Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-30 / 310. szám
2 Somogyi Néplap 1988. december 30., péntek A jövő évi népgazdasági terv fő céljai, előirányzatai (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaságpolitikai célok követelményeivel összhangban a termelés és a belföldi felhasználás változása — az 1988. évihez képest — az alábbiak szerint prognosztizálható: Bruttó hazai termék termelése kb. 0 százalék Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Bruttó hazai termék belföldi felhasználása Lakosság fogyasztása-1 — 0 százalék kb. -2 százalék 0 — 1 százalék kb. -1 százalék kb. 0 százalék Egy főre jutó reáljövedelem Közösségi fogyasztás Népgazdasági beruházások Amennyiben a . külgazdasági egyensúly, illetve a termelés a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul, a belföldi felhasználóst (a beruházásokat és a fogyasztást) nagyobb mértékben kell csökkenteni ; kedvezőbb helyzetben viszont a többletet részben a külgazdasági egyensúly javítására, részben a szerkezetátalakítás gyorsítására, illetve a szociális feszültségek enyhítésére lehet fordítani. A gazdaságii szerkezet átalajkulásiának gyorsítása érdekében — a csökkenő belföldi felhasználás mellett is — bővül a jövedelmezően gazdálkodó szervezetek mozgásszabadsága, javulnak a vállalkozási tevékenység feltételei, egyúttal a kínálat bővítésének új lehetőségei nyílnak meg. Az önálló, versenyképes vállalkozások fejlődési lehetőségeit bővíti laz im- pcrtgazdáfkodás, az árak és a bérék alakításának, a vállalati vezetők anyagi elismeréséinek számottevő liberalizálása, valamint a gazdálkodás felesleges admi- nisztnativ kötöttségeinek oldására irányuló folyamatos kormányzati munka. A tulajdonosi viszonyok racionális átrendeződését célozza az állami vagyontárgyak értékesítésének, bérbeadáséinak ösztönzése és az állami vagyonkezelés intézményeinek kiépítése. A gazdasági szerkezet átalakítását az állam 1989- ben a korszerűsített exportpályázati rendszer működtetésével, központi műsza- khfejlesztési eszközök nyújtásával, a vegyes vállalatok alapításához, a központi gazdaságfej lesztési progra - mdk magvalósításához járuló, illetőleg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényben megjelölt egyéb tevékenységek fejlesztését segítő kedvezmények alkalmazásával, a külföldi tőke beáramlásának ösztönzésével, a külföldi beruházások védelmére nyújtott garanciákkal, az infrastruktúra egyes területeinek fejlesztésével, a foglalkoztatási problémák egy része megoldásának átvállalásával segíti. A technológiai korszerűsítést a vállalati beruházások erősödő szelektivitása mellett megvalósuló növekedése is támogatja. Egyes, népgazdasági szinten kiemelt fejlesztési célok megvalósítását az állam központi forrásokkal is segíti. Törekedni kell arra, hogy a be-- i ubázásckban érdemlegesen növekedjék a külföldi mű- k Időtőke részvétele. A terv megvalósításának alapvető feltétele a hatékony ár- és pénzügy-, politika, a szigorú, de szelektív vásárlóerő-szabály o • zás, és a határozott antiinflációs kormányzati magatartás • is. Ezért a szabad • árak körének bővülésével és kevesebb árhatósági előírással erősödik a piac áralakító szerepe. Az áraknak a hatékonyság növeléséire . 'kényszerítő hatását az importverseny erősödése, a világpiaci, külkereskedelmi áraik nagyobb befolyásoló szicirape, a támogatások mérséklése: is fokozza. A kormány határozott szándéka, hogy — amennyiben a béremelések a teljesítményekkel . összhangban alakulnák — az áremelkedés mértéke alacsonyabb legyen az 1988. évinél. Az inflációs hatások felerősödését piacépítő tekb. -1 százalék -8 — -7 százalék 1 — 2 százalék véjkenységgel, szigorú költségvetési és monetáris gyakorlattal, a rendelkezésre álló árhatósági és interven, ciós eszközökkel (taktikai vásárlásokkal, az állami k élsz! et ek m ob il izálósával, célzott kínálatbővítő akciókkal) kívánja meggátolni. Az állami költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 20 milliárd forintot. A költségvetés kiadásainál, a termelői és fogyasztói támogatásoknál szigorú takarékosságot kell érvényes!" teni. A kormány nagyobb szerepet szán a piaci hatásokra megvalósuló szelekciónak, csökkenti a központi támogatásokat, beleértve a gazdálkodó differenciáló, dáisiát gátló támogatások és preferenciáik megszüntetését. Elő kell segíteni a felszámolási és szanálási jogszabályok érvényesítését, gyorsítani az e téren meghozott döntések végrehajtását. A (költségvetés szűk. séges bevételei érdekében átmenetileg a gazdálkodó szervezeteknek 4 százalékos pótadót kell fizetniük. A monetáris irányítás a külső és belső pénzügyi egyensúlyi követelmények folyamatos összehangolását a lakossági és vállalati megtakarítások ösztönzésével, szelektív hitelezéssel, a hatékony területekre történő tőkeáramlás felgyorsításával, a pénzmennyiség szabályozásával segíti elő. Ennek érdekében aktív kamat- és árfolyampolitikát szükséges folytatni. A jegybank irányítási eszközrendszerében növekszik a nyíltpiaci műveletek szerepe, korszerűsíteni kell a refinanszírozást és a tar-; talékelőírásokat. A kereskedelmi bankok szigorú hitelbírálattal; á befagyott hitelek mobilizálásával, a tartósan fizetési zavarokkal küzdő gazdálkodók fel- számolásánáik kezdeményezésével is segítsék elő, hogy a hitelek iránti keresletet ns az indokolatlan mértékű kamatemelés fékezze. A stabilizációs program végrehajtása érdekében a kormány előkészületeket tesz arra. hogy 1990-től átfogó, lépéseiben összehangolt ár-, költségvetési, béres szociálpolitikai reform indulhasson meg. Ezzel is összef üggésban f oly tatódi k a kormányzat szervezeti rend szeré n ek korszerűs ítése. A konvertibilis elszámolású külkereskedelmi áruforgalomban döntően a gazdaságos kivitel fokozása biztosítsa az export szükséges növekedését. A kivitelt a külpiaci pozíciók megtartása éls javítása mellett, főleg a fejlett tőkés és a fizetőképes fejlődő országúik piacán kívánatos bővíteni. A gazdaságitalan. exportot és az ehhez kapcso- ’ódó támogatásokat gyorsabb ütemben kell leépíteni. A konvertibilis import szabályozásában lényeges változás történik a behozatal liberalizálásának megkezdésével. Ennek eredményéként 1989-ben elsősorban a fejlett technológiát és technikát meghonosító gép és alkaitrészimport növekedhet. Erősödjön az import kínálatbővítő szerepe. A behozatal elsősorban a liberalizált termékkörben nőhet. A kormány több éves program keretében kívánja kiterjeszteni, majd teljesebbé tenni az import liberalizálását. A rubel elszámolású külkereskedelemben törekedni kell a fizetőképes kereslettel alátámasztott import- lehetőségek feltárására. A szabályozást és a külkereskedelem szervezetét úgy kell korszerűsíteni, hogy a vállalatok is érdekeltté váljanak a behozatal bővítésében és az exportlehetőségek ezzel összhangban álló kihasználásában. Az idegenforgalomban nemzetközi versenyképességünk fenntartásával, rugalmas üzlet, és árpolitikával, a vendéglátás színvonalának emelésével kell és ;ehet a konvertibilis bevételeket növelni. A kínálat bővülésének hatására a külföldiektől származó deviza- bevételek a tartózkodási időt meghaladóan növekedjenek. A lakosság valutaellátási rendszerének fenntartása mellett további intézkedésekkel kell megalapozni az idegenforgalmi aktívum növekedését. A rubel elszámolású idegenforgalom aktívuma legyen összhangban a fizetési mérleg követelményeivel. A termelés szerkezeté- '*/ nek változását mindenekelőtt a tartósan gazdaságos konvertibiüs export erőteljes növelése, továbbá a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorításának üteme határozza meg. Az ipari termelés összetétele és színvonala — az adott piaci feltételek, a hatékony vállalkozások élénkítése és a szigorodó pénzügyi követelmények nyo-i mán — igen differenciáltan alakul. A feldolgozóiparban — főként a gépek és alkatrészek hazai piacán — az import liberalizálása erős versenyhelyzetet hoz létre, ami a gazdaság más területein is javítja a hatékonyabb termelési szerkezet kialakulásának feltételeit. A rubel viszonylatú kivitelnek — a behozatali lehetőségek mérséklődése miatti — kényszerű szűkülése egyes, főként gépipari vállalatokat nehéz helyzetbe hoz. Ezek termelés- és jövedelemkiesésüket csak a rubel exportra fejlesztett kapacitásaik átalakításával és leépítésével. intenzív szerkezetváltással, új piacok feltárásával tudják részben vagy egészben ellensúlyozni. A jövedelmező termékszerkezet kialakítását célzó vállalati programokhoz a bankok közreműködésére, egyes piaci nehézségek áthidalásához pedig — korlátozott mértékben — esetleg központi támogatásra is lehet számítani. Mindezek következtében elsősorban a konvertibilis elszámolású export növelésére képes vegyi éskörny. nyűipari, valamint egyes gépipari cikkeik termelésének bővülése várható. Az alapanyagipar termelése döntően a hazai kereslet és a külpiaci konjunktúra függvénye. A támogatások csökkentésének hatása elsősorban a szénbányászatban, a vaskohászatban és a műtrágyagyártásban jelentkezik a gazdaságtalanná váló termelés és export mérséklésében. Az energiafelhasználás — átlagos időjárási viszonyokat feltételezve — az 1988-ra tervezett szint körül alakulhat. Ezen bélül maximálisan, ki keli használni a rubel els' zámolású importlehetősé- g-ekel Az élelmiszergazdaságban számottevő támogatása sö k - kenés mellett kell alkalmazkodni a tartós külpiaci igényekhez és a hazai kereslethez. Az állattenyésztésben a gazdaságtalan termelés egy részét fal kell számolni. A növénytermesztésben bővül a gazdaságos és alacsony importigényű szántóföldi termelés; a zöld" ség- és gyümölcstermelésben fenn kell tartani a kistermelők érdekeltségét. A konvertibilis export növelése elsősorban a magas feldől gnizottságú, megfelelő árakon értékesíthető élelmiszergazdasági termékekből kívánatos. Az építőipar új ágazna ti irányító szervezetének alapvető feladata az, hogy a kínálat mind teljesebb körben gazdaságosan és jó minőségben elégítse ki a csökkenő, szerkezetében változó keresletet. A tartósan veszteséges építőipari szervezeteket — beleértve a nagyvállalatokat is — át kell szervezni, illetve szükség esetéin fel kell számolni. Az infrastruktúrában a távközlés jelentősen fejlődhet. A távközlés gyors ütemű rekonstrukciójához a szolgáltatások dinamikus növekedéséből származó saját forrásúik, a vállalati és a lakossági tőke bevonása, valamint az állami támogatás szolgáljanak anyagi fedezetül. A távbeszélőhelyek száma 5 százalékkal nő; a telexhálózat és az informatika szolgáltatásokban az adatállomások száma bővül. A közlekedésben — az áruszállításban és a tömeg- közlekedésben egyaránt — az összességében romló műszaki feltételek mellett is meg kell őrizni a működőképességet. Az országos úthálózat fejlesztésének csökkenő költségvetési támogatását a lakossági és a vállalati források bevonásával kell pótolni. A közlekedési hálózatok alapvető rekonstrukciós és fejlesztési feladatainak megoldását a közúthálózat fejlesztéséhez rendelkezésre álló forrásoknak és a vasúthálózati fejlesztések költségvetési támogatásának szükség szerinti átcsoportosítása is segítse elő. A vízszolgáltatásban további, az egészségre ártalmas vizű településeken kell megteremteni a közműves ivóvízellátás feltételeit. Gyorsulj a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel összefüggésben kiemelt városok szennyvíztisztítóinak építése. Folytatódnak a Balaton vízminőség-védelmével kapcsolatos beruházások. Folytatódik a veszélyes hulladékok kezelésére és a levegőszennyezés csökkentésére kidolgozott programok végrehajtása. A technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások számonkérése erősítse a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a gazdálkodási folyamaitokban. A beruházási politiká- 1 ) nak a termelésben a t ec hn oi'ógii a i korszerű sí tés t kell szolgálnia. Az állami beruházások aránya csökken, a vállalati beruházások részesedése nő. A vállalati beruházások volumenének mintegy 8 százalékos bővülésé erősödő szelektivitás mellett valósulhat meg. A fejlesztési tevékenység orientálását, differenciálódását szolgálják a gazdálkodás jogi, intézményi és pénzügyi feltételeiben bekövetkező változások. Erőteljesen törekedni kell arra, hogy a technológiakorszerűsítésben, a beruházásokban érdemlegesen növekedjék a külföldi tőke részvétele. Ezzel összefüggésben bővülhet a konvertibilis gépimport is. A központi beruházások körében a távközlés és a felsőoktatás prioritása mellett a többi területen — a várható feszültségék ellenére is — döntősen csak a folyamatban lévő fejlesztések megvalósítása finanszírozható. g\ A közösségi fogyasztás B/ a költségvetési kiadások szükséges visszafogásával összhangban reálértékben csökken. Különösen nagymértékben mérséklődik a védelemre, a központi államigazgatásra fordítható pénzeszközök reálértéke. jL\ A nagyobb arányú szer- 11 / kezetváltás következtében a munkáltatók által kezdeményezett munkaerőmozgás, a munkaerő területi és szakmai mobilitása gyorsul. A struktúraváltás hatására a munkanélküliek száma emelkedik. A szakképzetlen munkaerő munkában maradási és elhelyezkedési lehetősége romlik, és egyes szakmákban nehezen lesznek munkába állíthatók a pályakezdők is. Az átmenetileg munka nélkül maradók szociális biztonsága érdekében be kell vezetni a munkanélküli segély rendszerét. Az 1988. évi mintegy kétszeresére nő a Foglalkoztatási Alap összege. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segítsék a pálya- váltásra kényszerülő dolgozók elhelyezkedését, folytassanak pályakorrekciós tanácsadást és szervezzék az átképzést. A pénzék felhasználását azokra a területékre (Borsod, Komárom, Nógrád, Sza- bolcs-Szatmár) kell koncentrálni, ahol a foglalkoztatási gondok kiélezettek. Növekvő pénzügyi eszközök szolgálják a gazdaságilag elmaradott területek fejlesztését, valamint a gazdasági szerkezet korszerűsítésével koncentráltan érintett térségeik problémánialk megoldását. Jelentősen emelkedik a Területfejlesztési és Szervezési Alqp költségvetési támogatása. Kiemelten kell kezelni a vaskohászat és a szénbányászat termelési szerkezetének átalakításával járó problémák megoldását. meg kell kezdeni az észak-magyarországi régió fejlesztési koncepciójának megvalósítását. Fokozottan kell ösztönözni a helyi adottságokat jól hasznosító, rugalmas, piaciképes kisvállalkozások létrehozását. j\ A gazdasági szerkezet */ átalakításának forrásigénye és a külkereskedelmi egyensúly javításának követelménye miatt a lakosság fogyasztása nem növelhető, a reálbérek — az ideinél kisebb mértékben (4—5 százalékkal) — tovább csökkennek. Az elkülönült keresetszabályozás megszűnik, a bérek növelésében, ágazati arányainak kialakításában nagyobb szerepet kap az intézményes érdek- egyeztetés. Az egészségügyben, oktatásban és közművelődésben dolgozók bérelmaradásának mérséklését az átlagos béremelésen felül 4,1 milliárd forint ösz- szegű központi bérnövelés szolgálja. A központi ár- és díjváltozások a ráfordításokat jobban tükröző árarányok kialakítását, a költségvetési támoigatások mérséklését, a takarékosabb felhasználást segítik elő. A jelentősebb termék- és szolgáltatáscsoportok közül az átlagosnál jobban drágulnák egyes alapvető élelmiszerók, a háztartási energiahordozók, a személyszállítás, a gyógyszer, a vezetékes ivóvíz, a csatornaszolgáltatás, a személygépkocsi. a hírlapok, vaiamint egyes postai szolgáltatások. Az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának háromnegyed részét a nyugdíjban, a szociális ellátásban részesülteknél ellentételezni kell. Ennek megfelelően a nyugdíjak, a nyugdíj- szerű rendszeres ellátások, a házastársi pótlék, a gyermekgondozási segély, a sorkatonák családi segélye januárban 360 forinttal, májusban további 100 forinttal emelkedik. A 70 éven felüliek és néhány más kiemelt kategóriába tartozók nyugdíja januártól nem lehet 3500 forintnál kisebb. A nyugdíjminimumok társadalmi rétegenkénti különbségei megszűnnek. A családi pótlék és az ösztöndíjak januártól 300 forinttal nőnek. A szakmunkástanulók teljes köre jogosulttá válik családi pótlékra. A gyermekintézmények térítési díjait a megemelt élelmezési nyersanyagnormákhoz igazítják. Bővülnek a tanácsi szociális támogatás lehetőségei. A gazdálkodási kötöttségek oldásával, a fogvasztási- cikk-import részleges liberalizálásával is javítani kell a kínálatot. A piaci verseny élénkítésével elő kell segíteni, hogy — az alacsony jövedelműek keresetének megfelelő — olcsó cikkek választéka bővüljön. A lakásellátottság javítását 45—50 ezer — ezen belül 4000 állami — lakás építése szolgálja. A személyi tulajdonú lakások építésére, vásárlására felvehető kölcsönök kamata piaci szintre emelkedik. A növekvő lakossági terheket a gyermekszámtól függően differenciált törlesztési támogatás és emelkedő szociálpolitikai kedvezmény mérsékli. Nagyobb vállalati támogatás segítse a fia. talok első lakáshoz jutását. A tanácsi bérlakásoknál a víz- , és csatornaszolgáltatásokra vonatikizó átalánydíj bevezetése, valamint a felújítások központi támogatásának csökkentése azt szolgálja, hogy a lakók tehervállalása közeledjen a saját lakásukban élőkéhez, s egyidejűleg' mérsékel" hetők legyenek a költségvetési terhek is. A szociális és egészség- ügyi ellátás feltételeit elsősorban a megkezdett kór- házrékoinstrukciók folytatásával, valamint a műszer- állomány korszerűsítésével lehet javítani. Folytatni kell az intézményi gazdálkodás éis finanszírozás korszerűsítését. Az általános iskolákban a csökkenő gyermekláltszám nyomán javulnak az elhelyezési feltételek ; külön program segíti a hátrányos helyzetű iskolákat. A középfokú oktatásban a nagy létszámú korosztályok elhelyezése érdekében a meglévő — eddig más célra hasznosított — helyiségek átvételével és újak építésével tovább kell folytatni az intézményhálózat bővítését. A Szakképzési Alap bevezetésével növekszik a vállalatoknak a gyakorlati képzésben való érdekeltsége. A felsőoktatást kiemelten kell fejleszteni. Ennek érdekében gondoskodni kell a működés színvonalának megőrzéséről, és jelentősen növelni kell a Felsőoktatási Fejlesztési Alapot. Folytatódik a leg,nagyobb egyetemek rekonstrukciós programja, megkezdődik az ELTE új fizikai tömbjének építése. A gazdaságpolitika és az 1989. évi népgazdasági terv jóváhagyásával a kormány tudatosan a korábbi évekhez képest jóval nagyobb kockázatot vállal anniaik érdekében, hogy a gazdaságban bővüljön a vállalkozói mozgástér, fokozódjon a piaci viszonyok térhódítása és a verseny szelekciós hatása. Az import kezdődő libera" iizálása mágában rejti annak a veszélyét, hogy a konvertibilis áruforgalom előirányzott aktívuma — a behozatal számítottnál nagyobb növekedése miatt — kevesebb lehet, másrészt az új bérgazdálkodási . rendszerben fennáll annak a kockázata, hogy a béremeléseik jelentősen meghaladják a teljesítményekkel, alá- támfasztott mértéket. Az új gazdaságirányítási elemek nagymértékben növelik a kormány és a gazdálkodó szervezetek, ezen belül a vezetők (vezetői testületek) és a kollektívák, továbbá az érdekképviseleti szervek felelősségét is a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósításában. A kormány az árak, a bérek és a külgazdasági egyensúly alakulását év köziben folyamatosain figyelemmel kíséri. Beavatkozni azonban csak a tervezettől lényegesen eltérő folyamatok korrekciója végett áll szándékéiban. Ez elsősorban az ár. és az ár- fGlyiampolitika, a fiskális és a monetáris irányítás eszközeinek alkalmazásával kívánja elérni.
