Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

1988. november 4., péntek Somogyi Néplap 3 Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága FOGÉKONYSÁGUK PÉLDAMUTATÓ Hwlytzíni vb-ülít Barcson (Folytatás a 2. oldalról) 3. A Központi Bizottság: — Támogatja a külpiaci nyitás politikájának a meg­valósítását, az exportképes­ség javítását, a gazdaságos kivitel növelését, az import- verseny erősítését, az im- portgazdál'kodás kötöttségei­nek oldását. A külpiaci nyi­tás a kereskedelmi és fize­tési mérlegben nem eredmé­nyezhet kezelhetetlen fe­szültségeket. — A kormányzat és a gaz­dálkodó szervezetek kiemel­kedő jelentőségű feladatá­nak tartja, hogy feltárják a szocialista országokkal foly­tatott gazdasági együttmű­ködés további lehetőségeit. A rövid távú kereskedelmi és együttműködési érdekek érvényesítése mellett kez­deményezni szükséges a tar­tós kibontakozást segítő kap­csolatok kifejlesztését, szé­lesítését és elmélyítését. — Szükségesnek tartja, hogy a termeléspolitikában a gazdaságirányító tevé­kenység középpontjába a gazdaság versenyképességé­nek erősítését, a termelési szerkezet átalakításénak gyorsítását, az ezeket szol­gáló vállalkozások mozgás­terének bővítését állítsák. Szükséges a gazdálkodó szer­vezetek, vállalkozók erőfor­rásokhoz való hozzájutásá­nak szabadabbá tétele, a gazdálkodás bürokratikus kötöttségeinek oldása. Ez a gazdálkodó szervezetek tel­jesítményeiben, fejlődési le­hetőségeiben különbségeket hoz létre, melyek óhatatlan feszültségekkel is járnak. Szigorú költségvetési és pénzügyi szabályozással szükséges elérni a fizetőké­pes kereslet megfelelő ala­kulását. — Ügy ítéli meg, hogy az adott gazdasági feltételek mellett az előttünk álló egy­két évben még nem számol­hatunk a gazdaság érzékel­hető növekedésével, a bel­földön felhasználható nem­zeti jövedelem bővülésével. Emiatt a gazdasági stabili­záció megvalósításával együtt járó terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosság­nak egyaránt viselniük kell. A terhek megosztásánál te­kintettel kell lenni a költ­ségvetés egyensúlyi helyze­tére, a gazdálkodói szféra cselekvőképességének és ér­dekeltségének fenntartására, a lakosság terhelhetőségé­nek rétegenként eltérő mér­tékére. A Központi Bizottság az inflációellenes gazdaság- politikát és kormányzati magatartást a stabilizáció nélkülözhetetlen feltételé­nek tartja. Ezt csak a ter­melés hatékonyságának és nemzetközi versenyképessé­gének tartós javításával le­het megalapozni. A helyzet értékelése és a stabilizáció követelményei alapján a mai életszínvonal nem őrizhető meg, de az reális cél, hogy már 1989- ben a lakossági fogyasztás, az egy keresőre Jutó reál­bér csökkenésének mértéke kisebb legyen, mint ami az idei évben bekövetkezik. A Központi Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a fo­gyasztói áremelkedés 1989- ben az ez évinél alacso­nyabb legyen. A fogyasztói áremelkedés egy része köz­ponti elhatározású árintéz­kedések hatására valósul meg. Az alapvető jellegű termékek és szolgáltatások körében a többletkiadások mintegy háromnegyedét el­lentételezni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akiknek alacsony a nyugdíjuk, és segíteni kell az első lakás megszerzésé­ben a fiatalokat. A Központi Bizottság a teljesítményösztönzés erősí­tése érdekében támogatja a bérmeohanizmus olyan átala­kítását, amelyben megszűnik a keresetek elkülönült, me­rev szabályozása. Olyan bér- mechanizmusra van szükség, amely nem növeli az inflá­ciós nyomást és amelyben érdemi szerephez jut a mun­káltatók és munkavállalók közötti felelős érdekegyezte­tés. A munkaerő hatékony fog­lalkoztatásának ösztönzésé­vel egyidejűleg nagy hang­súlyt kell fektetni a felsza­baduló munkaerő újraelhe- lyezkedéséhez szükséges fel­tételek megteremtésére, az elhelyezkedni nem tudók esetében megfelelő átképzési rendszer, a rászorulóknak murtkanélkülisegély-rendszer bevezetésére és működteté­sére. — A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány hosszabb tá­vú program alapján kezd­je meg a lakásgazdálkodási rendszer ellentmondásainak feloldását. Elengedhetetlen a pénz­ügyi egyensúly, különösen az államháztartás helyzeté­nek javítása, ehhez kiadá­sainak csökkentése és bevé­teleinek növelése egyaránt szükséges. — Szükségesnek tartja az előkészítés alatt álló ár-, bér-, pénzügyi és eloasztás- polttlkal reform munkála­tainak gyorsítását és össze­hangolását. 4. A Központi Bizottság tu­datában van annak, hogy az új gazdaságpolitikai fel­fogásra épített eszközrend­szer működése kiélezett egyensúlyi problémák kö­zött komoly gazdasági és társadalmi kockázatokat is tartalmaz. Bízik abban, hogy a liberalizáltabb gazdálko­dási feltételek és a társadal­mi élet gyors ütemű átala­kulása közepette a gazdál­kodó szervezetek, a társa­dalmi és érdekképviseleti szervek az ország súlyos helyzetének megfelelő fele­lősséggel és politikai érett­séggel élnek a megnyíló le­hetőségekkel. Csak így van esély arra, hogy a kibonta­kozásra módot adó feltétel- rendszer bevezetése ne okoz­zon rövid távon olyan fe­szültségeket, melyek kikény- szerítenék az egyensúly vé­delmében a mozgástér be­szűkülését, a Központi Bi­zottság által támogatott gaz­daságpolitikai koncepció fel­adását. A jövő évi gazdaságpoli­tika eredményes végrehajtása a korábbiaknál lényegesen összetettebb feladat, felelős politizálást kíván a párt vezető testületéitől, az egész párttagságtól, az or­szág helyzetének javításáért felelősséget érző, együttmű­ködni kész társadalmi szer­vezetektől, csoportoktól, egyé­nektől. Feltételezi a konst­ruktív közreműködést törek­véseink valóra váltásában, a kialakuló feszültségek mér­séklésében. A Központi Bi­zottság helyesli, hogy a jövő évi terv és a következő évekre is szóló gazdaságpo­litikai irányvonal kialakítá­sához a Minisztertanács ké­ri az Országgyűlés támoga­tását, együttműködését. Talán senkit sem sértünk meg azzal, hogy a főcímben jelzett megállapítást előre haztuk — holott a tanácsko­zás végén hangzott el —, de a krónika lényegkiemelésre törekszik: ez a természete, Csakugyan példamutató erő­feszítések tanúi lehetünk Barcson és térségében. Ezt állapította meg a megyei párt-vb tegnapi, Barcson tartott ülésén. A téma már egybeesik a párt újabb tö­rekvéseivel, azzal ugyanis, hogy tartsa kezét az élet ütőerén, rendszeresen ellen­őrizze a feladatok végrehaj­tását. Ez történt most is. S valahogy több hitele, meg­győző ereje volt a szónak, az Írásos jelentésnek csak­úgy, mint a vezetői vála­szoknak azért, mert szűkebb pátriájukban adhattak szá­mot a tevékenységükről. Arról volt szó, hogy hol tart a barcsi városi pártbi­zottság a KB kibontakozási programjából adódó gazda­ságpolitikai feladatok vég­rehajtásában. S bár sikerek és hiányok is jelzik az utat, az előbbiek „uralják a me­zőnyt". Az előzményekről, azaz a helyi feladatok meghatáro­zásáról, az azóta kialakult helyzet elemzéséről csakúgy szó volt, mint a pártbizott­ság szeptember végi állás- foglalásáról, amelyben a la­kosság és a párttagság köz­hangulatát érintő és befo­lyásoló tényezőkről adott számot. Igaz, a vitában ke­vesebbet beszéltek erről, mégis jogos volt e két téma összekapcsolása, hiszen a hangulat ismerete és for­málása nélkül ugyan mi­ként lehetne kibontakozás­ról beszélni... ? Dr. Németh Jenő városi első titkár ugyancsak for­gathatta a tollát, amíg pa­pírra vetette a vb-tagok kér­A Magyarországi Szlová­kok Demokratikus Szövet­ségének országos választmá­nya csütörtökön ülést tar­tott Budapesten. A testület megvitatta a szövetség mun­déseinek özönét. Korrekt vá­laszaival együtt vált teljes­sé a kép, amely elismerést keltett a testület tagjaiban. A jelentésben természete­sen sorra helyet kaptak a különböző ágazatok. S a „térkép” az előremutató tö­rekvéseket, a fejlődést gátló tényezőket, a sikereket és a „tehetetlenségi nyomaték” útvesztőit is szemléletes erő­vonalakkal rajzolta föl. For­ráshiány, pénzügyi bizony­talanság, az önállóság hiá­nya és a függőségi viszony gátolja még az ipari terme­lés fejlesztését. Ezzel szem­ben exportnövekedést értek el a SEFAG barcsi gyárá­ban, a Kemikálban és az Unitechnél. A korszerűsítés, a beruházás fejlődést mutat az ÉSZKV-nél, az Unitech­nél és a SEFAG-nál. S ez az erőfeszítések eredménye. Az üzemek többsége ered­ményesen gazdálkodik. A Dráva ISZ, a téglagyár, a Kézmű azonban hiányossá­gokkal küzd: ezek a szerve­zetek labilissá váltak. Elis­merés övezheti velük szem­ben az építőipari szerveze­teket — alighanem egyedül­állóként Somogybán ... A mezőgazdaságban — a legjobbtól a leggyengébbig — minden fokozat megta­lálható. Kimagaslóan jól gazdálkodik n Vörös Csillag, feszültségek forrása a rinya- újlaki, a homokszentgyör- gyi és a csokonyavisontai tsz. A vetőmagtermesztést — adottságaiknak megfelelően egyre fontosabbnak tartják a gazdálkodó szervezetek. Szó esett természetesen az ipari és melléküzemági te­vékenységről is, amelynek teljesítménye alig növeke­dett; viszont feltűnést kel­tett a tanácskozáson, hogy a mindeddig csak elvétve szereplő környezetvédelem számottevő helyet kapott a beszámolóban. kájáról szóló beszámolót, és azt a határozat- és alapsza­bály-tervezetet, amelyet a közelgő, VIII. kongresszusuk elé terjesztenek. Nincs módunk rá, hogy részletesen taglaljuk a taná­csi gazdálkodás, a kereske­delmi ellátás, a szállítás és közlekedés, a lakásgazdálko­dás, az oktatás és egészség­ügy, a kommunális ellátás és szolgáltatás eredménye­it, gondjait. E körből — bár a végére hagyták — termé­szetesen nem hiányzott a pártszervek útkeresésének, megújulási készségének elemzése, a feladatmeghatá­rozás sem, amely minden politikai munka középpont­jába az alapszervezeteket állította. Annyit azonban okvetlenül közkinccsé kell tennünk, hogy e témakörök — az előbbiekkel együtt — nyolc vb-tagot késztettek véleményalkotásra, állásfog­lalásra. Klenovics Imrének, a me­gyei pártbizottság első titká­rának összegezése hitelesen kötötte csokorba a megyei vb álláspontját. Eszerint jó, hagy a barcsi vezető testü­let a helyszíni segítségnyúj­tásra helyezte a hangsúlyt. Eredmények és negatív Je­lenségek is kísérték munká­júikat, s hogy elszámolásu­kat bírálat és önkritika egy­aránt jellemzi, s hogy a je­lentés — amely a munka tükre — korszerű felfogást bizonyít és tettrekészséget jelez, ez feltétlenül érdem. — Sok ötlet és elképzelés célozza Barcson a jövőt, né­ha talán túl sok is — mond­ta az első titkár. — A párt- bizottság új iránti fogékony­sága példamutató; a tévedés kockázatát is vállalva kere­sik (helyenkint már meg is találták) az új módszereket. Előremutató, hogy gondolko­dásuk középpontjában az alapszervezetek állnak; ön­magukat és az alapszerve­zeteket is a politikai mun­ka állandó jobbítására ösz­tönzik. Végül is úgy foglalt állást a megyei párt-vb, hogy a barcsi pártbizottság kez­deményezőkészsége, törek­vése követésre méltó, ám a sok okos elképzelés között nem árt sorrendet felállíta­ni, hogy egyetlen ésszerű tö­rekvés se vesszes kárba ... A vb ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. Többek között — a megyei pártbizottság megbízása alapján — végle­gesítette a testület irányel­veit és feladattervét, amely rövidesen lapunkban is megjelenik. A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége országos választmányának ülése Számítógép-vezérlésű automatikus tubustöltő és dobozoló gépsor végzi a Kőbányai Gyógyszerárugyár egyes készít­ményeinek csomagolását. Segítségével 50 százalékos élő­munka-megtakarítást értek el. Szerkezetváltás szükséges a szakoktatásban is TANÁCSKOZÁS A MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSRÓL A megyei népi ellenőrzési Bizottság és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának elnöksége együttes ülésen vitatta meg tegnap a mun­kaerő-átcsoportosítás me­gyei tapasztalatait. A meg­beszélés azon a vizsgálaton alapult, amelyet a megyei, a kaposvári, a marcali és a siófoki népi ellenőrzési bi­zottságok végeztek augusz­tusban és szeptemberben. A népi ellenőrök 6 ipari üzem­ben, 6 építőipari egységben, 2 állami gazdaságban és 4 mezőgazdasági termelőszö­vetkezetben keresték a vá­laszt arra, hogy a gazdálko­dó szervezetek a megválto­zott gazdasági körülmények közepette hogyan gazdál­kodnak a rendelkezésre ál­ló munkaerővel. Az ellenő­rök két és fél év tapaszta­latait — 1986-tól az idei má­sodik félévig terjedő idősza­kot — elemezték. Boros János megyei NEB-tag, a vizsgálat vezető­je népgazdasági környezet­be illesztette a megyei ta­pasztalatokat. Emlékezte­tett rá, hogy hazánkban az 1980-as évek közepén meg­indult gazdasági változások hatására folyamatosan mó­dosult az ország — és egyes területeinek — mun­kaerőhelyzete. Üj követel­mények fogalmazódtak meg a munkaerőgazdálkodásban. A teljes foglalkoztatottság elvét felváltotta a hatéko­nyabb foglalkoztatás gon­dolata, amely a gazdaság szerkezeti változtatását, a konvertibilis valutáért érté­kesíthető termékek gyártá­sának fokozását, továbbá a belső felhasználás mérsék­lését és a gazdasági növeke­dés élénkítését követelte meg. Csökkent a szakkép­zetlen munkaerő iránti ke­reslet, fölértékelődött a szakképzettség. Uj gondokat hozott fel­színre a bérgazdálkodás új rendszere, a bruttósítás és a személyi jövedelemadó. Nem egy olyan rendelet lá­tott napvilágot, amely célo­kat tartalmaz ugyan, ám a gondok megoldásához nem ad kellő segítséget. Ennek is része van abban, hogy a megye sok gazdálkodó szervezetében homályosan fogalmazták meg a foglal­koztatás-politikai elképze­léseket. Bizonytalanságokkal tarkítottak a szakképzésre vonatkozó tervek is. A me­gyei NEB rámutatott arra — és a tanácskozás részve­vői megerősítették ezt a megállapítást —, hogy a szakmunkásképzés jelenle­gi rendszere sem mennyi­ségben, sem minőségben, sőt szakmai bontásban sem ké­pes megfelelni a gazdálko­dók igényeinek. A szakokta­tás egyik hiányossága pél­dául, hogy nem kap kellő fi­gyelmet és ösztönzést a hi­ányszakmákra való képzés. A szakképzés egyébként sem készült föl megfelelően a népgazdasági szerkezetvál­tásra. Igaz, az erre való tö­rekvés a vizsgált egységek­ben sem érhető tetten. Az ipari üzemek főleg termék- fejlesztést és termelésbőví­tést terveznek, s nem élnek kellően a munkaerő-átcso­portosítást elősegítő lehe­tőségekkel. A megyét még nem érte el az országosan tapasztal­ható munkanélküliség, pon­tosabban szólva: Somogybán egyidejűleg jelen van a munkaerőtöbblet és a mun­kaerőhiány. A megoldást ne­hezíti, hogy a munkaerőke­reslet és -kínálat más-más területen van, továbbá, hogy sokan nem szívesen vállal­ják az átképzést. Dr. Exnef Zoltán, az SZMT vezető titkára és munkatársai a megelőző fog­lalkoztatás-politika fontos­ságáról szóltak. Rámutattak arra is: meg kell akadályoz­ni, hogy a munkáltatók fi­gyelmen kívül hagyják a dolgozókat védő rendelke­zéseket. Egy-egy gazdálko­dó egységben előfordult pél­dául, hogy nem jelentették be időben létszámcsökken­tési szándékukat vagy pe­dig felmondásra késztették a dolgozót, hogy ily módon mentesüljenek a felmondás­sal járó vélt vagy valós kö­telezettségek alól. Dr. Nagy Iván megyei NEB-elnök felkérte az SZMT vezetőit, hogy a vizs­gálat alapján közösen dol­gozzák ki a vállalatok szá­mára a javaslatokat, aján­lásokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom