Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AZ IDEI FELADATOKRÓL 1989. január 18., szerda _________________________Somogyi Néplap 3 A rugalmasabb gazdaság a reformfolyamatot segíti A megyei pártbizottság január 11-i ülésén Somogy múlt évi gazdálkodásának tapasztalatait értékelte, és az idei gazdaságpolitikai fel­adatokról döntött. A vitában tizenegyen fejtették ki vé­leményüket. Ezeket is figye­lembe véve határozta meg a testület saját, valamint a városi és városi jogú nagy­községi pártbizottságok 1989. évi kiemelt gazdaságpolitikai tennivalóit, kérve azt. hogy a megyei pártbizottság sta­bilizációs programjával, va­lamint azzal a feladatterv­vel — amelyet az országos pártértekezlet után készítet­tek, egységesen kezeljék és politikai eszközökkel segít­sék a végrehajtását. V áltozások a gazdaságban A testület azt állapította meg, hogy a megye gazdasá­gában változatlanul jelen vannak a kedvező és a ked­vezőtlen tendenciák. Kedve­ző. hogy tavaly is folytató­dott a termelőágakban a termékszerkezet korszerű­sítése, sikerült levezetni a . foglalkoztatás helyi feszült­ségeit, szervezett volt a fel­számolás alatt álló vállala­tok dolgozóinak elhelyezé­se. Kedvező az is, hogy több beruházás határidőre és a tervezett költség keretein bélül készült el. Az is; hogy — a központi források csök­kentése ellenére — a taná­csok többségének gazdálko­dásában, az intézmények működésében nem keletkez­tek számottevő zavarok. A terveknek megfelelő ' az egészséges ivóvízellátási program megvalósítása, ja­vultak a fekvőbeteg-ellátás feltételei, s megoldották a középfokú oktatás tanterem- gondjait. Megvalósultak a gazdaságilag elmaradott tér­ségekben a fejlesztések; és sokszínűbbé vált a gazdálko­dó egységek szervezeti struk­túrája, növekedett a'kis szer­vezetek száma. Kedvezőtlennek azt érté­kelte a megyei pártbizottság, hogy visszaesett- az ipar, az építőipar, és a mezőgazdaság fejlődése. Anyagellátási, ér­tékesítési, pénzügyi gondok miatt a kapacitások eev ré­szét nem használták ki. Ke- .vesebb a tőkés export is, és kisebb volt a vendégforga­lom, a Balaton-parton keve­sebb a valutabeváltás. Fő­leg az élelmiszer-kereskede­lemben fokozódott a munka­erőhiány. Ágazati teljesítmények A múlt évet jellemző té­nyek közül elsőként azt emelte ki a testület, hogy az ipar termelése csökkent: a gép- és könnyűipar növeke­dése nem tudta ellensúlyoz­ni a visszaesést az élelmi­szeriparban. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy korábban az ^ országosnál gyorsabb volt a fejlődés üte­me, a csökkenés tehát ma­gasabb bázishoz viszonyítva következett. be. Néhány vál­lalatnál pedig a csökkenés a gazdaságtalan tevékenység visszaszorításával is magya­rázható. A kaposvári textil­művek, a Nagyatádi Cérna­gyár és a cukorgyár növelte termelését. Nagyarányú volt a termeléscsökkenés a hús­kombinátban, a tejipari vál­lalatnál, kisebb mértékű a Nagyatádi Konzervgyárban és a Videoton tabi gyáregy­ségében. Néhány gyáregy­ségnél az okozott gondot, hogy a vállalati központok gazdálkodási és értékesítési nehézségeiket elsőként a vi­déki telephelyek révén igye­keztek „levezetni”. Az építőipar termelés- csökkenésének oka a mély­építő szervezetek — a Kő- olajvezeték Építő Vállalat, és'a Közúti Építő Vállalat — termelésének visszaesése. Elmarad az előző évitől a mezőgazdaság bruttó terme­lési értéke. A kalászos gabo­nából kiemelkedő volt a termés, a kukorica, a napra­forgó és a burgonya viszont keveset hozott. Folytatódott a termelési szerkezetváltás, de üteme az iparban tovább lassult. Az építőipari kis szervezetek többsége viszont rugalmasan alkalmazkodik az igények­hez. A mezőgazdaság az or­szágos termeléspolitikai cé­lokkal összhangban változ­tatta szerkezetét, de ennek eredményekre gyakorolt ha­tása nem számottevő. Az ipar és a mezőgazdaság értékesítése kevesebb az elő­ző évinél.- Az ipar exportja folyó áron megegyezik az előzővel. Emelkedett a gép­ipar nem rubelelszámolású kivitele, a könnyűiparé az előző év szintjén maradt, a rubelelszámolású exportja pedig — céljainknak meg­felelően — csökkent. A tő­kés export az élelmiszer- iparban, ezen belül a hús- és a tejiparban — esett a leg­nagyobb mértékben vissza és emelkedett a szocialista kivitel. A Sefag árbevételé­nek 40 százaléka tavaly is a tőkés piacról származott. A szabályozóváltozások miatt tavaly a termelőüze­mek korábbi nyereségüknek a felével számoltak. Ehhez viszonyítva az ipari és a fo­gyasztási szövetkezetekét, valamint a kisszervezetek többségének nyeresége ked­vező. Vannak kiemelkedő eredményt elért vállalatok az iparban, a mezőgazdaság­ban és a kereskedelemben is. A korábban kritikus hely­zetben levő vállalatok közül javult a Kaposvári Cukor­gyár gazdálkodása. Profil­váltás volt az Épgép barcsi gyáregységében, amelyet a Jármüszerelvénvgyár vett át. Folyik a Tanép és a nagy­atádi Komfort szövetkezet felszámolása. Nem javult vi­szont a Kaposvas kisszövet­kezet gazdálkodása. A mezőgazdasági nagyüze­mek kedvezőtlen évet zár­tak. Ezt az agrárágazatot hátrányosan érintő gazda­ságpolitikai intézkedéseken kívül az eddigi legnagyobb aszálykár is okozta. Ennek összege meghaladja a me­gyében a 600 millió forintot. A 76 tsz eredménye az elő­ző évi felére csökkent, és nem éri el a 200 millió fo­rintot. A tsz-ek 43 százaléka veszteséges, vagy 2 millió fo­rintnál kevesebb a nyeresé­gük. A megyei pártbizottság véleménye szerint a tsz-ek helyzete szorosan összefügg a falvak jövőjével, az ott élő emberek sorsának ala­kulásával: tehát társadalom- politikai kihatású problé­máról is szó van. Ezért min­dent politikai támogatást meg kell adni az ágazat — különösen a kritikus helyze­tű gazdaságok — stabilizá­lásához. Két irányú felada­tot jelent ez. Az egyik a he­lyi tennivalók: még bátrab­ban, következetesebben kell lépni a szerkezet és szerke­zetváltás, az üzemen belüli érdekeltségi rendszer, a kül- 60 és belső vállalkozások ösztönzése, és ahol indokolt, a személyi feltételek javítá­sa érdekében. A másik fel­adatkörbe a helyileg, me- gyeileg nem megoldható gondok tartoznak. A párt- szervezetek részére itt a gazdasági környezet javítá­sának, az agrárpolitika meg­újításának szorgalmazását, és az ezzel összefüggő megyei sajátságok, érdekek képvi­seletét tartja feladatának a megyei pártbizottság. A tíz állami gazdaság eredménye is számottevően visszaesett. Hat gazdaságban több mint 60 százalékkal csökkent a nyereség, kettő­ben pedig nem éri ei az elő­ző évinek a 20 százalékát sem. Csak a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát és a Nagybereki Állami Gazda­ság növelte eredményét. Több vállalat és szövetkezet nyereségtartalékát, eseten­ként vagyona egy részét éli fel. A megyei pártbizottság véleménye szerint jogosak a bankokkal szemben elhang­zott bírálatok, a magas ka­matok, az élelmiszergazdaság sajátosságainak nem kellő fi­gyelembe vétele, valamint a hitelkeretek szelektálás nél­küli csökkentése miatt. Kevesebb dolgozót keresnek Tavaly a megyében 161 új gazdálkodó szervezet ala­kult, és megkezdődött a kül­földi érdekeltségű vegyes vállalatok létrehozása is. A kis szervezetek számának erőteljes növekedése kedve­ző, mert rugalmasak, és va­lódi szükségletet elégítenek ki. Jobb az alkalmazkodó képességük is. A testület megállapítása szerint mérséklődik a me­gyében a munkaerő-kereslet, a vállalatok tavaly 1115-ös létszámcsökkentést jelentet­tek be. Ugyanakkor — igaz eltérően — növekszik az igény a szakképzett dolgo­zók iránt, és továbbra is munkaerőhiány van az élel­miszerkereskedelemben, az egészségügyben, a több mű­szakos üzemekben. Az át­képzési támogatás iránt is csökkent az igény és még mindig nem számottevő a szerkezetváltásból eredő munkaerőmozgás. Az életszínvonal változá­sait jellemző főbb adatok he­lyett a testület egyik meg­állapítását idézzük: jelen­tősen csökkent a megyében a reálbér és egyre nehezeb­ben élnek az egyedülálló, alacsonynyugdíjasok és a többgyerekes családok, a pályakezdők, különösen azok, akik lakásra gyűjte­nek. A lakosság életkörül­ményeit befolyásoló tanácsi fejlesztések közül a lakás­építést értékelve, a testület megállapította: az -építés és a -gazdálkodás jelenlegi fel­tételei és rendszere nem al­kalmas arra, hogy ezen a te­rületen a'jogosan igényelt fordulatszerű változást el le­hessen érni. A vízellátásba tizenöt települést kapcsoltak be, az oktatásra szánt pénz nagy részét pedig a 36 új középiskolai tanterem kiala­kítására fordították. A gazdálkodás feltételeinek javítása , A testület véleménye sze­rint az 1990 végéig szóló stabilizációs program, vala­mint az országos pártérte­kezlet után készített — a megyei tennivalókat tartal­mazó — irányelvek és a fel­adatterv 1989-re is részlete­sen meghatározza a megyei pártbizottság, a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok, valamint a megyei tanácsban, a társa­dalmi és tömegszervezetek­ben dolgozó kommunisták gazdaságpolitikai feladatait, képviselendő céljainkat, tö­rekvéseinket. Ezekre, valamint a re­formfolyamat továbbvitelé­ből, a szabályozórendszer változásaiból származó ha­tásokra tekintettel a megyei pártbizottság politikai esz­közökkel is támogatja, ösz­tönzi, a kezdeményezéseket az ipar szocialista export­jának csökkenése miatt ne­héz helyzetbe kerülő válla­latok problémáinak csök­kentésére, szerkezetváltá­suk meggyorsítására. Kí­vánatosnak tartja a ma­gasépítő-iparban a P>ac és a verseny erősítését, a mo­nopolhelyzet felszámolása az árak növekedésének mérséklése és a fizetőképes kereslet kielégítése érde­kében. Javasolja, hogy az agrárgazdaságban a több- szektorúság gazdagodjék, tartalmában továbbfejlőd­jön. Bátorítja az egyes gaz­daságok jelenlegi szerve-- zetének megváltoztatását, eszközeik részbeni bérbe adását, új vállalkozások szervezését, a kis gazdasá­gok hatékonyabb integrálá­sát, az üzemeik együttmű­ködését. Támogatja az 1988-ban folytatott hitelezési gya­korlat felülvizsgálatát, mó­dosítását azért, hogy a di­namikus vállalatok — a pénzellátás szempontjából — jussanak előnyhöz és vegyék figyelembe az élelmiszergazdaság sajátos­ságait. A lakásellátásért, foglalkoztatásért A megyei pártbizottság ál­láspontja, hogy kiemelten kell kezelni a lakásellátás feltételeinek javítását. Szükségesnek tartja a la­kásellátás feltételeinek ja­vítását. Szükségesnek tart­ja a lakásgazdálkodás ed­digi tapasztalatainak ösz- szegezését, rövid távú to­vábbfejlesztési lehetőségei­nek feltárását és mielőbbi gyakorlati hasznosítását, a fizetőképes lakásépítési igények kielégítését. Tá­mogatja a vállalatok, a szö­vetkezetek, intézmények, pénzintézetek kezdeménye­zéseinek, lehetőségeinek összehangolását, a fiatalok lakáshoz jutási feltételei­nek javítását. Ügy ítéli meg, hogy a fog­lalkoztatási gondok meg­oldásában elsősorban az át­képzésre, a szervezett mun­kaerő-átcsoportosításra és a foglalkozási lehetőségek bővítésére kell a fő hang­súlyt helyezni. Elismeri és támogatja a teljesítménye­ken alapuló jövedelmi dif­ferenciálódást, ugyanakkor szükségesnek tartja az ille­gális tevékenységek haté­konyabb ellenőrzését és en­nek nagyobb társadalmi nyilvánosságát. Fontosnak tartja a hátrá­nyos helyzetű rétegek élet- feltételeinek folyamatos fi­gyelemmel kísérését, tá­mogatásuk során szorgal­mazza a szociális rászorult­ság elvének következetes érvényesítését. Végül szükségesnek tar-t- ja, hogy az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok termelési és forgalmazási szerkezetüket úgy alakít­sák, hogy a hatékony gaz­dálkodás sérelme nélkül te­vékenységükben kapjon megfelelő figyelmet az ol­csóbb élelmiszer-kínálat növelése. Tizenöt elsőéves hallgató­val új szakmunkásképzés indult be Kaposváron. Az 503. számú szakmunkáskép­ző intézetben Híradástechni­kai hálózatszerelést tanul­nak a nyolc általánost vég­zett fiatalok. A pécsi posta- igazgatóság kaposvári köz­pontjában pedig korszerű tanműhelyben sajátíthatják cl a szakma minden fogá­sát a tanulók Balogh Imre szakoktató irányítása mel­lett. (Gyertyás László képriport in) Az OET ülése után A január elején végre­hajtott, illetve bejelentett áremelkedésekre különféle szakszervezeti szervek bér- követelésekkel reagáltak. Sürgették egyebek között a béreik mindenki számára kötelező 3 százalékos azon­nali emelését, a minimális bér új mértékének a megál­lapodásokban rögzítettnél korábbi bevezetését, illetve összegének további fel­emelését, valamint a bérre­form mielőbbi megvalósí­tását. E követelések realitá­sáról, végrehajtásáról nyi­latkozott Herczog László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője, az Országos Érdekegyeztető Tanács titkára. A követelések egy részé­vel nyitott ajtót dönget­nek — mondta Herczog László. Az Országos Ér­dekegyeztető Tanács leg­utóbbi, december 22-i ülé­sén ugyanis olyan megálla­podás született, miszerint ajánlják a gazdálkodó szer­vezeteknek, hogy legalább . 3 százalékkal emeljék dol­gozóik bérét. Ez azonban csak ajánlás, nem kötelező jellegű előírás. így ennek megvalósítása a gazdálkodó szervek feladata. Végső so­ron a helyi szakszervezeti szerveknek és a vállalati vezetésnek kell megállapod­nia a béremelések konkrét mértékében, időpontjában. Nyilvánosságra került már a Magyar Gazdasági Ka­mara állásfoglalása, amely­ben azt ajánlja, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a vállalatok február 1-jétől hajtsák végre. A követelések között sze­repel az is, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a gazdálkodó szervezetek adómentesen hajthassák végre. Az adómentesség kérdéséről komoly vita volt az ÓÉT ülésén. A bérek ilyen mértékű adómentes növelését az érdekképvise­leti szervek kezdeményez­ték, amitől azonban a kor­mány elzárkózott. Az Or­szággyűlés ugyanis az ÓÉT ülését megelőző napon fo­gadta el a népgazdaság 1989. évi költségvetését, amely ezzel az adóbevétel­lel is számol. Az ÓÉT megállapodása értelmében július elsejétől a minimális bér 3700 forint. A szakszervezetek ennek az időpontnak az előbbreho- zatalát, illetve a minimális bér ennél is nagyobb ösz- szegben történő megálla­pítását követelik. Az ÓÉT a minimális bér kötelező fel­emelésével együtt olyan ajánlást is elfogadott, hogy ahol adottak a lehetőségek, ott ne várják meg a júliust, hanem már előbb emeljék fel erre a szintre a 3700 fo­rintnál alacsonyabb bére­ket. Egyre sürgetőbben szorgalmazzák a dolgozók, de a vállalatok is a bérre­formot, annak tartalmáról azonban igen eltérőek a né­zetek. Véleményem sze­rint a bérreform célja a piacgazdasághoz illeszkedő bérrendszer létrehozása, azaz a piaci bérek kialakí­tása, annak az alapelvnek az egyidejű érvényesítésé­vel, hogy a bér a megélhe­tés alapvető forrása. Ez azonban csak több lépésben mehet végbe. Az ÓÉT lét­rehozása és működtetése még csak az első lépés volt ezen az úton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom