Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-18 / 15. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AZ IDEI FELADATOKRÓL 1989. január 18., szerda _________________________Somogyi Néplap 3 A rugalmasabb gazdaság a reformfolyamatot segíti A megyei pártbizottság január 11-i ülésén Somogy múlt évi gazdálkodásának tapasztalatait értékelte, és az idei gazdaságpolitikai feladatokról döntött. A vitában tizenegyen fejtették ki véleményüket. Ezeket is figyelembe véve határozta meg a testület saját, valamint a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok 1989. évi kiemelt gazdaságpolitikai tennivalóit, kérve azt. hogy a megyei pártbizottság stabilizációs programjával, valamint azzal a feladattervvel — amelyet az országos pártértekezlet után készítettek, egységesen kezeljék és politikai eszközökkel segítsék a végrehajtását. V áltozások a gazdaságban A testület azt állapította meg, hogy a megye gazdaságában változatlanul jelen vannak a kedvező és a kedvezőtlen tendenciák. Kedvező. hogy tavaly is folytatódott a termelőágakban a termékszerkezet korszerűsítése, sikerült levezetni a . foglalkoztatás helyi feszültségeit, szervezett volt a felszámolás alatt álló vállalatok dolgozóinak elhelyezése. Kedvező az is, hogy több beruházás határidőre és a tervezett költség keretein bélül készült el. Az is; hogy — a központi források csökkentése ellenére — a tanácsok többségének gazdálkodásában, az intézmények működésében nem keletkeztek számottevő zavarok. A terveknek megfelelő ' az egészséges ivóvízellátási program megvalósítása, javultak a fekvőbeteg-ellátás feltételei, s megoldották a középfokú oktatás tanterem- gondjait. Megvalósultak a gazdaságilag elmaradott térségekben a fejlesztések; és sokszínűbbé vált a gazdálkodó egységek szervezeti struktúrája, növekedett a'kis szervezetek száma. Kedvezőtlennek azt értékelte a megyei pártbizottság, hogy visszaesett- az ipar, az építőipar, és a mezőgazdaság fejlődése. Anyagellátási, értékesítési, pénzügyi gondok miatt a kapacitások eev részét nem használták ki. Ke- .vesebb a tőkés export is, és kisebb volt a vendégforgalom, a Balaton-parton kevesebb a valutabeváltás. Főleg az élelmiszer-kereskedelemben fokozódott a munkaerőhiány. Ágazati teljesítmények A múlt évet jellemző tények közül elsőként azt emelte ki a testület, hogy az ipar termelése csökkent: a gép- és könnyűipar növekedése nem tudta ellensúlyozni a visszaesést az élelmiszeriparban. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy korábban az ^ országosnál gyorsabb volt a fejlődés üteme, a csökkenés tehát magasabb bázishoz viszonyítva következett. be. Néhány vállalatnál pedig a csökkenés a gazdaságtalan tevékenység visszaszorításával is magyarázható. A kaposvári textilművek, a Nagyatádi Cérnagyár és a cukorgyár növelte termelését. Nagyarányú volt a termeléscsökkenés a húskombinátban, a tejipari vállalatnál, kisebb mértékű a Nagyatádi Konzervgyárban és a Videoton tabi gyáregységében. Néhány gyáregységnél az okozott gondot, hogy a vállalati központok gazdálkodási és értékesítési nehézségeiket elsőként a vidéki telephelyek révén igyekeztek „levezetni”. Az építőipar termelés- csökkenésének oka a mélyépítő szervezetek — a Kő- olajvezeték Építő Vállalat, és'a Közúti Építő Vállalat — termelésének visszaesése. Elmarad az előző évitől a mezőgazdaság bruttó termelési értéke. A kalászos gabonából kiemelkedő volt a termés, a kukorica, a napraforgó és a burgonya viszont keveset hozott. Folytatódott a termelési szerkezetváltás, de üteme az iparban tovább lassult. Az építőipari kis szervezetek többsége viszont rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez. A mezőgazdaság az országos termeléspolitikai célokkal összhangban változtatta szerkezetét, de ennek eredményekre gyakorolt hatása nem számottevő. Az ipar és a mezőgazdaság értékesítése kevesebb az előző évinél.- Az ipar exportja folyó áron megegyezik az előzővel. Emelkedett a gépipar nem rubelelszámolású kivitele, a könnyűiparé az előző év szintjén maradt, a rubelelszámolású exportja pedig — céljainknak megfelelően — csökkent. A tőkés export az élelmiszer- iparban, ezen belül a hús- és a tejiparban — esett a legnagyobb mértékben vissza és emelkedett a szocialista kivitel. A Sefag árbevételének 40 százaléka tavaly is a tőkés piacról származott. A szabályozóváltozások miatt tavaly a termelőüzemek korábbi nyereségüknek a felével számoltak. Ehhez viszonyítva az ipari és a fogyasztási szövetkezetekét, valamint a kisszervezetek többségének nyeresége kedvező. Vannak kiemelkedő eredményt elért vállalatok az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is. A korábban kritikus helyzetben levő vállalatok közül javult a Kaposvári Cukorgyár gazdálkodása. Profilváltás volt az Épgép barcsi gyáregységében, amelyet a Jármüszerelvénvgyár vett át. Folyik a Tanép és a nagyatádi Komfort szövetkezet felszámolása. Nem javult viszont a Kaposvas kisszövetkezet gazdálkodása. A mezőgazdasági nagyüzemek kedvezőtlen évet zártak. Ezt az agrárágazatot hátrányosan érintő gazdaságpolitikai intézkedéseken kívül az eddigi legnagyobb aszálykár is okozta. Ennek összege meghaladja a megyében a 600 millió forintot. A 76 tsz eredménye az előző évi felére csökkent, és nem éri el a 200 millió forintot. A tsz-ek 43 százaléka veszteséges, vagy 2 millió forintnál kevesebb a nyereségük. A megyei pártbizottság véleménye szerint a tsz-ek helyzete szorosan összefügg a falvak jövőjével, az ott élő emberek sorsának alakulásával: tehát társadalom- politikai kihatású problémáról is szó van. Ezért mindent politikai támogatást meg kell adni az ágazat — különösen a kritikus helyzetű gazdaságok — stabilizálásához. Két irányú feladatot jelent ez. Az egyik a helyi tennivalók: még bátrabban, következetesebben kell lépni a szerkezet és szerkezetváltás, az üzemen belüli érdekeltségi rendszer, a kül- 60 és belső vállalkozások ösztönzése, és ahol indokolt, a személyi feltételek javítása érdekében. A másik feladatkörbe a helyileg, me- gyeileg nem megoldható gondok tartoznak. A párt- szervezetek részére itt a gazdasági környezet javításának, az agrárpolitika megújításának szorgalmazását, és az ezzel összefüggő megyei sajátságok, érdekek képviseletét tartja feladatának a megyei pártbizottság. A tíz állami gazdaság eredménye is számottevően visszaesett. Hat gazdaságban több mint 60 százalékkal csökkent a nyereség, kettőben pedig nem éri ei az előző évinek a 20 százalékát sem. Csak a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát és a Nagybereki Állami Gazdaság növelte eredményét. Több vállalat és szövetkezet nyereségtartalékát, esetenként vagyona egy részét éli fel. A megyei pártbizottság véleménye szerint jogosak a bankokkal szemben elhangzott bírálatok, a magas kamatok, az élelmiszergazdaság sajátosságainak nem kellő figyelembe vétele, valamint a hitelkeretek szelektálás nélküli csökkentése miatt. Kevesebb dolgozót keresnek Tavaly a megyében 161 új gazdálkodó szervezet alakult, és megkezdődött a külföldi érdekeltségű vegyes vállalatok létrehozása is. A kis szervezetek számának erőteljes növekedése kedvező, mert rugalmasak, és valódi szükségletet elégítenek ki. Jobb az alkalmazkodó képességük is. A testület megállapítása szerint mérséklődik a megyében a munkaerő-kereslet, a vállalatok tavaly 1115-ös létszámcsökkentést jelentettek be. Ugyanakkor — igaz eltérően — növekszik az igény a szakképzett dolgozók iránt, és továbbra is munkaerőhiány van az élelmiszerkereskedelemben, az egészségügyben, a több műszakos üzemekben. Az átképzési támogatás iránt is csökkent az igény és még mindig nem számottevő a szerkezetváltásból eredő munkaerőmozgás. Az életszínvonal változásait jellemző főbb adatok helyett a testület egyik megállapítását idézzük: jelentősen csökkent a megyében a reálbér és egyre nehezebben élnek az egyedülálló, alacsonynyugdíjasok és a többgyerekes családok, a pályakezdők, különösen azok, akik lakásra gyűjtenek. A lakosság életkörülményeit befolyásoló tanácsi fejlesztések közül a lakásépítést értékelve, a testület megállapította: az -építés és a -gazdálkodás jelenlegi feltételei és rendszere nem alkalmas arra, hogy ezen a területen a'jogosan igényelt fordulatszerű változást el lehessen érni. A vízellátásba tizenöt települést kapcsoltak be, az oktatásra szánt pénz nagy részét pedig a 36 új középiskolai tanterem kialakítására fordították. A gazdálkodás feltételeinek javítása , A testület véleménye szerint az 1990 végéig szóló stabilizációs program, valamint az országos pártértekezlet után készített — a megyei tennivalókat tartalmazó — irányelvek és a feladatterv 1989-re is részletesen meghatározza a megyei pártbizottság, a városi és városi jogú nagyközségi pártbizottságok, valamint a megyei tanácsban, a társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták gazdaságpolitikai feladatait, képviselendő céljainkat, törekvéseinket. Ezekre, valamint a reformfolyamat továbbviteléből, a szabályozórendszer változásaiból származó hatásokra tekintettel a megyei pártbizottság politikai eszközökkel is támogatja, ösztönzi, a kezdeményezéseket az ipar szocialista exportjának csökkenése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok problémáinak csökkentésére, szerkezetváltásuk meggyorsítására. Kívánatosnak tartja a magasépítő-iparban a P>ac és a verseny erősítését, a monopolhelyzet felszámolása az árak növekedésének mérséklése és a fizetőképes kereslet kielégítése érdekében. Javasolja, hogy az agrárgazdaságban a több- szektorúság gazdagodjék, tartalmában továbbfejlődjön. Bátorítja az egyes gazdaságok jelenlegi szerve-- zetének megváltoztatását, eszközeik részbeni bérbe adását, új vállalkozások szervezését, a kis gazdaságok hatékonyabb integrálását, az üzemeik együttműködését. Támogatja az 1988-ban folytatott hitelezési gyakorlat felülvizsgálatát, módosítását azért, hogy a dinamikus vállalatok — a pénzellátás szempontjából — jussanak előnyhöz és vegyék figyelembe az élelmiszergazdaság sajátosságait. A lakásellátásért, foglalkoztatásért A megyei pártbizottság álláspontja, hogy kiemelten kell kezelni a lakásellátás feltételeinek javítását. Szükségesnek tartja a lakásellátás feltételeinek javítását. Szükségesnek tartja a lakásgazdálkodás eddigi tapasztalatainak ösz- szegezését, rövid távú továbbfejlesztési lehetőségeinek feltárását és mielőbbi gyakorlati hasznosítását, a fizetőképes lakásépítési igények kielégítését. Támogatja a vállalatok, a szövetkezetek, intézmények, pénzintézetek kezdeményezéseinek, lehetőségeinek összehangolását, a fiatalok lakáshoz jutási feltételeinek javítását. Ügy ítéli meg, hogy a foglalkoztatási gondok megoldásában elsősorban az átképzésre, a szervezett munkaerő-átcsoportosításra és a foglalkozási lehetőségek bővítésére kell a fő hangsúlyt helyezni. Elismeri és támogatja a teljesítményeken alapuló jövedelmi differenciálódást, ugyanakkor szükségesnek tartja az illegális tevékenységek hatékonyabb ellenőrzését és ennek nagyobb társadalmi nyilvánosságát. Fontosnak tartja a hátrányos helyzetű rétegek élet- feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérését, támogatásuk során szorgalmazza a szociális rászorultság elvének következetes érvényesítését. Végül szükségesnek tar-t- ja, hogy az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok termelési és forgalmazási szerkezetüket úgy alakítsák, hogy a hatékony gazdálkodás sérelme nélkül tevékenységükben kapjon megfelelő figyelmet az olcsóbb élelmiszer-kínálat növelése. Tizenöt elsőéves hallgatóval új szakmunkásképzés indult be Kaposváron. Az 503. számú szakmunkásképző intézetben Híradástechnikai hálózatszerelést tanulnak a nyolc általánost végzett fiatalok. A pécsi posta- igazgatóság kaposvári központjában pedig korszerű tanműhelyben sajátíthatják cl a szakma minden fogását a tanulók Balogh Imre szakoktató irányítása mellett. (Gyertyás László képriport in) Az OET ülése után A január elején végrehajtott, illetve bejelentett áremelkedésekre különféle szakszervezeti szervek bér- követelésekkel reagáltak. Sürgették egyebek között a béreik mindenki számára kötelező 3 százalékos azonnali emelését, a minimális bér új mértékének a megállapodásokban rögzítettnél korábbi bevezetését, illetve összegének további felemelését, valamint a bérreform mielőbbi megvalósítását. E követelések realitásáról, végrehajtásáról nyilatkozott Herczog László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője, az Országos Érdekegyeztető Tanács titkára. A követelések egy részével nyitott ajtót döngetnek — mondta Herczog László. Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi, december 22-i ülésén ugyanis olyan megállapodás született, miszerint ajánlják a gazdálkodó szervezeteknek, hogy legalább . 3 százalékkal emeljék dolgozóik bérét. Ez azonban csak ajánlás, nem kötelező jellegű előírás. így ennek megvalósítása a gazdálkodó szervek feladata. Végső soron a helyi szakszervezeti szerveknek és a vállalati vezetésnek kell megállapodnia a béremelések konkrét mértékében, időpontjában. Nyilvánosságra került már a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása, amelyben azt ajánlja, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a vállalatok február 1-jétől hajtsák végre. A követelések között szerepel az is, hogy ezt a 3 százalékos béremelést a gazdálkodó szervezetek adómentesen hajthassák végre. Az adómentesség kérdéséről komoly vita volt az ÓÉT ülésén. A bérek ilyen mértékű adómentes növelését az érdekképviseleti szervek kezdeményezték, amitől azonban a kormány elzárkózott. Az Országgyűlés ugyanis az ÓÉT ülését megelőző napon fogadta el a népgazdaság 1989. évi költségvetését, amely ezzel az adóbevétellel is számol. Az ÓÉT megállapodása értelmében július elsejétől a minimális bér 3700 forint. A szakszervezetek ennek az időpontnak az előbbreho- zatalát, illetve a minimális bér ennél is nagyobb ösz- szegben történő megállapítását követelik. Az ÓÉT a minimális bér kötelező felemelésével együtt olyan ajánlást is elfogadott, hogy ahol adottak a lehetőségek, ott ne várják meg a júliust, hanem már előbb emeljék fel erre a szintre a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Egyre sürgetőbben szorgalmazzák a dolgozók, de a vállalatok is a bérreformot, annak tartalmáról azonban igen eltérőek a nézetek. Véleményem szerint a bérreform célja a piacgazdasághoz illeszkedő bérrendszer létrehozása, azaz a piaci bérek kialakítása, annak az alapelvnek az egyidejű érvényesítésével, hogy a bér a megélhetés alapvető forrása. Ez azonban csak több lépésben mehet végbe. Az ÓÉT létrehozása és működtetése még csak az első lépés volt ezen az úton.
