Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-12 / 270. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 12., szombat Alekszandr Jakovlev sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) kovlev úgy foglalt állást: nehéz értékelni mindazt, ami ma Magyarországon történik, s különösen vonatkozik ez a politikai intézmény- rendszer fejlesztésének területén jelentkező elképzelésekre. Magyarországi tapasztalatai alapján úgy ítéli meg: a magyar vezetés határozottan elszánta magát a változtatásokra, s arra törekszik, hogy elképzeléseit ezen az úton valósítsa meg. A modern elektronikát felvonultató MMG-beli látogatásán szerzett tapasztalatairól — ugyancsak egy hozzá intézett kérdésre — megjegyezte: a Magyarországon dolgozó szovjet tudósítóknak jobban ki kellene használni a lehetőséget, hogy olvasóiknak, hallgatóiknak bemutassák e formációkat. Az üzem innovációs tevékenységéről folytatott beszélgetés arról győzte meg, hogy nem egyszerűen tudományos-műszaki centrumot, hanem egy olyan központot kereshetett fel, amely kitölti a tudományos műszaki forradalom során, többek között a'Szovjetunióban is keletkezett vákuumot. Berecz Jánoshoz intézték a szocializmus új koncepciójára, ezzel összefüggésben a tulajdonviszonyok megjelenésére, a tőkepiacra vonatkozó kérdést. — A téma tudományos konferencia tárgya lehetne — jegyezte meg a KB tikára, majd leszögezte: szocializmusnak nevezzük, azt amit építünk, de nem nevezzük a szocialista társadalom befejezésének. Magyarországon azt is felismerték, hogy a jelenlegi intézményrendszer idejétmúlt, rossz, a további építő- munkát ilyen körülmények között nem lehet folytatni. Az intézményrendszernek arra kell épülnie, hogy biztosítsa az állampolgárok kezdeményezéseinek, önkifejezésének, szerveződésének, érdekképviseletének a működését, s biztosítania kell, hogy dönteni az arra hivatott intézményben döntsenek. Nem mondhatjuk azt, hogy fejlett szocialista társadalom időszakában élünk: építői vagyunk egy átmeneti társadalomnak, amely a kapitalizmusból a szocialista társadalom felé halad. Az egvpártrendszer—többpártrendszer témáját feszegető kérdésre Berecz János leszögezte: bármiféle párt- rendszer gyakorlata elsősorban a társadalmi viszonyoktól, igényektől, s másodsorban politikai törekvésektől függ. Az egyesülési törvény nem zárja ki a pártalakítási lehetőséget. A nyilatkozat második része úgy szólt — hívta fel a figyelmet —, hogy pártalakítási, működési és egyéb kérdések szabályozására külön törvénytervezetet készít a Miniszter- tanács, s a későbbiek során az Országgyűlés elé terjeszti. A mostani tárgyalásokon felvetődő kérdésekre visszatérve Berecz János hangsúlyozta: a KGST-vei kapcsolatban is véleményt cseréltek, arról is szólva, hogy a működés problémái nem segítik, hanem gyengítik a szocialista országok együttműködését. A magyar gazdaságnak a szocialista országokkal szembeni aktívumáról kialakult álláspontjáról elmondta: nincs kiheNemzetközi béketalálkozó Együtt a helsinki folyamai továbbviteléért Együtt a helsinki folyamat továbbviteléért címmel nemzetközi béketalálkozó nyílt meg Budapesten az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. A rendezvény magyar házigazdája, az Országos Béketanács meghívására Európa ,30 országából érkeztek különféle mozgalmakhoz, csoportokhoz, társadalmi közösségekhez tartozó békeaktivisták, akiket — mint azt. Sztanyik B. László, az OBT elnöke megnyitó beszédében megfogalmazta — a kontinens-sorsáért érzett felelősség vállalása kapcsol össze. A nagyszabású nemzetközi eseményre szóló meghívókat egyébként a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország mindegyikéhez eljuttatta az OBT; a szocialista országok közül Románia nem kívánt részt venni a budapesti nemzetközi béketailálkozón. A nemzetközi találkozó nyitóülésén pénteken felszólalt Szűrös Mátyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki hazánknak az összeurópai folyamat sikeréhez fűződő alapvető érdekeiről tájékoztatta a kontinens minden tájáról összess- reglett békea'ktiv,istákat. Az együttműködés elmélyítéséhez nélkülözhetetlen a bizalom légkörének kialakítása — mutatott rá a politikus —, ami pedig megkívánja, hogy az európai államok az előítéleteket kölcsönösen félretéve, egymás megismerésének őszinte szándékától vezéreltetve keressék mindazokat a közös érdekeket, amelyek sorsközösségük alapján összekötik őket, s .egyben együttes cselekvésüknek is alapot biztosítanak az európai közös otthon megteremtéséhez. A magyar külpolitika arra törekszik, hogy minél eredményesebben járuljon hozzá a feszültségek csökkentéséhez, a kelet-nyugati párbeszéd élénkítéséhez, a bizalom megalapozásához. Azt tartaná kívánatosnak, ha a politikai gondolkodásban és cselekvésben újra felbukkanna és teret nyerne az európaiság eszméje, hogy a kontinens, mint egész, képes legyen az egyetemes emberi civilizáció fejlesztésében korábban betöltött szerepének megerősítésére. lyezhető tőkét. Nem tudjuk vállalni az egyoldalúságot a gazdasági kapcsolatokban. Partnereinktől azt várjuk és kérjük, hogy vegyenek részt a kereskedelmi-gazdasági kontaktusok kiegyenlítődésében és velünk együtt törekedjenek a termelési kooperáció szélesítésére, vegyék figyelembe, hogy szinte valamennyi magyar termék legalább egynegyedében tőkés deviza van. Ezért magyar részről csökkenteni kívánjuk az aktívumot. Ez magyar nemzeti érdek. Arra a kérdésre, hogy milyen szándékok vezérlik az SZKP-t a nyugati kommunista, illetve más balol dali pártokkal való kapcsolatok alakításában, Alekszandr Jakovlev elmondta: nem csupán a baloldali, hanem az egyéb, polgári pártokkal is megvan a közös platform a párbeszédre. Ez a konzervatív pártokra is vonatkozik: kölcsönösen elfogadható alapon lehetséges velük a jó kapcsolat. Több riporter a többpártrendszer kérdését — annak esélyeit, megítélését — firtatta a szocializmus körülményei között. Alekszandr Jakovlev cáfolta azt a nézetet, hogy egy második párt létrehozásával már burzsoá demokrácia jön.ne létre. Példaként hozta fel az orosz forradalom utáni időszakot, amikor még külön pártként léteztek az eszerek. Berecz János a kérdéssel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi magyar törekvések értelmében lehetségessé kell tenni minden társadalmi réteg és csoport érdekkifejezését. Hogy a társadalmi igény idővel megérik-e arra, hogy az . érdekérvényesítés pártok vetélkedésének formáját öltse, ezt most ne előlegezzük meg, de ne is tagadjuk — mondta az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A szovjet—magyar kapcsolatokat illetően Alekszandr Jakovlev azt nevezte a most aláírt pártközi ideológiai együttműködési megállapodás legfontosabb törekvésének, hogy formalitásoktól mentesebbé, nyitottabbá, emberközelibbé kell tenni az együttműködést. A Hilton Szállóban rendezett sajtóértekezlet után a szovjet vendég sétát tett a várnegyedben, a Halászbástyán. f Este az MSZMP Központi Bizottsága díszvacsorát adott Alekszandr Jakovlev tiszte-» ietére. Bundestagbotrány Tegnap lemondott hivataláról Philipp Jenninger, az NSZK szövetségi gyűlésének (Bundestag) elnöke. A kereszténydemokrata (CDU) politikus ily módon vonta le a szükséges következtetést visszatetszést keltett előző napi beszédének fogadtatásából. A törvényhozás csütörtöki gyászülésén az 1938- as németországi náci prog- rom évfordulója alkalmából elhangzott beszédében bírálói szerint száraz és hideg rész vétlenséggel, nem az alkalomhoz illően emlékezett meg az áldozatokról, Jenninger, aki 1984. november 5-e óta töltötte be tisztét, nemcsak az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és zöldek kritikájával szembesült emiatt, hanem tapasztalhatta a Kormánykoalícióban részt vevő Szabad- demokrata Párt (FDP), de még az uniópárti tábor rosz- szallását is. A sajtó szintén elmarasztalta, tapintatlannak és inkább tudományostörténelmi tanácskozások fórumára, de nem gyászünnepségre illőnek minősítette fellépését. Ezek után a Bundestag elnöke — Helmut Kohl kancellárral és másokkal még csütörtök este folytatott véleménycseréje után — pénteken a CDU CSU parlamenti csoportjának ülésén ismertette elhatározását. Erről a törvényhozást — annak pénteki ülésén — Annemarie Renger, a Bundestag alelnöke tájékoztatta, felolvasva Jenninger nyilatkozatát. A távozó elnök ebben kifejezte mélységes sajnálkozását és fájdalmát, hogy szándéka ellenére megbántotta mások érzelmeit. Egyben hangot adott döbbenetének is, hogy szavait hallgatóságából sokan félreértették. Minthogy azonban az iránta váló bizalom megcsappanása miatt már nem tudná megfelelően ellátni hivatali teendőit, megválik tisztétől. Jenninger egyben felidézte: egész politikai pályafutása alatt — kiváltképp pedig a parlamenti megbízatásának idején — következetesen munkálkodott a zsidókkal való megbékélésen és az Izrael állammal való kapcsolatok fejlesztésén. Utalt arra, hogy ebben szerepet játszott szüleinek a náci rendszer idején elszenvedett hátrányos megkülönböztetése is. Bush-távirat Gorbacsovnak George Bush, az Egyesült Államok megválasztott elnöke táviratot küldött Mihail Gorbacsovnak. Ebben megköszönte a szovjet államfő üdvözletét és kifejtette : megelégedéssel emlékszik vissza a szovjet vezetővel tartott korábbi kapcsolatára és várja a közös munkát a két ország érdeklődésére számot tartó kérdések széles körében. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a tartósan szilárd szovjet— amerikai kapcsolatok nem csupán a két ország, de az egész világ érdekeit szolgálják. A hét eseménykrónikája SZOMBAT: Grósz Károly befejezte bécsi tárgyalásait és sajtóértekezletet tartott. — Ünnepi ülés volt Moszkvában az októberi forradalom évfordulóján. — Walesa, a betiltott Szolidaritás vezetője bejelentette, hogy kész találkozni Kiszczak belügyminiszterrel. VASÁRNAP: Az Üj-Kaledóniá- ban tartott népszavazáson a többség a reformok mellett szavazott. — Rakétatámadás érte a dél-libanoni Szidont. HÉTFŐ : Díszszemlét tartottak Moszkvában november 7. alkalmából — Lech Walesa sztrájkot helyezett kilátásba a Lenin Hajógyár tervezett felszámolása miatt. KEDD: Várkonyi Péter felszólalt a bécsi utótalálkozón. — A reformlépések bevezetésének előrehozatalát helyezte kilátásba Adamecz csehszlovák miniszter- elnök. SZERDA: George Bush győzelme az amerikai elnökválasztáson. — Sztrájkok miatt riadókészültséget hirdettek Sri Lankán. — Algériában megalakult az új kormány. — Lengyelországban lefújták a sztrájkot. CSÜTÖRTÖK: Geraszimov szovjet szívivö nyilatkozata Bush megválasztásáról. — Gdanskban kisebb csoportok a sztrájk lefújása ellenére beszüntették a munkát. — Az afgán kormánycsapatok rakétacsapást mértek a modzsahedek támaszpontjára. — Felújították az angol—iráni diplomáciai kapcsolatokat. — Izraelben választási csalásokat fedeztek fel. — Vasziliu elnök megerősítette, hogy Ciprus csatlakozni óhajt az EGK-hoz. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal terve Január 1-jétől: munkanélküli segély (Folytatás az 1. oldalról) Mekkora a segély és mennyi ideig folyósítható? Az ABMH álláspontja szerint a munkanélküli segély összegétr-a jogosult előző évben elért bruttó átlagkeresete (átlagos munkadíja) arányában állapítják meg. Százalékos mértéke két tényezőtől függ: az előző munkaviszony megszűnésének körülményeitől, valamint a munkanélküli segély folyósításának időtartamától. összege a következő: A munkanélküli segély összege a bruttó átlagkereset első második hat hónapjában Munkáltató kezdeményezésére történt munkaviszony-megszüntetés esetén 70 65 A munkavállaló kezdeményezésére, illetve közös megegyezéssel történt, vagy határozott idejű szerződés lejárta miatti munkaviszonymegszűnés esetén 65 60 Fegyelmi elbocsátás, jogellenes kilépés esetén 60 55 A segély 3 éves időtartamon belül legfeljebb 1 évre folyósítható. A segélyre való jogosultság kezdete a munkát keresőnek a közvetítő szervezetnél történt jelentkezését kővetően: — munkáltatói elbocsátás esetén a 16., — munkavállaló kezdeményezésre történt munkaviszony-megszüntetés esetén a 31., ’ — fegyelmi elbocsátás és jogellenes kilépés esetén a 61. naptári nap. A munkanélküliség munkajogi értelmezése A munkanélküli segély folyósításának időtartama elképzeléseink szerint munka- viszonyban töltött időnek számít, és összegét társadalombiztosítási juttatások szempontjából munkabérként kell figyelmbe venni. E vonatkozásban a dolgozót a munkanélküli segély folyósításának időtartama alatt hátrány nem érheti. Igv például jár részére családi pótlék, a segélyezés időtartamát számításba veszik a nyugdíj megállapításánál. Ennek megfelelően viszont a segélyt levonások is terhelik, a .segély alapját képezi a 10 százalékos nyugdíjjáruléknak és a magánszemélyek jövedelmadójának. Ezenkívül — elképzeléseink szerint — csak a bíróság által megítélt gyermektartásdíjat lehet a segélyből levonni. Pénzügyi források A javasolt munkanélküli segélyrendszer alapján a segélyre jogosultak köre lényegesen bővebb lesz, mint a jelenleg felmondási idő meghosszabbításában, elhelyezkedési támogatásban ré- szesíthetőké. A segélyt a költségvetés finanszírozza 1989-ben. Ez a megoldás azonban átmenetinek tekint hető. Hosszabb távon sem elvileg, sem gyakorlatilag nem képezheti kizárólagos alapját a munkanélküli segélyezésnek. Ezért lehetőség szerint már 1990-től, illetve az ezt követő években — a fejlett ipari országok gyakorlatához hasonlóan — egy biztosítási rendszerben működő önálló Munkanélküli Segély Alap létrehozását tervezi a kormányzat. Ez három forrásra épül: kötelező munkanélküli biztosítás keretében a munkáltatók és a munkavállalók bérarányos hozzájárulására, valamint az állami költségvetésre. Ezzel a megoldással kifejeződne a segélyezésben megnyilvánuló munkavállalói szolidaritás és a munkáltatói felelősség is. Természetesen a társadalmi szervezetek, így különösen a szakszervezetek is hozzájárulhatnának a munkanélküliek segélyezéséhez. Ez a megoldás megalapozná azt a hosszabb távú elképzelést, hogy a munkanélküli segély — amennyiben a munkaképes állampolgár meghatározott feltételekkel nem tud elhelyezkedni —állampolgári joggá váljék. Az állampolgári jogon járó munkanélküli segélyrendszerben a biztosítási rendszer alapján a munkanélküli hozzájárulást meghatározott idő óta fizető munkavállaló magasabb munkanélküli segélyre válna jogosulttá. Az előzőekben a segély fontosabb elemeiről volt szó. egy sör további részletkérdést is szabályozni kel. Éhéhez is célszerű lenne minél szélesebb körben megismerni a véleményeket. Ezúton is megköszönjük minden szervezet, intézmény, állampolgár segítő közreműködését. A kormány végleges döntéséig továbbra is szívesen vesz minden észrevételt, javaslatot az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (Budapest V., Roosevelt ítér 7—8.; telefon: 128- 626). Peetmon holland közoktatásügyi minisztert rendőrök védik a felzúdult diákok ellen. PÉNTEK : Megkezdődött a na- míbiai rendezésről szóló négyoldalú tárgyalások újabb fordulója. — Dél-Korca elvetette a KNDK javaslatait {íz ország egyesítésére. — Szovjet—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalás kezdődött Moszkvában. — Lemondott hivataláról Philipp Jenninger, a nyugatnémet Bundestag elnöke, miután szerdai beszéde éles bírálatokat váltott ki.
