Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 304. szám Ára: 1,80 Ft 1988. december 22., csütörtök Folytatódik az Országgyűlés ülésszaka Szerdán délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előterjesztések fölötti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelső Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. A? Országgyűlés egyetértett a javaslattal. Az első felszólaló dr. Kádár Magdolna (Szolnok megye) véleménye szerint a reformfolyamatok a termelésben és a piaci viszonyokban máig nem gyökeresedtek meg olyan mértékben, hogv erősödésük reformköltség- vetéssel kiszolgálható lenne. Gondok mutatkoznak a tekintetben is, hogy működésében zavarókkal küzdő, hangú tatában zilált gazdaságra nehéz olyan költségvetést építeni, amely közvetíteni, sőt érvényesíteni tudja a stabilizáció érdekében már meghozott döntéseket. Javasolta, hogy az egymásra épülő felügyeleti szervek és háttérintézmények ésszerű körét határozzák meg: teljes leépítés legyen ott, ahol a termeléstől már elidegenedett vagy az intézményi átszervezéseik miatt ágazati kapcsolódásai,kait is elvesztett, a termelést gátló hatású szervezetek vannak. Javasolta az APEH és a bankok irodaház és bankpalota célú beruházásaira felhalmozási adó megállapítását. Dr. Vona Ferenc (Pest megye) véleménye szerint a beterjesztett költségvetési tervezet rossz, és lényegesen jobbá nem is tehető. Indoklásképpen elmondotta, hogy nem lehet jó költség- vetés az, amelynek bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai ; amely elvonásaival csökkenti a munkakedvet, szinte lehetetlenné teszi a termelő-beruházásokat, a műszaki-technikai fe-ljesz- tést, a bővített újratermelést, azaz saját . létalapját emészti - föl. Tapasztalatait összegezve kifejtette, hogy szerte az országban az egyes ember általában gyarapodik, ügyesen gazdálkodik, miközben láthatóak a zsúfolt iskolák, a rozzant mozik, a szegényes művelődési házak, a kopott tanács-házaik, az elavult kórházak, a málló falú múzeumok. Mindebből úgy látszik: az állam gazdálkodik a legrosszabbul. A képviselő javasolta a fegyveres szervezetekre, a védelemre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését, s a társadalmi szervezetek működéséhez adott támogatások ugyancsak 20 százalékos mérséklését, hozzáfűzte, hogy társadalmi mozgalmaikat a jelenlegi tapasztalatok .szerint támogatás nélkül is lehet szervezni. Radnai Gábor (Budapest) csak a négyes variációt tartotta elfogadhatónak, ez van összhangban a pénzügypolitika által korábban meghirdetett céllal, miszerint visz- sza keli szorítani a költségvetés újraelosztó szerepét, A pótadó javasolt mértékének csökkentéséből szármázó hiányt a képviselő szerint a támogatások további leépítésével, takarékossági programmal és esetleg az állami tulajdonnak a tervezettnél nagyobb mértékű értékesítésével lehetne fedezni. Fábián Károly (Győr-Sop- ron megye) gazdasági és morális értelemben válságosnak minősítette az ország jelenlegi helyzetét. Az ígéretek rendre beteljesületlenek maradtak, és hiányzik a perspektíva, pedig égető szükség volna a lépésváltásra — állapította meg. — A pénzügyi kormányzat „kiapadhatatlan adóötletek sokaságával” áll elő, tovább erősödik az elvonó-el-osató, más szóval fosztogató-oszto- gató mentalitás. Az újabb és újabb adónemek tovább szűkítik a fejlesztés mozgásterét — szögezte le. Fábián Károly nem értett egyet a Pénzügyminisztérium javaslataival. Szerinte a kiadások csökkentésére kell törekedni : főképp a bürokratikus intézmények kiadásaival és a védelmi költségekből kél! lefaragni. Keszthelyi Zoltán (Borsod- Abaúj-Zemplén megye) egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyeket már az előitte szólók többen is megfogalmaztak : nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét, s részletesen beszélt a Magyar Államvasutak jelenlegi gondjairól. Elmondta: a vasúit kritikus helyzetbe került, műszaki- technikai állapota folyamatosan romlik. A vasút egészét sújtó kedvezőtlen tendenciák megmutatkoznak a vasuitas dolgozók élet- és munkakörülményeiben. A személyi jövedelemadó tovább élezte a helyzetet. S indítványozta : az Ország- gyűlés jövőre tűzze, napirendre a termelő infrastruktúra teljes keresztmetszeté^ nek elemzését. Szalai Gyula (Fejér megye) az ország jelenlegi gondjait boncolgatva elszomorítónak mondta, hogy bár mindenki a kétkezi munkás- emberek képviseletében lép föl', valójában sokan a kiszorításukra törekszenek, s Koszorúzás Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulása évfordulóján Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulásának 44. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak szerdán a Debreceni Református Kollégiumban. Az oratórium falán levő emléktáblánál Orosz István történész, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora idézte fel az 1944. decemberi eseményeket, s méltatta azok máig ható üzenetét. Az ünnepi beszéd után megkoszorúzták az emléktáblát a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi pártbizottság, a megyei és a városi tanács, valamint a Hazafias Népfront helyi 'szervezeteinek képviselői. csupán annak a rétegnek az érdekeit próbálják előtérbe állítani, amelyhez tartoznak. Ezzel szemben a magyar munkásosztály, a parasztság, a dolgozó, társadalom eleddig összességében minden rétegnek az érdekét megpróbálta képviselni. A költség- vetés tervezeteivel kapcsolatban kérte a pénzügyi kormányzatot, tekintse át: valóban szükség van-e a 20 milliárd forint deficitre. Egyébként bizalmát fejezve ki a kormány iránt, leszögezte: aláveti magát annak a költségvetésnek, amelyet az Országgyűlés elfogad. Vörösné Csuka Mária (Komárom megye) kemény szavakkal bírálta a jelenlegi pénzügyi politikát, amely arra biztatja a vállalatokat, hogy termeljenek többet, ugyanis így az elvonás mértéke is növekedhet. Nehezményezte, bogy a bürokratikus apparátus leépítése változatlanul igen lassan halad, s a lakosság életkörülményei folyamatosan romlanak. Bánfalvi András (Sza- boles-Szatmár megye) felrótta a pénzügyi kormányzatnak, hogy a költségvetés egyensúlyának javítását a vállalatokat, a termelőszö- veikezeteket sújtó terhek növelésével kívánja megvalósítani. Többek között ennek a következménye, hogy az 1250 termelőszövetkezet közül jelenleg több mint hiétszáz alacsony hatékonysággal dolgozik vagy veszteségessé vált. A képviselő szerint másutt kellene a terheket növelni. Az adóhatóságoknak alaposan meg kel. lene vizsgálni: kik és milyen forrásból gyűjtöttek össze az elmúlt években milliókat érő vagyont, építettek luxuslakásokat. A napidíjak sorsa Reidl János (Somogy megye, 5. vk.) A Videoton Elektronikád Vállalat tabi gyáregységének csoportvezetője elmondta, hogy ez év nyarán felhívta a pénzügy- miniszter figyelmét az 1951 óta változatlan összegű napidíj tarthatatlanságára.. (Folytatás a 2. oldalon) Izgalmas öt óra a vb-n ÜTKÖZÉS ÉS TISZTÁNLÁTÁS Új szellemben, felfrissültén, tartatta meg tegnap első ülését a megyei pártbizottság megújult testületé. Három napirendi pont kapcsán egyetlen „tiszteletkor” sem kapott hangot. Felkészülten és felelősen cserélték _ ki véleményüket a testűiét tagjai: vitatkoztak, érveltek, és nem egyszer keményen ütköztek is „civil” beosztásuk ranglétrájának fokától függetlenül. Izgalmas, élvezetes vita volt ez, amelyben elérték, hogy kikri stály osodattaihb állásponttal a birtokukban terjeszthetik mindhárom témát a január 11-i pártbizottsági ülés elé, a döntéshozók felelősségére bízva a továbbiakat. Először dr. Tröszt Tibor megyei titkár terjesztett élő — 65 fórum 1500 kommunista és pártonkí- vüili résztvevőjének véleményével megalapozott — jól előkészített jelentést a politikai nyilvánosság megyei helyzetéről, szerepéről s a feladatokról. Szokatlan, de a 13 tagú testületből tízen kértek szót, s rajtuk kívül két meghívott is. A véleményt alkotók közül nem egy pártmunkás többször is szóhoz jutott a felelős vitában. Volt, amikor a tájékozatlanság szülte vélemény váltotta ki a jogos ellenérveket, máskor az okos gondolatok sokaságából alakult ki tisztánlátás, általánosítható kép és követendő út. Végül is olyan álláspont született, hogy a megyei pártbizottság ülése elé a feladattervet ■tárják vitára, állásfoglalásra, de természetesen a helyzetértékelés is a birtokukban lesz. Erről a témáról, s a másik kettőről is a januári pb-ülés döntéseinek birtokában számolunk majd .be lapunkban — kitérve a legapróbb részletekre is. Ugyancsak intenzív vitát keltett a Somogy idei gazdálkodásának tapasztalatairól, a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló jelentés, amelyet dr. Fenyő István osztályvezető terjesztett elő. A témában közvetlenül érdekelt és tapasztalt testületi tagok csakúgy véleményt mondtak, mint a gazdaságban kevésbé jártasak, de nekik is volt véleményük. Jó néhány módosító javaslatot szavaztatott meg az ülést vezető Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Tovább érlelődött, formálódott tehát á döntésre így még megalapozottabb előterjesztés. S bár mindkét előző téma rendkívül fontos a jövő szempontjából, jelentőségüktől nem maradt el a harmadik előterjesztés sem. Kovács József megyei titkár a megyei párt- bizottság 1989. évi programjára és munkatervére tárt elő megfontolt javaslatokat. Így is jó néhány módosítással kerül majd ez a feladatsor is a megyei vezető testület elé. Mint mondtuk, január közepén mindhárom ügy-' ben részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. A miniszter arcjátéka Aki a jövő évi költségvetés maratoni vitája közben Villányi Miklós arcát figyelte, jól lemérhette, hogy a pénzügyminisiziter melyik hoizzálszólásit tartja józanul érvelőnek vagy érzelmektől fűtötten sommásnak. Volt, amikor egyetértőén bólintott, máskor leplezetten, de észrevehetően bosszankodott. Tény, hogy a vita több esetben kérdésessé tette hogy a T. Ház elfogadja-e egyáltalán a jövő évi költségvetést. Az ilyen feszült percekben a miniszter talán arra gondolt, mennyivel könnyebb dolga volna egy szakértői, mint a mostani nagyrészt laikus parlamenttel ... — Erre nem gondoltam, hiszen ez nem gyakorlatias alternativa — mondta Villányi Miklós. — Nyilvánvaló, hogy a jövőben is ezzel az Országgyűléssel kell minél jobban együttműködnünk. Ez olykor valóban nem könnyű, -hiszen előfordulnak a kellő tájékozottságot és kompromisszumos készséget nélkülöző vélemények is, s olykor valóban úgy látszik, mintha a pénzügyi tárca az egész országgal állna vitában. Valójában csak az ország társadalmi és gazdasági stabilitásának megőrzésén munkálkodik, s az érdekütközéseket is vállalva azt igyekszik elérni, hogy jól mérjük fel a takaró hosszát. Az előbbieket nem a képviselők rovására mondta, hiszen többségük elsősorban arra törekszik, hogy a kormányt nyíltan szembesítse a választók körében hallottakkal és tapasztaltakkal. Törvényszersű, hogy a mai gyors változások során ki - éleződtek a viták, s még az sem baj, hogy szélsőséges vélemények is nyilvánosságot kapnak. ■ — Ezek arra ösztönöznek bennünket, hogy még alaposabban elemezzük a döntések hatásait ás meggyőzőbb érveket keressünk — mondta a miniszter. — Több hozzászólásban találtam hasznosítható érdemi javaslatokat, s az is érzékelhető, hogy a vita a Kormány és az Országgyűlés között nem a reformfolyamat alapelemeit érinti. A parlament segítette a kormányt olyan törekvéseiben — például a támogatások csökkentésében- —, amelyekben évek óta nem sikerült áttörést eléírni. A képviselők megértették, hagy a támogatások csökkentése nélkül nem mérséklődhet az elvonás, és azt is, hogy ez a költségvetési reform kulcskérdése. — Sokan úgy teszik föl a kérdést; van-e értelme egyáltalán költségvetési alternatívákról szavazni, ha a kormánynak utólag is van lehetősége újabb elvonásokra. Több képviselő érezte például úgy, hogy öngólt lőtt, amikor az 55 helyett csak az 50 százalékos vállalkozási nyereségadót szavazta meg. Az ipari bizottság ülésén hangzott el, hogy a kormány a 6 százalékos különadóra vonatkozó javaslattal bünteti meg a „reni tens” piarilHmentet. — A költségvetésnek az a szerepe, hogy a? adott időszakiban rendelkezésre álló nemzeti jövedelem elosztási arányait meghatározza. Ennek a követelménynek ez a költségvetés megfelel. Nem értek egyet azza-1, hogy ebben csak ál alternatívák vannak: az egyes döntési változatok hatása' nagyon különböző. A közös csupán az, hogy' a lakosság terheit valamennyi módozat enyhíteni kívánja. A kormánynak nincs szabad keze forráshiány esetén- a jövede- lemelvonásök jelentős növelésére. Énről csak az Országgyűlés dönthet. Ami a mostani alternatíváikat illeti, itt nemcsak az 50 száza lékos vállalkozási nyereségadó miatti 12 milliárd pótlásáról ’van szó. Ennél sokkal többről. Hiszen a plusz támogatás-leépítési program tétje 20 milliárd fontot. Ez elősegíti a valós piáéi viszonyok gyorsabb kialakulását is. — A költségvetés eleve számol a személyi ' jövede lemadó sávjadnak változásával, mi lesiz na a képviselők a költségvetést elfogadják, a sávváltozás mértékét azonban mem■, — A parlament ad hoc bizottsága arról tájékoztatott, hogy a személyi jövedelemadó „B” változatát támogatja. Már csak egy vitakérdés van, a nyugdíj mellett szerzett jövedelmek adómentességének mértéke. Bízom benne, hogy a képviselők többsége elfogadja valamelyik változatot. Bíró Ferenc
