Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

1989. január 23., hétfő Somogyi Néplap 3 Jogtudósok ax alkotmány koncopciójáról A nép nem rekeszthető ki a hatalom gyakorlásából Mindenekelőtt az állam­formáról, a hatalom erede­téről és a hatalomgyakorlás módjáról kellene rendel­kezni az új alkotmánynak a társadalmi rendre vonatko­zó fejezetében. Ebben rög­zíteni szükséges a" hatalom gyakorlására vonatkozó alap- elveket is — javasolták a jogtudósok az alkotmányos szabályozás nemrég elké­szült koncepciótervezetében. Indokolt, hogy „A társadal­mi rend és a politikai rend­szer alapelvei” legyen e fejezet címe. Ez jobban ki­fejezi a fejezet tartalmát, mint a hatályos alkotmány első fejezetének címe — húzták alá a szakemberek, akik több elvi kérdésre is felhívták a figyelmet. A hatalom koncentráció­jával és korlátlanságával kapcsolatban úgy vélik: a népszuverenitásból eredő jognak nem lehet egyetlen szerv a letéteményese. Az kétségtelen, hogy az Or­szággyűlésnek, a legfelsőbb népképviseleti testületnek, az állami főhatalom birto­kosának megkülönböztetett helye van az államszerve­zeten belül. Ebből azonban nem következik az Ország- gyűlés hatalmának korlát­lansága. Korlátot -szabnak a nép jogai, a népi kezdemé­nyezés, a népszavazás és az alkotmányos berendezkedés, amelyek meghatározzák az Országgyűlés helyét és sze­repét az államszervezeten belül. A szocialista állam- elmélettel nem összeegyez­tethetetlen, hogy még az Országgyűlés törvényhozó tevékenysége is alá legyen vetve egy független szerv, az Alkotmányibíróság kont­rolljának. Következéskép­pen — fogalmazták meg a koncepciótervezetben — a népszuverenitás elvének megfelelően a nép nem re­keszthető ki a hatalom köz­vetlen gyakorlásából, a nép­szuverenitásból eredő összes jogot nem szabad egyetlen szerv kezébe adni. Ennek megfelelően az Országgyű­lés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az Alkot­mánybíróság, a bírósági szervezet, a közigazgatási végrehajtó hatalom és a he­lyi önkormányzatok megha­tározott hatalmi jogosítvá­nyok. gyakorlói, s e hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátáiként jelentkeznek. Általános érvénnyel ki kell mondani a hatáskörelvonás tilalmát. A jogállamiság megvaló­sítása igényli az azt meg­határozó jogalkotási rend­szer legfőbb szabályainak felvételét az alkotmányba. A hatályos alkotmány ugyanis nem szentel sem önálló fejezetet, sem külön címet a jogalkotásnak. A legfontosabb szabályok megalkotása az Országgyű­lés feladata, de lehetőséget kell adni jogszabályalko­tásra a köztársasági elnök- -nek, a Minisztertanácsnak, a minisztereknek és a ta­nácsoknak is — vélekedtek a jogtudósok. Az Ország- gyűlés törvényt, a köztár­sasági elnök, a Miniszterta­nács, a miniszterek, a ta­nácsok rendeletet bocsát­hatnak ki. Az állam és a társadalom kapcsolatáról leszögezték: meghatározó jelentőségű a jogegyenlőség elve, amely magában hordozza a tör­vény előtti egyenlőséget, a diszkrimináció és a privile- gizálás tilalmát. Alkotmá­nyos elvként indokolt rögzí­teni: a társadalom célja, az állam feladata, hogy az ál­lampolgárok számára egyre magasabb szinten biztosítsa az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében az államnak gon­dot kell fordítania a hátrá­nyos helyzetű csoportok, sze­mélyek támogatására, az el- maradott térségek fejleszté­sére. Az alkotmány alapvető elvei között indokolt szabá­lyozni az államnak és a tár­sadalom tagjainak, valamint szervezeteinek nemzetközi kapcsolataira vonatkozó leg­fontosabb normákat. Kiemelkedő jelentőségű a pártnak, illetőleg a pártok­nak a megjelenítése az al­kotmányban. A hazánkban kibontakozó politkai mozgá­sokat figyelembe véve be­látható időn belül kialakul­hat a többpártrendszer, ezért az alkotmány rendelkezései­nek kidolgozásánál ezzel számolni kell — hangsúlyoz­ták a jqg szakértői. Partfal­építés A kikötői partfal meg­erősítése a napokban fe­jeződik be a Mahart Ba­latoni Hajózási Leány- vállalat siófoki üzem­egységénél. A munkála­tok hatmillió forintba kerülnek. Rádiókapcsolat a Fiilöp-szigetekkel Igazolólapon az Oázis Ausztriától Új-Zélandig, a Füiöp-szigetékig sók ama­tőrrel teremt összeköttetést az MHSZ kaposvári rádió­klubjának központi, vala­mint az Ipari Szakközépis­kolában működő állomása, és az egyéni hívójelű ama­tőrök. Az egész világon is­mert a HA 3 KGC, illetve a HA 3 iKHC hívójelük. Sok­szor beszéltek a Szent Ju- páton hajózó Fa Nándoréx- kal. Tavaly pedig átadták az úgynevezett HRD-diplo- mát Fa Nándornak, amikor Kaposváron tartott élmény- beszámolót. Az MHSZ kaposvári rá­dióklubja szombaton tartot­ta közgyűlését, ott választot­ta meg a vezetőséget. Do­hai József ismét megválasz­tott klubtitkár mondta: — Nem eltúlozva az ered­ményeket, úgy érzem, hogy nincs okunk szégyenkezni. Vallom ezt akkor is, ha né­hány területen nem sikerült előrelépni. A taglétszámunk csökkent, ennek egyik oka, hogy tavaly megalakult még egy rádióklub Kaposváron laktanyai elhelyezésben. Eb­ben azonban nem látok semmi kivetni valót, hisz mindenki ott klubtag, ahol az számára rokonszenve­sebb. Annak viszont örü­lünk, hogy nem csökkent, sőt növekedett a fiatal ta­gok száma. A fiatalokkal — elsősorban az úttörő korosz- tályúakkal — való foglalko­zást továbbra is fontos fel­adatunknak tartjuk. A két kollektív rádióállomásunk 11 ezer összeköttetést teremtett tavaly. Különösen kiemelke­dő az Ipari Szakközépiskoláé a nyolcezer összeköttetéssel. Hozzáteszem: 12 gép- és 20 rádiótávírászt képeztünk ta­valy. — Milyenek voltak a klub versenyeredményei ? — Megvalósult az a cé­lunk, hogy a központi rádió- állomás gárdája érje el a II. osztályú minősítést. Ügy érzem, hogy versenyeredmé­nyeinket tovább tudjuk nö­velni, ha a lelkesedés ilyen marad. Három versenyen is sikerült negyedik helyezést elérnünk. A rádió-iránymérő szakosztály úttörőfiú ver­senyzői kitették magukért, az úttörő rádióiránymérő- bajnokságon Kovács Balázs bronzérmet szerzőit, a fiú­csapat pedig ismét országos bajnoki címet ért el, URH- versenyszámban. Ez minden várakozást felülmúlt. Tavaly Kaposváron rendeztük meg öt megye területi rádió- iránymérő-ver&enyét. Gál Szabolcs a serdülök között II. osztályú minősítést ért el. A rádiótöbbtusa-szakosz- tály sok évi kínlódás után elmozdult a holtpontról. Az Ipari Szakközépiskolára épít­ve sikerült egy háromtagú csapatot kialakítani, ök a tavalyi országos bajnokságon képviselték megyénk színeit és a középmezőnyben végez­tek. Tavaly sikerült részt venni a Lenin ifjú távírásza elnevezésű országos verse­nyen Leninvárosban. Varga Tamás klubtagunk a negy­ven induló között a tizen­negyedik helyen végzett. — Kezemben tartok egy nagyon szép színes QSL-la- pot a szántódi Oázis üzlet- ház fényképével. Azt hi­szem, hogy ezt érdemes el­küldeni bel- és külföldre. — A QSL rövidítése azt jelenti, hogy „az összekötte­tésről küldj lapot.” Tavaly 36 ezer cserélt gazdát, tíz­ezerrel több, mint 1987-ben az egyéni és kollektív állo­mások összeköttetéseinek igazolására. Úgy érzem, hogy jó hatással lesz a lapforgal­mazásra a Balaton Fűszértet reklámozó QSL-lap. Ennek elkészültében a cégen kívül nagy szerepe volt az MHSZ megyei vezetőségénél — Új törőkvés tapasztal­ható a gazdálkodásban is. — Igen, a támogatás év­ről évre csökken. Éppen ezért a rádióklub a jobb anyagi háttér megteremtése céljából grafikai-filmnyo- mó-szitázó részleget alakított ki a megyei vezetőség se­gítségével január 1-tjétől. Már kaptunk megrendelést a Hungária Biztosítótól, a SZÜV-től. Remélem, hogy ez a vállalkozás sikeres lesz. örülünk, hogy sikerült még egy rövidhullámú készülé­ket vásárolnunk a klubnak. Az idén szeretnénk még jobb eredményeket elérni a versenyben. L. G. Jó hír otthonról Le Thi Them egy éve dolgozik a Pamutfonóban. Gyakran gondol az édes­anyjára és a testvéreire. — Szívszorító ez az érzés — mondja — tizenötezer kilométerre az otthontól, a munkatársak csak keveset enyhíthetnek ezen. Éppen ezért nagyszerű dolog leve­let kapni, főleg jó hírt ho­zót. — Elárulná, hogy ki a feladó? — A bátyám. Tudatja: jól vannak, készülnek a holdúj- évre. Nagyon hiányzóm ne­kik. — Mikor utazik haza? — Ez még bizonytalan. Az viszont biztos, hogy a hold- újévet a lány otthonban ün­nepeljük meg. V. G. GARANCIÁJUK A SZAVAHIHETŐSÉG Hyulat, rókát ax egyesületben Szombat dél: Kaposváron a Bajcsy-Zsilinszky utcában és a Kossuth Lajos utcában nehéz parkolóhelyet találni. Autók forgolódnak, sietős emberek igyekeznek a L,a- tinca-házba. — Honnan érkezett? — Mátészalkáról. Jakab Lászlóné mozdula­tai, hangja a hosszú út fá­radalmairól árulkodik. ASa- mogy Megyei Kistenyésztők és Kistermelők Egyesülete tartja Itt éves közgyűlését. — Tagja vagyok — mond­ja az asszony. — Ma még csak én,, de lehet, hogy rö­videsen -több nyúltenyésztő ide csatlakozik. — Ilyen távolságról? Cél­szerű ez? — A nyúltenyésztést szer­vező helyi áfész-szal nagyon sok gondunk volt. Vagy két­százan foglalkozunk tenyész­téssel. Olvastam a somo- gyaik hirdetését, megkeres­tem őket, és mellettük dön­töttem. Végül is az sem árt,, ha Mátészalkán megjelenik: a konkurencia. Jakab Lászlóné hajnalban kelt, hogy átlósan átutazva az országot, délre ideérjen — és bizonyára éjjel lett, mire ismét hazaért. Félezer érdeklődő Baranyára, Somogyra, Tol­nára terjed ki az egyesület működési területe. Tavalyi közgyűlésen hozták azt a határozatot, hogy a húsnyúl- termelők az angóranyulat, valamint a prémesállat-te- nyésztőket szolgáló egyesület tevékenységét Irányítsa fő­hivatású szervezet. Április­itól valósult ez meg. — összesen négyen va­gyunk — mondta Trincz László egyesületi elnök —, akik a tenyészállat-, a ta­karmányellátástól a szakta­nácsadáson keresztül az ér­tékesítésig intézünk min­dent. — Az érdeklődés óriási — mondja Széles Jánosné —: a tagok és- naponta érdek­lődők száma meghaladja a fél ezret. Nem csupán a há­rom megyéből jönnek, ha­nem az ország minden ré­széből. — Mi ötéves szerződése­ket kötünk a termelőkkel — szól közbe Trincz László — és a hitelkérelmektől a szál­lításokig mindenben igyek­szünk a segítségükre lenni. A verseny megköveteli, Hogy magas színvonalú szolgálta­tásokat nyújtunk. Nálunk nincs munkaidő: feladat van! Hitelpolitika és igény A Latinca-ház nagytermé­ben százötvenen, kétszázan hallgatták Gelencsér István titkár megnyitóját, Trincz László beszámolóját. Fel­idézték az elmúlt év gon­doktól és nehézségektől ko­rántsem mentes tényeit. El- modták: a tsz-kerrel kötött tenyészállat-szerződések nem hozták a várt eredményt, az újabb próbálkozás sem si­került a környei kombinát­tal. Fordított a helyzeten az a kezdeményezés, hogy - me­gyénként alakítsanak ki te­nyésztési udvarokat, ahon­nan kistermelői környezet­ből, kistermelői felelősség­gel „jönnek” a tenyészálla­tok. A felelősségről többször szó volt ezen a közgyűlésen. Azért is, hogy a kistermelő olyan feladatra vállalkozzon csak, amelyet biztonsággal teljesíteni tud. Az elnök mondta, „másunk nincs, csak a szavahihetőségünk”. A piac minőségi árut kíván és kistermelő a nevét csak az igényeknek' megfelelő áruhoz adhatja. Elhangzott természetesen az a jogos igény is, hogy országosan rendezni kellene a kistermelés tenyésztéspoll- tikáját, megmondani, hogy miből mennyi árura van szükség és úgy formálni a hitelpolitikát, hogy ez az árumenyiség meg is legyen. Az egyesület több mint ti­zenegy millió forint forgal­mat bonyolított le tavaly. Tisztes eredménnyel, mégis ügy ítélik meg, hogy gz an­gora-, a húsnyúl-, a nemes- prémtermelés mellett to­vább kell bővíteni a tevé­kenységüket. A közgyűlésen egyetértettek azzal is, hogy mostantól a sertés- és szarvasmarhatartást, bizo­nyos fa- és agyagipari tevé­kenységet is integráljon, szervezzen az egyesület. Hír Óposxtaizerre A vita során egy Öpusz- taszerről érkezett fiatalem­ber örömmel üdvözölte az új tevékenységek indítását. Elmondta: családjával több mint másfél évtizede szarvas­marhával foglalkozott, ám ebbe „röndösen belebuktak”, ezért tért át a rókatenyész­tésre és nagy távolságból azért jött ide, mert ennél az egyesületnél támogatást ka­pott. Egy Szombathely mel­letti településről a nyúlte- hyésztés iránit érdeklődtek, a zalaegerszegi egyesület pe­dig a somogyiakkal való együttműködést ajánlotta fel. Gábor István kaposvári kertbarát szorgalmazta a kistermelői bemutatógazda­ságok kialakítását, javasol­ta, hogy az állatot tartók bővítsék munkájukat nö­vénytermesztéssel is. Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osz­tályvezetője a kistermelői megalakulóban levő érdek- képviseletéről szólt és azt mondta: — Manapság ritka egy ilyen nyugodt hangulatú közgyűlés. Ahol higgadtan beszélnek a nehézségekről is, a kesergés helyett a fi­gyelmet inkább a tenniva­lókra fordítják. Mert a kis­termelő legszemélyesebb ér­deke, hogy szabad idejében valóban értéket teremtsen .. . Vörös Márta Folytatódtak a Munkásőrség egységgyűlései A múlt hét végén újabb 35 városban tartották meg egységgyűléseiiket a .mun­kásőrök. A nagy nyilvános­ság előtt megrendezett ese­ményeken részt vettek a kormány tagjai, a társadal­mi szervezetek vezetői is. Közöttük Győrben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Lenin­városban Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kiskőrösön Ispá- novits Márton, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szö­vetsége főtitkára. Budapes­ten, a XV. kerületben Du­sch ek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsa el­nöke, Szegeden dr. Madarasi Attila pénzügyminisztériu­mi államtitkár, Balassagyar­maton dr. Medve László szo­ciális és egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár. Vá- sárosnaményben Székely Já­nos vezérőrnagy, a BM Ha­tárőrség országos parancsno­ka szólt a munkásőrökhöz. Hódmezővásárhelyen Faus- tino Beato, a Kubai Köz­társaság magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete köszöntötte az egységgyűlés résztvevőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom