Somogyi Néplap, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

2

Somogyi Néplap

1988. december 17., szombat

Közlemény a MSZMP Központi Bizottságának 1988. december 15-ei üléséről

KOMMUNISTA

AKTÍVA

MISKOLCON

Grósz Károly tartott előadást

(Folytatás az 1. oldalról.)

Megállapította: a párt- ■ értekezlet állásfoglalásában megjelölt főbb fejlődési irányok meghatározóan jelen vannak az eltelt időszak belpolitikai folyamataiban. A gazdasági és politikai átalakulások egymással kölcsönhatásban, ae az eltérő feltételek miatt különböző módon és ütemben valósulnak meg.

A párt arra törekszik, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás, a megújuló szocializmus széles bázisán jöjjön létre új nemzeti összefogás a magyar társadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású emberek, mozgalmak között.

A Központi Bizottság felhívja a párttagokat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társadalom más haladó, baloldali, demokratikus, népinemzeti indíttatású állampolgárainak politikai mozgalmaival. A párt kész a párbeszédre és az együttműködésre azokkal is, akik csak egyes részleteiben hajlandók támogatni a haladó mozgalmakkal együtt megfogalmazott közös célokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt vallja, hogy mindenkinek — aki a törvényeket tiszteletben tartja — helye van az alakuló új nemzeti összefogásban.

A Központi Bizottság természetesnek tekinti, hogy a különböző mozgalmak saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is saját programja, céljai és a különböző társadalmi-politikai mozgalmak törekvésednek, tényleges cselekvésének elemzése alapján alakítja ki viszonyát a különböző politikai mozgalmakhoz, a pártrendszer kérdéséhez.

2 A Központi Bizottság • abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik, tehát társadalmi bázisát tekintve egypántként is képes a magyar nép legfontosabb politikai érdekeit megfogalmazni és képviselni. Ehhez megfelelő alapot ad a párt- értdkezlet állásfoglalása nyomán megújuló politikai program, a korszerűsödő ideológia, a párt demokratikussá váló belső élete és tevékenységéinek széles körű társadalmi ellenőrzése.

3 A Központi Bizottság ■ kiemelkedő jelentőségűnek tartja az általa kezdeményezett új alkotmány kidolgozását. A testület kifejezte szándékát, hogy jövő év első felében megvitatja a Magyar Népköztársaság új alkotmány áinak koncepcióját, s hogy szükség szerint később ismételten foglalkozik az alkotmányozás néhány fontos politikai alapelvivel. Javasolja, hogy az alkotmány tervezetét jövő év második felében bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően az Országgyűlés 1990 tavaszán tárgyalja meg és foglaljon állást. A testület kezdeményezi, hogy az új alkotmányról az Országgyűlés állásfoglalása után országos népszavazás döntsön.

J A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országos tanács választásokat 1989 őszén tartsák meg; az országgyűlési választásokra pedig az új alkotmány alapján 1990 őszén kerüljön sor.

A Központi Bizottság az új választójogi törvény tervezetét 1989 első negyedévében megvitatja. Ez a tervezet tartalmazza az egy vagy két kamarás országgyűlés alternatíváit, a listás választások, a koa’í- cióalkotás, az elnöki rendszer lehetőségeit.

C A párttörvény mega1- kotása igazodjon az alkotmány kidolgozásához. A Központi Bizottság 198:) első negyedévében — véleményalkotás és a pártérte- kezieten elfogadott álláspont gazdagítása céljából — megvitatja a pártrendszer ■kérdését.

A testület bizottságot ■ hozott létre, hogy a főtitkár vezetésével dolgozza ki a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetét az egypárt- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony és a választási mechanizmus témaköreiben.

III.

A Központi Bizottság tudomásul vette Németh Miklós tájékoztatóját a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról. Egyetértett azzal, hogy a kormány a tervezett korszerűsítést és átszervezést az Országgyűlés elé terjesz- sze.

A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére.

IV.

A Központi Bizottság döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben :

— Németh Miklóst a KB titkári funkciójából felmentette, mivel az Országgyűlés a közelmúltban a Minisztertanács elnökévé megválasztotta:

— Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét titkos szavazással megválasztotta a Központi Bizottság titkárának;

— Pál Lénárdot, a Központi Bizottság titkárát, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette titkári funkciójából;

— Benke Valériát, a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának elnökét nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette funkciójából;

— Radies Katalint, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette beosztásából, és kinevezte a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága elnökének;

— Varga Pétert, a Központi Bizottság osztályvezetőjét nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével — felmentette beosztásából.

A Központi Bizottság jóváhagyta az állandó bizottságainak összetételére, tanácsadó testületének vezetőjére és tagjaira, munka- közösségeinek vezetőire vonatkozó javaslatot az alábbiak szerinti

Nemzetközi jogi és közigazgatáspolitikai bizottság

Elnöke: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára.

Titkára: Horn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügyminisztériumi államtitkár.

Tagjai: Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka; Fejti György, a Központi Bizottság titkára; Fock Jenő, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke: Horváth István, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter; Kárpáti Ferenc, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter; Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság nyugalmazott titkára, az alkotmányjogi tanács elnöke; Kofát Géza, a Központi Bizottság tagja, a Központ’ Bizottság osztályvezetője: Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára: Varko-iyi Péter, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter.

Társadalompolitikai bizottság

Elnöke: Berecz János, a Központi Bizottság titkára.

Tagjai: Andics Jenő, a Központi Bizottság osztály- vezetője; Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára ; Bereczky Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke; Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke; Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára; Huszár István, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára; Kósáné Kovács Magdolna, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára; Molnár Magda, a Központi Bizottság tagja, a Helikon Könyvkiadó igazgatója; Szentes Tamás, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

Állandó meghívottak : az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora, a KISZ Központi Bizottságának illetékes titkára.

Pártpolitikai bizottság

Elnöke: Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Tágjai : Barts Oszkárné, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője; Elek Sándor, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára; Germánná Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára; Jus- csák György, a Központi Bizottság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója; Nagy Imre, a Központi Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára; Petrovszki István, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője; Révészné Kéri Anna, a Központi Bizottság tagja, a Tungsram Elektronikai Gyára (Kaposvár) csoportvezetője; Steiner Arnold, az MSZMP Budapesti B i zottságá nak titkára; Szabó Miklós, a MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának első titkára; Szandtner Iván, az MSZMP Budapest, XX. kerületi bizottságának első titkára; Szenes Iván, a SOTE Társadalomtudományi Intézetének tanára; Szépe Agnes, a Központi Bizottság tagja, a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat meósa; Szo- boszlai György, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezetője; Tóthné Kiss Mária, a Központi Bizottság tagja, a nyírbátori Auróra Cipőgyár személyzeti vezetője.

Gazdaság- és szociálpolitikai bizottság

Elnöke: Iványi' Pál, a Központi Bizottság titkára.

Tagjai: Bartha Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke; Csáki Csaba, a Központi Bizottság tagja, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rektora; Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és egészségügyi miniszter; Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke; Hoós János, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke; Kovács Imre, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője; Makó Csaba, a Szociológiai Kutató Intézet igazgatója; Medgyessy Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese; Orbán István, a Központi Bizottság tagja, az Egis Gyógyszergyár vezér- igazgatója; Sándor László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára; Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke.

Állandó meghívottak: az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára, a KISZ Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára.

Az MSZMP Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottsága pénteken délután kommunista aktívát rendezett a miskolci városi sportcsarnokban. A 800 ezer lakosú megye 62 ezres párttagságát 4 ezren képviselték.

Az aktíva résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Dudla József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte. Áttekintést adott a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, a politikai hangulatról. Megerősítette: a megye lakossága a kilábalást a súlyos gondokból a szocializmus megújulásától várja.

Ezt követően Grósz Károly tartott előadást.

— Öröm volt számomra, hogy itt lehetek a megyében, itt lehetek szülővárosomban. Szerelném megragadni az alkalmat és megköszönni önöknek azt a nagy erkölcsi és politikai támogatást, amelyet miniszterelnökként kaptam a kormányzati munka szervezésének időszakában — mondta bevezetőben, majd hangsúlyozta: Az országos pártértekezlet a magyar szoca- lizmus átfogó megújulását határozta el. Ez ma a nép legnagyobb sorskérdése.

Mostanában gyakran kérik tőlünk, hogy tagadjux meg a négy évtizedet. Nem tesz- szük, mert ami értéket alkottunk. arra büszkék vagyunk. De miközben büszkék vagyunk a négy évtized eredményeire, aközben nincs jogunk saját magunk és az utánunk következő korosztály előtt sem elhallgatni. hogy hibáztunk, hogy nem ismertük fel a lépésváltás szükségességét.

A világban a tudomány és a technika gyors fejlődése következtében felgyorsultak a gazdasági és a társadalmi folyamatok. Mi pedig nem vettük elég komolyan a világ kihívását.

Az egész szocialista világ is válaszút elé érkezett. Vagy a korábbi nyomvonalon megy tovább, és egyre inkább lelassul a fejlődése, vagy fordít egyet, új eszközöket és módszereket kezd alkalmazni.

Az utóbbi időben — nagyon helyesen — nagy hangsúlyt kapott, hogy a politikai stabilitás érdekében Változások szükségesek.

Ugyanakikor nem feledkezhetünk el a másik összefüggésről sem: a szükséges változásokhoz nélkülözhetetlen a politikai stabilitás. Mert a váltoszások nem vezethetnek anarchiához, a stabilitás viszont nem jelenthet mozdulatlanságot.

A reform a rend megteremtésének az útja, a zavar pedig a reform késlekedéséből, vagy a végig nem gondolt siettetéséből fakad. Nekünk kell irányítani a reform-mozgalmat, higgadtan, nyugodtan, magabiztosan, határozottan. Politikai ellenfeleinknek az az érdekük, hogy belehajszoljanak bennünket a kapkodásba. A politika „végterméke” szempontjából mindegy, hogy tehetetlenségből vagy végig nem gondolt túlbuzgóságból követjük el a hibát. Tehát ne hagyjuk magunkat kimozdítani a magunk választotta út ritmusából!

Ami a hatalom kérdését illeti: politikai ellenfeleink a hatalom megosztására, majd átvételére törekednek. — mondotta Grósz Károly. Ennek megvan a logikája. Egy politikai erő nem azért akar a hatalomba bekerülni, hogy másodhegedűs maradjon, hanem azért, hogy utána megszerezze a teljes hatalmat. Mi a hatalmat nem akarjuk megosztani. A hatalom gyakorlásába akarjuk bevonni a különböző erőket. Mi a pluralizmust a sokszínűséget, a különböző érd ékek felszínre törését és létezését nem a szocializmus ellen, hanem a szocializmus érdekében látjuk elfogadhatónak.

Vita van a többpártrendszer kérdéséről is. Alkalmas-e a jelenlegi belpolitikái helyzet arra, hogy többpártrendszer legyen most Magyarországon? Ezt kell megválaszolni ! Egy válság előtti szakasz, vág?’ a válságból való kimenetel időszaka nem a legideálisabb a többpártrendszer gyakorta - tárnak kialakítására. Es nem azért, mert az emberek kilépnének a Magyar Szocialista Munkáspártból, hanem mert a többpártrendszer törvényszerűen magával hozza a pártharcokat, és olyan energiákat köt le, amelyekre ma a szocializmus építéséhez, illetve a válság megelőzéséhez van szükség! Nézetünk szerint a szocializmust egypártrend- szer viszonyai között fel lehet építeni. Ugyanakkor, ha jogállamiságot akarunk, akkor nem vitathatjuk el a pártalakítás jogát azoktól, akik szintén szocializmust akarnak — csak máskéo- pen.

A főtitkár ezek után a tulajdonviszonyokról szólva megállapította, hogy a közösségi tulajdon túlsúlya fennmarad, s az a magán- tulajdon, amely szocialista viszonyok között kapcsolódik be a gazdaságba, a szocializmus érdekeit szolgálja, s nem ellene van. Az országnak szüksége van a külföldi tőke bevonására, mért ez segíthetné a termékszerkezet-váltást. Ez a tőke azonban csak politikailag stabil körülmények közé hajlandó bevonulni, s működéséhez megfelelő infrastruktúrát igényel.

A magyar gazdaság támogatási szféráján belül a legérzékenyebb pont a lakossági támogatás. 1989-ben a reálfogyasztásnak körülbelül 1 százalékkal kell mérséklődnie, az átlagos reálbérnek pedig az előző évinél, tehát az 1988-asnál kisebb mértékben, úgy 5-6 százalékkal kell csökkenniük. Nem tudjuk tehát ae áremelést kikerülni, még átmenetileg sem tudjuk a •terhek egy részét a lakosság vátlairól levenni. Megpróbáljuk az áremelést a lehető legnagyobb mértékben kompenzálni, ez a mostani számításunk szerint azt jelenti, hogy körülbelül kétharmad részét tudjuk visz- szatéríteni. Egyharmad ré szét nem.

Eltér-e ez a korábbi programunktól? Nem tér el.

Amit ma, illetve jövőre csinálunk, azt pontosan megfogalmaztuk az 1987-es szeptemberi kormányprogramban. Azon fogunk dolgozni, hogy az alacsony jövedelműekre kisebb terhek háruljanak, de azt kell kérnünk az ország lakosságától, a párt tagságától is, hogy támogassák álláspontunkat: átmenetileg három jövedelemtulajdonosnak, tehát a lakosságnak, a vállalatoknak és az állami költségvetésnek is fokozottabb terheiket kell vállalnia annak érdekében, hogy 1990 után egy dinamikusabb gazdálkodási szakasz következzék, amely magában hordja a magasabb életszínvonal lehetőségét.

Grósz Károly végezetül kijelentette: az ország számára a továbbhaladás legfőbb feltétele, hogy mindenki a maga helyén teszi, amit tennie kell. Ez az új nemzeti közmegegyezés legszilárdabb alapja — fejezte be beszédét Grósz Károly.

A miskolci Tudomány és Technika Házát kibővített országos elnökségi üléssel avatták fel, a MTESZ megalakulásának 40. évfordulóján. Jelen volt és beszédet mondott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára __T _ , . . T t i

MTI—Telefoto — Varga L. felv.