Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-09 / 293. szám

/ Somogyi Néplap 1988. december 9., péntek Munkásőrparancsnoki értekezlet A megyei munkásőrpa- rancsnokságon tegnap tar­tott értekezleten többen el­mondták: e fegyveres testü­let legfőbb vonzereje a köz­vetlen légkör, a demokrati­kus munkastílus, a közössé­gi szellem. A munkásőrök­nek még napjaink rohanó világáblan is van arra ide­jük és figyelmük, hogy fel­adataik elvégzése közepette megkérdezzék egymástól : „hogy vagy?”. S érdeklődés segítőkészséggel párosul. A munkamegbeszélésen a megye egységeinek parancs­nokai és parancsnokhelyet­tesei fölelevenítették a ki­képzési év tapasztalatait. Részt vett az eseményen Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka is. — A megye munkásőrei a kiképzési és szolgálati fel­adataik több mint kéthar­madát szabadidőben látják el — mondta Bernáth Ká­roly, a megyei munkásőr- paranesnok általános helyet­tese, majd részletesen ele­mezte a kiképzési, a harcá­szati és az őrzési-védelmi feladatok végrehajtását, a ' megvalósítás színvonalát. — A kiegyensúlyozott fe­gyelemről tanúskodik — mondta Flór László megyei parancsnokhelyettes —, hogy megyénkben a munkásőrök ellen évek óta nem indult fegyelmi eljárás sem a tes­tületen belül, sem a munka­helyükön. Az emberek per­sze nem egyformák, e tes­tületen belül sem. A mun­kásőrök azonban nem kü­lönálló részeknek, hanem egységes egésznek tekintik a testületet, a munkahelyet és a családot, s ennek kö­szönhető, hogy tagjak nem maradnak magukra a gond­jaikkal, a magatartásbeliek-- kel sem. A testület vonzereje nem csökken — erre vall az újon­nan jelentkezők száma, va­lamint a munkásőr-baráti körök alakulása. — Napjainkban, amikor a politikai légkört a kiegyen­súlyozatlanság és a szélső­ségek megjelenése jellemzi — mondta Borbély Sándor —, különösen jelentős poli­tikai erő a mu-nlkásőrök tá­jékozottsága, problémaér­zékenysége, tenniakarása. A testületnek már hagyo­mányosan nem a fegyverek­ben van az igazi ereje, ha­nem a párt politikája mel­letti kiállásban, meggyőzés­ben, a közösségi szellem fejlesztésében. Itt alapvető­en. nem a rang alapján tisz­telik az embert, hanem a teljesítmény alapján; a fia­talok tisztelik az időseket és viszont. Deák Ferenc megyei mun- kásőrparancsnok arról szólt, hogy a megye egységeinek önállósága, öntevékenysége az idén érezhetően fokozó­dott, Ennek köszönhető, hogy jövőre is érdekes ter­veik vannak: például ifjú­sági turisztikai egyesületek és ifjúsági lövészklubok ala­kítása. A társadalmi igények és feladatok iránti érzé­kenység, a honvédelmi ne­velésből való részvállalás a . továbbiakban is jellemzője lesz a testületnek. K. Gy. Â munkáltató anyagi felelőssége Mit értünk baleseten ál­talában? Az emberi szerve­zetet ért olyan egyszeri környezeti hatást, amely a dől go zó akaratától függetle­nül. hirtelen vagy arányta­lanul rövid idő alatt követ1 kezik be, és sérülést, mér­gezést vagy más egészség- károsodást, illetve halált okoz. Balesetnek minősül a fulladás, a fagyás, nápszú- ráis okozta egészségkároso­dás is. Most mi itt a munkavi­szony során elszenvedett balesetre térünk ki. Ez egy­részt azt jelenti, hogy a dol­gozót akkor érte a baleset, amikor a munkáltatóval munkaviszonyban vagy munkaviszonjfszerű jogvi­szonyban, például bedolgo­zói kapcsolatban volt. Más­részt a balesetnek összefügr gésben kell állnia azzal a tevékenységgel, amit a dol­gozó munkája során végez. Ez az összefüggés fennáll a munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenységekor Nagyobb hatáskört ai elöljáróságoknak Késik a tájékoztatás A már több mint tíz éve megjelenít tanácstörvény módosítására vonatkozó ja­vaslatokat tárgyalta meg a megyei népfrontbizottság jogi, alkotmányjogi bizott­sága a közelmúltban, a me­gyei tanács titkárságszerve­zési osztályának kérésére. Az ezzel kapcsolatos vitából ki­derült: nehéz a közös érde­keket megtalálni. Megosz. lottak a vélemények példá­ul a tanácsok ellátási fele­lősségéről. Előtérbe kerültek a gaz- gaságossági szempontok. Szűkültek a tanácsok anya­gi lehetőségei, s nehéz egy kisközségben levő boltot üzemeltetni. Ugyanakkor nem hanyagolható el a fal­vak ellátásának fejlesztése. Farkas Kálmán mezőcso- konyai elöljáró szerint a kisközségekben a tanács az egyetlen olyan szerv, amely tehet valamit az ellátás ér­dekében. Kifogásolta, hogy miközben a megyei tanács. ülések jegyzőkönyvét el­küldik az elöljáróságnak, addig a községi tanács ülé­seiről ilyet nem kapnak. Pedig közvetlenül ott dön­tenek a sorsukról. Sérelmez­te, hogy az elöljáróságoknak nincs gazdasági hatáskörük. Kérte, hogy legalább két­ezer forinttal gazdálkodhas­sanak. így ha társadalmi munkában festik a középü­leteket a falu .lakói, akkor a festéket meg tudják vá­sárolni. A jelenlegi gyakor­lat szerint ez hosszú utána­járást kíván, és ha megkap­ják az engedélyt, akkor is jóval később, utalják ki az összeget. Szerinte indokolt az elöljáróság hatáskörének további jogszabályi bővíté­se. ' Várhegyi István fonyódi népfronttitkár példával vi­lágította meg a tanácsok el­látási felelősségének szüksé­gességét. 1976-ban lapunk is beszámolt arról, hogy me­gyei szolgáltatásfejlesztési A SERDÜLŐK SZOKÁSAI Hiánypótló nemzetközi felmérés készült a serdülők életmódbeli, egészségi szo­kásairól. Az adatok elsőd­leges feldolgozása és nem­zetközi összehasonlítása nemrég fejeződött be. Esze­rint: a felmérésben részt ve­vő 15 évesek többsége már dohányosnak számít; egy­ötödük egyszer már volt ré­szeg. A fiúk fele, a lányok kétharmada csak az iskolai testnevelési órán mozog. A napi fogmosást és a fürdést a fiúk és a falun élők jó­része elhanyagolja. A fiata­lok többsége koránkelő. Kát óránál többet naponta nem tanulnak, viszont több mint négy órát ülnek a tévé előtt. A szeneimet a testi kapcsolatnál fontosabbnak tartják. Az Egészségügyi Világ­szervezet európai irodája az iskolás gyermekek egészség- magatartásáról indított nemzetközi felmérést három éve, ennek adatgyűjtésében 11 ország — köztük hazánk — vett részt. Az Országos Egészségnevelési Intézet, va­lamint az Országos Csecse­mő- és Gyermekegészség­ügyi Intézet közös kutató- csoportja, valamint a KSH népesedéspolitikai főosztálya 167 általános és középiskola több mint 5000 diákját kér­te kérdőív kitöltésére. A kérdések a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a sport, a szabadidő-eltöltés, a higié­nia, a szexuális felviágosí- tás é's az egészséges életmód kialakítása témakörére vo­natkoztak. Meglepő, hogy már a 11— 12 évesek egy-két százaléka naponta cigarettázik, a 13— 14 éves fiúknak 5—6 száza­léka naponta és ugyaneny- nyien hetente dohányoznak ; e korosztályban a lányok fe­le gyújt rá. A dohányzás — mindkét nemnél — 15—16 éves korban alakul át rend­szeres szokássá. Ez az az időszak, amikor még nem késő a szülői, pedagógusi be­avatkozás. A másik fontos kérdés : mennyi cigarettát, szívnak? Az úgynevezett „erős dohányosok” a 15—16 évesek: hetente 40—60 szál­ra gyújtanak rá, a fiaitalab- bák 1—9 darab cigarettát vallanak be. Mindenesetre tény: a 11 ország közül — Finnország mögött — a ma­gyar gyerekek a második he­lyen állnak a dohányzási ranglistán. Ugyancsak „előkelő” he­lyen szerepelünk az alkohol- fogyasztásban. Már a 11 ^évesek .is beszámoltak arról, hogy időnként kortyolgat­nak szeszes italt. A 15—16 éves fiúk 27, a lányok 10 százaléka fogyaszt rendsze­resen alkoholt; ez heti egy- kétszeri iddogálást jelent. En­nél elgondolkoztatóbb : az italok közül a sör után a második helyre került a tö­mény szesz. A fiatalok egyharmada mozgás,szegényen él: a tanu­lók 12 százaléka heti 4—6 órát sportol, közepesen ak­tív a lányok egyötöde, a fiúk egyharmada. A kötele­ző iskolai órákon kívül a fiúk fele, a lányok kéthar­mada egyáltalán nem tölti szabadidejét testedzéssel — beleértve a játékos mozgást is. Az ok elsősorban csalá­di indíttatású: Magyaror­szágon — a felmérés szerint — az apák 7, az anyák 3 százaléka spotitol rendszere­sen. Kiderült: a budapesti gye­rekek testi higiénés szoká­sai a legjobbak. A fogmosás rendszeressége nemek és te­lepüléstípusonként válto­zik: különösen a fiúk és a falvakban élő gyermekek ha­nyagolják el a fog- és száj­ápolást. A szakmunkástanu­lók széjhigiiénéje ötször rosszabb, mint a középisko­lásoké. A tisztálkodásuk kedvezőtlen: a 11—16 éve­seknek mintegy a fele nem fürdik naponta. Nemzetközi összehasonlí­tás szerint a magyar fiata­lok kelnek a legkorábban : a tanulók háromnegyede fél 7 előtt. Minden vizsgált élet­korban a lányok fordítanak több időt tanulásra. Minden életkorban és településen a fiúk ülnek legtöbbet — át­lagosan 3—4 órát — a tévé előtt. hitelből szolgáltatóházat épí­tettek Fonyódon. Ezt később a tanács eladta egy boglár- lellei kisszövetkezetnek." Mi­vel a szövetkezet számára nem hozott nyereséget, bér­be adta egy fővárosi fod­rászvállalatnak. A budapes­tiek a szűcs műhelye helyén butikot nyitottak. Tartanak tőle, hogy a cipészműhely is megszűnik a jövőben. A he. lyi tanácsnak ebbe már nincs beleszólása, holott alapvető érdeke a településnek, hogy a gomba módra szaporodó butikok és vendéglők mel­lett legyenek ilyenek is. Várhegyi István nem tartja helyesnek, hogy a helyi ta­nácstagok kemény vitában kialakult döntését a megyei ■szakigazgatási szerv előadó­ja megváltoztathatja. Java­solja, hogy erre csak akkor kapjon lehetőséget, ha a közösségi döntés nem tör­vényszerű. Ezt erősítette meg hozzá­szólásában dr. Csapiáros Imre, a bizottság elnöke is. Hozzátette még, hogy a ta­nácsülés előtt célszerű tájé. koztatni jogaikról a tanács­tagokat. Dr. Mozsgay Géza bizott­sági tag javasolta, hogy a tanácsoknak és szerveiknek szervezeti és működési sza­bályzata egységes legyen az egész országban, és minden tisztviselő tanulja meg ezt. Szerinte csak így lehet el­érni, hogy mindenki tudja, mi a feladata. Ezzel részben egyetértett dr. Balogh János, amikor az ellenőrzések hiányosságaira utalt. A le'gnagypbb gond­nok a határozatok végre nem hajtását tartotta. Utalt ugyanakkor a tanácsi műkö­dési hely „sajátosságaira” is. Példaként említette, hogy az egyik községi tanácsülés­nek egykor azt javasolták, tárgyalják meg a szabály, sértések tapasztalatait. Már összeültek a tagok, amikor kiderült, hogy évek óta nem volt a faluban szabálysér­tés. Megoszlottak a vélemé­nyek arról: indokolt-e a ta­nácstagok számának további csökkentése. Farkas Kálmán azzal érvelt, hogy lakóhe­lyén a tanácstagok jó része nem helyi lakos. Mivel a téeszfőkönyvelő, az iskola- igazgató, a tanács vb-ti,fká­ra bejáró: így idegenek dön­tenek a lakóhely jövőjéről. Dr. Balogh János a javas­lattal szemben azt hozta fel: sók olyan tanácstagot is­mer, aki már öt éve élvezi a bizalmat, de eddig még egyetlen ülésen sem szólalt meg. B. A. és a munkaviszonytól el nem választható személyi szük­ségletek kielégítésekor is. (Például ha valaki eszik, tisztálkodik a munkahe­lyén.) A munka befejezésé­vel járó tennivalókkal kap­csolatos károsodás is ebbe a témakörbe tartozik. Ha va­lakit kiküldetésekor ér a baleset, a munkáltató, kár­térítési felelősségre számít­hat, ha csak azon a címen nem mentesül ettől a mun­kaadó, hogy a balesetet az ő működési körén kívüli, el­háríthatatlan akadály okoz­ta. A munkaviszonyból folyó kötelezettségek közé tartó-, zik a munkaidő alatt, azt megelőzően vagy követően a munkával összefüggő érte­kezleten való részvétel, a társadalmi bíráskodás, ■ a munkaügyi döntőbizottság működésében való részvétel is. Munkaviszony keretében elszenvedettnek kell tekinte­ni azt a balesetet is, amely a munkáltató által üzemben tartott közlekedési eszközön dolgozót, így . a gépkocsive­zetőt, a kalauzt éri. Nem tartozik a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségei közé a mun­kahelyén végzett „fusizás”. Ha eközben éri baleset, a vállalat „mossa a kezét”. A baleset és az ezt követő egészségkárosodás közötti összefüggés általában orvo­si kérdés, így vita esetén szükséges az orvosszakértő bevonása. Érdekes probléma, ha pél­dául egy, már természetes eredetű megbetegedésben szenvedő dolgozót ér baleset a munkahelyén. Ezek az egészségikárosodások úgy „tevődnek össze”, hogy a dolgozót esetleg le kell szá­zalékúim, más munkahelyre áttenni. Kérdés, hogy ilyen esetekben a teljes kárt tar­tozik-e a munkáltató meg­fizetni vagy csak egy részét. A Legfelsőbb Bíróság mun­kaügyi kollégiumának 30. számú állásfoglalása értel­mében, ha a dolgozó úgy­nevezett természetes ere­detű megbetegedése koráb­ban nem okozott nála kere­setveszteséget és kereset- vesztesége a munkaviszony keretében elszenvedett baj- eset folytán következett be, a munkáltató a balesetből származó munkaképesség- csökkenés százalékos mérté­kétől függetlenül felel a-tel­jes kárért. Dr. Kertész Éva HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi iigyeletek Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel.: 11-005. Kaposvár, So- mogyaszaló, Zimány és társ­községeik gyermekorvosi és fogorvosi ügyelete is. Mernye (rendelő). Tel.: 1. Nagybajom (eü központ). Tel.: 35. Kadarkút, Fő u. 5/a, tel.: 19. Mosdós (kórház). Tel.: 77- 055 (Nagyberki, Baté). Tab (egészségház). Kos­suth u. 60. Tel.: 20-620. Kaposvár, 48-as ifjúság útja 72. Tel.: 14-024 (a többi településnek). Siófok (rendelőintézet), Semmelweis u. 1. Tel.: 10- 150. Fogorvos: 7—13-ig. Balatonföldvár (rendelő). Tel.: 40-113. Balatonszárszó (rendelő). Tel.: 40-276. Boglárlelle (rendelő), Vi- kár Béla u. 4. Tel.: 51-419. Fogorvosi ügyelet: ugyan­ott. Fonyód (rendelő). Tel.: 60- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel.: 54. Fogászat a kórház­ban: 8—(2-ig. Lengyeltóti (kórház). Tel.: 44. Nagyatád (körzeti rende­lő), Koch u. 3. Tel.: 11-854. Csurgó (rendelő), Baksay u. 7. Tel.: 135. Barcs (rendelő), Bajcsy- Zsilinszky u. 72. Tel.: 178. Fogászat: 8—12-ig. Andocs (rendelő), Ady u. 50. Tel.: 7. Igái (rendelő). Tel.: 72-053. Gyógyszertárak Kaposvár, Kossuth tér 4. Tel.: 11-222, nyitva 8-tól 20 óráig", szombaton 8-tói 14 óráig, vasárnap 8-tól 14 óráig. Kaposvár, szolgáltató­ház, tel.: 13-440, nyitva: 8— 20-ig, szombaton 8—14 órá­ig. Boglárlelle, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 50-640, nyitva 8—20- ig, szombaton 8—13 óráig. Balatonföldvár, Petőfi u. 2. Tel.: 40-091, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14-ig. Barcs Lenin u. 21—23. Tel.: 56, nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Csurgó, Csoko­nai u. 4. Tel.: 17, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton 7.30— 13.30-ig. Fonyód, Szent István u. 24. Tel.: 61-322,' nyitva 8—20-ig, szombaton 8—14 óráig. Marcali, Rákó­czi u. 12. Tel.: 45, nyitva 7.30— 19.30 óráig, szombaton és vasárnap 7.30—13.30-ig. Nagyatád, Korányi u. 4. Tel.: 11-004, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasárnap 8— 14-ig. Siófok, Fő u. 202. Tel.: 10-041, nyitva 8—20 óráig, szombaton és vasár­nap 8—14 óráig. Tab, Kos­suth u. 65. Tel.: 20-042, nyitva 8—20 óráig, szomba­ton 8—14 óráig. A városi és nagyközségi gyógyszertárak a nyitva tar­tási időn túl ügyeleti szol­gálatot is ellátnak, kivéve a kaposvári 67-es (szolgáltató­ház) gyógyszertárat. Állatorvosi ügyelet Barcsi kerület: dr. Váriái­vá! Csába, Babócsa (tel.: 9), dr. Kővári Imre, Barcs, Ba­rátság u. 30. (tel,: 300), dr. Visnyei Sándor, Homokszent- györgy (tel.: 20). Kaposvári kerület: dr. Csák János, Somogysárd, dr. Hild József, Szentgáloskér (tel.: 2), dr. Hosszú János Hetes, dr. Készéi Tibor, Sza­badi-Ki,sgátpta, dr. Székely Attila, Somogyszil, dr. Dóka Pál, Kaposvár, Xantus u. 11. "(tel.: .13-498). Marcali kerület: dr. Boj- tor János, Nemesdéd (tel.: 7), dr. Tóth Zoltán, Len­gyeltóti, Petőfi u. 10. (tel.: 206), dr. Berényi Sándor, So- mogyszentpál, dr. Lukács Csaba, Fonyód, Badacsonyi u. 36. (tel.: 60-953). Nagyatádi kerület: dr. Nye- metz László, Nagyatád, Pe. tőfi u. 6. (tel.: 12-015), dr. Fülöp Endre, Kutas, (tel. : Segesd 3), dr. Soós Gyula, Csurgó (tel.: 260). Siófoki kerület: dr. Dó- nucz László, Siófok, Bláthy u. 19. (tel.: 13-914), dr. Fe- ledy Gyula, Kötcse (tel. : 46-027), dr. Hollósi József, Nágocs, dr. Kiss Pál, Tab, Kossuth u. 44. Az ügyelet december 10- ém reggel 8 órától decem­ber 12-én reggel 8 óráig tart. A kaposvári állatkórház 24 órás ügyeletet tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom