Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

2 Somogyi Néplap 1988. december 2., péntek Ülést tartott a Minisztertanács NEM LESZ UGRÁS RODOSZON? EGK— Magyarország Életbe lépett az egyezmény December 1-jétől élet­be lépett az Európai Gaz­dasági Közösség és Ma­gyarország közötti keres­kedelmi és gazdasági együttműködési egyez­mény, miután november 23-án Brüsszelben az EGK és Magyarország képviselői kicserélték jó­váhagyási okmányait. A megállapodás az első a maga nemében az EGK és a KGST valamely tag­állama között. Már néhány nap múl­va sor kerül a kétoldalú vegyes bizottság első ülé­sére hazánk fővárosában. Erre a kétnapos tanács­kozásra Willy de Clercq- nek, az EGK bizottsága külkapcsolatokért és ke­reskedelem-politikáért fe­lelős tagjának — „kül­ügyminiszterének" — ve­zetésével népes, mintegy 40 fős delegáció utazik Budapestre. A kapcsolatok fejlesz­tésének keretében kerül sor a közeljövőben Ma­gyarország első EGK- nagykövetének akkredi­tálására, majd a megbí­zólevél átadására. (Ma­gyarország és több más KGST-ország esetében a nagykövet és két diplo­mata alkotja majd a dip­lomáciai személyzetet.) 1988 a tizenkét nyugai- európai államot tömörítő közösség és Magyarország közötti közeledés és meg­állapodás éve volt — ez a folyamat párhuzamo­san bontakozott ki az EGK és a KGST közötti kapcsolatbővítéssel, amely június 25-én a két gaz­dasági közösség közös nyilatkozatának aláírásá­ra vezetett. Magyarország és az EGK megállapodá­sát június 30-án parafál- ták, augusztus 10-én sor került a diplomáciai kap­csolatfelvételre, szeptem­ber 26-án aláírták a két fél megállapodását. Brüsszeli vélemények szerint a megállapodás­ban az EGK a lehető leg­messzebb ment egy KGST- ország vonatkozásában. Ez az első egyezmény e relációban, amely nem csupán a mennyiségi korlátozások teljes fel­számolását irányozza elő (igaz, 1995-ig elnyúló időszakban), hanem a gazdasági együttműkö­dés fontos területeit is kijelöli. A vegyes bizott­ság, amely Budapesten tanácskozik majd. azo­kon a területeken is elő­relépést tehet lehetővé, amelyeken jelenleg még különböző akadályok fé­kezik a kétoldalú for­galmat — például a me­zőgazdasági szférában. Az EGK az e nem pre- ferenciális egyezménybe foglalt lépésekkel jelzi, hogy értékeli a magyar- országi gazdasági és po­litikai reformfolyamatot. — juttatták kifejezésre a közösség politikusai az aláírás alkalmából tett nyilatkozataikban. Brüsszeli megfigyelők arra is rámutatnak, hogy önmagában az egyez-, mény nem csodaszer. A megállapodás által köz­vetlenül eltörölt korláto­zások legföljebb néhány tucat millió dollár nagy­ságrendű áruforgalomra vonatkoznak, s például az EFTA-orszánkkal az EGK szabadkereskedelmi egyezményt, írt alá. Fon­tosabb 'a megáltapodás elvT értéke, a diszkrimi­náció felszámolása ha­zánkkal szemben. a (Folytatás az 1. oldalról.) További lehetőségeket ka­pott az anyagi ösztönzés azáltal is, hogy az adózott eredményből — a korábbi­aktól eltérően — prémium, jutalom • is kifizethető. Az ülésen döntöttek arról is, hogy a kormány képviselő­je az Országos Érdekegyez­tető Tanácsnak a jövő hét elején megtartandó ülésén milyen álláspontot képvi­seljen a kivételek kérdésé­ben. A kivételek között na­gyon kevés olyan kérdés szerepel, amely sértené a jövő évi bérmechanizmus­nak azt a rendező elvét, amelyet úgy fogalmazott meg a kormány, hogy a sza­bályozás egységes és ver­senysemleges legyen. A Minisztertanács meg­erősítette álláspontjában azokat a preferenciákat, amelyek a külföldi részvé­tellel működő vegyes válla­latokat érintik, továbbá két olyan területen, amelye|k el­maradása rendkívül súlyos, ezek a mezőgazdaság és az élelmiszer-kiskereskedelem. A döntés ezekben a kérdé­sekben az Országos Érdek­egyeztető Tanács jövő heti ülésén születik meg. Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt a kor­mány szóvivője és az ABMH elnöke. A Magyar Rádió munka­társa arról érdeklődött: mi lesz a költségvetési intéz­ményeknél dolgozókkal, akiknek már most is jó­val alacsonyabb a fizetése, mint a vállalatoknál dolgo­zóké. Válaszában Halmos Csaba hangsúlyozta: a kormány a legutóbbi ülésén azt fogad­ta el, hogy több éves prog­ram keretében képzelhető el a költségvetési intézmé­nyek bérelmaradásának mérséklése. Az egyitk út a központi bérpolitikai in­tézkedés. A tervezési mun­ka során korábban elhatá­rozott 2 milliárd forint he­lyett — figyelembe véve a SZOT javaslatát — 1989-ben összesen 4,1 milliárd forin­tos központi bérpolitikai intézkedést hajtanak végre az oktatásban, az egészség­ügyben és a közművelődés­ben. Ezzel jelentős mérték­ben csökkenthetők, s a köz­művelődésben dolgozóknál minimálisra mérsékelhetők a hátrányok — jelentette ki az államtitkár. A másik lehetőség a bér- elmaradások csökkentésére egy úgynevezett követéses mechanizmus működtetése; ez egyébként több ország­ban alkalmazott gyakorlat. Ennek során az anyagi szfé­rában történő bérfejleszté­sekhez képest év közben, év végén olyan korrekciós többletbérfejlesztést állapí­tanak meg, amelyek lehető­vé teszik a ma még meglé­vő olló szűkítését, a költ­ségvetési területeken dolgo­zók bérelmaradásának eny­hítését. A Magyar Hírlap munka­társa megkérdezte: a gaz­dálkodói szektorban meg­szűnik-e a központi bérin­tézkedés? Ezzel kapcsolatban Hal­mos Csaba kifejtette : az el­múlt években bebizonyoso­dott, hogy a versenyszférá­ban ez az eszköz nem alkal­mas a problémák megoldá­sára. A versenyszférában egységes követelményeket közvetítő mechanizmust kell alkalmazni, ezért a kor­mány olyan döntést hozott, hogy a jövőben központi bérpolitikái intézkedések csak a költségvetési terüle­teken lehetnek. Ez alól — a szakszervezetek kezde­ményezését is figyelembe véve — csak rendkívül in­dokolt esetben lehet elté­rés. A Pest Megyei Hírlap munkatársa a tervezett bér- mechanizmus bevezetésével kapcsolatban a vezetői fize­tések alakulását firtatta. A korábbi, központilag szabályozott különböző mu­tatókhoz kapcsolt rend­szer — amely figyelembe vette a vagyonváltozást, az exportérdekeltséget, a mun­káltató bizonyos céljutalmát — nem tartalmazott olyan motivációs elemeket, ame­lyek ténylegesen közvetí­tettek volna a vezetőnek valamifajta központi törek­vést — válaszolta Halmos Csaba. Hozzátette: ameny- nyiben a prémiumrendszer nem adott lehetőséget a szükségesnek ítélt anyagi ösztönzésre, akkor nagyon leleményes módon az alap­bérben minden további nél­kül korrekciót hajtottak végre. A vállalatvezetők a jövőben is minden bizony­nyal megtennék ezt, egv a Csütörtökön délelőtt há­romnapos hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezett Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter. A kínai diplo­mácia vezetője Eduard Se- vardnadze szovjet külügy­miniszter meghívásának tesz eleget, s az előzetes hírek szerint találkozik Mihail Gorbacsov szovjet elnökkel és pártfőtitkárral is. Kínai politikai körökben rámutat­korábbinál szigorúbb köz­ponti szabályozás mellett. A vezető munkáját azoknak kell megítélniük, akik a legközvetlenebb kapcsolat­ban vannak vele, és aki|k konkrétan mérni tudják, hogy a vezető eleget tett-e feladatainak vagy sem. Ezért célszerűbb megoldás munkáltatói hatáskörbe utalni az anyagi ösztönzést. A forrásokat illetően azonban számolni kell a korlátokkal, a vezetői pré­mium forrása ugyanis min­den bizonnyal az adózott nyereség. A Dunántúli Napló mun­katársa a megyei kétszintű közigazgatás eddigi tapaszta­latairól érdaklődött. Marosán György válaszá­ban utalt arra, hogy a szó­vivői tájékoztató időpontjá­ig ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott a Minisz­tertanács. Kifejtette: a köz- igazgatás korszerűsítésének meghatározó gondolata az, hogy minél nagyobb önálló­ságot kapjanak a helyi ta­nácsok, illetve egy adott megyében a községek minél közvetlenebb és szorosabb kapcsolatba kerüljenek a megyeszékhellyel. Ezt az igényt felismerve, a Minisz­tertanács ez év elejétől né­hány megyében megvalósí­totta a kétszintű irányítást. Ennek tapasztalatai nagyon kedvezőek. A községi taná­csok jogköre, mozgástere jelentősen bővült, és a me­gyeközpontok is látják a fal­vak problémáit. A Minisz­tertanács mostani ülésén megvitatják annak lehetősé­gét, hogy a jövőben a me­gyék saját kezdeményezé­sük alapján térhessenek át a kétszintű közigazgatásra. nak, hogy a külügyminisz­teri találkozó célja a kam­bodzsai kérdés megvitatása és a kínai—szovjet csúcsta­lálkozó előkészítése. Ez az első ilyen magas szintű látogatás három év­tized óta. Az utolsó kínai- szovjet csúcstalálkozó 1959- ben volt, amikor Nyikita Hruscsov Pekingiben talál­kozott Mao Ce-tunggal. Az ezópuszi mese hőse azzal dicsekszik, hogy Rodo­szon mindenkinél nagyobbat ugrott. Partnerei azonban szaván fogják. Hic Rodus, hie Salta — Itt van Rodosz, itt ugorjál, mondják neki. S kiderül, hogy csak het- venkedett. Tizenkét nyu­gat-európai ország állam- és kormányfői pénteken és szombaton a festői földközi- tengeri görög szigeten talál­koznak, de valószínűleg egyikük sem fogja hirdetni, hogy másoknál nagyobbat kívánna ugrani, vagy egyál­talán ugrani készül. Leg­alábbis akkor, ha minden a Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke által óhajtott forga­tókönyv szerint“ zajlik. De­lors ugyanis úgy vélekedik, hogy minden napnak elég a maga gondja, nem kell azo­kat fölöslegesen tetézni. Az ezópuszi nyelvről a gyakorlati megfontolásokra térve: az Európa Tanács, a brüsszeli székhelyű közösség legfőbb döntéshozó szerve, az állam- és kormányfők félévenként összeülő érte­kezlete több okból is joggal igyekszik kerülni a robba­nékony témákat. A tizenket- tek 1985-ben határozták el a gazdasági integráció meg­gyorsítását, az igazán egysé­ges nagypiac kialakítását gátló akadályok lebontását 1992 végéig. A munka mo­torja a Brüsszelben székelő bizottság, amely egyfelől ja­vaslattevő, másfelől végre­hajtó szerve a közösségnek. Az egységesítés 1992-ig 280 olyan intézkedést követel még, amelyeket először po­litikai szinten kell egyeztet­ni a tagállamok között, a miniszteri tanácsban, illetve a legfontosabb kérdések esetében az Európa Tanács­ban, vagyis csúcsszinten, vé­gül pedig a nemzeti parla­mentek által kell jóváha­gyatni. Most, félúton 1985 és 1992 között a bizottság arra szá­mít, hogy az év végéig a ta­nács asztalára helyezheti a javaslatok 90 százalékát (a tanács eddig 40 százaléku­kat hagyta jóvá). Ez a ked­vezőnek tűnő statisztika azonban nem takarhatja el, hogy bizonyos területeken az építés megakadt. A ta­vaszi hannoveri csúcson éles összecsapásra került sor Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök és partnerei kö­zött: a Vaslady elutasította egy központi európai bank gondolatát, és fenntartásai vannak a Delors és több kormányfő által sürgetett „szociális Európával'’ — a dolgozók védelmét szolgáló egységes szabályozásokkal — kapcsolatban. Thatcher asszony szeptemberben Bruges-ben felemelte szavát az „eurokratáknak” tulaj­donított tervek, elsősorban pedig az „Európai Egyesült Államok” gondolata ellen. Martens belga miniszterel­nök felvette a kesztyűt. Saj­tóértekezleten nyomban kö­zölte, hogy éppen ez az eszményi célja. Mások, va­lamivel halkabban, szintén ezt vallották. /Vz Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyeremény betét­könyvek lit. sorsolását novem­ber 30-án Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok % 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vet­tek részt, amelyeket 1988. júli­us 31^éig váltottak és 1988. ok­tóber. 31-én még érvényben yol- tak. A 10 000 forintos betétköny­vekre 467, az 6000 forintosokra pedig 708, összesen t.ehát 1175 gépkocsit sorsoltak ki. *i»> Az' eredmény megállapításánál az értékelhet^ számok előtt sze­replő nullás számokat figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslista közvetlenül a . hú­zás után készültr Az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A hivatalos nyere­ményjegyzéket az érdeklődők december 9-étől bármelyik OTP- fiókban megtekinthetik. A gyorslistában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: Bőségesen lenne tehát olyan cél, amelyet a tizen- kettek csak szinte történel­mi neikigyürkőzéssel, óriási ugrással érhetnének el, olyan probléma — a közös­ség jövőjét illető elvi, pénz- politikáját, adóit, szociális intézkedéseit illető gyakor­lati téma — amely csak csúcsszinten kialakuló egyetértéssel lenne megold­ható. Csakhogy Delors, aki minden közösségi vita szinte természetes gyújtópontja, az előkészítés során fel­mérhette, hogy ezek a gon­dok ezúttal nem nyerhetnek megoldást, a tagállamok ál­láspontjai ehhez túl mesz- sze vannak egymástól. Ezért kívánja, hogy még a görög elnökség által fontosnak tartott szociális témakört is kerüljék el, ne is érintsék a Bruges-i Thatcher-beszéd- del kapcsolatos elvi vitákat, zárt ajtók mögött tárgyalják csak a robbanékony pénz­ügyi kérdéseket. A rodoszi csúcson így elsősorban a külvilág felé intézik üzenetüket a tizen- kettek. Ezt szolgálja a gö­rög elnökség által kidolgo­zott dokumentum, amely az EK helyét elemzi a vi­lágban. Gazdasági célja az, hogy eloszlassa a világ­szerte tapasztalható aggo­dalmat, nevezetesen azt, hogy a nagypiac 1992-ben újabb protekcionista erőd megjelenését hozza magával. Nem lesz Európa-erőd, Európa a világ partnere kíván lenni — hirdetik majd a tizenkettek. Politi­kailag az okmány — vagy esetleg egy külön nyilatko­zat — azt fogalmazza meg, hogyan reagál az EK a Ke­let-Európábán tapasztalha­tó változásokra. Mint a: előzetes nyilatkozatokból sejthető, ennek lényege az, hogy az EK üdvözli, és tá­mogatni kívánja az átalaku­lást, de „megőrzi éberségét", s megjelöli igényeit is, pél­dául a zemberi jogok és a gazdasági élet liberalizálása terén. S ha már együtt van a ti­zenkét vezető és a bizottság, megvizsgálják a közel-kele­ti fejleményeket is. „A kör­te és a sajt között” napi vi­táikról szintén eszmét cse­rélnek. Ezekkel kapcsolat­ban az ezópuszi mese ismét szóba jöhet. Thatcher asz- szony Belgiumot és Írorszá­got vádolja azzal, hogy ko­rábbi nyilatkozataik ellené­re megfutamodtak a terro­rizmus elleni harctól. Az előbbinek azt rója fel, hogy Anglia helyett Írországnak adta át a London által haj­szolt ír szerzetest, Patrick Ryant, akit a Scotland Yard az IRA, a titkos köztársasá­gi hadsereg egyik vezetőjé­nek tart, az utóbbinak pe­dig azt, hogy lehetővé tette Ryan „eltűnését”. A terro­rizmus elleni harcban az ugrás, a Vaslady szerint, ép­pen ez a kiadatás lenne. Hic Rodus, Hic Salta — mond­hatja kollégáinak, persze különösebb illúziók nélkül. D — Dacia 1310 TLX 'F — FSO 1500 (1500-as Polski Fiat) M —' Moszkvics 2140 T — Trabant Limousin Special Y — Jugo 55 < . 10 000 Ft összegű betétkönyvek 13 0048814 t 13 008*945 t 13 0049388 t 13 0070022 t 13 0057280 t 13 0072336 t 13 0058702 t 13 0080818 y 13 0067630 m * . » 5000 Ft összegű betétkönyvek 13 0529983 t ’’ft 0662753 m 13 0559701 t _ 13 0677162 t 13 0693954 t * 13 0687269 m 13 0619094 d 13 0687666 t 13 0635237 d 13 0687820 t 13 0644589 d 13 0688184 y 13 0650176 t 13 0688836 t 13 0654009 t 13 0699681 t 13 0654829 m Harckocsik őrködnek az örmény főváros Lenin terén. Az flöző napok zavargásai miatt kijárási tilalom van érvényben Jerevánban és ia gyárakban folytatódik az általános sztrájk Csien Csi-csen Moszkvában Háromnapos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. A kínai diplomácia veze­tőjét Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták a Seremetyevói repülőtéren. Baracs Dénes GYO R S LI STA <

Next

/
Oldalképek
Tartalom