Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-02 / 287. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 287. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 2., péntek Könyvek sf politizáláshoz A jó bornak nem kell cégér — mondogattuk sokáig, míg olyan gazdasági helyzet következett be, amikor kiderült: még a jó bornak is szüksége van cégérre. Ugyanezt mondhatjuk el ma a politikai irodalom terjesztéséről is. A családok költségvetéséből kevesebb jut kultúrára, így könyvvásárlásra is. Az a mintegy hatszáz somogyi po- litikaikönyv-terjesztő, aki társadalmi munkában, nagyon lelkiismeretesen tevékenykedik, minden hozzáértését latba veti, hogy a napi politizálást megalapozó műveket elvigyék, s hasznosan forgassák az egyre szenvedélyesebb eszmecserékben. A Kossuth Könyvkiadó, mint minden évben, most is gazdag kínálattal rukkolt ki az idei politikai könyvnapokra. Fontos tanácskozások — köztük az országos pártértekezlet — jegyzőkönyvét, Berecz János cikkeit és beszédeit, Pozsgay Imre előadásait, interjúit is közreadta. H. Varró Rózsa tollából olyan mindenkit érdeklő témát kínál, mint a válság- helyzetek a szocializmusban. A politikai változásokat érzékelteti, hogy megjelentek a rehabilitált Nyikolaj Buharin munkái, Mónus Illés válogatott írásai, és napvilágot látott a Szakasits Árpád emlékkönyv. Ehhez az élénküléshez jó mottót választottak a politikai könyvnapok kiadványait ajánló füzet szerkesztői Grósz Károly pártfőtitkártól: „Tanuljunk, hogy taníthassunk. Vetkőzzük le az unalmasságot, a marxizmus gépies magyarázóinak igénytelenségét, ne elégedjünk meg a »brosúraműveltséggel«. A szocialista műveltség elevenséget, aktivitást és elmélyedést jelent. Éppen ez a legfontosabb jegy, nem az ismeretek gőgös birtoklása, hanem a kultúra felhasználásának képessége”. A mai felgyorsult változások miatt sok pártszervezetben megfogalmazzák azt a panaszt, hogy nagyon nehéz választ adni az egyre élesedő vitában, kevés az érvük a munkatársaik meggyőzéséhez. Amikor azonban egy kicsit alaposabban elemzik, hogy mi az elbizonytalanodás oka, általában az is kiderül: nem használják fel eléggé a pártkönyvtárban sorakozó folyóiratokat, könyveket, amelyek a Kossuth Könyvkiadó gondozásában jelennek meg. Egyre több üzemi pártbizottság ébredt rá arra, hogy nem lehet segítség, fölkészítés nélkül hagyni a kommunistákat. Éppen ezért cikkeket, politikaikönyvrészleteket sokszorosítanak, s ezt eljuttatják a pártcsoportokhoz. A Kossuth könyvterjesztőkkel összefogva nagyobb példányszámban rendelik meg a filozófiai, társadalompolitikai, történelmi könyveket, a marxizmus—Ieninizmus klasszikusainak műveit. Sok helyen rendeztek kiállítást a politikai könyvnapokra megjelent művekből az üzemekben, a szövetkezetekben és az intézményekben. A könyvek kelendősége bizonyítja, hogy jól választják ki őket az ajánló jegyzék alapján. Azt sem titkolja senki, hogy ma jóval drágábbak a Kossuth Könyvkiadó kiadványai is, s elsősorban a részletfizetés lehetőségének köszönhető a megtartott érdeklődés. Lajos Géza SZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Ülést tartott a Minisztertanács A Miniszteitanócs csütörtöki ülésén meghallgatta és tudomásul vette a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának irányitó tevékenységéről készített beszámolót. A kormány javaslatot tett az Országgyűlésnek egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról. A Minisz- teitanács a kormányzati irányítás átalakításával összhangban - a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium létrehozására törvénymódosítást kezdeményezett. A kormány megvitatta a lakásellátás VII. ötéves tervi táisadalmi-gazdasági programjának várható teljesítéséről készített beszámolót, majd elfogadta az 1989-re javasolt lakásügyi intézkedéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi bérmechanizmusról. Az ezzel összefüggő jogszabályokat az Országos Érdekegyeztető Tanács álláspontjának figyelembe vételével fogja kialakítani. A koimány határozatot hozott a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek ütemben tartásáról, továbbá a személyzeti szakképzés bevezetéséről. A kétszintű tanácsi igazgatásra való áttérést a megyei tanácsok hatáskörébe utalta. sálban, ezt a szakszervezetekre s a Kamarára bízza. Ha a szakszervezet és a Kamara megállapodik egy felső korlátban — ezt egyébként ajánlani fogja a kormány —, akkor ehhez semminemű szankciót nem rendel a Minisztertanács. A vezetői érdekeltségi rendszert felülvizsgálva a kormány úgy döntött, hogy teljes liberalizálást hajt végre ezen a téren., aminek lényege: a jövőben a vezetők érdekeltségét, prémiumát a munkáltató fogja meghatározni. (Folytatás a 2. oldalon.) r Grósz Károly iráni vendégeket fogadott Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Mohammad Reza Ajatollahi iráni bányászati és kohászati minisztert, aki átadta Mir Hosszéin Muszavi Hamenei miniszterelnök üzenetét. A megbeszélésen az MSZMP főtitkára hangsúlyozta, hogy hazánk a magyar—iráni kapcsolatok hosz- szú távú, kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszik. Kölcsönösen kiemelték, hogy az októberi miniszterelnöki találkozón elért megállapodások megbízható alapul szolgálnak az együttműködés bővítéséhez. Méltatták a bővülő politikai és szakértői látogatások jelentőségét. Egyetértettek abban, hogy a miniszterelnöki megállapodások szellemében további intézkedésekre van szükség a gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében. A találkozón részt vett Berecz Frigyes ipari miniszter. Jelen volt Keyvan Ima- ni Irán magyarországi nagykövete. Tiaitújítáa a dél-dunántúli biaottságban Még tartott a Miniszter- tanács csütörtöki ülése, amikor Marosán György, a kormány szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit az ülésen elhangzottakról. Bevezető nyilatkozatában elmondotta: a Minisztertanács most tartotta első ülését Németh Miklós vezetésével. A váltás zökkenőmentesen zajlott le, aminek az sem mond ellent, hogy a tervezett tíz napirendi téma közül mindössze kettőről tárgyalt a kormány a szóvivői tájékoztató kezdetéig. Ennek magyarázata az, hogy újra kellett tárgyalni az 1989-es költségvetési tervet, mivel az Országgyűlés a legutóbbi ülésén nem fogadta gl a kormány javaslatát a vállalkozói nyereségadó 55 százalékos mértékéről. A korábbi költségvetési terv finoman, kiegyensúlyozott volt, s most felborult, és számos pontját újra kellett gondolni. A Miniszter- tanács több lehetőséget mérlegelt. Az egyik az, hogy további bevételekkel kell pótolni a kieső adót. A másik lehetőség az, hogy a korábbiaknál nagyobb tárno- gatáscsökkentési tervet javasol a Minisztertanács. Ennek is megvizsgálták a különféle alternatíváit. Végleges döntést nem hozott a kormány, mert további egyeztetésekre van szükség. Ezt követően a Miniszter- tanács az 1989. évi bérmechanizmus korszerűsítéséről tárgyalt. Erről Halmos Csar Utelemeket is gyártanak A hagyományos betonelemek mellett az idén útelemeket is gyártanak a barcsi ÉSZKV központi telepén. A nagykanizsai Kőolajipari Vállalat részére kétezer darabot gyártottak. Kamarai tagvállalati ülés ba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatót. Elöljáróban utalt arra, hogy az elmúlt 20 évben a bérmechanizmust nagyon sok kritika érte. Az elmarasztalások fontos eleme volt a túlszabályozottság. A jövő évtől ezek a kritikák minden bizonnyal megszűnnek majd, mert a Minisztertanács mostani döntésével hatályon kívül helyezett 17 minisztertanácsi, illetve az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kiadott rendeletet. A jövő évi bérmechanizmus egyetlen minisztertanácsi rendeletben fog megjelenni. Ennek terjedelme csupán hét és fél oldal, s a mellékletek sem terjengősek — mondotta az államtitkár. Ezután arról szólt, hogv a bérreform első, nagyon fontos lépése valósul meg 1989- ben, amikor minden korábbi bérszabályozásnál és a kormány minden eddigi szándékánál liberálisabb bérmechanizmust vezetnek be. Ezzel kapcsolatban kifejtette: a kormány lemondott arról az elhatározásáról, hogy amennyiben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a bérek szabályozását érintően valamiféle felső korlátban állapodnak meg, akkor ehhez szankciót rendel. A kormány nem vesz részt sem a minimális bér- fejlesztésben, sem egy ilyen felső korlátnak a kialakítáTisztújító tagvállalati ülést tartott tegnap Pécsett a Palatínus szálló konferenciatermében a Magyar Gazdasági Kamara Dél-dunántúli Bizottsága. Tóth Lajos, a bizottság somogyi társelnöke, a Kaposvári Húskombinát igazgatója köszöntötte a kamarai vállalatok képviselőit. Az ülés elnökségében ott volt dr. Sarudi Csaba, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Győri József, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a többi déldunántúli megye több párt- és tanácsi vezetője. Kelényi Gábor, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkár- helyettese az idei gazdasági folyamatokról, valamint a közgazdasági környezet 1989- ben várható változásairól tartott előadást az egybegyűlteknek. Beszélt a gazdasági szabályozórendszer már elfogadott illetve tervezett módosításáról, a kormány és a Kamara vitáiról, nézetkülönbségeiről. Mondandójának lényege az volt, hogy mind a tőkés, mind a szocialista piacon rendkívül kemény feladatok várnak a magyar gazdaságra, és ez a vállalatok többségét érzékenyen érinti. A stabilizáció további áldozatokat kíván a lakosságtól és a gazdálkodó szervezetektől, megoszlanak a vélemények róla, hogy hol van a terhelhetőség határa. A dél-dunántúli kamarai bizottság elnöke Gulyás József, a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat vezérigazgatója a legutóbbi tagvállalat; ülés óta végzett elnökségi munkáról készített írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a reformfolyamatból mind nagyobb részt vállal a Kamara, s közvetíti a vállalati véleményeket a döntéshozóknak. A Kamara tekintélye az utóbbi időszakban megnóve- kedett, véleménye megjelent az utóbb készített törvényekben, rendelkezésekben is. A dél-dunántúli régióban is mind népszerűbb a területi bizottság, amely sok sikeres rendezvénynek volt gazdája. Képviselte a vállalatok érdekeit, sok információt, segítséget nyújtott a hozzátartozó gazdálkodó szervezeteknek. Erőfeszítéseket tett a határ menti kereskedelem fejlesztéséért. A területi bizottság most fogja kidolgozni a 89-es év távlati programját, a regionális bizottságok át fognak alakulni önálló területi kamarákká. A kamarai szervezet az ausztriaihoz lesz hasonlatos, ott a tartományi kamarák már régóta önállóak, és körzetük ügyeiben eljárnak, az országos dolgokban pedig a kamarák szövetsége dönt. A dél-dunántúli kamara majdani célja lehet a részvétel minden olyan döntés előkészítésében, amely ezt a területet érinti. A település- fejlesztés, a foglalkoztatás- palitka, a környezetvédelem, az elmaradott térségek támogatása, az idegenforgalom fejlesztése és még egy sor fontos teendő van, amelyek ügyében a területi kamarának le kell tennie a garast. A két előadást velük jórészt egyetértő és még erőteljesebb véleménynyilvánítást és vállalati érdekvédelmet követelő hozzászólások követték. A tagok elfogadták az elnökség beszámolóját, ezután következett a tisztújítás. Gulyás József, mivel nyugdíjba vonul, lemondott elnöki tisztéről. A Kamara zalai és somogyi társelnöke be jelen tétté, hogy nem kíván tovább e funkciójában maradni, valamint több elnökségi tag is megvált ,e feladatától. Az ülésen Magyar Istvánt, a Böhönyei Állami Gazdaság igazgatóját és Sümegh Nándornét, a Somogy Kereskedelmi Vállalat igazgatóját az elnökség tagjai közé választották. A regionális bizottság új somogyi társelnöke Varga József, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója lett. A dél-dunántúli bizottság elnöki tisztére két igazgatót jelöltek. Az ülésen végül Sziics Istvánt, a komlói Carbon vezérigazgatóját választották meg a bizottság elnökévé. A leköszönő Gulyás József a Kiváló Kamarai Munkáért kitüntetést vette át, ez a szervezet legmagasabb elismerő jelvénye. Tanácskozott az OKISZ elnöksége Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön Köveskuti Lajos elnök vezetésével ülést tartott. A tanácskozáson a szervezet országos tanácsa december 9-i ülésének előkészítéseként értékelte az ipari szövetkezeti mözgalom idei fejlődését, és megtárgyalta a jövő évi feladatokat.
