Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

4 Somogyi Néplap 1988. december 29., csütörtök Átalakulóban a kesztyűdivat Január 1-jétől nem kell Becsbe menni Lesz elég megrendelése a fonyódi üzemnek Elég lesz Barcsra FÖLKÉSZÜLTEK A VALUTÁS BOLTOK Ev közben arról is szó volt, hogy végleg be kelle­ne zárni a pécsi - Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövet­kezet fonyódi üzemét. A hullámvölgy tavasszal, március tájékán jutott mély. pontra: nem volt mit csi­nálni a dolgozóknak. A bi­zonytalanságot a munkatár­sak nem tűrték, tizenkilen­cen otthagyták a céget. Az­után néhány nap múlva si­került egy kisebb bérmun­kát szerezni az üzemveze­tőnek, egy hét elteltével újabb megrendelést kap­tak: átvészelték a nehéz időszakot. » Az üzem a szövetkezet közipontján keresztül áll kapcsolatiam a külkereske­delemmel. Meglehetősen sok ez a kettős áttétel: a partnereknek temérdek ki­fogásuk van: nem elégsze­nek meg azzal, hogy az át­adott bőrökből', illetve ter­vek nyomán kitűnő minősé­gű kesztyűket kapnak visz- sza, látni szeretnék azt is, hogy hol és milyen körül­mények között dolgoznak az emberek, s ezzel együtt mindjárt munka közben mó­dosíthatnak a kollekción. A több évtizedes kapcso­latok eredményeként ma már több külföldi partner a fonyódi üzemet keresi fel először, s csak azután uta­zik tovább Pécsre vagy Bu­dapestre. Ottjártunikkor egy idősödő osztrák kopog­tatott be Bolvári József üzemvezetőhöz, megrende­léssel. A mindig nagy bőr- táskával járó férfit jól is­merik Fonyódon, dolgoztak már neki bérmunkában, de az osztrák tőkés néhány év­vel ezelőtt tönkrement. Az­óta újra felküzdötte magát és megint elutazott a Bala­toni-partra. Megbíznak benne a fonyódi kesztyű­sök: az üzem minden meg­rendelést szívesen fogad. Az olasz Molinari cég egy hosszabb távú együtt­működés lehetőségével ke­reste meg a kesztyűgyárat: évente akár húszezer pár síikesztyűt is varratna Fonyó­don, ha elfogadhatónak íté­li az itteni munkát. Az üzem ebben az évben vala­mivel több, mint huszonhat- ezer pár kesztyűt küldött a tőkés partnereinek, így’ hát könnyen belátható, hogy az. olasz cég ajánlata már egy­magában is folyamatos munkát adna az üzemnek. A mintákat elkészítették, most már csák az olasz cég szakemberein múlik, hogy melyik magyar kesztyűgyár kap lehetőséget a tovább: munkáira. Időközben kide­rült, hogy az olaszok más­hová is elküldték az aján­latot. A folyamatos megrende­lés fontos számunkra, hi­szen akkor elkerülhetik a télutó munka nélküli nap­jait. A sportfelszerelések nemzetközi bemutatóját, az ISPO-t január végén vagy- íebruárpan tartják, addig rengeteget dolgoznak a fo- nyódiak, megannyi minta­kollekciót varrnak. Febru­ártól viszont néhány hétig nem tudnak mit csinálni: akkor folynak az üzletköté­sek. Úgy hat, az üzemnek jövőre a holtidőben sem kell megrendelésekre várni. Várhatóan nyári síkesztyű­ket gyártanak majd, még­hozzá több ezer darabot. Ezek a portékák tavasszal, nyárelőn kerülnek a bol­tokba. A megrendelést úgy sikerült kicsikarni a fonyó. diaknak, hogy felajánlották: egy nyugatnémet márka en­gedményt adnak minden kesztyű elkészítésének dí­jából. A partner kapott a lehetőségen, s nemsokára pecsét is kerülhet a szerző­désre. Ezzel a tőkés meg­rendelő azt is vállalja, hogy folyamatosan munkát ad az üzem dolgozóinak. Ebben az, évben Fonyodon nemcsak síkesztyüket varr­tak. Évekkel ezelőtt még a téli olimpiára is készítet­tek különleges minőségű kézrevalókat. Mostanában viszont motoroskesztyűket is kémek tőlük, a BMW gyár tizenkétezer párat var­ratott. De készítettek ke­rékpáros-, vitorlás- és szörf kesztyűket is. Az utób­bi kettőnél olyan kitűnő ki­dolgozású bőrt használtak, amely nedvességet kapva a száradáskor sem töredezik ki. A legfurcsább az új kesztyűdivat. Ezt az osztrák úr sem tudja megállni szó nélkül. Ö ugyan nem varrat­na a friss modellekből. Ne­ki kell igazat adnunk, mert az új minták inkább a mun­káskesztyűre hasonlítanak, mintsem azokra a kecses, fi­nom tapintású kézvédőkre, amelyeket a fonyódi üzem­ben évek óta varrnak. Faragó László Jövőre minden magyar állampolgár az eddigi két­ezer helyett négyezer fo­rintnak megfelelő valutát tarthat magánál engedély nélkül. Minden bizonnyal nő a valutáért árusító bol­tok forgalma. — Bár úgy lenne — mondja Laki Lajos, a -Bala- toncoop export- és import- ügyekkel foglalkozó cso­portjának vezetője. — A megyében több vállalat foglalkozik ilyen üzletek üzemeltetésével. így egész­séges verseny alakult ki kö­zöttünk. — Tudomásul vesszük, hogy megnő a nagyobb ér­tékű műszaki cikkek irán­ti kereslet. Gesztorunknak, a Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Vállalatnak már­cius 1-je óta önálló külke­reskedelmi joga van, így lehetőségünk van rá, hogy magunk tárgyaljunk a tőkés partnerekkel. Célunk, hogy olcsóbban adjuk a műszaki cikkeket, mint a bécsi üzle­tek. — Egyelőre csak Budapes­ten javítják a nálunk vásá­rolt gépeket garanciában, de tárgyaltunk a kaposvári Ramovill vezetőivel is ez ügyben, s ők nem mondtak nemet. Több üzlet nyitására nincs lehetőségünk, így a meglevőket rövid időn be­lül jobban ellátjuk áruval. Kaposváron elsősorban bel­földi vásárlókra számítunk, míg Barcson várjuk a ju­goszláv „turistákat'' is. — Már karácsony előtt a tavaly ilyenkorinak a dup­lája volt a forgalmunk — mondja Fekete Gyöngyi, a Csemege Kereskedelmi Vállalat kaposvári Inter- tourist boltjának vezetője —, annak ellenére, hogy időközben napvilágot lá­tott a világútlevél. Sokan rájöttek, nálunk egv sor árut olcsóbban megvehet­nek, mint Bécsben. A 24. órában született meg a döntés. Nevetséges volt. hogy egv olyan nélkülözhe­tetlen eszköz vásárlásakor, mint a vérnyomásmérő is, nyugati rokont vagy isme­rőst hívtak segítségül a ma­gyar állampolgárok. Remél­jük, ki tudjuk elégíteni a vásárlók nagyobb igényét, bár ez az üzlet még akkor létesült, amikor csak tíz dol­lárért lehetett vásárolni. Ja­nuár 10-étől a Pannóniához kerülünk, ennek a vállalat­nak pedig óriási raktárháza van Budapesten. Legfel­jebb a szállítás gyors meg­szervezése okozhat problé­mát. A jelenlegi devizajogsza­bályok még mindig nem te­szik lehetővé, hogy a há­roméves valutakeretből kül­földi út kiiktatásával, itthon vásároljunk. Ez a keret ki­zárólag utazásra van — tartják a hatóságok. Vi­szont, ha elmegyünk a leg­közelebbi határállomásra, s közvetlenül a túloldali so­rompó után visszafordulunk, akkor itthon már megvásá­rolhatjuk akár a 400 dollá­ros videót is. Föltéve, ha az öttagú család minden tagja átlépett a határon. B. A. Súlyos környezetszen Apajpusztán Kétszáznegyven, egyen­ként 200 literes, veszélyes hulladékokkal teli hordót találtak elásva Apajpusztán a szakértők, s lehetséges, hogy további, csaknem két­ezer hasonló tartalmú hor­dó rejtőzik a föld alatt. A rendkívül nagy méretű kör­nyezetszennyezés előzmé­nyeiről, a vizsgálat eddigi eredményeiről és a lakossá­got érintő tudnivalókról szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumban. Elmondták, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­sághoz több bejelentés ér­kezett, miszerint a Kiskun­sági Állami Gazdaság Vegy­ipari és Hulladékhasznosító ágazatánál környezetszeny- - nyező módon végzik a mun­kát, veszélyes hulladékokat ásnak el. A Környezetvédel­mi és Vízgazdálkodási Mi­nisztérium, a köjál, a rend­őrség és más illetékes szer­vek szakemberei a bejelen­tések alapján vizsgálatot kezdtek, amelynek során kiderült, hogy az állami gazdaság anyagmérlege sze­rint 400 tonna veszélyes hulladék — szerves oldó­szer, nehézfémtartalmú fes­tékiszap — egyszerűen el­tűnt a telepről. A környezetvédelmi fel­tárás ez év december 15-én és 16-án 240, kétszázliteres oldószer-hulladékkal töltött elásott hordót hozott fel­színre a vegyipari és hulla­dékhasznosító ágazat telep­helyén. A feltáró munkát tovább folytatják, s így vár­ható, hogy a közeljövőben a föld alatt lévő veszélyes hulladékok egészét a fel­színre hoznák. A tájékoztatóban elmond­ták, hogy környezetszennye­zés dniaft a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság — amely 1981-ben kezdett foglalkoz­ni hulladékfeldolgozással és-hasznosítással — korábban több ízben nagy összegű bírságot fizetett már. Ez azonban nem ösztönözte a gazdaságot a környezetvé­delmi előírások betartására. A vizsgálat jelenlegi stádiu­mában úgy tűnik, hogy a visszaéléseket anyagi ha­szonszerzés céljából követ­ték el. A szakértői vizsgálat eredményei alapján az ille­tékesek ellen bűnvádi eljá­rást indítanak majd. A vizsgálatban részt vevő szakemberek hangsúlyozták: bár a talált veszélyes hul­ladék nagymértékben káro­sítja a talajt, s mérgező az emberre is, a környék ivóvizét nem veszélyezteti. A talajvízszennyezés kör­nyezetében két vízműkút ta­lálható, ezek mélysége kö­rülbelül 160 méter. A talaj­ban lévő iszapos képződmé­nyek pedig meggátolják, hogy a szennyezett talajvíz összekeveredjék az ivóvíz­zel. Mi kell egy japán autóhoz? Bőrös virsli és pecsenyemalac Bőséges kínálat szilveszterre A japán autógyártás sike­rének titka nem sokban kü­lönbözik az angol pázsitétól. A bámulatos üdeségű és si- maságú brit gyepszőnyeg receptje tudvalévőén nem más, mint a heti kétszeri nyírás — háromszáz éven keresztül. Ennyire azért nem reménytelen a japán példa követése, habár két­ségtelen, hogy a hátterében több mint 50 év tapasztala­ta és még néhány „apróság” húzódik meg. A szigetországban úgy tartják, hogy a gépjármű- piaci vezető szerephez a 12 millió fölötti sorozatgyártás, az egyre kevesebb üzem­anyagot fogyasztó típusok piacradobása és a jármű elektronikus szolgáltatásai­nak az ugrásszerű növeke­dése szükséges. A megbíz­hatóságot és a precíz, haté­kony gyártást nem is emlí­tik, hiszen az magától érte­tődő. A japán járműipar termelékenysége egyébként a háromszorosa az Egyesült Államokénak. Tíz év alatt 50 százalékkal nőtt a szíiget- országi járműgyártása, ugyan­akkor a gépjárműpark össz- fogyasztása csak 30 száza­lékkal emelkedett. Az utób­bi nyolc éviben sikerült 15 százalékkal csökkenteni a járművek üzemanyag-fo­gyasztását. A szigetország ipari ter­melésének 12 százalékát — 31 000 milliárd jent, azaz 248 milliárd dollárt — kite­vő járműipari termelésben közvetlenül a munkaerő 2,3 százaléka — 1,271 millió epnber — vesz részt. Rend­kívül figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a terme­lés, értékesítés és a szerviz zavartalan biztosításához to­vábbi 4,2 millió ember já­rul hozzá. A japán jármű­iparból „élők” megoszlása tehát a következő: gyártó­szektor 753 ezer, alapanyag- gyártó 518 ezer, kiegészítő kapcsolódó háttéripar és szolgáltatás (például olajfi­nomító, kenőanyaggyártás, benzinkút, biztosító, reklám, autógumi-árusítás stb.) 549 ezer, értékesítés (kis- és nagykereskedelem, ügynö­kök, alkatrészraktárak és üzletek, karbantartó műhe­lyek alkalmazottai) 1,127 millió, továbbá a felhasz­náló szektor (közúti köz­lekedés, közúti teherszállí­tás, gépkocsi bérelés, parko­lók üzemeltetése és egyéb szolgáltatások alkalmazottai) 2,605 millió fő. Az adatokból egyértelmű­vé válik, hogy a jármű- gyártás csupán a jéghegy csúcsa a járműiparon belül. A kiszolgáló ágazatok össze- I hangolt működése nélkül nincs járműipar — vagy ha van, az nem versenyképes. Trom András A szilveszteri estének a jó hangulat mellett szinte elengedhetetlen kelléke a virsli és a pezsgő. Milyen lesz idén a szilveszteri vá­laszték ezekből? — érdek­lődtünk a Kaposkernél és a húskombinátnál. — Ügy érzem, sikerült az ünnepekre jól felkészülnünk — mondta Keréjiyi Ákos, a Kaposker kereskedelmi igaz­gatóhelyettese. Ami a szil­vesztert illeti, a slágercik­kekből annyit rendeltünk, hogy az igényeket biztosan kielégítsék. A húskombinát­tól 136 mázsa virslit kér­tünk, valamint a regionális üzemektől további tizenkét mázsa úgynevezett „bőrös” virslit rendeltünk. A debre­cenit kedvelők sem csalód­nak, tíz mázsánál is több a készlet a boltokban. — Szilveszteri slágercikk még a kocsonya és a malac. Boltjaink már megkapták a kétkilogrammos kiszerelésű kocsonyahúst, s ezenkívül a hűtőipar is szállít. Bőrös malachúsból «harminchat mázsa áll vásárlóink rendel­kezésére, aki pedig az egészben sütni való pecse­nyemalacot kedveli, az Ady Endre utcai szaküzle.tünkben száztíz darabból válogathat jelenleg. — Gazdag az italválasz­ték is, az olcsóbb fajtáktól kezdve a különleges minő- ségűekig. Borból negyven­negyvenöt, pezsgőből mint­egy tizenöt fajta közül vá­laszthatnak. Sör, üdítőital is lesz elég. Szilveszter napján válla­latunk délután egy óráig áruforgalmi ügyeletet tart. hogy a rendkívüli igényeket is kielégíthessük. A Kaposvári Húskombinát belföldi üzeme kedd óta há­rom műszakban dolgozik, hogy a rendeléseknek ma­radéktalanul eleget tudja­nak tenni. — Százhúsz, dolgozónk áll a három műszakban a gé­pek mellett— mondta Mar­kó József üzemvezető-he­lyettes. — Háromféle virslit gyártunk. A friss műbeles virsliből harminc tonnát, sertésbélbe töltve nyolc ton­náit. a juhbélbe töltöttből pedig egy tonnát kell ké­szítenünk a megrendelőink­nek a három nap alatt. A kaposvári üzleteken kívül Budapestre szállítunk még a friss áruból az ünnepre. Húsz tonnát már előzetesen legyártottunk, biztos, hogy elég lesz ez a mennyiség. A virslin kívül négy tonna debrecenit is rendeltek, s ezenkívül főzésre-sütésre egyaránt alkalmas kolbászt is készítünk. V. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom