Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
Somogyi Néplap 1989. január 18., szerda OTTHON ÉS CSALÁD A legkisebb nevén már gondolkodott Sok gyerek a jó! Ügy tipegett be a szerkesztőségbe, hogy azt bizony nem volt öröm nézni. Görnyedten, fájós lábbal jött, a karját szatyor húzta. Egy tudósítás és egy interjú megírása közé ékelődött be történetével, és olyan szívhez szólóan, ahogy a mesebeli anyókákhoz illik. — Fölszálltam a vonatra, mert nekem el kellett jönnöm a maguk szerkesztőségébe — ezzel kezdte történetét a kutasi Somogyvári Pálné. — A múltkor olvastam egy cikket; arról szólt, hogy mennyire becsületes dolog manapság ellátni három gyereket, sőt most kettőt nevelni is megbecsülést jelent egy anyának. Szép, szép, de akkor mit jelent tizenegy gyerek anyjának lenni ? Ezt kérdezem ... Mi jusson az ember eszébe? Ez már, Somogyvári néni, társadalmi megbecsülés felső faka. Vagy azt is mondhattam volna: maga megérdemelné, ha lenne ilyen, a Magyar Népköztársaság Anya-rendjét. Juthattak volna eszembe még válaszok, de csak ennyit tudtam mondani a hirtelen jött ismerősnek: — Nagy dolog ez, Erzsi néni. A hosszú élet titka A felszabadulást követően 1960-ban mérték fel először a százéves és annál idősebb népességet. Az akkoriban végzett népszámlálás adatai szerint 34 személy érte el, illetve haladta meg ezt a tekintélyes kort. 1987-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gerontológiai Központjában hasonló vizsgálatokat végeztek. Ekkor a Statisztikai Hivatal közlése szerint — hatszorosára: 218-ra emelkedett a százéves vagy annál idősebb személyek száma; közülük 123 honpolgárunkat tudták személyesen is felkeresni. A 218 személyből mindössze 14-en éltek egyedül, és 18-an szociális otthoniban. Szembetűnő, hogy hazánk nyugati felében több a Matuzsálem-korú ember, mint a Duna—Tisza közén, vagy a Tiszántúlon. Az, hogy a magas életkort megért személyeknek túlnyomó többsége — kétharmada — nő, nem meglepetés. Jó eredménynek számít, hogy a 123 megvizsgált közül csak 13 volt állandó fekvőbeteg, viszont 75-en egészségesnek voltak tekinthetők. Ami a legfontosabb: általában jó alkalmazkodó képességű, kiegyensúlyozott emberek voltak e százévesék, túlnyomó többségük megőrizte hajdani nyugodtságát, jó kedélyét. Megszívlelendő tanulság: megfigyelték, hogy a legtöbb százéves vagy annál is idősebb ember tevékeny, dolgos életet élt, sőt jó részük még ebben a magas életkorban sem tölti tétlenül a napjait. Olyan személlyel találkoztak a kutatók, aki százéves korán túl is naponta főz friss, meleg ételt a fiának. Külön érdekesség, hogy eredetileg a szellemi foglalkozást .végzők — az orvosi ellenőrzés tanúsága szerint — szellemi iképeségeik tekintetében általában frissebbek maradtak. Közülük többen újságot olvastak, tévét néztek, és érdeklődéssel követték az eseményeket. Ha most arra keresünk választ, hogy mi is lehet e hosszú élet titka, elsősorban arra kell utalnunk: a 218 személyből 181-en (azaz több mint négyötödük) úgy nyilatkozott, hogy nem dohányzott. Azt ugyan már nagyon kevesen állították, hogy szeszes italt sohasem fogyasztottak, de a rendszeresen szeszt fogyasztók aránya kicsi volt. Igaz: ez a két ismérv feltehetően összefügg azzal, hogy — miként említettük — a felmértek kétharmada nő, akik akkoriban csak igen ritkán dohányoztak, és alkoholfogyasztásuk is elenyészett a férfiakéhoz képest. Nem tulajdoníthatjuk azonban kizárólag ennek a két tényezőnek a matuzsálemi kor elérését, hiszen amit a nők ebbeli önmegtartóztatásáról mondtunk, az a korábbi — 1960. évi — felméréskor is azonos módon fennállt. Abban sincs különbség, hogy mindkét felmérésnél a százévesek igencsak mozgalmas időket — világháborúkat, forradalmakat, ellenforradalmat, gazdasági válságot sfb. — éltek át. A titok valószínűleg az a szívós, de egyben alkalmazkodóképes természet, amivel mindezt átvészelték. így végső soron mégis génjeik azok, amelyeknek hosszú életüket köszönhetik. Ezt támasztja alá az is, hogy általában szüleik is hosszú életűek voltak. Dr. K. K. Kvarcolás télidőben Közelebb húztam a székemet, ő meg kivette a családi-fotót; rajta van az ura is, aki most már „isten kegyelméből boldog álmát alusz- sza”. — Nézze, ezek az én gyerekeim! Mind élnek. 11 gyerek, 27 unoka, 34 dédunoka; ez olvasható az én 83, éves fejemre, meg 3200 forint nyugdíj a kezembe... Rámutatott az elsőre, aztán'elindult a visszaemlékezés: — Ez az én Pannim; két gyereke van, vasutas a férje. Ez meg a Marikám. Kutason telepedett meg, az állami gazdaságban dolgozik, öt gyereket nevelt. Ilonkám — mutatott Erzsi néni a következő lányra — elvált szegény; kaposvári, két gyereke van. Három éve, hogy betegeskedik. Pista fiamat nézze meg: mezőőr Jákóban, de lerokkant szegény, a lábával. Egy gyereke nőtt nagyra. Margitom Kapospulában él; persze, hogy asszony, négy gyereke van, a tsz baromfikeltetőjéből viszi haza a fizetést. Feri mindig többet akaró gyerek volt, rendőrségi iskolára ment, Szolnokra vetette a sorsa. Nyugdíjas százados, egy lánya van. — Bözsike lányom Kutason maradt, négy gyereket nevelt. Ágikám, szegény nem dolgozhat, mert olyan autóbalesete lett, két gyereket szült. Józsinak egy gyerekkel még többre volt gondja ennél; ő is kutasi, az állami gazdaságban dolgozik. Marad még Zsuzsikám, ő Kaposváron lakik, beteg szegény, nincs munkája; két gyereke lett. Amikor eddig értünk, Erzsi néni előtt mintha megho- mályosult volna a kép. Ki is a tizenegyedik? Űjra elsorolta őket, én pedig átszámoztam á gyerekeket. — Hát persze, Ibolykám. Somogysárdi, négy gyereke van, meg már unokája is. így van ki a tizenegy gyerek. — Vállalna-e még egyszer ennyi gyereket, Somogyvári néni? — Mi az hogy?! Nekem a gyerekek voltak a boldogságaim. Egy embernek nem lehet ennél nagyobb kincse, értéke. Erre lenne szükség mostan is, nem ám az egy- kézésre! 'Kezdtem magyarázni Erzsi néninek a mostani helyzetet, hogy csak 100 év alatt lehet lakást összespórolni, kilencszáz forint egy gyerekcipő; ő éppen tízezret költené, ha lábbelit akarna venni most a gyerekeknek a Somogybán. Meséltem neki, nem is olyan könnyű a gyereknevelés manapság, a napközit sem tudják megfizetni a szülők. Somogyvári néni rám nézett, arcán a mosoly úgy futott végig, ahogy egykor Kunics nénién, a kutasi bábaasszonyén, amikor meghallotta, hogy újra gyerek lesz Somogyváriéknál. Rám nézett tehát, és így szólt: — Nem értettem ám, amit az előbb mondott, kicsit már süket vagyok. Azt hallottam, hogy sok, sok! Bizony, sok gyerek a jó! Békés József A téli kvarcolás egészségünket és szépségünket szolgálja, de csak akkor, ha betartjuk szigorú szabályait. Ennek első pontja: a fokozatosság. A fénykezelést egyperces idővel kezdjük, másodnapon'ként ismételjük meg. Ekkor az időt egy perccel növeljük, amíg a 10 percet el nem érjük, majd ugyanilyen ritmusban menjünk vissza egy percre. Aztán iktassunk be két-há- rom hét szünetet. A világos vagy fehér bőrű, a szőke vagy vörös hajú nőknek különösen óvatosan kell bánniuk a kvarcfénnyel, mert bőrük az átlagosnál érzékenyebb. Fokozott a bőrgyulladás veszélye. Éppen ezért, ha bőrük nehezebben tűri a kvarcfényt, csak 7—8 perc legyen a leghosszabb kezelési idő. Kvarcfénykezelés előtt kenjük be a bőrt Fa- bulon naptejjel' vagy babanapozóval ; védi, táplálja, puhán tartja a kezelt bőrterületet, biztosítja az egyenletes lebarnulást. A kvarcolási idő pontos betartása azért is szükséges, mert a sugárzás alkalmával nem érzünk egyebet, mint meleget, csak 4—6 óra után mutatkozik a piroso- dás. Ez 12—18 óra alatt enyhe pigmentálódás (bámulás) egyidejű fellépésével eltűnik. A kezelési idő perceit úgy osszuk be, hogy arcunkat, testünket jobb és bal oldalon, majd elöl—hátul egyforma ideig érje a fény. Kvarcolásnál a lámpa és a bőr közötti távolság legalább egy méter legyén. A távolságot különböző típusú lámpáknál előírások szabályozzák. Érdemes megjegyezni, hogy a sugárzás ereje a távolság csökkentésével négyzetes arányban növekszik, vagyis feleannyi távolságról négyszer akkora sugárzás éri a bőrt. Kvarcoláshoz használjunk bőrszegéllyel ellátott, speciális védőszemüveget. A napszemüveg nem felel meg erre a célra, mivel az oldalról érkezett sugárzás is károsítja a szemet, és kötőhártya-gy u 1 la- dást okozhat. Első időszakban véhőszemüveg helyett használhatunk nedves vattát is. Lehetőleg levetkőzve kvarcoljunk. Minél nagyobb felületet ér a fény, annál intenzívebb a hatása. Néhány percig a szájüreget is kvarcoljuk, fertőtlenít, jót tesz a foghúsmak. A kvarcfény fertőtlenítő hatása kevéssé ismeretes. Járványos időszakban, vagy ha beteg van a háznál, fertőtleníthetjük a szoba levegőjét kvarcfénmyel. Kozmetikában a kvarcfényt különféle hámlasztó eljárásra, zsíros, pattanásos bőr, hajhullás, zsíroskorpás haj, sömör stb. kezelésére használják. A bőr- gyógyászatban pikkelysömör, különféle bőrbajok, lábujj közötti gombásodás, idült ekcéma, a bőr gennye- sedésre való hajlama, fagy- daganat, lassan gyógyuló fekélyek gyógyítására alkalmazzák. A kvarcfénykezelés egészségvédő hatása abban áll, hogy növeli a szervezet védekező erejét a járványos betegségekkel szemben. Nyugtatja az idegrendszert, erősít, frissít. Bármennyire is hasznos a kvarcfény, bizonyos betegségek esetén tilos a kvarcolás. Ilyen például a magas vérnyomás, érelmeszesedés, láz, fény iránti túlérzékenység, fokozott pajzsmirigy működés, némely bőrbetegség, szívbántalom stb. Ezért ha valamilyen egészségügyi panaszunk van, a kvarcolást beszéljük meg a kezelőorvosunkkal. Hasznos azt is tudni, hogy az ultraibolya sugarak iránti érzékenység egyénenként változó, tehát figyelnünk kell a legkisebb bőrelváltozásra is. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek növelik a szervezőt fényérzékenységét. Ha valaki rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, erre vonatkozóan is feltétlenül kérdezze meg orvosa véleményét. Gyermekek és csecsemők szervezetére különösen hasznos a kvarcfénykezelés, de ha a bölcsődében vagy óvodában kviarcoltatják a kicsit, otthon már nem szabad még egyszer kvarcoLni. Fási Katalin OTTHON AZ OTTHONBAN Tíz éve működik az öregek napközi otthona Kaposváron a Zrínyi' Miklós utcában. Mindennap már nyolc órától várja az idős embereket. Szívesen látogatják — nemcsak a környékről, hanem az egész városból. Sokan nemcsak kikapcsolódni jönnek ide; hiszen akiknek például otthon a házukban nincs vízvezeték, azoknak mosási és fürdési lehetőséget is nyújt. Évekkel ezelőtt még tucatnyi szocialista brigád, KISZ-alapszervezet támogatta; az idén — anyagi okokra hivatkozva — ezeknek a száma erősen csökkent. A Kapos Volán Ikarus brigádja azonban mind a mai napig tevékenyen segíti az öregeket. Évente több kirándulást is szervez nekik.
