Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 269. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 11., péntek « Dokumentumot írtak alá a pártkapcsolatok további erősítésére Alekszandr Jakovlev megbeszélései A MINISZTERTANÁCS ÜLÉST TARTOTT Csütörtökön ülést tartott a Minisztertanács. A ikormány jóváhagyásával tudomásul vette Grósz Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a tfegyver nélküli katonai szolgálat lehetőségeinek kibővítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teendőkről. Kormányszóvivői tájékoztató Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke csütörtökön a KB szék­házában fogadta Alekszandr Jakovlevet, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titká­rát, aki az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes elvtársi légkö­rű találkozón az MSZMP főtitkára szólt a pártérte­kezlet óta eltelt időszakról. Hangsúlyozta, hogy a gaz­dasági helyzet stabilizálása, a hosszú távú kibontakozás feltételeinek megteremtése további politikai erőfeszí­téseket, a társadalom áldo­zatvállalását, a párt határo­zott és következetes cselek­vését követeli meg. Megkü­lönböztetett jelentősége van a nemzeti sajátosságoknak leginkább megfelelő megol­dások alkalmazásának, a társadalom belső tartalékai hatékony felhasználásának. Az MSZMP internacionalis­ta elkötelezettsége mellett ez a mai magyar politika legfontosabb eleme. Alekszandr Jakovlev — az SZKP vezetése megbízásá­ból — a szovjet párt támo­gatásáról biztosította a ma­gyar kommunistákat, sok si­kert kívánt a pártértékezlet határozatainak megvalósí­tásához. Elmondta, hogy az SZKP fő feladatának a XIX. kon- ferenvcia határozatainak végrehajtását, a politikai és gazdasági reform követke­zetes megvalósítását tekinti. Szólt arról, hogy a politikai rendszer átalakításával, a társadalmi viszonyok meg­újításával arra törekednek, hogy országunkban felszá­molják az ember elidegene­dését a hatalomtól és a ter­meléstől. Az átalakítás nyo­mán a társadalmi légkör je­lentős mértékben megválto­zott, a teendők java azonban még hátra van. (Folytatás a 2. oldalon) A kormány ülésén elhang­zottakról délután Marosán György kormányszóvivő tá­jékoztatta az újságírókat. El­mondta, hogy a testület első napirendi pontként Grósz Károly iráni útjának tapasz­talatait értékelte, s úgy fog­lalt állást, hogy a látogatás várhatóan elősegíti a ,két or­szág kapcsolatainak javítá­sát, a gazdasági együttmű­ködés élénkítését, és tovább erősíti a kölcsönösen elő­nyös kontaktusokat. Az’ ülés falán legfqrjtosabb vitaté­mája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló tör­vénytervezet. A szóvivő ez­zel kapcsolatban elöljáróban azt emelte ki, hogy a javas­latok a társadalmi demok­ratizmus elmélyítését, a po­litikai intézményrendszer korszerűsítését szolgálják. Katonai szolgálat fegyver nélkül Döntés született az alter­natív katonai szolgálat kér­déséről is. A kormány elha­tározta, hogy a már koráb­ban bevezetett fegyver nél­küli katonai szolgálat mel­lett lehetővé teszik az úgy­nevezett .polgári szolgálatot is. Ennek lényege, hogy a hadseregtől vallási vagy lel­kiismereti okokból „idegen­kedő” fiataloknak 36 hóna­pot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hason­ló körülmények (között dol­gozniuk. Az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság tevékenységét áttekintve a kormány különös figyelmet szentelt az OMFB kezelésé­ben levő Műszaki Fejleszté­si Alap pénzeinek felhaszná­lására, s elismeréssel álla­pította meg, hogy az OMFB sóikat tett a műszaki fej­lesztésért. Ugyancsak csü­törtökön került a kormány elé a Nemzeti Színház jelen­legi helyzetéről készült kor­mánybiztosi beszámoló. A nemzet színházának megépí­téséről jövő ősszel, az 1990- es népgazdasági terv vitájá­hoz kapcsolódva döntenek. Gyülekezés, egyesülés Marosán Györgytől a saj­tótájékoztató meghívott ven­dége, Kulcsár Kálmán igaz­ságügy-miniszter vette át a szót, s részletes tájékoztatást adott a nagy társadalmi ér­deklődéssel kísért gyüleke­zési és egyesülési törvény- tervezetekről. Az érdeklő­dést mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy csaknem ötvenezren mondtak véle­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a Cairns-i Csoport miniszteri értekezlete A termékek versenyezzenek Megkezdődött csütörtö­kön Budapesten az agrár­exportban érdekelt 14 or­szág, a Cairns-i Csoport 4. miniszteri értekezlete. A ta­nácskozás első napján Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter elnökölt. A résztvevőket Grósz Ká­roly. az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Rámutatott, hogy a budapesti értekezlet fon­tos, időszerű témák meg­vitatására vállalkozott. A nemzetközi agrárkereskede­lem liberalizálása az egész világgazdaság fejlődésének lényeges kérdése. Ha e té­ren sikerül eredményt elér­ni, akkor a Cairns-i Cso­portban részt vgvő orszá­gok nemzeti boldogulásának feltételei is kedvezőbbé vál­nak. A világon a mezőigaz­dasági termelés jelentős ré­szét nem hatékony körülmé­nyek között, magas állami támogatással végzik. A fej­lett ipari országok együtte­sen több mint százmilliárd dollárral támogatják mező- gazdasági termelésüket és kereskedelmüket. Ennek kö­vetkezménye, hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önköltségüknél ol­csóbban, nagyarányú ex­porttámogatással kérülnek a világpiacra, s így eltorzít­ják az értékarányos árakat. — Jelenleg számos állam küzd gazdasági problémák­kal, s az eladósodás terhe országok sorát bénítja meg. Az országok többsége gaz­dasága korszerűsítéséhez, fellendítéséhez mezőgazda- sági exportjával is szeretne hozzájárulni, egyre nagyobb mértékben bekapcsolódva a világkereskedelembe. A pro­tekcionizmus következté­ben ennek feltételei mind nehezebbé válnak. — A Cairns-i Csoport tag­országaiban a mezőgazdasá­gi export fontos szerepet ját­szik. így természetes az a .törekvésük, hogy kompara­tív előnyeiket a világpiacon érvényesíteni kívánják. A csoport tevékenysége ugyan­akkor példaként szolgálhat arra is, hogy a különböző társadalmi rendszerű, eltérő fejlettségű és földrajzi el­helyezkedésű országok nyílt konstruktív eredményes együttműködést tudnak Ki­alakítani olyan bonyolult kédrésekben, mint az agrár­kereskedelem visszásságai­nak felszámolása. A Cairns-i Csoport fellépésének is kö­szönhető, hogy a GATT ke­retében 1986 óta agrárkeres­kedelmi tárgyalások is foly­nak. A csoport konstruktív szerepet játszott abban, hogy a nemzetközi agrárkereske­delem liberalizálása az uru­guayi forduló témái közé került. A csoport aktív kez­deményező szerepet vállalt a tárgyalási célok' kimunká­lásában. Ez azért is fontos, mert az uruguayi forduló egészének eredménye és hi­tele függ az agrártárgyalá­sok sikerétől. — Magyarország közvetle­nül érdekelt a Cairns-i Cso­port erőfeszítéseinek sikeré­ben — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar mezőgaz­daságot is sújtják az agrár­kereskedelemben kialakult állapotok. Évente mintegy 200—250 millió dollár ár­veszteség éri a magyar ag­rárgazdaságot az export­szubvenciókkal eltorzított vi­lágpiaci árszint miatt. Ez a mezőgazdaság konvertibilis árbevételének mintegy ne­gyedét jelenti. Magyarország nem képes arra, hogy a ná­la gazdagabb országok által biztosított támogatásokkal, az így kialakuló agrárpro­tekcionizmussal felvegye a versenyt. — A magyar kormány tö­rekszik az agrárgazdaság to­vábbfejlesztésére, annak ér­dekében, hogy ez az ágazat képes legyen folyamatosan alkalmazkodni a világgazda­ság követelményeihez. Ma­gyarország nem mondhat le a mezőgazdasági és élelmi­szergazdasági exportról, kedvező adottságai és sajá­tos helyzete miatt. A hason­ló érdekű országokkal együttműködve síkraszáll a tisztességes nemzetközi fel­tételek megteremtéséért, azért, hogy a világpiacon ne a támogatások, hanem a ter­mékek versenyezzenek. — A magyar kormány tá­mogatja a Cairns-i Csoport erőfeszítéseit a mezőgazda- sági kereskedelemben a komparatív előnyök érvé­nyesítésére. Ezáltal lehet ugyanis megteremteni a fel­tételeket a nemzeti és a globális erőforrások jelenle­ginél ésszerűbb felhasználá­sára. A Cairns-i Csoportnak — a mezőgazdasági világke­reskedelemben játszott sú­lyánál fogva — minden gaz­dasági és erkölcsi alapja megvan ahhoz, hogy céljai­ért továbbra is határozottan kiálljon. — Az agrárkereskedelem liberalizálására tett erőfeszí­tések összhangban vannak a nemzetközi kapcsolatok fej­lődésének korszerű követel­ményeivel is. A világ biz­tonsága is szilárdabbá válik, ha sikerül a diszkrimináció minden formáját kizárni a nemzetközi gyakorlatból, s olyan demokratikus viszo­nyokat létrehozni, amelyek garantálják valamennyi ál­lam egyenlő gazdasági biz­tonságát. A magyar kormány elvi meggyőződése és gya­korlati érdeke egyaránt az, hogy tovább keresse a békés együttélés és együttműködés lehetőségeit — mutatott rá végezetül Grósz Károly. Az Európai Parlament elnöke Budapesten Lord Henry Plumb, az Európai Parlament elnöke — aki szerdán este érkezett Magyarországra — csütörtö­kön magas rangú politiku­sokkal tárgyalt Budapesten. A 12 közös piaci ország vá­lasztott képviselőiből álló testület vezetője most első ízben látogatott hazánkba. Az Országházban Lord Plumb-ot fogadta vendéglá­tója, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Az esz­mecserén főként a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament közötti kapcsola­tokról esett szó. Lord Plumb — aki egyéb­ként tavaly január óta töl­ti be az Európai Parlament elnöki tisztét — hangsúlyoz­ta: mostani látogatása az el­ső hivatalos kapcsolatfel­vétel parlamentje és a ma­gyar Országgyűlés között. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés a jövőben mind szélesebb körűvé vá­lik. ^ Nyers Rezső, az Ország- gyűlés kereskedelmi bizott­ságának elnöke ugyancsak az Országházban találkozott Lord Plumb-mal. A megbeszélést követően Nyers Rezső rövid nyilat­kozatot adott az MTI mun­katársának. Mint mondotta, a találkozón véleményt cse­réltek hazánk és az integ­rálódó Közös Piac közötti gazdasági kapcsolatokról. Át­tekintették Nvugat-Európa, valamint Középkelet-Európa jövőbeni fejlődésének kulcskérdéseit. Lord Plumb véleménye szerint az egysé­gesülő Nyugat-Európától „nem kell félnie” a világ más térségeinek, s így Ke- let-Európának sem. Ugyan­akkor — vélte Nyers Rezső —, ez nehézségeket is je­lenthet a kelet- és a nyugat­európai országok kapcsoló­dásában, mindkét oldalon, hiszen más-más gazdasági mechanizmusok, pénzügyi rendszerek, szabványok ér­vényesülnek. — Szó esett a jelenleg még nem egységes nyugat­európai pénzügyi, valutáris rendszerről is, annak vár­ható jövőjéről. Lord Plumb utalt arra, hogy vannak el­lenzői is az egységes rend­szer megteremtésének. Ö maga azt vallja, elöbb-utóbb szükséges egy közös köz­ponti bánik megvalósítása. A találkozón a vendég bepil­lantást engedett az Európai Közösség belső problémáiba, s ez tanulságos lehet szá­munkra, hiszen Kelet-Euró- pában egyelőre nem jellem­ző a „belügyek” ilyen keze­lése —mondotta Nyers Re­zső. A nap folyamán fogadta az Európai Parlament elnö­két Melega Tibor kereske­delmi miniszterhelyettes. Délután Lord Plumb saj­tótájékoztatót tartott az Or­szágházban. Nyilatkozatában eddigi elnöksége legfontosabb lé­pésének minősítette az EGK- nak a KGST-vel aláírt meg­állapodását. Ezt követően szólt a magyar Országgyű­lés és az Európai Parlament közötti kapcsolatokról, hang­súlyozva, hogy napjainkban megfelelő feltételek között valósulhat meg a mind szé­lesebb körű együttműködés a két testület között. Véle­ménye szerint mostani rövid látogatása mintegy kezdete a kapcsolatok elmélyítésé­nek. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter hivatalában találko­zott Lord Plumb-mal. Hátrányban a háttéripar Tanácskozás a Technika Házában Elkerülhetetlen az ipar szerkezetátalakítása, egye­bek között a háttéripar fej­lesztése is — hangzott el azon a tanácskozáson, ame­lyet tegnap délelőttre hir­dettek Kaposváron a Tech­nika Házában. Fris Ferenc. a megyei tanács osztályveze­tője mindössze tizenegy ér­deklődőt köszönthetett, pe­dig jóval több meghívót küldtek szét a somogyi gaz­dasági vezetőknek; olyan té­máról volt szó, amely sok­kal nagyobb érdeklődést ér­demel. Dr. Garai Tamás, a Szen­zor Szervezési Vállalat ve zetője egyebek között azt vázolta, hogyan került hát­rányos helyzetbe a magyar háttéripar. Az angol Atkins céggel közösen nyolcvanöt ha­zai vállalatot és tíz hatósá­got* kerestek föl, hogy valós képet alkothassanak. El­mondta, hogy a korábbi évek iparfejlesztési gyakor­lata nem kedvezett a hazai háttériparnak: nincs szerző­déses fegyelem, minden vál­lalat csak magában bízik, nincs verseny a piacon. A gondokat fokozza, hogy a hazai háttéripar technoló­giái elavultak, új vállalkozá­sokra nincs sok lehetőség. Ennek következménye, hogy sokszor kénytelenek beépí­teni olyan alkatrészeket is a végtermékgyártók, amelyek nem felelnek meg a világ­piaci követelményeknek, s így termékeik nem lehetnek versenyképesek. Az sincs el­döntve, hogy a háttéripar­nak a hazai igényeket kell-e kielégíteni vagy az exportot fokozza. (Az előbbi lenne a kedvező.) Exportra termé­szetesen szükség van a hát­tériparban is, mert csak így mérhető termékeink színvo­nala, versenyképessége, de nem szabad erre építeni. A központi tervezés is gátakat szabott, mert nem alakult ki igazi piac, a monopolhely­zetben levő vállalatok dik­tálták a feltételeket. Dr. Novotni György, a Világbank Szerkezetátalakí­tási Programirodájának ve­zetője egyebek között el­mondta, hogy a jelenlegi helyzetben nagy szerep jut a kisvállalkozásoknak. A elmúlt években 1,5 milliárd dollár világbanki hitelt vet­tünk föl, ebből jelentős ösz- szegeket kapott a mezőgaz­daság és az ipar. Elsősorban a műanyagipart fejlesztették. Szó van egy újabb százmil­lió dolláros csomagterv meghirdetéséről is. Várha­tóan márciustól lehet pá­lyázni, az elképzeléseket azonban már most ki kell dolgozni. Mindezekről rész­letesen szóltak a program- iroda munkatársai, hang­súlyozva a szakmai tanács­adás fontosságát. A programiroda és a Szenzor Szervezési Vállalat is szívesen fogad minden ér­deklődőt. Hogy szolgáltatá­saik pénzbe kerülnek, senki sem titkolta. A költség azon­ban többszörösen megtérül­het.

Next

/
Oldalképek
Tartalom