Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
1988. december 7., szerda Somogyi Néplap 3 A nyilvánosság kihívását vállalni kell írta: Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára Ma, a magyar sajtó napján olyan hivatás művelőit köszöntjük, amely — napjaink mindinkább szakosodé világában is — az egyetemesség hordozója. A toll, a mikrofon, a kamera és a fényképezőgép mestereit kő. szentjük, akik naponta hírt adnak a sokszínű magyar valóságról és a határainkon túli ezernyi eseményről, akik nem csupán közvetítik, hanem véleményükkel, gondolataikkal gazdagítják is azt a párbeszédet, amely a scik kis közösségből felépülő társadalomban jelenleg zajlik. Azokat köszöntjük, akiknek megszólalni napi kötelesség, ám megszólalásuk tartalmával önmaguk és olvasóik előtt is számot kell vetniük. Minél összetettebb, bonyolultabb egy közösség vagy a társadalom helyzete, az újságírás annál izgalmasabb, egyben felelősebb, emberpróbálóbb feladat. Valódit írni könnyebb, ha bővül a választék, ha tarka a kép, hiszen annak bármely színfoltja a valóság egy-egy részlete. Az újságíró hivatás azonban ennél többet követel olyan helyzetben, amikor felgyorsulnak az események, amikor a társadalmi közhangulat is dinamikusan változik, súlya megnő. ilyenkor az újságírónak is naponta mérlegre kell tennie saját egyéni munkásságát, s a mérleg másik serpenyőjében a nemzet sorsa, fennmaradása áll. Egy, csak félig vállalt politikai alapállás, egy csak hozzávetőlegesen, felszínesen elfogadott program a szép szavak ellenére is leleplezi hamisságát. Csupán arra alkalmas, hogy megzavarja a tisztulás szellemi, etikai, politikai terepeken zajló folyamatait, türelmetlenséget és neheztelést okozzon, ellene hasson az egységben cselekvésnek. A magyar sajtó napja nem az ilyenkor szokásos kitüntetésektől, gratulációktól válik igazán ünneppé. Tudnunk kell, hogy az emberek naponta, vérmérsékletük szerinti érzékenységgel, tudati különbözőségükkel dicsérik .vagy szidják a sajtót. Ez a mindennapi figyelem talán még kitünte- tőbb is, mint az évente egyszeri. Abból következik, hogy az újságíró, a nyilvánosság embere, alanya s egyben tárgya is a szóiás- és véleménynyilvánítás szabadságának, amely legitimálja rendszerünket. A mindennapi újságírás és a műsorkészítés igényessége ily módon a társadalmi stabilizáció mérőeszköze, egyben azt erősíteni vagy gyengíteni is képes erő. A napjainkban zajló folyamatokban a tömegkommunikáció, így az újságírás is része a nép által gyakorolt hatalommá alakuló társadalomnak, része és egyben alakítója is a politikai intézményrendszernek, tükre a jogállamiságnak. Pártunk ezért is foglalkozott és foglalkozik a májusi értekezlet óta mind mélyrehatóbban a politikai nyilvánosság, ezen belül saját működése nyilvánosságának kérdései, vei. Ezért fogalmazta meg és bocsátotta vitára állásfoglalás-tervezetét, 'ezért kezdeményezi új tájékoztatási törvény megalkotását. E tervezetek és dokumentumok sajtószabadságot akarónak, amely igazán csak akkor van, ha művelik. Társadalmunkat a gondolat és a gondolkodás sza. badságánjak teljessége minősíti. Hogy mindez megnyilvánulhassák, ahhoz belső szabadságra és annak nyílt vállalására vám szükség. Egy korszerű szocializmus hatékony politikai működést igényel. A hatékony és eredményes reform pedig csak nyilvános társadalmi akaratként, azt támogató mozgalomként számíthat sikerre, amely teljesítőképes, tehát jobb életszínvonalat nyújtó gazdaságot teremt. A párt májusi országos ér. tekezletén kinyilvánította, hogy elhatározott szándéka a politikai nyilvánosság gazdagítása. Ebben a megújuló politikai nyilvánosságban természetesen részben mások a követelmények a párt saját sajtóorgánumával szemben, és megint más követelményeket érvényesítenek a lapalapít'ók saját sajtótermékeik esetében. Megjelennek más színezetű lapok is. A párt iránt elkötelezett újságíró-közösségeK- nek ezért egy olyan időszakra kell felkészülniük, amikor nyílt politikai csatározások is zajlanak a lapok hasábjain nemcsak az országos, hanem a helyi politika kérdéseiről is. A lapok tartalma a kibontakozó demokratikus viszo. nyok között a műhelyekben dől el. A pártnak ezért alapvető érdeke, hogy az újságíró-társadalommal partneri viszonyt építsen ki és tartson fenn. Nem arról van szó, hogy egy korábbi sajtóirányítási gyakorlatot, az adminisztratív irányítást annak ellentétével, a parttalan magárahagyatottsággal cseréljük fel. Sokkal inkább arról, hogy a saját politikánkat képviselő sajtó sú. lyának megfelelőbb helyzethez, szerephez jusson a kibontakozó demokratikus közéletben. Ennek egyedüli módja a partnerség, a rendszeres politikai párbeszéd, a kölcsönös felelősségvállalás. Hogy sikerül-e megteremteni a nemzeti méretű köz- megegyezést, hogy az élet minden területére kiterjedő reformok milyen társadalmi támogatásra találnak, hogy a párt súlya, ereje mekkora lesz a közéleti vitában és a reformok valóra váltásában, ezek a kérdések elsősorban nem az országos fórumokon dőlnek el. Politikánkat an. nak gyakorlati megvalósítása minősíti, aminek pedig a terület, az alapszervezet a színtere. A megyei pártlapok e helyi nyilvánosságnak fontos fórumai, egyben a helyi demokrácia kifejeződési formái is. Olyan döntéseknél lehetnek jelen, sőt lehetnek azok részesei, melyek a legközvetlenebbül érintik az olvasókat. Olyan eszköz a megyei lap, amelynek segítségével a döntések ellenőrzése is lehetővé válik. Ha a jogállamiság útján továbbhaladva maguk is mernek bátrak lenni, ha vállalják a mai állapotokat meghaladni akarók melletti elkötelezettséget, a vitatkozó szellemű eszmecserét, a fürge, rugalmas és önálló gondolkodást, akkor a megyei lapok magabiztosan vállalhatják azt a kihívást, amit számukra a plurálissá váló nyilvánosság jelent. Nem feledhetik el ugyanakkor, hogy a nemzeti érdekeket szolgáló, a szocialista Magyarország építését vezető párt felelős képviselői. Küldöttéig Cfhézlovákiából Népi ellenőrök tapasztalatcseréje Egy napot töltött Somogybán a Csehszlovák Népi Ellenőrzési Bizottság három, tagú küldöttsége Frantisek Ondrich miniszter, a bizottság elnökének vezetésével. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vendégeként hazánkban tartózkodó delegációt elkísérte somogyi útjára Csáki Gyula, a KNEB elnökhelyettese is. A szomszédos baráti országból érkezett vendégeket fogadta Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Tájékoztatójában áttekintést adott Somogy mezőgazdaságáról, iparáról, idegenforgalmáról. Megismertette a küldöttség tagjait azzal is, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásának szellemében miként változik munkastílusuk és munkamódszerük. Mindaz, amit a vendégek a megyei pártbizottságon hallottak, jó alapot szolgáltatott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság kaposvári székházában kibontakozott szakmai eszmecseréhez. Dr. Nagy Iván, a NEB elnöke elsősorban arról beszélt, ami az átlagtól eltérő feladatuk. Kiemelte, hogy ezer. száz népi ellenőr segíti a .munkájukat. Mindig azt ellenőrzik saját elhatározásukból, ami a legidőszerűbb, így például utánanéznek a lakosságot foglalkoztató dolgoknak. Dr. Nagy Iván elmondta, hogy az idegenforgalmi befogadóképesség javítása érdekében rendszeresen figyelemmel kísérik az élelmiszer-, illetve a szociális, kulturális ellátást a Balaton partján. Az idén fejezte be a három tóparti megye az egészségügyi és kulturális ellátás helyzetének vizsgálatát. Csáki Gyula, a KNEB elnökhelyettese megjegyezte, hogy most összegezték a tapasztalatokat. A kormányzat figyelmébe ajánlják a nem kedvező fo. lyoniatokat azzal az igénynyel, hogy ezeket fordítsák jó irányba. Sök szó esett a somogyi módszerekről, az úgynevezett realizálás eredményeiről. Egy-egy vizsgálatot ma csak akkor tekintenek lezártnak, ha meggyőződtek a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. Frantisek Ondrich miniszter többször rákérdezett az elmondottakra, s nagyon hasznos párbeszéd alakult ki a két testvérszervezet azonos és eltérő felelősségrevó- nási lehetőségeiről. Csáki Gyula új módszerként meg. említette: ha nyilvánosságra hoznak valamit, akkor az intézkedést hamarabb kikényszeríthetik. Szóba került az is, milyen elképzelések vannak hazánkban a vegyes vállalatok tevékenységének ellenőrzésére. Nagyon érdekes volt, amit .Frantisek Ondrich elmondott — most szerzett — kínai tapasztalatai alapján. A Csehszlovákiai Népi Ellenőrzési Bizottság küldöttsége délután megnézte a szennai falumúzeumot, majd látogatást tett a szennai téeszben. Ott találkoztak a vendégek dr. Gyenesei Istvánnal, a megyei tanács elnökével. w Sikerül-e túlteljesíteni exporttervüket ? Ev vége előtt az atádi cémagyárban (Tudósítónktól) — Az idén nem panaszkodhatnak a Nagyatádi Cérnagyárban azért, hogy nem volt elegendő megrendelésük bel- és külföldön egyaránt. Van mit gyártaniuk, kelendőek a termékeik. Egész évben ütemesen folyt a munka a gyárban, sok szombat-'vasárnapot is igénybe kellett venniük. Most, néhány héttel az év vége előtt pedig különösen nagy a hajtás — mondta Lovkó Imre a gyár főmérnöke, akihez rövid beszélgetésünk alatt többen is beléptek „csak egy szóra”, de nagyon fontos, a termeléssel összefüggő és halasztást nem tűrő ügyben, a véleményét kérve. A cérnagyáriak az év hátralevő részében további 2,4 millió dollár értékű export- terméket szeretnének gyártani és kiszállítani. Termé- .keifcnek legnagyobb része exportra kerül. November 15-e óta napi termelési program szerint folyik a gyártás, egészen az év utolsó munkanapjáig. Szigorú munkarendet, nagyfokú szervezettséget, folyamatos figyelmet igénylő időszak ez, nem mintha máskor is nem erre volna szükség. A főmérnök a gondokról is beszélt. Kedvezőtlen tényező a cérnázói kapacitás szűkössége. Éppen ezért kérték a böhönyei és a gerjéni cérnázóüzemtől, valamint a bácsalmási gyártól, továbbá a Pamutfonó-ipairi Vállalat vezérigazgatóságától a segítséget cérnázói kapacitásgondjaik megoldásához. Javítani kell a festékellátás rendszerén is. Esetenként még a repülőgépes szállításra megrendelt színezőanyagokat sem tudják küldeni a svájci cégek, mert ezek iránt Nyugaton is megnőtt a kereslet. A harmadik és a negyedik negyedévre megrendelt anyagoikat sem kapták meg mind. Éppen ezért a különböző helyettesítő színezékekhez alakították ki a technológiai eljárásaikat. Rövid idő alatt üzembe helyezték a nyolc — olasz gyártmányú — Hacoba gépet. Több régi gépüket módosították, átalakították, hogy a korábbinál több árut termelhessenek. Ideiglenesen ugyan, de megoldották az Qber- maier gépek üzemeltetéséhez szükséges vízminőség biztosítását. A gyár vezetői arra kérték a dolgozókat, hogy továbbra is vállaljanak hétvégi munkákat. Az üzemi KISZ-bizottság is szervezett hétvégi műszakokat, és több nyugdíjas is jelentkezett munkára. Megszervezték, hogy az adminisztratív dolgozók is részt vegyenek, — túlórában — a készáruk csomagolásában. Ugyanezt kérték a balhói üzemükben dolgozóktól is. Lovkó Imre elmondta: a termelés figyelemmel kísérése, a-hibáik azonnali elhárítása a feladata minden vezetőnek, műszáki szákembernek. Ha sikerül elképzeléseiket megvalósítaniuk, akkor az idén a nagyatádi gyár 12,7 millió dollár árbevételt ér el, s ez 13 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. Eddig ily önre még nem volt példa az üzem történetében. Emberi értéket ácsolok Impozáns, formatervezett autóbusz-megállók : barnára festett fapillérek között szélvédő üvegablakok. Ez évtől szolgálják Siófokon az utazni szándékozók igényeit. S Ádándra érve hasonló kép tárul elénk. A bevezető út bal oldalán, valamint a központban is hasonlóan kulturált buszmegállók találhatók. Az egyikben fázósan vacogva két idősebb hölgy, három gyermek és egy fiatalasszony — karján kisgyerekkel — várakozik. — Nem tudják, hol készültek ezek a buszmegállók? — érdeklődtünk. — Dehogynem! — kapunk egyszerre a választ. — Ott, nem messze, a November 7. Termelőszövetkezet faüzemében. . Odajutunk hamar. Az üzem központi épületében Kaján Miklós ágazatvezető fogad bennünket. — Tízéves az üzemünk, összesen 35-en dolgozunk itl. és a két másik telepünkön — mondja. — Valóságos kis építőipari vállalat a mienk. Vannak asztalosaink, ácsok, vasipari részleg lakatosakkal, sőt dolgoznak kőművesek is. Termelőszövetkezetünk építőipari és fenntartási munkáihoz járulunk hozzá a tevékenységünkkel. Ezenkívül a Balaton . déli partján egészen Fonyódig, sőt olykor még a túlsó parton is elvállaljuk épületek faipari szerkezeteinek elkészítését. Az ágazatvezető színes képekkel illusztrált tablót tesz elénk. Látható itt valameny- nyi munka, arait az üzem a közelmúltban készített: kisebb épületek, csónakházak, kerítések, szalonnasütők, az ádándi autócross-pálya fából készült versenybírói épülete... — Arra törekszünk, hogy legkülönbözőbb egyedi munkáinkba is becsempész- saük a szépséget, a hangulatot, az emberséget, a természetességet. A népi faépítészet hagyományai alapján igyekszünk kialakítani stílusunkat. A fényképeken inkább Makavecz Imre hatása látszik. Nem véletlenül, hiszen az ádándi népfőiskola, valamint a Makovecz által tervezett bailatonszabadi lakótelep minderre magyarázatot ad. — A termelési értékünk évi 14,5 millió forint. Ebből a tiszta nyereség az idén, a terv szerint, mintegy 3 millió 100 ezer forint lesz. 1988 áprilisában beszereztünk két nagy teljesítményű faipari célgépet, s ezek munkába állásával felgyorsult a termelésünk. így számíthatunk arra, hogy tervünket mintegy 200 ezer forinttal túlteljesíthetjük. Dolgozóink teljesítménybérezés szerint kapják a fizetésüket, átlagosan nyolcezer forint körül minden hónapban hazavi- hetnek. Valamennyi munkánkra kétéves garanciát vállalunk. Ádándon rendkívül nagyok a hagyományai a faiparnak, 1980-ban például 57 faipari szakmunkás lakott a községben. Gy. L. Tanácskozás a termelőszövetkezeti ifjúságról ' Fiatal szövetkezeti szakemberek konferenciáját rendezték meg kedden Budapesten a Termelőszövetkezeteik Házában. Az értekezleten, amelyen az ifjúságpolitika és a szövetkezet- politika összefüggéseit elemezték, Póden Gyula, a TOT főtitkárhelyettese tartott bevezető előadást. Elmondotta: a szövetkezetekben 130 ezer 30 éven aluli fiatal tevékenykedik, s a fiatal agrárértelmiség szerepe mind meghatározóbb a falusi életben. A TOT tudatában van annak, hogy érdekeik képviseletéért a jövőben lényegesen többet kell tenni, ezért elképzeléseket dolgoztak ki arra vonatkozóan, miként lehetne hatékonyabbá tenni az érdekegyeztetést és az érdekvédelmet. A konferencián a felszólaló termelőszövetkezeti szakemberek azt hangsúlyozták, hogy a fiataloknak közvetlen érdekképviseletre lenne szükségük. Javasolták egyebek között, hogy a TOT mellett működjék ifjúsági tagozat, és minden egyes termelőszövetkezetben valósítsák meg a fiatalok rétegérdekeinek hatékony védelmét, ugyancsak tagozati formában. A tanácskozáson a felszólalók nem helyeselték az országos lakásalap létrehozását, kiindulva abból, hogy a lakásépítésre fordítható összegeket célszerű lenne helyben, a falun fölhasználni, javítva ezzel a fiatalok ottmaradásának, letelepedésének az esélyeit. Jelenleg ugyanis — amint többen rámutattak — számos területen folytatódik a vidék elnéptelenedése, s enna|k, mint mondták, elsősorban nem foglalkoztatási okai vannak, hanem a lakáshiány miatt nagyobb a kívántnál az elvándorlás.
