Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 14. szám Ara: 4,30 Ft 1989. január 17., kedd 7* Amerikai képviselőházi küldöttség Budapesten Szívesen látjuk Bush elnököt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hivatalában fogadta az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos ma­gyar származású kaliforniai képviselő (jobbról a negyedik) vezetésével tartózkodik hazánkban A magyar agrárágazat megújulásra szorul Németh Miklós beszéde állami gazdasági vezetők előtt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára hétfőn a KB szék­házában fogadta azt az amerikai képviselőházi küldöttséget, amely Tom Lantos, magyar származású, demokrata párti kaliforniai képviselő vezetésével tar­tózkodik Magyarországon. A szívélyes légkörű be­szélgetésen részt vett Ko­vács László külügyminisz­ter-helyettes, valamint Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója, aki ezután tá­jékoztatta a sajtót a talál­kozóról. Grósz' Károly nagyra ér­tékelte az amerikai képvi­selők látogatását, amely jelzi az érdeklődést és a kialakulóban levő rokon- szenvet a két ország kö­zött. Köszönetét mondott azért a segítségért, amit a képviselők a magyar—ame­rikai kapcsolatok fejlesz­tése előtt álló akadályok el­hárításához nyújtottak, és kérte további közreműkö­désüket a kapcsolatok fej­lesztése érdekében. Tom Lantos elmondta: az ame­rikai törvényhozók értik, hogy a magyar vezetés igen összetett belpolitikai felada­tok megoldása előtt áll. Nagyra értékelik azt a böl­csességet, szakmai hozzáér­tést és következetességet, amellyel Magyarország a politikai és gazdasági re­form útján halad. Grósz Károly kérte a képviselőket, tolmácsolják üdvözletét George Bush el­nöknek, és emlékeztessék őt arra az ígéretére, ame­lyet még alelnök korában tett: kész Magyarországra látogatni. Mi változatlanul szívesen látjuk hazánkban. Magyarország számára na­gyon fontos lenne, ha az Egyesült Államok tovább haladna az eddigi úton. Számunkra létkérdés, hogy a világ nagyhatalmai pár­beszédet folytassanak és együttműködjenek egymás­sal, Mi, magyarok a saját utunkat járjuk. A világ ösz- szes olyan országával egvutt kívánunk működni, amelj elfogad bennünket partner­ként! Kapcsolataink alapja nem az ideológia: együttmű­ködésünket nemzeti érde­keink, a humanizmus. Európa és a világ érdekei alapján fejlesztjük. Grósz Károly elmondta: a Szovjetunióban azt tapasz­talta, hogy a szovjet embe­rek számos kérdésben ha­sonlóan gondolkodnak, mint az amerikaiak. Miha­il Gorbacsov és Rónáid Reagan az elmúlt években nagyot lépett előre a szov­jet-amerikai viszony javí­tásában. Grósz Károly kife­jezte meggyőződését, hogy a Szovjetuniónak szilárd szándéka tovább haladni az enyhülés útján. Az amerikai vendégek számos kérdést intéztek az MSZMP főtitkárához. Ér­deklődték például arról, hogy mennyire sikeres a kormány inflációellenes politikája. Nagy érdeklődést tanúsítottak a politikai re­form, az új alkotmány k:- dolgozása iránt. Thomas Coleman republikánus tör­vényhozó ezzel kapcsolatban utalt arra: a küldöttség ta­lálkozott több olyan ma­gyar személyiséggel — al­ternatív szervezetek képvi­selőivel —, akik intellek­tuális befolyást kívánnak gyakorolni a politikai re­formra, az új alkotmány kimunkálására. Grósz Ká­roly válaszában elmondta, hogy nyitott társadalmai akarunk. Ügy gondoljuk, hogy azok, akik szellemi hatást akarnak kifejteni a reformokra, nagy többsé­gükben jószándékkal cse­lekednek. A probléma ab­ból ered, hogy egyidejűleg jelentkeznek megvalósítha­tatlan álmok és reális el­képzelések. Nincs azonban a magyar nemzet sorsának jobbítását szolgáló olyan javaslat, amit ne fogadnánk örömmel. A küldöttség egy másik tagja, a független republi­kánus Bill Frenze 1 kijelen­tette: a jövőben mindent megtesznek azért, hogy az amerikai kormányzat a leg­nagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét — a je­lenlegi egyéves gyákorlat- tól eltérően — hosszabb időre terjessze ki Magyar- ország vonatkozásában. A képviselő — a hajlandóság alátámasztásaként — üdvö­zölte a magyar kivándorlá­si gyakorlat várható mó­dosulását. Az Egyesült Ál­lamok ugyanis az emberi jogok kérdésével kapcsolja össze a kereskedelmi ked­vezmény megadását. A ■ Hungaronektár tabi kaptárgyártó és faipari üze­me 1988-ban huszonötmil­lió forintos árbevételt ért el. E bevétel nagy része há­rom különböző típusú kap­tár értékesítéséből szár­mazott. A méhészek a ti­zenötkeretes kaptárát ked­velik leginkább; ebből a termékből tavaly három­ezerötszázat adott el az üzem. Szabó István üzemvezető elmondta, hogy az új érté­kesítési mód hozzájárult a forgalom növekedéséhez. Korábban a vevőknek az egyes kaptáinkat vagy mé­Az amerikai képviselőházi küldöttség ezután Stadinger Istvánnál, az Országgyűlés elnökével találkozott. Pozsgay Imrével ugyan­csak az .Országházban talál­koztak az amerikai törvény­hozók. Az államminiszter tájékoztatást adott az idő­szerű társadalompolitikai kérdésekről, a demokrácia csomagtervről. Egyebek között sürgető feladatként jelölte meg az új tájékoz­tatási törvény megalkotá­sát, s hangoztatta remé­nyét, hogy annak érvénybe lépésével már nem lesz szükség Magvárországon az úgynevezett második nyilvánosságra. Pozsgay Imre emlékezte­tett arra, hogy a jelenlegi magyar vezetés örökölte a gazdasági nehézségek okait az előző vezetéstől. A tár­sadalom számára most a reform inflációt, munkanél­küliséget, reálbércsökkenést jelent. Ezért éles határvona­lat kell húzni: meg kell ál­lapítani, hogy ki volt a fe­lelős, és nyílt párbeszédet kell folytatni a’ társadalom­mal. hészeti eszközöket a Hunga­ronektár központjába Kel­lett megrendelni. A múlt évtől kisebb tételeset a ui- bi raktárból közvetlenül is beszerezhetik. Természe­tesen a nagyobb tételű meg­rendelésekre ezután is elő­zetes szerződést Kill kötni. — Mit mutatnak ezen a szerződésék az idén? — Bőven van, megrende­lésünk — mondta Szabó István —; az üzem évi ter­melésének kilencven száza­lékára szerződéses vevőink . ^ Az Állami Gazdaságok Or­szágos Egyesülésének igaz­gató tanácsa hétfőn ülést tar­tott Budapesten. A testület az állami mezőgazdasági nagyüzemek múlt évi mun­kájáról, ez évi tennivalóiról és a gazdaságok helyzetéről tárgyalt. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Né­meth Miklós, a kormány el­nöke is. Elmondotta: az agrárpoli­tika Magyarországon mindig is fontos szerepet játszott, s helyes vagy helytelen volta döntően befolyásolta ítz egész társadalom helyzetét. Az MSZMP legutóbb 1957-ben fogalmazta meg átfogó igénnyel a magyar agrár- és szövetkezetpolitika alapel­veit. Az azóta eltelt időszak igazolta: az elvek helyesek voltak. Jelenleg a szocialista gaz­daság olyan modelljének ki­alakítása van napirenden, amiben a piac válik átfogó gazdaságkoordináló erővé. Ebbe kell beilleszteni az élel­miszergazdaságot is. Az élel­miszer-termelést az érték­képző folyamatok bővítése útján, vagyis feldolgozot- tabb, értékesebb termékek előállításával szabad ' csak növelni. Ehhez a termelés­ben struktúrát, a vezetésben szemléletet kell változtatni. A bevált együttműködési formák szükség szerinti to­vábbfejlesztésére — a gazda­sági társaságokról szóló tör­vény alapján — új típusú együttműködések kialakítá­sára is szükség van. Sokol­dalú és ösztönző lehetőséget kell teremteni a külföldi működő tőke, a hazai válla­latok, pénzintézetek és a la­lyihoz hasonlóan válto­zatlanul nagy gondjaink vannak az alapanyag-ellá­tással. Az üzembe kevesebb és rosszabb minőségű fűrész­áru érkezik az igenyeltnél. Ez nem egyszer zavart okoz a folyamatos termelésben: termék gyártását a rossz alapanyag miatt ab-~ ba kell hagyni. kosság pénzeszközeinek be­vonására. Ez csak az önszer­veződés alapján lehet ered­ményes. Az agrárpolitika célkitű­zéseit a mezőgazdaságban a meglevő — és alapvetően be­vált — üzemi szervezetre alapozva lehet megvalósíta­ni. Ezért várhatóan tovább­ra is az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, a szakszövetkezetek, valamint a háztáji és kisegítő gazda­ságok lesznek a mezőgazda- sági termelés főszereplői. A kormány támogatja a szocialista nagyüzemek belső szervezeti és érdekeltségi megújulását. Lehetővé kell tenni, hogy a nagyüzemek önkéntes alapon rugalmSsan átalakulhassanak, a céljaik- naik legjobban megfelelő gazdasági, szervezeti formát választhassák. Nem új földosztásra, ha­nem reális lehetőségekre és esélyegyenlőségre van szük­ség, hogy újabb szervezetek, a magán- és társaságvállal- kozások is bekapcsolódhas­sanak a mezőgazdasági ter­melésbe. A magángazdasá­gok számára lehetővé kell tenni olyan, önkéntes alapon szervezett integrációs szer­vezetek — például kister­melői szövetkezetek, vagy szövetségek — létrehozását, amelyek megkönnyítik és elősegítik beszerzési és érté­kesítési gondjaik megoldá­sát, valamint szakmai to­vábbképzési törekvéseiket. Azoknál az üzemeknél, amelyek nem képesek jöve­delmezővé válni, szorgal­mazni kell a szervezeti át­alakulást vagy más szerve­zetekhez való .csatlakozást. Tavaly nyolcszázezer fo­rintot költöttek a tabi üzemben a régebbi gépek felújítására vagy újak vá­sárlására. Marógépekéit vettek, s emellett rendbe tették az elhasználódott körfűrészeket, és felújítot­ták a porelszívó rendszert is. Így lényegesen javultak az itt dolgozók életkörül­ményei. Így lehet tehermentesíteni az állami költségvetést az évenként újra ismétlődő veszteségtérítéstől. A kor­mány az élelmiszertermelés­ben bátorítja a többszekto- rúság kialakítását, azt, hogy az állami élelmiszeripar vál­lalatai mellett a mezőgazda- sági üzemek, más ágazatbeli vállalatok és szövetkezetek, valamint magánvállalkozók egyaránt foglalkoznak élel­miszeripari tevékenységgel. Az . agrárpolitika átfogó -átalakításának szükségessé­géről széles körben több sí­kon folyik vita ma Ma­gyarországon. A Magyar De­mokrata Fórum fellépésének következtében az agrárprob­lémák a politikai szerveze­tek közötti vitatémák sorá­ba is bekerültek. A kormány az ilyen párbeszédre a fe­lelős együttműködés szelle­mében kész, hiszen a széles körű társadalmi vitára bo­csátható agrárpolitikai kon­cepció-tervezet munkái ha­marosan befejeződnek. — Szükséges elemezni az agrárgazdaság utóbbi 20 évét, az elkövetett hibákat — a hasznosítható tapasz­talatok feltárása érdekében. Fontos az is, hogy ahol bű­nök történtek, ott konkrét és alapos vizsgálatok derít­sék ki, állapítsák meg a fe­lelősséget! Indokolatlan követelés azonban a parasztság reha­bilitációja, mivel — ha nem is egyenes és töretlen úton —, de ez a hatvanas-hetve­nes években megtörtént. A magyar parasztság munká­jával, eredményeivel reha­bilitálta saját magát—mon­dotta Németh Miklós, majd így folytatta: ami a kulák- üldözéseket, a deportáláso­kat, az erőszakos kollektivi­zálást illeti, ezek kétségtele­nül súlyos tünetei voltak egy bürokratikus, önkényural­mi berendezkedésnek. Ez a probléma azonban nem ver­hető fel elszigetelten, spe­ciálisan agrárproblémaként. Minden rétegnek, politikai erőnek, pártnak, így az MSZMP jogelődjének is megvannak a maga kárval­lottjai, sőt, áldozatai. A vitában felszólalók, egyetértve a központi elkép­zelésekkel, a megújulás alapjául a termelőmunka rangjának visszaszerzését tartották a legfontosabbnak. Az állami gazdaságok mun­káját hátráltató tényezők közül a termékeket felvásár­ló monopolszervezetek te­vékenységét kifogásolták. Hangoztatták: a bérezés kér­désében jobban kellene a gazdaságok vezetőire, veze­tő testületéire támaszkodni. Néhányan arra is rávilágí­tottak, hogy a gazdaságok önkormányzati szervezetét, a vállalati tanácsokat is a legtöbb helyen meg kell újí­tani. megtartva működésük­ben a bevált, jó módszere­ket. A tanácsülésen szót ka­pott a Magyar Demokrata Fórum képviselője is, aki egyebek között a jelenlegi tulajdoni szerkezet módosí­tását, a magántulajdon na­gyobb arányú térhódítását, családi gazdaságok kialakí­tását szorgalmazta. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogv. szükség van mezőgazdasági kamara létrehozására, az élelmiszer-termelőik érdek­védelmének további javítá­sára. vannak. A biztonságos tér- • egy-egy melésnek azonban ez csak az egyik feltétele. A tava­AKADOZIK AZ ALAPANYAG-ELLÁTÁS Piacképes kaptárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom