk korunk legége­tőbb problémáinak megol­dásához. Reményemet feje­zem ki, hogy az Egyesült Államok elnökének magas tisztében töltött évéit az or­szágaink közti, a világ bé­kéje számára oly fontos kap­csolatok szilárd és sokrétű fejlődése jellemzi majd. A Szovjetunió a maga részéről kész e cél érdekében dol­gozni”, mutatott rá az üze­net. Szihanuk új javaslata Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenzéki koa­líció vezetője Párizsban fel­vetette egy kambodzsai csúcstalálkozó tavaszi létre- ' jöttét, ezúttal francia rész­vétellel. A volt államfő pén­teken találkozott Roland Dumas francia külügyi ál­lamminiszterrel és felkérte, közvetítse kérését Mitter­rand elnöknek. Szihanuk hétfőn Pekingbe utazik, hogy a következő hónapokat a kínai főváros­ban töltse, miután október óta Franciaországban tartóz­kodott. Javaslata értelmé­ben tavasszal összeülnének a Kambodzsai Népköztársaság és az ellenzéki koalíció há­rom politikai erejének veze­tői Párizsban, hogy megpró­bálják kimozdítani a holt­pontról a nemzeti megbéké­lési tárgyalásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom