Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. december 2., péntek Somogyi Néplap 3 T Önállóbb tömegsxerwxstokot Készítsék föl a kommunistákat a vitára Hogyan tovább az országos KISZ-értekezlet után HAGY IMRE ELŐADÁSA KAPOSVÁRON Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és a testület két tagja — Klei­ber Józsefné és Réder Lász­ló —- Tabra és Karádra lá­togattak. A program a nagyközségi pártbizottságon kezdődött. Jó alapot adott a párt- és tömegszervezeti vezetőkkel később folytatott beszélge­tésekhez az a tájékoztató, amelyet Teleki Sándor első titkár tartott. Elmondta, hogy a pártszervek és -szer­vezetek még nem tudnak jól élni az önállósággal. Pe­dig nem szabad arra várni­uk, hogy központi feladato­kat kapnak. Helyben kell kialakítani az elvi állásfog­lalást, a munkamódszert, az intenzívebb politizálás fel­tételeit. Teleik! Sándor megállapí­totta: sokat számít a titká­rok alkalmassága, ráter­mettsége, fölkészültsége. Ha a titkár jól érti a dol­gát, akkor az országos és a megyei program alapján meg tudja határozni a he­lyi tennivalókat. Ez általá­ban még nem megy, tehát szükség van a módszertani segítségre, a gyakorlati út­baigazításra. Az első titkár a tömeg­szervezetek tevékenységét értékelve azt állapította meg, hogy még nem tapasztalha­tó kellő pezsgés a KISZ- alapszervezetekben. A szak- szervezetiekben viszont an­nál jobban, különösen az érdekvédelem változott a megújulás jegyében. A nép­front a vitafórumokat gya­rapította, a helyi munká­ban azonban még nem ta­pasztalható a megújulás. A program a Videoton tabi gyáregységében folyta­tódott, ahol gazdasági, tö­megszervezeti vezetők ül­ték körül a tárgyalóterem asztalát. Tanai Imre azt kérte tőlük: mondják el ta­pasztalataikat a párt- és tö­megszervezetek munkameg­osztásáról, s arról, hogy közvetlen irányítás érvé­nyesül-e vagy már érzéke­lik az országos pártértekez­leten elhatározott elvi-po­litikai iránymutatást. A megyei párttestületek a kö­zeljövőben napirendre tűzik ezt a témát, s most ehhez is gyűjtenek tapasztalato­kat. A gyáregység szakszer­vezeti munkájában újnak számít, hogy megalakult a műszaki-gazdasági foglal­kozásúak rétegszervezete. Vezetője, Kadlicskó Sándor szerint olyanok vannak ben­ne, akiknek azonos az érde­kük, így könnyebb a közös vélemény kialakítása. Ku- dich Antal igazgató leszö­gezte: a gazdasági vezető­nek is az az érdeke, hogy a tömegszervezetek minél önállóbban dolgozzanak. Személyi Kálmán párt­titkár azt tapasztalta, hogy eddig felülről mozgatták a szervezeteket, most azonban kezdenek önállóan tevé­kenykedni. Szerinte teher­mentesíti is a pártot, ha fokozzák a tömegszerveze­tek önállóságát. A megyei pártbizottság tagjai délután a községi pártbizottság székházéban találkoztak a karádi párt- és tömegszervezeti vezetők­kel. Dr. Mikola József nép­fronttitkár egyetértett Ta­nai Imrével, aki bevezetőjé­ben arról szólt, hogy milyen fontos a kommunista cso­portok tevéjkenyisége a ta­nácsokban és máshol. Ö azonban Karádon még’ nem tapasztalta ezt. Simon Péter. a községi pártbizottság tit­kára válaszolt: a testület december 6-án dönt a meg­alakításukról. Mindent meg­tesznek azért, hogy fölké­szítsék őket a feladatukra. Kovacsik Lajos tanácsel­nök arról beszélt, hogy még nagyobb segítségre van szükség a tanácstagok moz­gósításához, mert nem min­dig megfelelő a megjelené­sük az üléseken, pedig a fe­lelősségük nő. Karádon is szóba került, hogy az emberek az utóbbi időben többet foglalkoznak politikával. Tanai Imre ki­fejtette: arra van szükség, hegy párbeszédet folytas­sunk a pártonkívüliekkel, s a szocializmust, a szövetsé­gi rendszert, a párt vezető szerepét elfogadó alternatív csoportokkal is. Minden fó­rumot használjunk fel a politikai vélemény kiala­kítására és elfogadtatására. A párttagságot föl kell ké­szíteni a nyílt vitákra, s eh­hez megfelelő érvanyaggal kell ellátni őket. Tanai Imre végül részt vett a karádi áfész párt- szervezetének tagkönyvát- adó taggyűlésén. hangoztatásával, ehhez a megfelelő eszközöket és fel­tételeket is nyújtani kell. Főkénlt a helyi szinteken okoz dilemmát, hogy mit csináljon a szervezet, miből is álljon a KISZ-élet. A bi­zonytalanság abból a koráb­bi felfogásból fakad, amely a KISZ-t több százezer poli­tizáló fiatal szervezeteként képzelte el. Mint mondta, senkit sem szabad kizárni a politizálásból, ugyanakkor ezt nem is lehet mindenki­től elvárni. S mert így van, a KISZ nem mondhat le mindazokról a politikán kí­vüli tevékenységi formák­ról — például a szabadidős programok szervezéséről — amelyekkel megnyerhet fia­talokat. Az OKÉ után is széles körben tapasztalható értet­lenség a párt és a KISZ vi­szonyának újszerű megfo­galmazásával kapcsolatban. A KISZ KB első titkára er­ről mondta: — Figyelmeztető, hogy a párttagság átlagéletkora mái csaknem 50 év. A pártnak is érdeke tehát, hogy a KISZ-nek nagyobb mozgás­tere legyen, hogy vissza­nyerje tekintélyét a fiatalok körében, sőt az is, hogy még olyan esetekben is a KISZ- nek drukkoljon, amikor az a párt álláspontjával szó- szerint meg nem egyező vé­leményt képvisel. Egy, a KISZ „régi dicső­ségét” felidéző véleményre reagálva mondta: — Sokáig úgy gondoltuk, hogy jó úton haladtunk, ám követtünk el hibákat is. Szerintem inkább az igaz, hogy egy rosszul működő társadalmi modell­ben, rossz úton haladtunk, ám az egyes emberek tisz­tességének köszönhetően ér­tünk el eredményeket. A KISZ újjáépítése — hang­súlyozta — nem a régi egy- csapásra való „eldózerolásá- vaiT ’kezdődik. A régi épü­let jó tégláinak felhasználá­sával kell építenünk az újat. úgy, hogy közben e házban lakunk. Csábítónak látszik e folyamat zavarait úgy el­tüntetni, hogy a központ megmondja, mit és hogyan. Ha azonban engednénk e csábításnak, továbbra is a régi utat járnánk és nem következne be a létkérdéssé vált megújulás. Délután Mihalics Veroni­ka, a megyei KISZ-bizottság első titkára a KlSZ-kong- resszusig terjedő időszak megyei feladatairól szólt, majd az értekezlet szekciók­ban folytatta munkáját. — Az alakuló ülésen tóbb mint húszán vettek részt. Voltak ott közéletiségre éhes fiatalok, de nem ma­radtak el a város vezetői sem. A hozzászólásokból ki­derült: a klub jellegéről, feladatáról, céljairól külön­bözőek a vélemények. A tanács és a párt vezetői szí­vesen vennék az ifjú értel­miségiektől a kortkirét ja­vaslatokat a város életével, előbbre jutásával kapcso­latban, a hibák feltárását és az ötleteket a megoldásra. Napjaink közéletiségének pezsgését tükrözi ez a kez­deményezés. A KISZ megújulásának országos és helyi kérdései­ről tegnap Kaposváron ren­dezett KISZ megyei össz- aparátusi értekezlet nyitó- előadását Nagy Imre, a KISZ KB első titkára tartotta. Bevezetőben a nemrégiben lezajlott országos KISZ-ér- tekezlet tapasztalatait és ta­nulságait összegezte, majd a „Hogyan tovább?” kérdés kapcsán mondott — merő­ben új gondolkodásmódot tükröző — véleményt. Több­ször is hangsúlyozta, hogy az egyes témákról mások­nak eltérő véleménye lehet, s ez természetes is, hiszen már nem az a cél, hogy né­hány ember „találja ki” a jövő ifjúsági szervezetét. Utalt ugyanakkor arra is. hogy a korábbi túlcentrali­záltság ellenhatásaként a másik szélsőség felé vivő illúziók tapasztalhatók az önszerveződésről, a „min­dent megoldó” alulról jövő kezdeményezésről. Mint mondta, nem az a fő kér­dés, hogy valamit „lent’ vagy „fent” találtak ki. ha­nem az, hogy az elgondolás jó legyen, széles körben egyetértésre és támogatásra találjon, s hogy a megvaló­sítás épüljön öntevékenység­re. Az előadást követő kon­zultáció során is élesen ve­tődött fel a „tömegszer.vezet vagy élcsapat” kérdés. Vol­tak akik úgy látták, nem erősítik a KISZ-t azok a fiatalok, akik passzívak, s tagságuk csak formális. Nagy Imire ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a KISZ súlyát nagymértékben meg­határozza tömegbázisa, s hogy minden fiatalra szük­ségük van, aki vállalja a KISZ-t. A KISZ-tagság ön­magában is állásfoglalást je- .lent ma, amikor más ifjú­sági szerveződések is van­nak. Szervezeti kérdésekről szólva mondta el, hogy a munkahelyekre épülővel szemben vélhetően a terü­leti szerveződési elv jelenti a jövőt. Hozzátette azon­ban, hogy itt nem valami­féle központilag vezérelt át­strukturálódásról van szó. hanem egy hosszabb folya­matról: „Ha máról holnap­ra lerombolnánk a legjob­ban működő munkahelyi KISZ-szervezeteinket, egy­szerűen nem lenne helyet­tük más. A lakóterületi szer­veződést nem tekinthetjük tehát a munkahelyi alterna­tívájának. Más kérdés, hogy már nem érhetjük be a te­rületi munka fontosságának A KÖZÉLET1SÉG CSIRÁI „Kedves barátunk! Felhivásunkra küldött pályázatotokat köszönjük. A be­érkezett 152 pályázat közül az általatok küldöttet a bíráló bizottságunk a jeltételeket teljesítők közé sorolta ... Bíráló bizottságunk a klubotok működésének támogatására 30 ezer forintot ítélt meg.” (Részlet a KISZ KB által 1988. augusztus 2-án küldött levélből.) A címzett a boglárlellei közéleti klub, amelyet a vá­ros értelmiségi fiataljai hoz­tak létre. — Egyetlen szervezethez sem tartozó, de minden ha­ladó szándék, program meg­vitatására kész és nyitott klubot szeretnénk — mond­ta Vásárhelyi Tibor, a klub egyik kezdeményezője. — Ügv szeretnénk, ha a klub anyagi-szervezeti szempont­ból is eltartaná magát, de ettől függetlenül szívesen fo­gadunk minden önzetlen tá­mogatót. Ügy hisszük, a közmegegyezést nem lehet csak országos szinten meg­kötni, arra helyben, a Ba­laton táján is rendkívül nagy szükség van. A városi tanács KISZ- aiapszervezetének titkára. Palásti Béla elmondta: a városban és a környékén élő fiatal értelmiségieknek fórumot akartak teremteni. Ezért ragadták meg a lehe­tőséget, amikor a KISZ KB felhívása napvilágot látott. Néhány an összedugták a fejüket, vázolták az elkép­zeléseket, papírra fektették, és elküldték a pályázatot. „A pályázatok értékelé­sénél elsősorban azt vizs­gáltuk, mennyiben jelenik meg a közösségek céljai kö­zött a közéletiség iránti igény, reprezentálja-e az adott közösség a helyi ér­telmiség összetételét, vál­lalja-e a lakóhely kérdései­re a válaszkeresést, s hogv /­álláspontjuk képviselete­kor támaszkodnak-e vala­melyik tömegszervezetre." Ezt tartalmazza még a KISZ KB levele. E fenti szem­pontok azt is jelzik, hogy mire vállalkozik a boglár­lellei klub? Szabásmintákat sokszorosít ES 2000 szabásminta-készítő gépet állítottak üzembe a csurgói Napsugárban. Az új gép szabásminták sokszo­rosítását, nagyítását-kicsinyítését teszi lehetővé. Ezen­kívül az eddig drágán vásárolt műszaki sorozatokat is házilag készítik. A gyors munkát két számítógép bizto­sítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom