Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! g Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 310. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 30., péntek ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki ülésén elfogadta saját és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkatervét. A kormány létrehozta a Minisztertanács Tájékoztatáspolitikái Kollégiumát. A Minisztertanács határozatot hozott a munkanélküli segély bevezetéséről. A kormány a Magyar Közvélemény-kutató Intézet felmérései alapján jelentést hallgatott meg a közvéleményben a gazdasági, társadalmi stabilizációról kialakult képről, a kormány munkaprogramjának és végrehajtásának társadalmi fogadtatásáról. A Minisztertanács áttekintette a Balaton üdülőkörzetre vonatkozó építési korlátozások érvényesülésének tapasztalatait, s felhatalmazta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az 1989. január 1-jétől érvényes korlátozásokat miniszteri rendeletben szabályozza. Január 1-jétől bevezetik hazánkban a munkanélküli segélyt — az intézkedésről beható vita után csütörtöki ülésén hozott határozatot a Minisztertanács. A döntés hátteréről Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat a kormány ülését kísérő szokásos szóvivői tájékoztatón. Az ÁBMH vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is az aktív foglalkoztatáspolitika híve, s így a munkanélküli segélyt is ennek egyik elemeként kezeli. 1989-ben a munkanélküli segéllyel, az átképzésekkel, a munkahelyteremtésekkel kapcsolatos valamennyi kiadást az állami költségvetés finanszírozza, jobbára a Foglalkoztatási Alapból, amely 2.4 milliárd forinttal gazdálkodik. A segélyről intézkedő minisztertanácsi rendelet a többi között kimondja: az kaphat segélyt, akinek a munkaviszonya egy évnél rövidebb ideje szűnt meg, továbbá aki igazolni tudja, hogy az utolsó három év alatt legalább 18 hónapot dolgozott, s nem kevésbé fontos feltétel, hogy az igénylőnek vállalnia kell a megfelelő együttműködést a munkaerőszolgálati irodával. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számára felajánlott álláshelyeket komolyan fontolóra veszi. A munkanélküli segslv mértéke attól függően változik — az illető előző évi átlagkeresetének 50 és 70 százaléka között —, hogy milyen bejegyzés került az igénylő munkakönyvébe. A három lehetséges variáció: a munkaviszony megszűnése, amikor a munkáltató mond fel, illetve egyéb, a do'aozó önhibáján kívüli esetről van szó: a . dolgozó mondott fel: illetve a kilépett bejegyzés. A segély mértéke időben is változik: az első félév után tíz százalékkal csökken a kifizetett összeg. Ezzel is ösztönözni kívánják a munka- vállalókat az elhelyezkedésre. Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba ismételten megerősítette, hogy a legutóbbi kormány—KISZ vezetői megbeszélésen született megállapodásnak megfelelően február végéig le kell tennie a kormány elé azt a javaslatot, amely a pályakezdő fiatalok, helyzetével kapcsolatos konkrét javaslatokat, jogszabályokat tartalmazza. A kormány és a KISZ vezetői ugyanis a jövő év közepén visszatérnek a munkanélküli segély- lyel kapcsolatos kérdésekre, s amennyiben az ifjúsági szövetség vezetői úgy látnák, hogy a kormány intézkedései nem tükrözik kellően a fiatalok érdekeit, esetleg szorgalmazhatják a rendelet módosítását és kiterjesztését a pályakezdőkre. Az újságírók azt is megtudhatták Halmos Csabától: az ÁBMH már csaknem fél éve napi munkakapcsolatban áll a megyei tanácsokkal, azok munkaügyi szakigazgatási szerveivel, a szolgáltató irodák vezetőivel, annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben készítsék elő az új rendszer bevezetésén, kiépítését. Az államtitkár garanciát vállalt arra, hogy a várható kisebb problémák ellenére egy. éven belül megteremtik az országos hálózat olajozott működésének minden személyi és tárgyi feltételeit. » A kormányülés egyéb napirendi pontjairól Marosán György szóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit. A többi között elmondta, hogy a Minisztertanács tárgyalt az országos közúthálózat fejlesztésére bevonható pótlólagos forrásokról. A kérdés lényegéhez tartozik, hogv a költségvetés támaga- táslespítési programja során jelentős összegeket vontak el a közlekedési tárcától. Az úthálózat fejlesztése azonban olyan országos jelentőségű probléma, amelyre feltétlenül forrást kell teremteni. A Minisztertanács most ennek lehetőségét tárgyalta meg, azonban határozat nem született. Az új miniszterre bízták, hogy az év első negyedében tegyen javaslatot a kormány számára. A kormány megtárgyalta a tájékoztatáspolitikái kollégium létrehozását. E testület a kormány, illetve az államminiszter tanácsadójának szerepét tölti be. A televízió, a rádió és az MTI irányításában segíti tanácsaival az államminisztert. Az MTI belföldi szerkesztőségének munkatársa azzal a kérdéssel fordult a szóvivőhöz: az új testület felállítása nem jelenti-e azt, hogy megváltozik az a koncepció, miszerint ezek a kiemelt tömegtájékoztatási eszközök nemzeti intézményekként működnének, s irányításukban az alternatív szervezetek is szerepet vállalhatnának. Ez az elv nem változik meg — szögezte le Marosán György —, sőt a tájékoztatáspolitikái kollégium létrehozása pontosan ezt a célt szolgálja. Szó van arról, hogy néhány alternatív szervezetei bevonjanak a testület munkájába. Hogy konkrétan milyen formában és mikor, arra vonatkozóan még nem tudott felvilágosítással szolgálni a szóvivő. A tervezet szerint egyébként a kollégium elnöki tisztét az illetékes államminiszter. Pozsgav Imre látná el; állandó tagjainak sorába tartoznának u rádió, a televízió, az MTI és a napilapok főszerkesztői, a közvéleménykutató intézet vezetője, továbbá a kormányszóvivő. Rajtuk kívül más szervezet képviselője is alkalmanként részt vehet munkájában. A Minisztertanács megvitatta a balatoni üdülőkörzet átmeneti építési korlátozását is. Az erről szóló előterjesztés a tavaly némileg enyhített, szigorú korlátozások további oldása mellett foglalt állást. A tilalmak azonban csak azokon a területeken enyhülnek, ahol biztosított az ivóvízellátás, megoldották a szennyvízelvezetést, és a szükséges szennyvíztisztító kapacitás is rendelkezésre áll. A január 1-jétől érvénybe lépő enyhítések mellett továbbra is fennmaradnak a számottevő férőhelybővítést, illetve terhelésnövekedést korlátozó intézkedések. Elmondta azt is, hogy az Elnöki Tanács december 30-i ülésén, törvényerejű iendetet várható, amely a jövő évtől1 kezdődően a kereskedelmi bankokat is feljogosítja lakossági betétek gyűjtésére, illetve hitelezésre. A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai Az Országgyűlés 1988. .november 24—25-ei ülésszakán jóváhagyta a kormány stabilizációs programjának eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót, és felhatalmazta a Minisztertanácsot az elfogadott gazdaságpolitikai célok megvalósítására. A kormány ennek alapján — figyelembe véve az Ország- gyűlés december 20—22-i ülésszakán hozott döntéseket is — meghatározta az 1989. évi népgazdasági terv fő céljait, előirányzatait, valamint a végrehajtás — részben törvényekben és egyéb jogszabályokban rögzített — eszközrendszerét. Az 1988. évi gazdasági folyamatok jellemiői A magyar gazdaságban — az alapvető célokat tekintve — teljesülnek a kormány stabilizációs programjának 1988. évi követelményei. Számos részterületen azonban az elmozdulás kismértékű, átmeneti elemeken alapuló és feszültségekkel is terhes. Számottevően lassult az **/ adósságállomány növekedése. A konvertibilis fizetési mérleg hiánya — bár meghaladja a tervezett 500 milliárd dollárt — az előző évinél lényegesen kisebb. Ez azzal együtt következik be, hogy a lakosság devizafelhasználása — a világútlevél bevezetéséből eredően — jelentősen meghaladja az 1987. évit és az 1988. évre számítottat. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ugyanakkor — döntően az export növekedése következtében — 600—700 millió dollárral kedvezőbb az 1987. évinél. A rubel elszámolású áruforgalom kismértékű bűvülése, mérséklődő aktívuma lényegében megfelel a tervezettnek. U\ A .külkereskedelmi eredmények jórészt a világ- gazdasági konjunktúrának és az exportösztönző intézkedéseknek tulajdoníthatók, s kevésbé a hatékonyság javulásának, a termelési szerkezet tartós reményekre jogosító változásának. A termelés növekedése megközelíti a tervezett 1— 1,5 százalékot. Kiemelkedő a mezőgazdasági termékek termelésének — az aszály ellenére elért — jelentős emelkedése. Az ipari termelés növekedése csekély, összetétele nem felel meg a kívánatosnak: elsősorban alapanyagipari ágazatok teljesítménye bővül, a feldolgozóiparé stagnál. p\ Az összességében csök- W kenő belföldi felhasználáson belül nő a felhalmozás aránya. A beruházások — az előző években tapasztalt, túlzottan széles körű és mértékű fellendülés nyomán — a tervezett csökkenéssel szemben — kismértékben növekednek. A beruházásokon belül az állami beruházások csökkennék, a vállalati beruházások nőnek. A lakosság fogyasztása a stabilizáció követelményeinek megfelelően mérséklődik. A lakosság többségének aktív munkája és kényszerű áldozatvállalása is hozzájárult ahhoz, hogy a stabilizációs program 1988. évi céljai alapvetően megvalósultak. A fogyasztói árszínvonal — az év közben szükségessé vált központi árintézkedések hatására — megközelítőleg egv százalékkal nagyobb a tervezettnél. A reáljövedelem és reálbér összességében az előirányzottnál valamelyest kevésbé csökken. |1\ A gazdaságiirányítási rendszerben nagy horderejű változás volt az új általános forgalmiiadó-rend- szer, valamint a személyi jövedelemadó bevezetése. Az átállás zavarai nem elhanyagolhatóak, de kisebbek a nemzetközi gyakorlatban tapasztaltnál. Bővültök a tőkeáramlás formái és intézményei, korszerűsödött a kormányzati irányítás szervezete. A piaci viszonyok fejlődésében, az irányítás és a vállalatok magatartásában azonban alapvető változás nem történt. Az állami költségvetés jövedelem-újraelosztó szerepét nem sikerült mérsékelni. A költségvetés 20 milliárd forint körüli hiánya az előző évinél lényegesen kisebb, de* meghaladja a 10 milliárdos — tartalék nélküli — előirányzatot. A vállalati szférában jelentős — részben inflációs forrású — többletnyereség képződött, a jövedelmi különbségek nem tükrözik kellően a hatékonyságot. A bankszféra a vásárlóerő szelektív szű- kíitésénék feladatait — időnként gazdálkodási zavarokat is kiváltó erőfeszítései ellenére — nem tudta a költségvetéstől átvenni, ösz- szességében, bár a pénzügyi egyensúly javult, de a szelektivitás és a külső egyensúlyi követelmények közötti összhangot még nem sikerült kielégítő mértékben megteremteni. A gazdaság 1988. évi eredményei jelentősek, v j a tartós fejlődéshez nem fclégsé- gesek. A korábbi másfél évtizedben felhalmozott, a világgazdasági fejlődés fő vonalától elszakadt gazdálkodásból származó terhék és kötöttségek súlyosabbak, így a megoldandó problémáik és feszültségek is sokrétűbbek, mint amivel a kormány- program számolt. Az 1989. évi gazdasági fejlődés fő vonásai Az 1989. évi népgazdasági terv fő célja, hogy a stabilizáció és a kibontakozás feltételeinek megteremtése érdekében a piacgazdaság feltételei gyors ütemben épül- jenék ki. A kormány gazdaságpolitikájában a világ- gazdasági folyamatokba való tartós integrálódás megkezdését, a hatékony, a külpiaci feltételekhez igazodó termelési szerkezet kialakulását, annak ösztönzését helyezi előtérbe. Mindezt a rövid távon, szűk gazdasági mm Üzemelési vizsgálatok Átvételi és üzemelési vizsgálatok folynak a Csepel Müvek Kaposvári Nehézgépgyárában, az 500 KN-os jkrs aktivitású radioaktív hulladéktö- • mörítő préssel. A berendezést az ERŐTERV megbízásából a Csepel Művek tervezővállalata fejlesztette ki, üzembe helyezése a paksi atomerőműben 1989 januárjában várható. mozgástér mellett úgy kell megvalósítani, hogy a külgazdasági egyensúly rövid távon is javuljon. A kormány mindezt az exportképesség javításával, a tartósan gazdaságos konvertibilis kivitel erőteljes növelésére kényszerítő és ösztönző piaci viszonyok megteremtésével, a vállalkozókészség és -képesség fejlesztésével, a kínálat bővítésével kívánja elérni úgy, hogy elsősorban azok a tevékenységek fejlődjenek, amelyeket a világpiac is gazdaságosnak ismer el. Az ezzel ellentétes tendenciák visszaszorítása érdekében a kormány vállalja az elkerülhetetlen kockázatokat, az átmeneti veszteségekkel, társadalmi feszültségekkel járó állami feladatokat is. A célokkal összhangban a kormány — jelentős belső szerkezeti módosulások mellett — arra törekszik, hogy az 1988. évihez képest javuljon a folyó fizetési mérleg egyensúlya. Ez a konvertibilis valutákban 50—100 millió dollárral kisebb pasz- szívum, rubel elszámolásban viszont 100—200 millió rubellel kisebb aktívum keletkezését feltételezi. Ehhez a külkereskedelmi áruforgalomban 400—500 millió dollár konvertibilis kiviteli, rubel elszámolásban pedig legalább 100—150 millió rubel behozatali többletet kell elérni. (Folytatás a 2. oldalon)
