Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

Somogyi Néplap 1989. január 18., szerda OTTHON ÉS CSALÁD A legkisebb nevén már gondolkodott Sok gyerek a jó! Ügy tipegett be a szer­kesztőségbe, hogy azt bi­zony nem volt öröm nézni. Görnyedten, fájós lábbal jött, a karját szatyor húzta. Egy tudósítás és egy interjú megírása közé ékelődött be történetével, és olyan szív­hez szólóan, ahogy a mese­beli anyókákhoz illik. — Fölszálltam a vonatra, mert nekem el kellett jön­nöm a maguk szerkesztősé­gébe — ezzel kezdte törté­netét a kutasi Somogyvári Pálné. — A múltkor olvas­tam egy cikket; arról szólt, hogy mennyire becsületes dolog manapság ellátni há­rom gyereket, sőt most ket­tőt nevelni is megbecsülést jelent egy anyának. Szép, szép, de akkor mit jelent ti­zenegy gyerek anyjának len­ni ? Ezt kérdezem ... Mi jusson az ember eszé­be? Ez már, Somogyvári né­ni, társadalmi megbecsülés felső faka. Vagy azt is mondhattam volna: maga megérdemelné, ha lenne ilyen, a Magyar Népköztár­saság Anya-rendjét. Juthat­tak volna eszembe még vá­laszok, de csak ennyit tud­tam mondani a hirtelen jött ismerősnek: — Nagy dolog ez, Erzsi néni. A hosszú élet titka A felszabadulást követően 1960-ban mérték fel először a százéves és annál idősebb népességet. Az akkoriban végzett népszámlálás adatai szerint 34 személy érte el, illetve haladta meg ezt a te­kintélyes kort. 1987-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gerontológiai Központjában hasonló vizsgálatokat végez­tek. Ekkor a Statisztikai Hi­vatal közlése szerint — hat­szorosára: 218-ra emelkedett a százéves vagy annál idő­sebb személyek száma; kö­zülük 123 honpolgárunkat tudták személyesen is felke­resni. A 218 személyből mindössze 14-en éltek egye­dül, és 18-an szociális ott­honiban. Szembetűnő, hogy hazánk nyugati felében több a Matuzsálem-korú ember, mint a Duna—Tisza közén, vagy a Tiszántúlon. Az, hogy a magas életkort meg­ért személyeknek túlnyomó többsége — kétharmada — nő, nem meglepetés. Jó eredménynek számít, hogy a 123 megvizsgált közül csak 13 volt állandó fekvőbeteg, viszont 75-en egészségesnek voltak tekinthetők. Ami a legfontosabb: általában jó alkalmazkodó képességű, ki­egyensúlyozott emberek vol­tak e százévesék, túlnyomó többségük megőrizte hajdani nyugodtságát, jó kedélyét. Megszívlelendő tanulság: megfigyelték, hogy a legtöbb százéves vagy annál is idő­sebb ember tevékeny, dolgos életet élt, sőt jó részük még ebben a magas életkorban sem tölti tétlenül a napjait. Olyan személlyel találkoztak a kutatók, aki százéves ko­rán túl is naponta főz friss, meleg ételt a fiának. Külön érdekesség, hogy eredetileg a szellemi foglal­kozást .végzők — az orvosi ellenőrzés tanúsága szerint — szellemi iképeségeik te­kintetében általában fris­sebbek maradtak. Közülük többen újságot olvastak, té­vét néztek, és érdeklődéssel követték az eseményeket. Ha most arra keresünk választ, hogy mi is lehet e hosszú élet titka, elsősorban arra kell utalnunk: a 218 személyből 181-en (azaz több mint négyötödük) úgy nyi­latkozott, hogy nem dohány­zott. Azt ugyan már na­gyon kevesen állították, hogy szeszes italt sohasem fo­gyasztottak, de a rendszere­sen szeszt fogyasztók aránya kicsi volt. Igaz: ez a két ismérv feltehetően össze­függ azzal, hogy — miként említettük — a felmértek kétharmada nő, akik akko­riban csak igen ritkán do­hányoztak, és alkoholfo­gyasztásuk is elenyészett a férfiakéhoz képest. Nem tu­lajdoníthatjuk azonban ki­zárólag ennek a két ténye­zőnek a matuzsálemi kor elérését, hiszen amit a nők ebbeli önmegtartóztatásáról mondtunk, az a korábbi — 1960. évi — felméréskor is azonos módon fennállt. Ab­ban sincs különbség, hogy mindkét felmérésnél a száz­évesek igencsak mozgalmas időket — világháborúkat, forradalmakat, ellenforra­dalmat, gazdasági válságot sfb. — éltek át. A titok valószínűleg az a szívós, de egyben alkalmazkodóképes természet, amivel mindezt átvészelték. így végső soron mégis génjeik azok, ame­lyeknek hosszú életüket kö­szönhetik. Ezt támasztja alá az is, hogy általában szü­leik is hosszú életűek vol­tak. Dr. K. K. Kvarcolás télidőben Közelebb húztam a széke­met, ő meg kivette a csalá­di-fotót; rajta van az ura is, aki most már „isten kegyel­méből boldog álmát alusz- sza”. — Nézze, ezek az én gye­rekeim! Mind élnek. 11 gye­rek, 27 unoka, 34 dédunoka; ez olvasható az én 83, éves fejemre, meg 3200 forint nyugdíj a kezembe... Rámutatott az elsőre, az­tán'elindult a visszaemléke­zés: — Ez az én Pannim; két gyereke van, vasutas a férje. Ez meg a Marikám. Kutason telepedett meg, az állami gazdaságban dolgozik, öt gyereket nevelt. Ilonkám — mutatott Erzsi néni a következő lányra — elvált szegény; kaposvári, két gyereke van. Három éve, hogy betegeskedik. Pista fiamat nézze meg: mezőőr Jákóban, de lerokkant sze­gény, a lábával. Egy gyere­ke nőtt nagyra. Margitom Kapospulában él; persze, hogy asszony, négy gyereke van, a tsz baromfikeltetőjé­ből viszi haza a fizetést. Feri mindig többet akaró gyerek volt, rendőrségi isko­lára ment, Szolnokra vetette a sorsa. Nyugdíjas százados, egy lánya van. — Bözsike lányom Kuta­son maradt, négy gyereket nevelt. Ágikám, szegény nem dolgozhat, mert olyan autóbalesete lett, két gyere­ket szült. Józsinak egy gye­rekkel még többre volt gondja ennél; ő is kutasi, az állami gazdaságban dolgo­zik. Marad még Zsuzsikám, ő Kaposváron lakik, beteg szegény, nincs munkája; két gyereke lett. Amikor eddig értünk, Er­zsi néni előtt mintha megho- mályosult volna a kép. Ki is a tizenegyedik? Űjra elso­rolta őket, én pedig átszá­moztam á gyerekeket. — Hát persze, Ibolykám. Somogysárdi, négy gyereke van, meg már unokája is. így van ki a tizenegy gye­rek. — Vállalna-e még egyszer ennyi gyereket, Somogyvári néni? — Mi az hogy?! Nekem a gyerekek voltak a boldogsá­gaim. Egy embernek nem le­het ennél nagyobb kincse, értéke. Erre lenne szükség mostan is, nem ám az egy- kézésre! 'Kezdtem magyarázni Er­zsi néninek a mostani hely­zetet, hogy csak 100 év alatt lehet lakást összespórolni, kilencszáz forint egy gyerek­cipő; ő éppen tízezret költe­né, ha lábbelit akarna ven­ni most a gyerekeknek a So­mogybán. Meséltem neki, nem is olyan könnyű a gye­reknevelés manapság, a napközit sem tudják megfi­zetni a szülők. Somogyvári néni rám né­zett, arcán a mosoly úgy futott végig, ahogy egykor Kunics nénién, a kutasi bá­baasszonyén, amikor meg­hallotta, hogy újra gyerek lesz Somogyváriéknál. Rám nézett tehát, és így szólt: — Nem értettem ám, amit az előbb mondott, kicsit már süket vagyok. Azt hallottam, hogy sok, sok! Bizony, sok gyerek a jó! Békés József A téli kvarcolás egészsé­günket és szépségünket szolgálja, de csak akkor, ha betartjuk szigorú szabá­lyait. Ennek első pontja: a fokozatosság. A fénykezelést egyperces idővel kezdjük, másodnapon'ként ismételjük meg. Ekkor az időt egy perccel növeljük, amíg a 10 percet el nem érjük, majd ugyanilyen ritmusban menjünk vissza egy percre. Aztán iktassunk be két-há- rom hét szünetet. A világos vagy fehér bő­rű, a szőke vagy vörös ha­jú nőknek különösen óva­tosan kell bánniuk a kvarc­fénnyel, mert bőrük az át­lagosnál érzékenyebb. Fo­kozott a bőrgyulladás ve­szélye. Éppen ezért, ha bő­rük nehezebben tűri a kvarcfényt, csak 7—8 perc legyen a leghosszabb keze­lési idő. Kvarcfénykezelés előtt kenjük be a bőrt Fa- bulon naptejjel' vagy baba­napozóval ; védi, táplálja, puhán tartja a kezelt bőr­területet, biztosítja az egyenletes lebarnulást. A kvarcolási idő pontos betartása azért is szüksé­ges, mert a sugárzás alkal­mával nem érzünk egyebet, mint meleget, csak 4—6 óra után mutatkozik a piroso- dás. Ez 12—18 óra alatt eny­he pigmentálódás (bámu­lás) egyidejű fellépésével eltűnik. A kezelési idő per­ceit úgy osszuk be, hogy ar­cunkat, testünket jobb és bal oldalon, majd elöl—há­tul egyforma ideig érje a fény. Kvarcolásnál a lámpa és a bőr közötti távolság leg­alább egy méter legyén. A távolságot különböző tí­pusú lámpáknál előírások szabályozzák. Érdemes megjegyezni, hogy a sugár­zás ereje a távolság csök­kentésével négyzetes arány­ban növekszik, vagyis fele­annyi távolságról négyszer akkora sugárzás éri a bőrt. Kvarcoláshoz hasz­náljunk bőrszegéllyel ellá­tott, speciális védőszem­üveget. A napszemüveg nem felel meg erre a célra, mi­vel az oldalról érkezett su­gárzás is károsítja a sze­met, és kötőhártya-gy u 1 la- dást okozhat. Első időszak­ban véhőszemüveg helyett használhatunk nedves vat­tát is. Lehetőleg levetkőzve kvarcoljunk. Minél nagyobb felületet ér a fény, annál intenzívebb a hatása. Né­hány percig a szájüreget is kvarcoljuk, fertőtlenít, jót tesz a foghúsmak. A kvarc­fény fertőtlenítő hatása kevéssé ismeretes. Járvá­nyos időszakban, vagy ha beteg van a háznál, fertőt­leníthetjük a szoba levegő­jét kvarcfénmyel. Kozmetikában a kvarc­fényt különféle hámlasztó eljárásra, zsíros, pattaná­sos bőr, hajhullás, zsíros­korpás haj, sömör stb. ke­zelésére használják. A bőr- gyógyászatban pikkelysö­mör, különféle bőrbajok, lábujj közötti gombásodás, idült ekcéma, a bőr gennye- sedésre való hajlama, fagy- daganat, lassan gyógyuló fekélyek gyógyítására al­kalmazzák. A kvarcfénykezelés egész­ségvédő hatása abban áll, hogy növeli a szervezet vé­dekező erejét a járványos betegségekkel szemben. Nyugtatja az idegrendszert, erősít, frissít. Bármennyire is hasznos a kvarcfény, bizonyos be­tegségek esetén tilos a kvar­colás. Ilyen például a ma­gas vérnyomás, érelmesze­sedés, láz, fény iránti túl­érzékenység, fokozott pajzs­mirigy működés, némely bőrbetegség, szívbántalom stb. Ezért ha valamilyen egészségügyi panaszunk van, a kvarcolást beszéljük meg a kezelőorvosunkkal. Hasznos azt is tudni, hogy az ultraibolya sugarak irán­ti érzékenység egyénenként változó, tehát figyelnünk kell a legkisebb bőrelvál­tozásra is. Vannak olyan gyógyszerek, amelyek nö­velik a szervezőt fényérzé­kenységét. Ha valaki rend­szeresen szed valamilyen gyógyszert, erre vonatkozó­an is feltétlenül kérdezze meg orvosa véleményét. Gyermekek és csecsemők szervezetére különösen hasznos a kvarcfénykezelés, de ha a bölcsődében vagy óvodában kviarcoltatják a kicsit, otthon már nem sza­bad még egyszer kvarcoLni. Fási Katalin OTTHON AZ OTTHONBAN Tíz éve működik az öre­gek napközi otthona Kapos­váron a Zrínyi' Miklós utcá­ban. Mindennap már nyolc órától várja az idős embere­ket. Szívesen látogatják — nemcsak a környékről, ha­nem az egész városból. So­kan nemcsak kikapcsolódni jönnek ide; hiszen akiknek például otthon a házukban nincs vízvezeték, azoknak mosási és fürdési lehetősé­get is nyújt. Évekkel ezelőtt még tucatnyi szocialista bri­gád, KISZ-alapszervezet tá­mogatta; az idén — anyagi okokra hivatkozva — ezek­nek a száma erősen csök­kent. A Kapos Volán Ikarus brigádja azonban mind a mai napig tevékenyen segí­ti az öregeket. Évente több kirándulást is szervez ne­kik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom