Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-28 / 308. szám

4 Somogyi Néplap 1988. december 28., szerda OTTHON ÉS CSALÁD Pepitahatású kötött blézer A harmadik harmad A 3—4 éves kisfiúknak alkalmas kabátkához kb. 10 dkg fehér és 15 dkg sötét­kék vékonyszálú fonal szük­séges, hozzá két és feles kö­tőtű. (A fonál ■ kettős szálá­val dolgozunk.) Mintája: 1. sor; sötétkék és végig sima. 2. sor: sö­tétkék és végig fordított. 3. sor: fehér, 1 szemet leeme­lünk, 1 szemet simán lekö­tünk, felváltva a soron vé­gig. 4. sor: fehér, és az elő­ző sorban leemelt szemet itt is leemeljük úgy, hogy a szál a szem előtt halad­jon, a következő lekötött szemet simán lekötjük, is­métlés. Ezután ismét az el­ső sor következik. Eleje: 50 szemmel kezd­jük, és mintásán haladunk egyenesen a kezdéstől mért 24 cm magasságig. Innen kezdve' a középvonal felé eső oldalon minden sor ele­jén 1 szemet fogyasztunk a vállig. A karkivágás olda­lán befejezünk 3 szemet, majd minden sor elején 1 szem fogyasztással összesen 5 szemet fogyasztunk, és egyenesen kötünk 12 cm ma­gas karikivágásig. Itt a váll 28 szemét 7 szemenként le- láncoljuk. Bál eleje hason­lóan készül, csak itt a gomb­lyukakat is bekötjük. Háta: 90 szemmel kezd­jük éis mintásán kötünk 24 cm magasságig. Itt fogyaszt­juk a kankivágás szemeit Színházat játszunk? Apa szigorú, lányát fél- tő, amolyan „zord apa". Az anya igazi jó barátja * tizenhét éves kamaszlá- ‘ nyának. A lány menne társaságba; most van egy fiú, akiért igazán szíve- I sen menne. Am, mintha száz évvel ezelőtt élnénk, a „zord apa” tiltja. Az asszony kéri szépen - a férjét: higgye el, hogy \ az lányuk rendes, be- ; csiiletes, és kell neki egy ! kis szórakozás. Az apa j engedni látszik. Engedni, ! de csak egy bizonyos ha- , tárig. Azt mondja: ha az ! anya elkíséri a lányt oda, ■ a társaságba vagy a mozi­ba, vagy bánja is ö, hogy : hová, de ha elkíséri, ak- ’ kor egy héten egyszer el­mehetnek. A férjnek volt már egy j infarktusa, az asszony ■ nem akarja idegesíteni. Kitalál hát valamit. El­indul együtt a lányával, akit az első saroknál vár­nak a barátnők vagy vár az a bizonyos fiú. A lány megmondja az édesanyjá­nak, hogy elmennek sé­tálni, moziba, diszkóba vagy éppen fölmennek valamelyik barátnőjük­höz. Azután megbeszélik, hogy este pontban tíz perccel tíz előtt újra ta­lálkoznak, és együtt szé­pen hazamennek. A lány hálás az édes­anyjának, bár egy kicsit szégyelli a dolgot a ba­rátai előtt, de jobb így, mint sehogy. így múlnak el hónapok. Egyszer meglátják, hogy az apa lesi őket a saroknál. Kétségbeesve mennek haza. Mi lesz eb­ből? Nincs semmi. Az apa már előbb otthon van, újságot olvas, és a kiseb­bik gyerek, a fiú már félig alszik az ágyában. Nővére odasúgja neki: „Nem láttad, hogy édes­apa is épp az előbb jött haza?" A fiú még félig al­szik, amikor válaszol: „Mindig les titeket; ak­kor is, amikor elmentek, meg akkor is, amikor ha­zajöttök.” Les, lát, és nem szól. S a színjáték folytató­dik ... S. M. minden sor elején 7x1 szem­mel,. majd egyenesen hala­dunk a vállig. 12 cm-es kar- kivágásnál a váll 28 szemét 7 szemenként, a nyakkivá­gás 20 szemét egyszerre be­fejezzük. Ujja: 60 szemmel kezdjük és az oldalán minden 8. sor­ban 1—1 szemet szaporítva költjük 22 cm magasságig. Innen kezdve minden sor elején 2x2, majd 1—1 sze­met fogyasztunk. 10 cm ma­gas fogyasztás után a meg­maradt szemeket egyszerre befejezzük. A hamiszsebek sötétkék pántjait 20 szem­mel kezdve, 3 cm simakötés után befejezzük, és selyem­mel ki bélelve, a kabát ele­jére varrjuk. összeállítás után a kabát­ka széleit és kézelőjét sö- jétkék kötött pánttal pasz- pólozhatjuk. Az ember életszakaszai közüli legalaposabban a csecsemő- éts kisgyermek­kor sajátosságait, lelki tör­vényszerűségeit ismeri ma . a pszichológia. A kicsinyek testi-lelki fejlődése általá­nos, jellemző vonásait ku­tatva úgy tűnik, több min­denben hasonlítanak egy­másra, mint páldául a kisí iskoláskorban. A serdülő­korit elhagyva egyre inkább szaporodnak az egyéni el­térések. Széttartanak az életutak, egyesek már rrfun- kát vállalnak, mások to­vábbtanulnak. Az ifjúkor­ban ismét új elágazásokhoz érnek: van, aki diáikotthon­ban, kortársad között él még "éveken át, másokat a mun­kahelyük visz messzire ott­honuktól, ismét mások férj­hez mennek, megnősül, nék... Az életkor előreha­ladtával mind eltérőbbek az életmód sajátosságai, s ez­zel is összefüggésben új és új vonások figyelhetők meg e személyiségjegyekben. A felnőttek korosztályára igen nehéz, bonyolult fel­adat alkalmazni az úgyne­vezett életkori sajátosságok kategóriáit. A felnőtték (kü­lönböznek képességeik dif­ferenciáltsága, műveltsé­gük, értelmi életük csiszolt- sága, érzelmeik gazdagsága terén is. Egyre eltérőbbek az életpályák, a társadalmi pozíciók, az anyagi körül­mények. De a viselkedési Szervezetünk katalizátorai Katalizátoroknak azokat az anyagokat nevezzük, ame­lyek valamilyen kémiai fo­lyamatban maguk úgy vesz­nek csak részt, hogy a fo­lyamat végén eredeti álla­potukban megtalálhatók, ugyanakkor jelenlétük lé­nyegesen meggyorsítja, egyes esetekben kiváltja a folya­matot. A szervezetben levő katalizátorokat biokatalizá- toroknak nevezzük: másné­ven enzimeknek, fermentu- moknák is. Ezek a katalizátor tulaj­donságú enzimek fehérjék, és jellemző rájuk, hogy az egyes kémiai folyamatokat specifikusan gyorsítják. Ez azt jelenti, hogy csak bizo­nyos anyagokra hatnak, csak bizonyos átalakuláso­kat katalizálnak. Ez a spe­cifikusság azonban eltérő mértékű: vannak olyan en­zimek, amelyek egy bizo­nyos kémiai szerkezetre hatnak, és így minden olyan anyaggal reakcióba lépnek, amely ezzel a kémiai szer­kezettel rendelkezik. Ilyen például a foszfatáz, a fosz­forsav vegyületeit bontó en­zim. Az enzimek szerepe igen jelentős élettani szempont­ból. mert hiányuk esetén nem mennének végbe azok az átalakulások, amelyek a szervezet létéhez nélkülöz­hetetlenek. Ebből az is nyil­vánvaló, hogy a szervezeten kívül sem következhetnek be ezek az átalakulások. Az enzimek működését számos tényező befolyásol­ja. Hatásuk megfelelő kifej­téséhez optimális hőmérsék­letre, kedvező vegyhatásra van szükségük. Függ azon­ban a hatásuk a környezet ionkoncentrációjától is. Van­nak olyan anyagok, ame­lyek egyes enzimek hatását gátolhatják, mások viszont ellenkezőleg, fokozzák azt. Gátolják az enzimek mű­ködését például azok a ve- gyületek vagy elemek, ame­lyek inaktiválják a fehérjé­ket: ilyenek a nehézfémek, illetve sóik. Ezért is nevez­zük őket mérgeknek, bár az újabb kutatások kiderítet­ték, hogy egészen kis meny- nyiségekben egyes fémek (amelyek egyébként na­gyobb mennyiségben mérge- zőek) nélkülözhetetlenek a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Az enzimeket „mérgező" anyagok többnyi­re nem specifikusak, azaz nemcsak egy bizonyos en­zim működését gátolják. Ma már elég sokféle en­zimet sikerült — gyógysze­res célra — előállítani, és alkalmazásuk is elég széles körű, a legkülönfélébb be­tegségek esetén. Egyik köz­ismert példa erre a pepszin, az emésztőcsatorna létfon­tosságú fehérjebontó enzim­je, amelyet elég gyakran rendelnek az orvosok (több­nyire sósav kíséretében) ak­kor, ha a táplálék kellő megemésztéséhez elégtelen a természetes úton képződő mennyiség. Amint az orvostudomány és a biológia egyre jobban megismeri az emberi szer­vezet működésének tikait, mind több anyagcsere-be­tegséget felismertek : olyan megbetegedéseket, amelyek­nek a létrejöttében az anyagcserefolyamatokban szereplő valamelyik enzim hiánya vagy hibás működé­se játszik szerepet. így pél­dául vannak személyek, akik — általában öröklötten — nem képesek a tejben levő tejcukrot megemészte­ni. Születnek lisztérzékeny gyermekek: ha ezt idejében nem veszik észre, a felszí­vódás zavarai súlyos követ­kezményekkel járnak. Szá­mos gyógyszer van forga­lomban, mely enzimaktivi­tást pótol; ilyen például a Dipancrin, a Lukullin, a Cotazym forte drazsé, a Mexase stb. Az első helyen említett két készítmény or­vosi vény nélkül is kapha­tó; ezért is szedik sokan fe­leslegesen. Másoknak vi­szont valóban fontos, hogy rendszeresen használják hi­ányzó enzimtevékenységük pótlására, mert különben kellemetlen bélgázok terme­lődnek, puffadást éreznek. A megfelelő adagolást azon­ban mindig a táplálék emészthetőségének figye­lembevételével kell megha­tározni. Dr. Kempler Kurt RECEPTEK Burgundi marha sült: (Francia eredetű étel) főtt tojással'megtöltött Stefánia marhasült. Burgundi vörös­borral készült, füstölt sza­lonnával, párolt zöldséggel körítve. Frankfurti rostélyos: ke­vés barnamártással párolt, elősütött rostélyos, melynek körete: cikkékre vágott, pá­rolt kelkáposzta, húsos sza­Moszkvában a GUM Áruház egyik belső hídján mutatták be az újévre tervezett alkalmi ruhákat reakciók, az erkölcsi beál­lítottság, a fizikai aktivitás vagy a betegségökkél szem­beni ellenállás tanulmányú, zása is egyre kevesebb ha­sonlóságokat tár fel. Napjainkban, sajátos el­lentmondásra figyelhetünk fel az élet harmadik har­mada, a nyugdíjadkor pszi- choszociális megítélésénél : a közvélemény általában egy nagy fogalomkörbe von­ja egybe a nyugdíjas élet- szákaszt elérők sokaságát. Mintha nem is lenne szük­ség differenciált egyéni bá­násmódra körükben ; ele­gendő lenne a társadalmi munkamegosztásban elfog­lalt sajátos helyzet alapján történő besorolás. A tudo­mány azonban nem állhat meg ennél a vélekedésnél. Pszichológiai szempontból nem beszélhetünk ez idő tájt sem egyetlen típusról, s szociológiailag sem te­kinthetjük egységes réteg­nek a nyugdíjas életszakaszt elérőket. Hiszen testi-lelki állapotuk igen széles skálá­jú változatokat mutat: meg­találjuk soraikban a 90 éves örökifjút, akinek a szoká­sait, életrendjét, lelki tulaj­donságait kutatócsoportok veszik nagyító alá, csakhogy erőnléte titkát megfejthes­sék. De közébük tartozik az 50 éves korára megtört, megrokkant, önálló életvi­telire alig-alig alkalmas egyén is, aki már a szociá­lis intézmények gondosko­dására szorul. A nyugdíjas életszakasz időtartama bizonytalanabb a többi szakasznál: felölel, hét húsz-harminc eszten­dőt éppen úgy, mint csu­pán néhány életévet. Az időskorral foglalkozó pszi­chológusok a felnőttkort kö­vetően idős-, öreg- és ag­gastyánkorról beszélnek, szem előtt tartva azt a kö­vetelményt, hogy az egyéni eltérések ellenére közös vo­násokat állapítsanak meg az egyes periódusok jel­lemzésére. Céljuk az is. hogy éppen a fellelhető kö­zös vonásokra is építve si­kerüljön a gyakorlati szák. embereknek elősegíteni azt,v hogy e korcsoportok élet­módja, életvezetése, élet- - érzése tartalmasabbá, har- mcnikusabbá váljon. A nyugdíjasok létszáma hazánkban napról napra nő. tonnával és megpirított virs­likarikákkal. Sertésborda hentesné mód­ra: párolt sertéshús, pirított szalonnával, ecetes uborká­val, kissé fűszeresen — eny­hén savanykás illatú étel. Elszászi sertésborda: pá­rolt natúr sertésborda, tála­láskor káposztára teszik a bordát, erre fél sült virsli, két végére pedig főtt burgo­nya kerül. R. J. Már csak ezért is fokozot­tabban kell érvényesülnie annak a követelménynek, högy a kötelező jellegű mumlkiavégzés • befejezte után se váljék az élet üres­járattá, mindenki részesül­jön a korának megfelelő és emberi méltóságát elismerő bánásmódban. Ne fordul­hasson elő az, hogy valaki úgy sóhajtson fel manapság, mint valaha az öregedő kí­nai költő: „... Elek még? Sírba volna jó. Gondolko­dom? Irtóztató ...” (Kosz­tolányi Dezső fordítása.) E követelményék új szem­pontokat kínálnak a nyug-" díjas korosztállyal foglal­kozó szakemberek képzésé­hez is. A klubokat, otthono­kat, programokat szervező hivatásos és önkéntes köz­művelőknek továbbképzé­si lehetőséget kellene nyúj­tani ahhoz, hogy elsajátít­sák az öregedés életszaka­szaival foglalkozó korszerű ismereteket, a tudományos kutatási eredményeket. Idősgondozási szakmai tan­folyamokra, rendszeres to­vábbképzésre volna szük­ség, amelyeken az idős ko­rúak lélektanát, szociológiai, egészségi ismeretéket ok­tatnának, előmozdítva a velük való foglalkozás mód­szereinek fejlesztését, men­tálhigiénés (lelki egészség­gondozó) szakképesítést is nyújtva. Ezáltal a bővülő körű társadalmi intézmé­nyekbe korszerű képzett­séggel rendelkező család- gondozók, szociális mun­kások, társadalmi segítőik kerülhetnek. Ne feledjük: míg minden gyermekápoló tanulmányai során legalább alapismereteket szerez a gyermekkor egészségtaná­ról, elsajátíthatja a fejlő­déslélektan. a pedagógia alkalmazásának módszere­it is, addig csak igen kevés kezdeményezés történt a gyakorlatban az idősekkel foglalkozók színvonalas, tar. talmas, sokoldalú oktatásá­ra. Igen csekély a száma az élet utolsó harmadának sa­játosságait tárgyaló ma­gyar nyelvű pszichológiai, szociológiai tankönyveknek, ismeretterjesztő írásoknak is. Kimondhatjuk: reformra van szükség a nyugdíjas életszakasszal foglalkozó szalkgondozók képzésében. De a közgondolkodás meg­újulása sem maradhat el; ismertté és elismertté kell válnia annak, hogy az idős emberek is sokoldalúan se­gíthetik a társadalmi fejlő­dést. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy ma­guknak az idős korúnknak sikerüljön egészséges nyug­díjas és öregkori identitás­tudatot kialakítaniok, és újszerű önmegvalósítási formákat találniok — ér­deklődésüknek, erőnlétük­nek, személyiségtípusuknak megfelelően. P. Mirtse Márta A VÁROSI TANÁCS V. B. SIÓFOKI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEME felvesz — gépjármű-ügyintézőt fféTtetel : szakirányú középfokú végzettség) — kertészeti szakmunkást — parkgondozót — fakivágó szakmunkást — fűtő-őrt — portás-őrt — villanyszerelőt — központifűtés-szerelőt — műszerészt. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: a kommunális üzemegység vezetőjénél vagy a munkaügyi csoportnál, Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 110. Telefon: 13-033, 13-051 (103915)

Next

/
Oldalképek
Tartalom