Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-10 / 294. szám

----- 1 7— — So mogyi Néplap Mi változik _ _ a hadseregben? Nem ért haza a tükrös szívvel Halálra ítélték a gyermekgyilkost Az Onszággyűlés Honvé­delmi Bizottságának csütör­töki ülésén Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter a vé­delmi költségvetés vitájában bejelentette, hogy a hazai gazdasági helyzet miatt lé­nyegesen módosítani kellett az ötéves terv-'hadikiadásait. A hadseregben várható válto­zásokról, ezek hátteréről az MTI-Press munkatársa, dr. Szabó Egon vezérőrnagyot, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjét kérdezte. — Hogyan ítéli meg a Ma­gyar Népadsereg létszámát? Nem tartja-e már a közel­jövőben időszerűnek, lehet­ségesnek a hivatásos és so­rozott állomány létszámának csökkentését? — A kérdés gyakran fel­merül, úgy is, hogy kell-e nekünk ekkora hadsereg. Elöljáróban szeretném le­szögezni, hogy néphadsere­günk jelenleg a testvéri hadseregek között a lakos­ság létszámához viszonyítva a legkisebb. A magyar poli­tikai-katonai vezetés ugyan­akkor az utóbbi hónapok­ban nem rejtette véka alá azt a szándékát, hogy fi­gyelembe véve a nemzetközi viszonyok pozitív változá­sait, a biztonsági kérdések új felfogását, a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének 1987-ben Ber­liniben hozott állásfoglalá­sával összhangban áttekin­ti a magyar katonai doktrí­nát. Ennek során az a tö­rekvésünk, hogy szövetsé­geseinkkel egyeztetett mó­don újrafogalmazzuk a had­sereg feladatait és ezzel összhangba hozzuk létszám- viszonyait, struktúráját, ki­képzési rendjét, harci-tech- ni'kai eszközeit. Ennek meg­valósítása már megkezdő­dött, megtörtént a száraz­földi hadsereg és a hátor­szágvédelem átszervezése, s ez év végéig befejeződik a Honvédelmi Minisztérium korszerűsítése is, ami lét­számcsökkenéssel jár együtt. Azonban még nem tartunk a miunka végén. Ezért korai lenne arról beszélni, hogy az egész had­sereget illetően konkrétan mi csökken és milyen mér­tékben. Azt azonban bizto­san állíthatjuk, hogy min­den vonatkozásban növe­kedni fog néphadseregünk minőségi jellege, ebből adó­dóan akcióképessége, erő­södni fog védelmi jellege. Olyanná válik, amely meg­felel a mai Magyarország demográfiai, társadalmi- gazdasági helyzetének. — Többek között azzal is foglalkozunk, hogy miként tudnánk részt venni a nép­gazdaság számára hasznos szakmunkások, betanított munkások képzésében, eset­leg átképzésében, figyelembe véve a gazdaság strukturá­lis átalakításából fakadó új igényeket. — Napjaink egyik sokat vitatott kérdése a hadköte­lesek alternatív katonai szolgálatának ügye. Mi eb­ben a hadsereg vezetésének az álláspontja? Milyen konk­rét lépések várhatók ez ügyben 1989-ben? — A hadsereg vezetésé­nek nincs külön álláspontja az alternatív katonai szol­gálat kérdésében. A mi fel­fogásunk megegyezik a párt, az állam vezetésének, a jó­zanul gondolkodó állampol­gárok azon véleményével, hogy egyfelől a haza védel­me minden magyar állam­polgár szent kötelessége, másfelől ennek a kötelezett­ségnek többféle módon lehet eleget tenni. A meghatározó érdek, hogy hazánk békéjén mindig elegendő és kikép­zett katona őrködjék. Ebből a felfogásból táplálkozik az a javaslat — és ezzel a kor­mány egyetért —, hogy az általános hadkötelezettség­nek a jövőben három mó­don lehessen eleget tenni : fegyveres szolgálattal, fegy­ver nélküli szolgálattal és polgári szolgálattal, termé­szetesen más-más szolgálati idővel. A feltételek és a szükséges szabályozások ki­dolgozása folyik. Ezek egy részével várhatóan találkoz­hatunk majd az Országgyű­lés decemberi ülésszakán az alkotmány módosítása so­rán, más részével a honvé­delmi törvény szükséges módosítása alkalmából és külön jogszabályban. 1989- ben már módjuk lesz a be­vonuló fiataloknak választa­ni. Változtatunk az egyete­misták katonai szolgálatá­nak rendjén is. A jövőben az egyetem elvégzése után csak 12 hónap lesz a szol­gálati idejük, a végzett szakmájuknak megfelelő vagy ahhoz közel álló be­osztásban, tartalékos tiszt­ként, illetve tiszthelyettes­ként szerelhetnek le. V. J. Hétfőtől péntekig várta a Kaposvári Katonai Bíróság tárgyalótermének hallgató, sága, miikor mond a volt sorkatona, Kardos Aladár legalább annyit: „megbán­tam tettemet”. Ez a mondat még tegnap, az ítélethirde­tés után sem hangzott el. A vádlott egész magatartá­sa arra vall: hidegen hagy­ják a történtek. Május 5-én az esti órák­ban iskolai kirándulásról igyekezett haza a 11 éves Kaszás Anita. Gyalog ment, mert lekéste a Máhomfa— Lenti felé tartó buszt. Kö­rülbelül egy kilométerrel máhomfai otthona előtt utolérte egy motorkerékpá­ros: Kardos Aladár sorka­tona, aki a laktanyából el­távozást kapott. A katona megállt a kislány mellett, és udvarias kérdés-felelet kez­dődött. Kardos ezután le­szállt a motorról, és köze­ledni próbált a lánykához: átfogta a vállát, megcsókol­ta. Anita ékkor már sejtet­te, mire megy ki a játék és sikítozni . kezdett. Kardos ekkor a karjánál fogva meg­ragadta és bevonszolta a közeli Török-erdőbe. A kis­lány továbbra is védekezett, sikított, erre Kardos fojto­gató kezdte. Többször is megszorongatta áldozata tor­kát, mígnem az „elvesztet­te eszméletét, vagy tán meg is halt”. A magatehetetlen kislányt azután a hátáról a hasára fordította, rátérdeU, és 80 kilós testsúlyával a törékeny test szinte minden részét végigropogtatta. Ké­sőbb az orvosszakértői vizs. gálát 20 súlyos sérülést ál­lapított meg. A roppant súly hatására az áldozat 5 bordá­ja eltörött, a mája szinte szétrobbant, a tüdeje, szíve is megrepedt, és ,más, vér­zéssel járó sérüléseket is elszenvedett. A vádlott ez­után hazament — a közeli Tormaföldére —, majd szü­lei személygépkocsijával visszatért a helyszínre; a holttestet a gépkocsiba tet­te, a Kerka patakhoz vitte. Ott meztelenre vetkőztette. Ekkor vette észre a kislány fülbevalóit. Magához vette a kis ékszert, majd a vízbe dobta áldozatát. Kardos a nyomozókat megpróbálta félrevezetni Először hamis helyszínre ve­zette őket. Másodszorra pon. tosan megmutatta a hely­színt. A nyomozók megtalál­ták a kislány karóráját és más, a bűntettre utaló tár­gyakat és nyomokat is. Kardos nagyon szűkszavú volt a bírósági tárgyaláson. „Nincs mit mondanom, ném emlékszem, nem tudom” — mindegyre ezt ismételgette rendkívül halkan, időnként sanda mosoly kíséretében. Csak arra emlékezett, ami ránézve kedvező volt. Azt bizonygatta, hogy minden hátsó szándék nélkül állt meg Anita mellett. A lány­ka azonban „egy rókát lá­tott a közelben és sikítani kezdett”. Kardos — mint mondta — épp csak „elné­mította”. A vádlott a „memóriiaza- vara” miatt két igazságügyi elmeszakértő és egy igazság­ügyi pszichológus is meg­vizsgálta. Egybehangzóan állították: Kardosnak sem az esetben, sem máskor nem lehetett emlékezetkt- esése. „Nem elmebeteg, nem gyengeelméjű és tudatzavar­ban sem szenved”. Viszont: „önző, a társadalmi normá­kat semmibevevő, agresszív hajlamú ember, akinél nem kizárt a bűnismétlés veszé­lye sem. Emlékezetkiesése nem más, mint tudatos ma­nőverezés.” A büntetlen előéletű, 21 éves vádlottnak ez év augusztusában telt le a sor­katonai szolgálati ideje. Elő­életében eddig csupán két gyanús epizód volt: évekkel ezelőtt egy nőt megfogdo- sott és közösülni akart ve­le. Később pedig egy diák­lánynál próbálkozott. Anita édesanyja többször elsírta magát a tárgyaláson. Különösen szívszorító volt, amikor a bíró két ismeret­len „tárgyat” mutatott fel az édesanyának: egy mézes­kalács szívet és egy kifestő­könyvet. A kislány a szü­leinek szánta e kirándulási emlékeket — vélte az anya —, mert máskor is szeretett ajándékot adni. Dr. Biszak János 'hadbí­ró őrnagy tanácsa tegnap a zsúfolásig 'telt tárgyalóte­rem hallgatósága előtt hir­dette ki az ítéletet: a vád­lottat az aljas indokból és különös kegyetlenséggel el­követett emberölés, vala­mint a kifosztás bűntette miatt halmazati büntetésül halálra ítélte. A katonai ügyész tudomá­sul vette az ítéletet, a vád­lott és védője föllebbezett ellene. Kovács Gyula PIACI KORKÉP Fagyosabb árklíma Ádáz árcsata bontakozott ki a tojásárusok között teg­nap a kaposvári hetipiacon. Már 2,80-ént is volt úgyne­vezett másodosztályú, a szebb tojásért azonban szemrebbenés nélkül elkér­ték 4 forintot is. Aki tűr­hető áron — 3,30-ért — akart venni, hosszú sort kellett kivárnia. A tél csalhatatlan jeleként ismét megugrott a primőrök ára. Már csiak 120-ért volt paradicsom, s a mutatós he. gyes, erős paprika darabjá­ért is egy csapásra 10 fo­rintot kértek. Sóskát, spe­nótot és kelbimbót egyaránt 50-ért láttunk. Harapásra ingerlő volt a hónaiposretek, ám a csomónként» 15 forin­tos ár mérsékelte mohósá­gunkat. 24-ért fordult elő karfiol és 16 forint volt az alig magakellető kel. Szeré­nyebb küllemű fejes salátát 10-ért, kiállításra valót 18 forintért vesztegettek. Az utóbbinak árán három kiló fejeskáposztát vehettünk. A burgonyát 10—12-ért mérték; 14 volt-a főző-, 20 forint a lila csemegehagy­ma. Jó hír, hogy továbbra is 50 forintért szerezhetjük be a kolbásztöltéshez való fokhagymát. Ennyiért tuk­málták ránk a tarka ibabot is. Az ínyencek örömére is­mét hozták zsenge sampi­nyon gombát 120-ért. Sár­garépa és karalábé 10—12- ért, leveszöldség 18—20 fo­rintért került a szatyorba. Egyaránt 10 forint a cékla és a sütőtök kilója. Akinek szép almára vagy körtére fájt a foga, 30 fo­rintot fizetett kilójáért. Aki viszont nem volt válogatós, 6—10 forintért is kapott — igaz, korántsem makulátlan — almát. A hecsedli kínálta ízélmény nem ért meg 40 forintot, miként a töppedt szőlő kilója sem. A naspo­lya a 20 forintos ára nélkül is vevőriasztó volt. Tovább­ra is 300 forintért adták a d'ióbelet. Egy élő hízott kacsa 350 forintért várt vevőt; jobb­létre szenderült társai 450- ért. A konyhakész tyúlk ki. lója 90 forint volt, egy kis termetű pecsenyecsirkéért 70 forintot fizettünk. Élő ka­kast 250-ért ajánlottak. Gaz­dag választékkal rukkolt ki a haláruda: a ponty mellett 70-ért volt amúr, 55-ért bu­sa, 110-ért csuka és 45-ért keszeg. Alig kezdődött meg a tél, s már a tavasz hírnökének tartott barkát árulták, csok­ronként 6—10-ért. Az egyet­len kapható valódi virág a szálanként 25 forintos szeg­fű volt. B. F. 1988. december 10., szombat Lakásokat adtak át Marcaliban a gombai városrészben levő kastélyban. A költségvetési üzem építőipari brigádja négy lakást alakított ki az épületben A posta nem ígért főállomást Az ikresítést a tájékoztatóban említik, és ném a kötvényben — Tizenöt éve várok a telefonra, s most egy iker­állomást .szereltek föl — panaszkodott a szerkesztősé­günknek egy új telefon tu­lajdonosa. — Miért ez a megkülön. böztetés? Hiszen én is ugyanannyi pénzt — huszon­ötezer forintot — fizettem a kötvényért, mint mások! — írta meg panaszát egy má­sik olvasó, Specker Antal. — Az • én pénzem nem ért annyit, mint másé? — A dolog nem ilyen egyszerű — mondta Koltai István, a Somogy Megyei Távközlési Üzem vezetője. — Az, hogy kinek szerelünk föl főállomást, s kinek iker­vonalat, kizárólag a műsza­ki lehetőségtől függ. Fél év alatt már ezerötszáz állo­mást szereltünk föl Kapos­váron. összesen tizenötezer igényt elégítünk ki az öt év alatt, s ezt csak úgy lehet­séges teljesíteni, ha az állo­mások negyven százaléka ikervonal. Ez így van az országban .minden új főköz. pont beállításánál. — Ha ez így van, akkor miért nem tájékoztatták ró­la időben a kötvényvásárló­kat? — Az előzetes tájékozta­tóban erre felhívtuk a vá­sárlók figyelmét. A tájékoz­tatóban ez a mondat szere­pel: „A Magyar Posta vál­lalja, hogy a Vásárlási Igénylő Lapon megjelölt névre és címre 1991. július 31-ig egy darab távbeszélő­állomást (a műszaki lehető­ségektől függően fő- vagy ikerállomást) helyez üzem­be.” — A kötvényen azonban nem szerepel ez a mondat: — Aki a tájékoztatót nem olvasta el, az most rekla­mál. Pedig hiába, mert nem tehetünk semmit. Ahol a műszaki lehetőségek főállo­más kialakítását teszik le­hetővé, ott azt szerelünk föl; ahol ikerre van lehetőség, ott pedig azt. V. O. „Szórakoztatás a csillagokból" / Uj televíziós korszak Üj korszak nyílik az eu­rópai televíziózás történeté, ben: az Astra—1A műhold januártól megkezdi műkö­dését, s tizenhat televíziós csatorna műsorát sugároz­hatja majd — az egyenlítő fölött 36 ezer kilométer ma­gasságból. A francia Ariane hordozórakéta a francia guayanad Kourou szigetéről ma bocsátja föl és állítja föld körüli pályára a luxem- bourg-i Société Européenne des Satellites (SES) tulajdo­nában levő, a General Electric Astrospace vállalata által készített RCA—4000 tí­pusú műholdat. A műhold felbocsátásának és üzemel­tetésének 200 millió dolláros költségét felerészben a luxembourgi- kormány hi­telezte. Az Astra közvetlen mű­sorszóró műhold lesz, s vé­teléhez Nyugat-Európa te­rületének 85 százalékán 60 centiméter átmérőjű parabo­laantenna is elegendő, de valamivel nagyobb „lavór­ral” gyakorlatilag az egész kontinensen élvezhető majd. Az angol cégek már törne, gével gyártják a közvetlen műsorszóró műhold vételé­hez szükséges kisméretű pa­rabolákat, amelyeknek az ára nem haladja meg a 200 fontsterlinget (20 000 fo­rint). Az Astra műholdon ren­delkezésre álló tizenhat csa­torna közül eddig kilenc kelt el; ötöt a brit sajtómágnás, Rupert Murdoch tulajdoná­ban vagy érdekeltségében levő televíziós társaságok vásároltak meg. A többi csa­torna eladásáról is tárgya, lások folynak. A társaságok tíz évre egy összegben fizették ki a csa­tornák használati díját. A fogyasztóknak kezdetben nem kell fizetniük a köz­vetlen műsorszóró műhold adásaiért, a költségeket a hirdetésekből fedez'k, a ké­sőbbiekben azonban csak a külön dekódert vásárló elő­fizetők élvezhetik majd az adásokat. Az olcsó antennákkal ve­hető műsoroknak bizonyára azok sem tudnak majd el­lenállni, aki|k eddig ódzkod­tak a műholdas televíziózás, tói. A huszonkét nemzetet át­fogó Európa Tanács most végzi az utolsó simításokat a nemzetközi televíziózás normáit és szabályait rögzí­tő megállapodáson. „Szórakoztatás a csilla­gokból” — így hirdeti ma. gát az Astra, de sokan at­tól tartanak, hogy nem lesz magas színvonalú ez a szó­rakoztatás: a tizenhat csa­torna egésznapos műsoride­jét elárasztja majd a kom­mersz bóvli, az erőszak és a pornó. A SES vezetői azonban megígérték: a por­nográfiát terjesztő csator­nákkal szemben hirdetési bojkottot léptetnek életbe, s ezzel megfosztják őket létalapjuktól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom