Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

2

Somogyi Néplap

1988. november 4., péntek

Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága

(Folytatás az 1. oldalról)

ni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munkanélküliség, a szociálpolitika.

Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmi s é g pol i ti k á já n ak gy ön ge- ségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól.

A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi stabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák.

8. Az ifjúság sorsa a nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Jelentős korosztályok az elmúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között váltak felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúságpárti politikát folytassunk, illetve az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. A fiatalok élet- körülményeinek romlása, a perspektíva elhomályosulá- sa, egy részük politikai radikalizmusának erősödése, kiútkeresési törekvései arra intenek, hogy nem szavakra, hanem tettekre, politikai nyitásra van szükség.

9. a párt a változás, az átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában. Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem.

A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré.

ff.

1- A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalásában, a szocializmus és a párt megújításának igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk fel az országos pártértekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását.

2. A párt akcióképességének haladéktalan helyreállítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez.

Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalom- formáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotó eleme a politikai centrum továbberősödése, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a pártonkívüli haladó szocia,- lista, baloldali demokratikus, népi-nemzeti indíttatású erőikkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott elvek alapján.

Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás elvi követelményeinek feladása nélkül a vezető párttestületek nyújtsanak elvi, politikai segítséget, orientációt a pártszerveknek és az alapszervezeteknek az átállás megkönnyítésére, és biztosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást,

A pártszerveződés új elveire és követelményeire való átállás során fokozatosan helyeződjön át a hangsúly a lakóhelyen folytatott politikai tevékenységre. A párttagok vegyenek részt a különböző mozgalmakban, érdekképviseletekben és az új szerveződésekben, az élénkülő politikai közéletben, a társadalmi vitákban.

Politikai munkájukhoz elengedhetetlen, hogy a párt illetékes testületéi a felmerült fontos politikai kérdésekben kialakítsák a képviselhető és képviselendő irányvonalat.

A párttestületek változó feladataihoz igazodó, hatékony, minőségileg megújuló pártapparátusra van szükség. A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év végéig fejezzék be.

Az ország tényleges helyzetének értékelésében és a kitörési pontok meghatározásában a Központi Bizottság számít a párttagság véleményére, széles körben, a különböző formákat felhasználva aktív eszmecserét folytat. Ebben a párt különböző vezető testületéi minden szinten vegyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kapjon teljes nyilvánosságot. A pártszervezetek rendezzenek a tagság összetartozását erősítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a politikai közélet formálására.

4* Az MSZMP olyan politikai erő, amely képes a nemzeti felemelkedés programját megalkotni és következetesen megvalósítani, képes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömörítő erők koalíciójának létrehozására. Ez a biztosítéka annak, hogy elzárjuk az utat az egyértelműen elvetett sztálini modell és a polgári rendszer alternatívája elől. A két- frontos harcnak a mai viszonyok között ez a célja és fő terepe.

A Magyar Szocialista Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized történelmi örökségét, amely a magyar népnek felemelkedést hozott. Megőrizve kívánja meghaladni azt. Ennek a politikának előremutató elemei: a két munkáspárt 1948-as, új minőséget ígérő egyesítő kongresszusa; az 1953—56 közötti éveknek a szocializmus megreformálását igénylő demokratikus törekvései. 1956 után az -MSZMP nagy erőfeszítéseiket tett a1 szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében, a szabadságjogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesítésében és az 1966— 68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső feltételek közegében csak részlegesen -tudta végrehajtani. A szocializmus korábban kialakult politikai rendszerének korlátain nem léptünk túl. A döntési mechanizmus, a politikai akarat- képzés módja szembe került a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, így a szocializmus fejlődését akadályozó tényezővé, súlyos hibák forrásává vá'lt.

Ezért nem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kívánunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és gyakorlaton, amely az -elmúlt másfél évtized máig is ható hibáihoz vezetett. Nem lehet fenntartani a túlközpontosítoitt döntési mechanizmust, nem lehet folytatni a szubjektív vezetői kiválasztást, és nem lehet nélkülözni a vezetői tevékenység társadalmi ellenőrzését.

Az új nemzeti összefogás tartalmát, útjait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerések alapján ma a nemzeti összefogás alappilléreinek tekintjük:

— az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát;

— a hatékony piacgazdaság megteremtését;

— a modernizációra alapuló határozottabb nyitást a világ felé;

— a társadalmi önszerveződés jogának, mint a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom új fejlődési útjának a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az ösz- szes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének a megvalósítását;

— olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, és magába foglalja a demokratikus politikai rendszer működésének keretein belül a párt, a kormány, a különböző érdekképviseletek, a társadalmi-politikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását;

— a szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista

• Az MSZMP KB november 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989— 90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló tájékoztatót.

A Központi Bizottság megállapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól.

Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítélhető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével összefüggésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizafelhasználás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST-kapcsolatainkban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati bevilágnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is a társadalmi gyakorlat alakításában.

7 • A munkásság érdekei jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. Támogatását kell kérnünk a jövedelmek olyan elosztásához, amelyek — a rövidtávú érdekeken túlmutatóan — segítik a társadalmi és gazdasági modernizációt, a gyorsabb fejlődést, végsősoron a munkásság boldogulását is.

A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás követelményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja.

Az értelmiség közreműködése nélkül a korszak nagy kihívásai nem válaszolhatók meg. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt, és ezért támogatjuk a szellemi munka nagyobb megbecsülését.

Az ifjúság elidegeníthetetlen joga, hogy részt vegyen a politikai rendszer demokratizálásába, saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába. A politikai intézmények a generációk közötti bárbeszéd, megegyezés és együttműködés színterei is legyenek.

Az MSZMP a társadalmi érdekkifejezés, önszerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a. társadalom önszabályozásának új útjait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságra van szükség, s azon az állásponton van, hogy vezető szerepét az egy- pártrendszer keretei között gyakorolja. Természetesnek tartja, hogy az alkotmány előírásainak, a törvényességruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, kiteljesedéséhez. Ennek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazdasági környezetben, az új adórendszer bevezetése és számos egyéb szabályozóváltozás közepette érték el.

A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olyan új és örökölt tényező van jelen, amely nehezíti a. stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósság- szolgálat súlyos terheket ró az országra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező áralakulás magyarázza.

A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. A népgazdaságban erős inflációs hatások érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik, a vállalanek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájuk való viszonyt programijuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozzuk meg. A párt keresi az együttműködést, a politikai szövetséget, koalíciót azokkal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért, a nemzet felemelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amely a szocialista társadalmi rend, az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk ellen lép fel.

A nyilvánosságnak kitüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságírótársadalom között jó együttműködés, partneri viszony alakuljon ki.

Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglalkozó állásfoglalás előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a lapalapítók és -fenntartók érdekeit, politikai és anyagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagyhatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően adjanak teret. Éljenek jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat.

Felgyorsítjuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés 'részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a galzdaság állapotáról.

11- Gyorsítsuk meg az átfogó gazdasági reformfolyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény, a piaci feltételek, a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak.

ti vásárlóerőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránya és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását.

Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tényleges terhei, a KGST- együttműködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását.

A kormányzatnak tovább kell folytatnia annaic a gazdasági környezetnek a kialakítását, amely teret nyit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehetőségét, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadótörvény várhatóan növeli a

Konkrét iránymutató programokat, közgazdasági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magántulajdon részére _ is. Következetesen kel előrehaladni a bérreform, a költségvetési reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdekegyeztetési gyakorlat gÿors kiépítésére kell törekedni.

A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell teremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában.

Az intézkedések által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktív képzési és foglalkoztatáspolitikára van szükség, amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskodás.

12. a Központi Bizottság megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, hogy az adórendszerből ki- iktatssák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat.

Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Át kell tekinteni, hogy az állam, a párt és egyéb szervezetek milyen eszközöket, költségeket szabadíthatnak fel más társadalmi célokra. l-y

Minden területen, pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztség- viselők felelősségre vonásáért.

* * *

A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett laladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek negatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításában.

vállalkozási kedvet, elősegítheti a külföldi tőke beáramlását.

2

• A Központi Bizottság tudomásul veszi, hogy korábbi állásfoglalásának megfelelően a tervező szervek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, melyek a további évek gazdasági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A változatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű előirányzataiban, hanem a gazdaságpolitikai felfogásban és a gazdaságirányítási magatartásban van.

_A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozói magatartás kibontakoztatását, a szocialista piac- gazdaság kiépítését helyezi előtérbe, és az ezt szolgáló törekvéseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakorlatban.

(Folytatás a 3. oldalon)

A Központi Bizottság állásfoglalása

a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői