Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 11., péntek Dokumentumot írtak alá a pártkapcsolatok erősítésére Á Minisztertanács ülést tartott (Folytatás az 1. oldalról) A találkozáson Grósz Károly hangsúlyozta: a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel, őszinte rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli változásokat, az MSZMP támogatja az átalakítás politikáját. A megbeszélésen a felek kiemelték, hogy szükségesnek tartják a magyar—szovjet együttműködés korszerűsítését, a két ország kapcsolatainak értékes hagyományaihoz méltatlan rárakó- dások megszüntetését. A két párt kölcsönös szándéka a magyar—szovjet politikai, kulturális, tudományos kapcsolatok fejlesztése, az emberek közötti érintkezések bővítése, a gazdasági együttműködés, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok hatékony, korszerű fejlesztése. Ehhez jó alapot jelent az MSZMP és az SZKP politikájában érvényesülő összhang, egymás lehetőségei és az ebből fakadó megoldások iránti megértés, a pártok közötti bizalom — állapították meg. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet a Szovjetunió párt- és állami szervei nyújtanak a kárpátaljai magyarság nemzeti arculatának megőrzéséhez, kulturális fejlődéséhez, a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok ápolásához. Kiemelte, hogy ez a magyar— szovjet kapcsolatok fontos eleme, egyúttal nemzetközi jelentőségű tényező. A találkozón kölcsönösen hangsúlyozták a szocializmus építésében szerzett közös és nemzeti tapasztalatok tanulmányozásának és érdemi hasznosításának fontosságát. A két párt együttműködését e területen a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztése fontos tartalékának tekinti. E célt jól szolgálja az ideológiai együttműködésük továbbfejlesztő sének átfogó programja, amelynek dokumentumát e napon írták alá az MSZMP és az SZKP képviselői. A megbeszélésen véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről is.. A találkozón részt vett Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délelőtti órákban Alekszandr Jakovlev a KB székházában találkozott Berecz Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A politikusok véleményt cseréltek arról: hogyan járulhat hozzá a két párt ideológiai együttműködésének bővítése annak a reformprogramnak a végrehajtásához, amelynek fő célja mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban a kedvező változások gyorsítása a társadalomban, a gazdaságban. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára ugyancsak délelőtt folytatott megbeszélést Alekszandr Jakov- levvel. A magyar—szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet alakulását áttekintve különös figyelmet fordítottak az európai helyzetre es az emberi jogok kérdéskörére. Egyetértettek abban hogy az új külpolitikai gondolkodás kedvező irányban befolyásolja mind a globális, mind a regionális feszültségek enyhítését célzó tárgyalásokat, s hozzájárul a leszerelési fórumok munkájának gyorsításához is. Az SZKP KB titkárának csütörtöki programján részt vett Borisz Sztukalin is. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erősítését szolgáló dokumentumot írt alá Berecz János és Alekszandr Jakovlev. Az MSZMP és az SZKP közötti ideológiai együttműködés továbbfejlesztésének új, átfogó programjában meghatározták ideológiai, tudományos és kulturális együttműködésük fő irányvonalait. A dokumentum leszögezi: a két párt kongresszusainak, valamint az MSZMP országos értekezletének és az SZKP XIX. össz-szövetségi part- konferenciájának határozatai alapján javítja az együttműködést a szellemi élet területén. A szocializmus jelenlegi fejlődési szakaszának követelményeivel összhangban tökéletesítik az együttműködés formáit, gazdagítják annak tartalmát. Szándékuk, hogy az ideoló giai, a kulturális és a tudományos együttműködés szorosabban kapcsolódjék az átalakításhoz, a társadalmi élet minden területének megújítására irányuló politikához, a gazdaság és a politika reformjához. Az ideológiai együttműködés fő témakörei : a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztése; korunk szocializmusa alapkérdéseinek, valamint a párt, mint a társadalom politikai élcsapata szerepének értelmezése, az ezzel összefüggő elméleti kérdések vizsgálata; a demokratizálás és a nyilvánosság, valamint a szocialista pluralizmus megteremtése politikai és ideológiai aspektusainak feltárása; a szocialista építés tapasztalatainak tanulmányozása és általánosítása ; az ideológiai munka korszerű módszereinek feldolgozása. Az MSZMP és az SZKP együttműködik korunk globális kérdéseinek, az emberi civilizáció megőrzésének, valamint a humanitárius kérdéseknek és az emberi jogok problematikájának tanulmányozásában. A társadalomtudományos terén az együttműködés középpontjában áll a jelenkori Szocialista társadalom, vaia mint ellentmondásai dialektikájának közös kutatása, a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység tapasztalatainak szintézise. A megállapodás szerint mindkét párt szorgalmazza Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára együttműködési programot írtak íalá az MSZMP és az SZKP között a további együttműködést a felső-, a középfokú és a szakmai képzésben. A kulturális kapcsolatok fejlesztése során az MSZMP és az SZKP elősegíti a szellemi és a művészeti tevékenység eredmértyeinek kölcsönös megismertetését, hozzájárul egymás kultúrájának gazdagításához, a két nép internacionalista barátságának erősítéséhez. Az MSZMP és az SZKP lépéseket tesz annak érdekében, hogy növeljék a tömegtájékoztatási eszközöknek a magyar—szovjet együttműködés elmélyítésében, új formáinak fejlesztésében, Magyarország és a Szovjetunió népeinek közeledésében játszott szerepét. A két párt nagy jelentőséget tulajdonít továbbá annak, hogy bővüljön az együttműködés a könyvkiadásban és a könyvterjesztésben is. Az ideológiai együttműködés továbbfejlesztésének átfogó programja meghatározza az MSZMP és az SZKP törekvéseinek fő irányvonalait ezen a területen. Szorgalmazzák, hogy országaik illetékes szervei és intézményei ennek megfelelően állapodjanak meg az együttműködés konkrét formáiról. A délutáni órákban Alekszandr Jakovlev — Kótai Gézának, az MSZMP_ Központi Bizottsága osztályvezetőjének kíséretében — a Külügyminisztériumban tett látogatást. A vendéget Vár- konyi Péter miniszter üdvözölte. A szovjet politikus találkozott a minisztérium párt- és állami vezetőivel. A találkozón részt vett Borisz Sztukalin. Alekszandr Jakovlev este a magyar kulturális és tudományos élet számos személyiségével találkozott. Az NSZK-beli Aachenban, Nagy Károly és a német— római császárok magyar emlékekben is gazdag híres városában tegnap délután közös nyugatnémet—magyar ünnepséget tartottak állam- alapító Szent István király halálának 950. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen, amelyet Aachen városa és a Magyar Népköztársaság bonni nagykövetsége ren lezett, megjelent Jakab Róbertné, az Országgyűlés alemöke és dr. Hans Szereken, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, Aachen város parlamenti képviselője is. (Folytatás az 1. oldalról.) ményt a tervezetekről, s számos, megfontolásra érdemes javaslatot fogalmaztak meg. Jórészt ezeknek is köszönhető, hogy a ikorábbi változa- toíktól jelentősen különböző megszövegezés mellett döntöttek a törvényelőkészítők, így például a tervezet megfogalmazásában figyelembe vették azt a nézetet, miszerint a vitára bocsátott anyag paternálisan közelíti meg jogokat. Bár a törvényalkotók mindig is abból indultaik ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember elidegeníthetetlen joga, figyelembe veszik a kifogásokat, s. az új tervezetben világosan kimondatik: e két alapvető, elidegeníthetetlen emberi és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelentősebb változás, hogy az új törvénytervezetek — ismét csak a társadalmi viták tapasztalatait hasznosítva — egyértelműbbé teszik a jogok gyakorlásának korlátáit. Ügy fogalmaznak, hogy sem az egyesülésnek, sem a gyülekezésnek nem lehet célja bűn- cselekmény elkövetése, illetve arra való felhívás, vagy mások jogainak és szabadságának sérelme. Sok támadás érte a bejelentési, illetőleg az engedélyezési eljárást is. Kulcsár Kálmán ezzel szemben védelmébe vette a tervezetnek ezeket av. intézkedéseit. Előzetes bejelentés A társadalmi szervezetek nyilvántartásba véiele mellett szól, hogy az ál'amnak tudomással kell bírnia arról, milyen egyesületek kezdték meg működésüket. A közterületeken szervezett rendezvények előzetes bejelentését pedig az indokolja, hogy gondoskodni keil a rend fenntartásáról, a közlekedés szabályozásáról, és számos más olyan intézkedést kell hozni, amelyek szavatolják a rendezvény megtartását és garantálják mások jogainak védelmét. A kormány egyébként úgy foglalt állást, hogy a gyülekezést a rendőrhatóságoknál kell bejelenteni. E döntés mellett szól, hogy a rendőrség ma már mind nagyobb szerepet vállal a közigazgatási, rendészeti feladatok ellátásában, s a gyülekezéssel kapcsolatos rendészeti tennivalók többsége éppen e körbe tartozik. A tanácsoknak ezért — amennyiben az alternatív megoldást választanák — amúgy is a rendőrséghez kellene fordulniuk a bejelentések elbírálásakor, s ez feleslegesen meg- hoszabbítaná az ügyintézést, a gyülekezés bejelentésére szánt időt. A gyülekezést egyébként legalább három nappal előbb kell bejelenteni. Amennyiben tiltó határozatot hozna a rendőrség, a bírósághoz lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel, s a bíróságnak peren kívüli Először a meghívott több száz vendég hangversenyt hallgatott meg a Mária székesegyházban. A koncert bevezetőjeként dr. Hans Mülle- jans, a dóm prépostja üdvözölte a közönséget, és felolvasta dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar püspöki kar elnöke üzenetét. A dóm főoltára közelében van egyébként az a szobor, amely minden bizonnyal Szent István hiteles ábrázolása. A középkor óta fontos magyar zarándokhelyként ismert dóm 1357-ből származó úgynevezett Magvarország- kápolnáját Nagy Lajos kieljárással három napon belül meg kell hoznia határozatát. A bíróságok szerepe Ugyancsak jelentős feladatot töltenek be a bíróságok az egyesületek regisztrálásában is, hiszen az alapítóknak megyei bíróságokhoz kell fordulniuk kérelmükkel. Jelentős változás az egyesülési törvény tervezetének szövegezésében, hogy „magánszemélyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint politikai pártot, szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más, e törvény rendelkezéseivel nem ellentétes szervezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyűlés lényegében elismerné a többpártrendszer lehetőségét Magyarországon. Ugyanakkor a törvénytervezet kimondja azt is, hogy a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak. A szervezetek megalakulására, nyilvántartásba vételére, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön törvényi rendelkezések vonatkoznak. Mindez tehát azt jelenti, hogy bár az egyesülési jog elvileg elismeri a politikai párt alapításának lehetőségét, e jog konkrét gyakorlásához szükség lesz az alkotmány megújulására, illetve a hozzá kapcsolódó jogszabályok megalkotására. A két törvénytervezetet decemberi ülésén vitatja meg az Országgyűlés. A Magyar Rádió munkatársának a fegyver nélküli katonai szolgálattal kapcsolatos kérdésére a kormány- szóvivő elmondta, a sorköteles fiatal maga választhatja ezt a megoldást az illetékes hadkiegészítési és területvédelmi parancsnoksághoz írásban benyújtott kérvényben. Az előzetes elképzelések szerint elsősorban fizikai munkakörben folytatnak majd közhasznú tevékenységet a fiatalok. Ellátásukról a foglalkoztatók gondoskodnak, havi illetményük viszont nem haladhatja meg a rendfokozat nélküli katonákét. Van Kisgazdapárt? A Veszprém Megyei Napló munkatársa az iránt érdeklődött: igaz-e — miként arról mostanában sokat lehet hallani —, hogy jogilag még mindig létezik a Kisgazdapárt? Az igazságügyi- miniszter elmondta, hogy 1949-ben jogilag nem rendezték a pártok feloszlatását, viszont 1957-ben minden olyan pártot, amely 1956. október 23-a és november 4-e között keletkezett, feloszlattak. Ezek között volt a Kisgazdapárt is. Az újságíró másik kérdése a napokban nagy felháborodást keltő bűncselekményekhez kapcsolódott. Azt tudakolta: a kormány tervez-e rály emeltette árpádházi Szent Erzsébetnek, II. Endre leányának tiszteletére. A székesegyház palotakápolnáját az UNESCO felvette a legbecsesebb kulturális örökségek sorába. A díszünnepségre a dóm szomszédságában levő gótikus városháza világhírű koronázótermében került sor. Dr. Kurt Malangre főpolgármesternek, az Európai Parlament képviselőjének es dr. Horváth István magyar nagykövetnek a köszöntője után Jakab Róbertné és dr. Hans Stercken mondott ünnepi beszédet. intézkedéseket a rendőröket ért támadások megakadályozására. Marosán György elmondta : ezek az ügyek a kormányülésen is szóba kerültek. Az esetek egyébként azt jelzik, hogy terjedőben vannak az erőszakos jellegű cselekmények. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a rendőrség, az ügyészség és az igazságszolgáltatás határozottan lépjen föl ezekkel a jelenségekkel szemben. A hathatós intézkedést sürgeti, hogy évente mintegy ötszáz esetben támadnak meg rendőröket. Gyakori, hogy a támadók csoportosan, fölfegyverkezve támadnak rá a rend őreire. Az állampolgári felelősség, a törvénytísz- telet nevében a kormány- szóvivő síkra szállt amellett, hogy a rendőrök kötelességük teljesítése, szolgálatuk ellátása közben részesüljenek kellő védelemben és a társadalom indokolt esetben a törvény jogos szigorával lépjen föl a garázdákkal szemben. Igenlő választ kapott az igazságügyminisztertől a Képes 7 tudósítója: a kormány és a jogszabály előkészítői egyaránt megkapták a Kelet-nyugati Párbeszéd Hálózat és az Országos Béke- tanács közösen kidolgozott tízpontos tervezetét a katonai szolgálattal kapcsolatban. Az előkészítő munka során figyelembe vették az ott megfogalmazottakat. Az egyesülési jog - alapvető emberi jog A Magyar Hírlapnak válaszolva Kulcsár Kálmán leszögezte: az egyesülési jog alapján — alapvető emberi jogról van szó — külföldi állampolgárok is tagjai lehetnek a társadalmi szervezeteknek, illetve maguk is alapíthatnak ilyet. Az egyetlen kritérium, hogy tartósan Magyarországon éljenek. Incidens november 7-én A lap munkatársa bővebb felvilágosítást kért a november 7-én megtartott Vörösmarty téri demonstrációról is, amelyről egyébként a nyugati sajtó is beszámolt. A kormányszóvivő megerősítette, hogy az ünnep napján a délelőtti órákban egy, a FIDESZ-hez tartozó kisebb csoport transzparensekkel demonstrálta az ünneppel kapcsolatos ellenérzését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 személyt előállított, kényszerítő eszközt azonban nem alkalmaztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rövid időn belül szabadon bocsátották az V. kerületi rendőr- kapitányságról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőrség épülete előtt „jelenetet rendezett”: a földre vetette magát és azt kiabálta, hogy bántalmazták. Kisvártatva a helyszínre érkezett az időközben kihívott mentőautó is, mielőtt azonban az orvosok hozzákezdhettek volna a „sérült” vizsgálatához, a fiatalember kiugrott az autóból és eltávozott a hely színről. Marosán György leszögezte: a kormány semmiféle adminisztratív rendszabálynak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabályokat betartsák. Ebben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kifejezték az ünneppel kapcsolatos véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnepli-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Mindenkinek szíve joga, hogy erről véleményt formáljon. Mi több, nem is bizonyos, hogy november 7-e emlékezete a jövőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bárhogyan is van, a november 7-ei ünnep kigúnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” — fogalmazta meg álláspontját a kormányszóvivő. Szent István királyunk halálának 950. évfordulóján Ünnepség az NSZK-beli Áachenban
