Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
2 Somogyi Néplap 1989. január 23., hétfő MSZMP—SPÖ kerekasztal-megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról.) Az egész napos tanácskozáson az MSZMP képviseletében Berecz János KB-tit- kár és Nyers Rezső államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Szentes Tamás, az MSZMP társadalomtudományi intézetének igazgatóhelyettese és Dégen István, a KB osztályvezető-helyettese vettek részt, ott volt továbbá Nagy János bécsi magyar nagykövet. Az SPÖ részéről megjelent többek között Heinz Fischer, a párt alelnöke és parlamenti csoportjának vezetője, Kari Blecha alelnöií, Peter Jankowitsch külügyi titkár és Ferdinand Lacina pénzügyminiszter. A kerékasztal -megbe s z él és délelőtti részében Heinz Fischer „Állam, demokrácia, társadalom”, Berecz János pedig „Az MSZMP és a reformpolitika” címmel vitaindító felszólalást tartott. Délután Ferdinand Lacina „Gazdaságpolitika dogmák nélkül”, majd Nyers Rezső „Társadalmi és gazdasági reform Magyarországon” című vita referátum a hangzott eí. Az igen nyitott, őszinte légkörű eszmecsere központi témája volt a reformoknak a társadalom életében betöltött nélkülözhetetlen szerepe. A vitában hangsúlyt kapott az a követelmény, hogy — eltérő okokból — most mindkét pártnak meg kell újítania önmagát, társadalom változásainak egésze folyamatában, Olyan kérdésekben, mint amilyen például a környezetvédelem, az életminőség, a városi életmód, az oktatás vagy a szociálpolitika. A hatalom és hatalomgyakorlás témakörének áttekintése során kifejtették: mindkét párt nagy figyelmet fordít a társadalom más politikai erőivel való együttműködésre, beleértve a koalíciós összefogást is. A kommunista és a szociáldemokrata mozgalom viszonyát illetően egyetértés nyilvánult meg abban, hogy az egymás elleni ideológiai harc immár túlhaladott módszer, helyette az eltérő ideológiai felfogások együttélése és egymást gazdagító érintkezése szükséges. Felvetődött, hogy a társadalmi rendszerek és az ideológiák konvergenciájának (egymáshoz való hasonulásának) elmélete napjainkban új ér-' telmezést igényel. A résztvevők kifejtették álláspontjukat arról, hogy léhetsé- ges-e a társadalom fejlődésében a kapitalista és a szocialista között egy harmadik út, a szociáldemokrata út. A tanácskozás egyik meghatározó eleme volt az a tény, hogy mind az MSZMP, mind az SPÖ kormányzati ' hatalmon lévő párt. Ez tükröződött a vitának abban a részében is, amelyben gazdaságpolitikai és ezzel összefüggő társadalompolitikai témákról volt szó. A résztvevők sokat foglalkoztak például az állam és a - piac viszonyává, az állami vállalatoknak és az állami tulajdonnak a gazdaságban elfoglalt helyével. Megállapíthatták, hogy e téren a két ország sok tekintetben hasonló gondokkal küzd, hisz az osztrák iparnak is számottevő arányú állami szektora van, amelynek hatékonysága nem kielégítő. Megállapították továbbá, hogy szoros kapcsolat van a működő piac és a működő demokrácia között. Az SPÖ képviselői nagy érdeklődést mutattak a magyarországi változások, reformfolyamatok részletei, az MSZMP ezekkel kapcsolatos elgondolásai iránt. A felek úgy döntöttek, hogy ilyenfajta eszmecseréjüket alkalmas későbbi időpontban folytatni fogják. Megállapodtak továbbá abban, hogy a szombati eszmecsere anyagáról bő ösz- szefoglaló készül, s ezt az MSZMP és az SPÖ közös kiadványaiként hozzák majd nyilvánosságra. (Berecz János, Nyers Rezső és az eszmecsere többi magyar résztvevője vasárnap délután visszaérkezett Budapestre. A Finn KP elnöke Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására vasárnap délután Budapestre érkezett a Finn Kommunista Párt küldöttsége, Jarmö Wahlströmnek, a párt elnökének vezetésével. A delegáció tagja Irina Lindeberg, a párt külügyi- titkára, valamint Mikko Kuilmula és Kari Vähätalo, a Finn KP Központi Bizottságának tagjai. MEGHALT CYRANKIEWICZ Varsóban 77 éves korában pénteken elhunyt Józef Cyrankieivicz. 1947-től 1970-ig (másfél éves megszakítással) miniszterelnökként tevékenykedett, majd 1972-ig az Államtanács elnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a DEMP KB Politikai Bizottságának, s 1983-ban a Béke Világtanács alelnökévé választották. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő a 27. moszkvai pártkonferencia résztvevői között január 21-én. Mellette balról Lev Zajkov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, a moszkvai városi pártbizottság újjáválasztott első titkára Szovjet légihíd Kabul élelmezésére Hat szovjet szállító repülőgép szállt le szombaton a kabuli repülőtéren, hogy élelmet hozzon a súlyosan nélkülöző lakosságnak. A légihídon érkezett 3500 ton* na lisztből kenyeret sütnek a kábul iáknak. Az élelmiszerhiány elsősorban a megbékélni nem hajtandó ellenzék próbálkozásai miatt alakult ki Kabulban : gazdasági blokádot alkarnak vonni a város köré — állapítja meg a TASZSZ. Ezek a kísérletek azonban súlyosbítják az ellátási gondokat, amelyek a téli időszakban máskor is jelentkeznék a mostoha időjárás következtében. Az afgán hatóságok különbizottságot állítottak fel annak kivizsgáláséra, hogy az élelmiszerhiányt a kereskedők nyerészkedési célzatú, nyílt szabotázsra hasonlító áruvisszatartása ókoz- za-e, avagy a szélsőségesek szervezett akciói, amelyeknek célja: válsághelyzet előidézése Kabulban. NYUGALOM PRÁGÁBAN Szombaton, hat nap után először, nyugalom volt Prágában. A Vencel téren, amely közel egy héten át nem engedélyezett demonstrációk színihelye volt, ezúttal nem lehetett látni semmilyen gyülekezést, a városközpont békés hétvégi képét mutatta. A Mlada Fronta című ifjúsági lap szombaton arról írt, hogy a Charta 77 és más illegális csoportok a húsz évvel ezelőtt politikai indíttatásból öngyilkosságot elkövető Jan Palach hamvait őrző Vsetaty-i temetőben (Közép-Csehország) ' megemlékezést akarnak tartani. A helyi hatóságok már csütörtökön lezárták a temetőt. Nem érkezett olyan hír, hogy az ellenzéki csoportok ennek ellenére megtartották Volna rendezvényüket. Olaszország: kell-e hadsereg? Az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény módosítása napirendre került Olaszországban, ahol azok számára, akik lelkiismereti okból elutasítják a fegyveres szolgálatot, demokratikus vívmányként 1972 óta létezik civil szolgálat. Nyugat- Európában ez a társadalmi probléma a hatvanas években jelentkezett, és a 68-as diákmozgalmak nyomán érlelődött demokratikus követeléssé. Azon túl, hogy egyes vallási csoportok nézeteivel nem fért össze a fegyveres szolgálatiteljesítés, az ifjúság széles köreiben terjedtek fel pacifista nézetek; a többség nem vallási alapon utasította el a katonaságot, hanem megkérdőjelezte céljait, szellemét, hierarchikus rendszerét. A demokratikus alkotmány ugyanakkor előírja: „A haza védelme minden állampolgár szent kötelessége. A katonai szolgálat kötelező a törvény által előírt módon.” Az 1972-es törvény „polgári (civil) szolgálatút” létesített. Ez szintén a védelmi minisztérium alá tartozik. Annak, aki ide akar kerülni, kérelmeznie kell ezt, s egy bizottság dönti el, valósnak tekinthetők-e a kérelmező lelkiismereti indokai. Ezt a szolgálati időt 20 hónapban határozták meg (míg a fegyveres katonai szolgálat akkor 15 hónap volt, ma 12 hónap), nehogy a fegyvertelen szolgálatot válassza a többség. Közel két év múltán kiderült: az alternatív szolgálat nem vonz tömegeket. Az első években néhány százan vették igénybe ezt a lehetőséget, 1984-ben azonban már 9 ezren, 1985-ben 7700- an, tavaly és tavalyelőtt 4—5 ezren kérelmezték, vagyis az évente besorozan- dók mindössze 3—4 százaléka. Lassú növekededéssel azonban számolnak az illetékesek. A katonai szolgálatot az olasz fiatalok értelmetlennek, körülményeiben nehéznek, kultúrálatlannak, lélekölőnek tartják. A védelmi minisztérium más tárcának szeretné átadni az alternatív szolgálattól, mert a növekvő létszám miatt az egyre többe kerül: 1982-ben még csak 4,5 mil- liárdöt, tavalyélőtt már 35-öt, tavaly 51 milliárdot vit-t el a katonai költségvetésből. Ugyanakkor attól is tart, hogy az újraszabályozás még kedvezőtlenebb helyzetet teremt számára. Ifjúsági szervezetek, a zöldek, a pacifisták és a katolikus társadalmi szervezetek mozgalmat indítottak az alternatív szolgálat megújítóBush válaszolni készül Gorbacsovnak sáért, és javáslataik már a parlament illetékes bizottsága asztalán, fekszenek. Követelik, hogy a polgári szolgálat választása alanyi jog legyen, a besorozottak bármikor élhessenek vele (szolgálatuk közben is), ne függjön bizottsági döntéstől, jóváhagyástól; függetlenítsék a hadseregtől az ide való besorozást és magát a szolgálatot is, időtartamát pedig szállítsák le 12 hónapra, a fegyveres szolgálat idejére. A katonai vezetés számára mindez elfogadhatatlan. „Ha a szolgálatmegtagadás alanyi jog, aligha tartható fenn az ország védelmi készültsége, nem teljesíthetők a NAT-O-ban vállalt kötelezettségek” — hangoztatják. A bizottsági engedélyezést fenn akarják tartani, bár ennek nem nagy tere marad, miután az alkotmány- bíróság kimondta, hogy jó- hiszeműnek kell tekinteni mindazokat, akik lelkiismereti okokra hivatkozva kérelmet terjesztenek elő. (198<)-,ban azt is kimondta, hogy a polgári szolgálatot telljiesítiőkre nem alkalmaz- * ható. a katonai törvénykezés.) A hosszabb szolgálati időhöz pedig annak elriasztó voltára számítva ragaszkodnak a katonák. A képviselőház honvédelmi bizottsága összegezte a 8 beterjesztett törvényjavaslatot, s hírek szerint teret ad annak a felfogásnak, hogy a „katoni szolgálat ellenzése” alanyi jog. Az OKP azt javasolja, hogy a kötelező katonai szolgálatot teljes egérében töröljék el, mint „idejétmúlt, szükségtelen formát’ : önkéntes hivatásosokból / álló, kisebb hadsereg a megfelelő a mai viszonyok között. amikor a nemzetközi enyhülés csökkenti a védelmi szükségleteket, a katonai tevékenység pedig magasan képzett szakembereket igényel, nem jól-rosszul kiképzett sorkatonákat. A hivatásos haderő gondolatával a katonai vezetés régen kacérkodik, de mindig lemondott róla, mert az sokkal többe kerül. „Ha a parlament törvénybe iktatja, hogy a lelkiismereti kifogás alanyi jog, nincs más választás, mint az önkéntes hivatásos hadsereg, márpedig ennek nincsenek meg a feltételei” — figyelmeztetett Zanone védelmi miniszter. A zöldek és a pacifisták szerint egy harmadik lehetőség az egyedül elfogadható a leszerelés felé tartó világban: fegyvertelen polgári védelem, szabotázsakciókkal és polgári engedetlenségi mozgalommal kell szembeszállni a megszállókkal. Nincs szükség hadseregre a védelemihez — mondják. A többség azonban ma ezt még utópiának tartja. Magyar Péter Á romániai Előre bécsi Táródokumentumról George Bush, az Egyesült Államok új elnöke hivatalba lépésének első napján a fehér házi hivatali szobájában A Bukarestben megjelenő Előre szerint a bécsi záró- dokumentumnak jelentős fogyatékosságai vannak. Mint a lap szombati száma írta, Románia sajnálatosnak tartja, hogy a diplomáciai okmány nem tartalmaz olyan előirányzatokat, amelyek széles társadalmi rétegeket érintő problémákra vonatkoznak. „A bécsi találkozó célja nem az volt, hogy megvizsgálja egyik vagy másik ország helyzetét, hanem az, hogy közös erőfeszítésekkel felkutassa az enyhülés és a biztonság megszilárdításának lehetőségeit, figyelembe véve a részt vevő államok álláspontjainak sajátosságát. Ebből a szempontból a bécsi találkozó a helsinki záróokmányhoz képest visszalépést jelent azoknak a próbálkozásoknak tulajdoníthatóan, amelyek a Helsinki által meghonosított elvek módosítására és félremagyarázására, elferdítésére irányulnak.” A lap a továbbiakban kifejti: Románia a bécsi tanácskozáson és a záródokumentum elfogadásakor ismertette megjegyzéseit és fenntartásait. Így Románia semmiképpen sem vállalja, hogy teljesíti a záródokumentum előírásait, amelyeket nem tart megfelelőnek s amelyekkel kapcsolatiban változtatásokat terjesztett elő. Végezetül a cikk hangoztatja: Románia nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a bécsi fórum megerősítette a helsinki záróokmányban foglalt összes elvek szigorú és következetes tiszteletben tartásának szükségességét. George Bush amerikai elnök személyesen kíván válaszolni arra a ’ szívélyes hangú levélre, amelyet Mihail Garbacsov Bush beiktatására küldött, vált ismeretessé szombaton Washingtonban. A levélben, amelyet Jurij Dubinyin washingtoni szovjet nagykövet adott át pénteken délután Brent Scow- croft nemzetbiztonsági tanácsadónak, a szovjet politikus rámutatott: Bush „olyan időszakban veszi át hivatalát, amikor megjavulták a szovjet—amerikai kap-' csolatok, s ez hozzájárul az egész nemzetközi légkör lényeges magjavulásához. A Szovjetunió és az Egyesült Államok további közös erőfeszítései lehetővé tehetik, hogy lényegesen közelebb kerüljünk korunk legégetőbb problémáinak megoldásához. Reményemet fejezem ki, hogy az Egyesült Államok elnökének magas tisztében töltött évéit az országaink közti, a világ békéje számára oly fontos kapcsolatok szilárd és sokrétű fejlődése jellemzi majd. A Szovjetunió a maga részéről kész e cél érdekében dolgozni”, mutatott rá az üzenet. Szihanuk új javaslata Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenzéki koalíció vezetője Párizsban felvetette egy kambodzsai csúcstalálkozó tavaszi létre- ' jöttét, ezúttal francia részvétellel. A volt államfő pénteken találkozott Roland Dumas francia külügyi államminiszterrel és felkérte, közvetítse kérését Mitterrand elnöknek. Szihanuk hétfőn Pekingbe utazik, hogy a következő hónapokat a kínai fővárosban töltse, miután október óta Franciaországban tartózkodott. Javaslata értelmében tavasszal összeülnének a Kambodzsai Népköztársaság és az ellenzéki koalíció három politikai erejének vezetői Párizsban, hogy megpróbálják kimozdítani a holtpontról a nemzeti megbékélési tárgyalásokat.
