Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-02 / 1. szám

S Ir AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLV. évfolyam, 1. szám Ára: 4,30 Ft 1989. január 2., hétfő Straub F. Brúnó újévi köszöntője Tisztelt Honfitársaim! Kedves Nézők és Hallga­tóik! Ahagy letéptük az 1988- as naptárról az utolsó la­pot, és ránk néz 1989. január elseje — mi is, mint más százmilliók a világon, egy időre magunkba nézünk. Vajon mit értünk el, és mit nem tettünk meg az elmúlt évben ? Meggondoljuk és megfogadjuk, mit és hogyan, akarunk cselekedni a most induló új évben. A múlttal, és a jövővel való szembenézés mást je­lenít a fiataloknak és mást az idősebbeknek. A remény és a bizakodás, a tapaszta­lat, a siker és a kudarc él­ményei nagyon más ará­nyokban jelentkeznek a fia­talok és az idősebbek újévi gondolataiban. Ezekből a különböző élményékből és vágyakból tevődik össze a nemzet közérzete, ez hatá­rozza meg, hogyan tudunk most a jövő követelményei- nek megfelélni. Ma erőt adhat nekünk az a tudat, hogy a jövő új irá­nyait megválaszthatjuk, mi magunk választhatjuk meg, és hia van erőn|k, lesz ki­tartásunk a munkához, az új év jobb lehet a mögöt­tünk hagyottnál. Magyarország és a ma­gyarság nehéz,, de sok vo­nósában, a .lehetőségeiben szép, elhatározásaiban gaz­dag esztendőt tudhat maga mögött. A gazdasági fejlő­dés és a társadalmi-politi­kai élet olyan új irányai rajzolódtak ki — igaz, né­pünk nem kis áldozatai árán —, melyek minden ko­rábbinál biztatóbb utat mu­tatnak egy valóban demok­ratikus, szocialista Magyar- ország megteremtéséhez. A múlt egyes hibáinak kijaví­tásához a nemzetközi hely­zet kedvező alakulása, a ke­let—nyugati párbeszéd fel­erősödése és a régóta vá­gyott enyhülés bekövetkezte további bátorítást adhat. Napjainkban az emberi­ség fő törekvése a béke, a különböző társadalmi rend­szerek és országok közele­dése a jólét érdekében, egyúttal az emberi jogok mind teljesebb érvényesülé­sének érdekében is. Népünk ennek tudatában fogadta egyetértéssel II. János Pál pápáqak — akit egy-két éven belül hazánk vendége­ként is tisztelhetünk — az újévi üzenetét, amelyben a Paksi rekord A Paksi Atomerőmű üzembe helyezése óta 1988 az első olyam év, amikor már mind a négy blokk egész esztendőben villamos- energiát termelt — csak a szükséges évi karbantartás és üzemanyag-átrakás ide­jére kellett leállítani a blok­kokat —, s í‘gy az eddigi legnagyobb eredményt érte el a korszerű energiiabázis, Az első reaiktorblokk 1982- ben, a második 1984-ben, a harmadik 1986-ban, a ne­gyedik pedig 1987. augusz­tus 16-án kezdte meg az energii atermelést. A számítások szerint az országban felhasznált min­den harmadik kilowattóra villamosenergiát Paks adta 1988-ban. Az erőmű üzem- biztonságát nemrég három héten át vizsgálták a Nem­zetközi Atomenergia ügy­nökség szakemberei, s azt kiválóinak minősítették. nemzeti és etnikai kisebb­ségek jogainak tiszteletben tartásába, a nemzeti kultu­rális értékek és örökségek megőrzésére szólítja fel az emberiséget, azt is hangsú­lyozva, hogy e jogok bizto­sítása az államok feladata, az államok felelőssége. Mi, magyarok különösen érezzük a nemzeti-etnikai kisebbségek gondjainak sú­lyát, hiszen a magyarság egyharmada hazánk hatá­rain kívül éL, olykor a ki­sebbségi jogok hiányában. Államunk felelősséget érez minden magyar iránt és nemzeti kulturális értékünk mindlen darabja iránt, le­gyenek bárhol is a Földön. Ugyanakkor a Magyaror­szágon élő nemzetiségek-et- nikumok jogait szavatolva egyre jobban támogatni akarjuk nyelvük, kulturális értékeik őrzését, fejlesztését, az anyanemzetekkel szövő­dő kapcsolataik erősödését. Számunkra további bátorí­tást ad ehhez, hogy a vi­lág közvéleménye egyetért tőre kvései nkkef. Hazánk nemzetközi te- k in téily ének növekedésé h ez azonban — és egyben nem­zeti önbecsülésünkhöz — valós alapot cs,a|kis a telje­sítmény adhat. Az értéket teremtő, az értéket ter­melő emberi munka. Ebben az országiban mindig voltak olyan egyének, akiknek szel­lemi teljesítménye, és olyan milliók, akiknek a minden­napi, céltudatos munkája a történelem legnagyobb viha­rainak közepette is fenntar­totta ezt a népet, megőriz­ve államiságát több mint ezer éven át, itt a Kárpát- medencében. Ez a nemzet sóikat köszönhet végvári ka­tonáinak, kézműveseinek, városai polgárainak, legtöb­bet talán falusi parasztságá­nak — egykoron legszámo- sabb rétegének —, akik nemcsak földjüket művelték bölcsen, hanem ők őrizték meg az any any elvet is, nem­zeti létünk és tudatunk leg­fontosabb forrásaként. Ha ma — á válságok és változások újabb történelmi szakaszában — erre a szá­mában megcsappant, de je­lentőségében változatlan ré­tegre tekintünk, csak tisz­telettel beszélhetünk róla. Nekik az új esztendőre nem­csak azt kívánom, hogy lel­jenek több örömre és ha­szonra munkájukban, ha­nem örökítsék át azt a mun- kaerköilícsöt is, melyet élteik hagyományoztak rájuk. Hazánk munkásemberei, a gyárakban, üzemekben, bányákban dolgozóik és a szolga Itatás óikban tevékeny­kedők talán minden más rétegnél jobban érzik gazda­sági-termelési váltásunk sú­lyait, jelen munkalehetősé­gük elvesztésének veszélyét, az új képzettség és az új munkahely megszerzésének kínjait. Nem rajtuk múlt, és rftégis ők viselik elsősor­ban a terhét az inkább ve­sziődséggel, mint haszonnal járó elavuló technológiák­nak, a rossz anyag- és mun­kaellátásnak. Számukba azt kívánom ebben az új évben, hogy a hagyományos mun­kásöntudattal tudják elvé­gezni a változások teremtet­te feladatokat, önmaguk ja­vával együtt hazánk fel- emelkedését is szolgálva. Gazdasági és politikai re­formfolyamataink sikere nem kis mértékben függ a szellem embereitől, az értel­miségtől, a ikülönböző terü­letek vezetőitől, az újra fo­gékony, a kockázatokra is kész vállalkozóktól. Azaz olyan értékek hordozóitól, amelyek értelmetlenül vesz­tették becsüket az utóbbi évtizedekben. Idei munká­jukban vezérelje őket az a tudat, hagy társadalmunk ráébredt — mi több, rádöb­bent! — a szellemi teljesít­mény kulcsfontosságú szere­pére, igyekezvén tehetségé­hez mérten honorálni azt erkölcsileg, anyagilag egy­aránt. Tisztelt Honfitársaim! A legtöbb, amit kívánha­tok mindannyiunlknak, ha­zánk minden polgárának, az a béke, a belső béke, az össznépi egyetértés értelmé­ben is. Hiszem és vallom, hogy népünk nemcsak a gaz­daság, a termelés ezernyi gandjával-bajával, az átál­lás tömérdek feladatával ké­pes megbirkózni, hanem érett elviselni a demokrati­zálódás, a politikai többszí- nűség, a legkülönfélébb ér­dekek világos megfogalma- zálsának alkalmait is. Ügy kéipes gazdasági, politikai és szociális feszültségekkel ter­hes korszakunkban szaba­don gondolkodni, cseleked­ni, hogy közben nem téveszt utat: nem az anarchiát véli demokráciának, a szabados­ságot szabadságnak. És köz- hen azokat az értékeket sem tagadja meg, melyeket szo­cializmus-keresésünk köz­ben eddig teremtettünk. Ugyanakkor bízom abban is, hogy az új esztendőben a kölcsönös türelem és a termivágyás vezérel bennün­ket. Ezeknek a reményében kívánok honfitársaimnak, külföldön élő magyar test­véreinknek, hazánk vala­mennyi barátjának békés, közös és személyes sikerek­ben) gazdag, — emberséget, boldogságot hozó — új esz­tendőt ! A Ganz Villamossági Művek transzformátorgyára teljesítette múlt évi tervét. Munkáját előre lekötötték, s így exportját az idén várhatóan mintegy 20 százalékkal növeli. Képün­kön: Balog Imre és Tóth László az India részére készülő mozdony-fokozatkapcsoló vég­bemérését végzi (MTI-fotó — Balaton József felvétele) Exkluzív Németh-interjú a Kyodo újévi számában ' A Kyodo szombaton, az év utolsó napján, angol nyelvű világszolgálatában közölte azt az exkluzív interjút, amelyet Németh Miklós mi­niszterelnök adott a japán hírügynökségnek. Németh Miklós, aki parla­menti irodájában fogadta a japán újságírókat, a közzé­tett tudósítás szerint kije­lentette, hogy bármely párt­tal el tud képzelni koalíciót, amennyiben a kérdéses párt elvei nem sértik a szocia­lista politikai rendszert. Egy ilyen koalícióhoz azonban még nem érett meg a hely­zet, mivel senki sem tudja, melyik párt politikája felel­ne meg leginkább a szocia­lizmus elveinek — idézi a japán hírügynökség a ma­gyar kormányfőt. A szocialista piacgazdaság hosszú távú stratégiája Ma­gyarországon a gazdaság összekapcsolása a nemzetkö­zi pénzügyi rendszerrel és a műszaki színvonal fejleszté­se, mondotta Németh Mik­lós, aki üdvözölte Japán, mint gazdasági partner be­ruházásait és a két ország közötti kereskedelem fej­lesztését. A Minisztertanács elnök® azt is kifejtette, hogy a reformok első lépése a külföldi tőiké beáramlásá­nak a támogatása és az im­port liberalizálása lesz. Ez­zel összefüggésben ismertet­te a január 10-én összeülő parlament elé kerülő tör­vénytervezeteket, köztük a külföldi beruházások védel­mét meghatározó javaslatot. A jövő évi célokat összefog­lalva Németh Miklós azt is kifejtette, hogy 1989 kulcs- fontosságú óv lesz a demok­ratikus Magyarország meg­teremtését célzó átfogó re­formok megvalósítása szem­pontjából. Á nemzetközi kér­déseket érintve a Miniszter- tanács elnöke a japán hír- ügynökségnek kijelentette, hogy hazánk sikeres kapcso­latokat tart fenn mind az NDK-val, mind az NSZK- val: a Koreai Köztársaság­gal kialakuló új kapcsolatok sem fogják megszakítani a Budapest és Phenjan kö­zötti kötelékeket. A kor­mányfő ugyanakkor rnegerő sítette azokat a dél-koreai információkat, amelyek sze­rint Budapest és Szöul a jö­vő év elején diplomáciai kapcsolatra lép egymással Mihail Gorbacsovnak és a szovjet népnek orosz nyelven írt köszöntő levelet írtak Cincinotti (Ohio állam, USA) város lakói. Kétmillió aláírást gyűjtöttek az év utolsó napján pos­tázott levélre Magyar tengerészszilveszter a világóceánokon Az év utolsó napjaiban megszaporodtak a MAHART tárnoki rádióállomására ér­kező táviratok, a világ ten­gereit járó magyar hajókról sorra érkeztek a legénység tagjainak jókívánságai a ro­konokhoz, barátokhoz. Leg­messzebb most a Vörösmar­ty tengerjáró horgonyoz tő­lünk, éppen Tajvan partjai­nál, ahol a trópusi esők kö­zepette is folyamatosan ra­kodják a szállításra váró árut. Szilveszterkor persze szünetet tartottak, s hazai ízek mellett koccintottak 1989-re. A Radnói az Arab- tengeren „úszik át az új év­be”. Dániából visz Sri-Lan- kára műtrágyát. Itt most ép­pen sima a tenger, könnyebb szolgálat mellett szilveszte­rezhetnek. Nem úgy az Ady személyzete. Ez a hajó erős hullámverésben, viharos széllel küszködve halad a Földközi-tengeren Amszter­dam felé. Bangkokból szár­mazik a rakomány, faáru és rizs. Háborgó tengeren úszik a Bodrog is, a szovjet dunai kikötőből, Rendből szállít ér­cet. A Csokonai legénysége most szerencsésebb, a hajó a lisszaboni dokkban veszte gél, az esedékes nagyjaví­tást végzik rajta, ám. szil­veszterkor természetesen szabadnap járt mindenki­nek, s így sokan az ide lá­togató családtagokkal közö­sen a városban szilveszte­rezhetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom