Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-28 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1988. november 28., hétfő Befejeződött az Országgyűlés háromnapos ülésszaka Szombaton a Központi Műszaki Fej­lesztési Alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke; jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban fog­laltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a haza és a nemzetkiözi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A kérdések kérdése, a tulajdon reformja A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok tett módosító javaslatra sza­vaztak, s azt három ellen­szavazattal, négy tartózko­dással elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejleszté­si Alapról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és — a megszavazott módosí­tásokkal — részleteiben, IS ellenszavazattal és 10 tar­tózkodással elfogadták. ségessé teszi a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabá­lyozásnak megfelelően lehe­tőséget kell nyújtani bár­mely típusú gazdasági tár­saság határozatának a bíró­ság előtti felülvizsgálatra. A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása után felszínre kerülő érde­kek védelmére elsősorban gazdasági eszközöik és a polgári jogi felelősség szol­Az ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Róbertné elsőként Sirpon Péter Pálnak (Borsod m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kom­binát gyáregységvezetőjének adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság elő­adója a jelenlegi nehéz gaz­dasági helyzetből való el­mozdulást a termelés és a termékek műszaki színvO' nalának, versenyképességé­nek javításában jelölte meg, amelyben meghatározó sze­repet kap a kutatási-műsza­ki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejlesz­tési célok kijelölése, a ku­tató-fejlesztő munka irányí­tása, feltételeinek és eszkö­zeinek meghatározása a kor­mány feladata. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alap rendszere, amely az elmúlt három évtizedben alapvetően bevált. A jelen­legi intézmény újraszabályo­zását a gazdasági reformfo­lyamathoz való illesztése követeli meg. Az alapról folytatott bi­zottsági vitákról szólva el­mondta: a mélyreható esz­mecserék során felszólalók helyeselték a törvényi szin­tű szabályozást, a rendszer szektor- és szervezetssmls- gességét, normativitását. A vitában hangot kapott az is, hogy a fejlett nyugati technika-technológia átvéte­lében nem voltunk elég ha­tározottak. Az előrelépés erőteljes szemléletváltozást követel, nemcsak az irányí­tó szerveknél, hanem a vál­lalatoknál is. A bizottságok szükséges­nek tartották, hogy a Mi­nisztertanácsot kötelezzék évenkénti beszámolóra az Országgyűlésnek az alap fel- használásáról. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára rá­mutatott: a magyar gazda­ság jelenlegi kritikus hely­zetének egyik legfőbb oka, hogy évtizedes lemaradás alakult ki a tudomány ée a technika eredményeinek al­kalmazásában. A reálértel­miség körében az ösztönző gazdasági, társadalmi kör­nyezet hiánya miatt lemon­dás, kétségbeesés, perspek- tívátlanság tapasztalható. Sokan külföldön, avagy pá­lyájukat elhagyva a harma­dik gazdaságban keresik 8 boldogulás útját. A műszaki értelmiség egy része deklasz- szálódik, elveszti értelmiségi jellegét. E kedvezőtlen fo­lyamatok láttán az Ország­gyűlésnek is el kell gondol­kodnia, s meg kell keresnie az e helyzetből kivezető utat. A MTESZ a törvény­tervezet s más új törvény- tervezetek vitájánál és el­fogadásánál szeretné bizto­sítva látni a műszaki, tudo­mányos haladás garanciáit a kormány munkájában, illet­ve a vezetés minden szint­jén. A MTESZ javaslattevő kíván lenni a Központi Mű­szaki Fejlesztési Alap fel- használásában, s igényt tart arra, hogy az alap felhasz­nálásának társadalmi ellen­őrzéséből is részt vállalhas­son. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m, 12. vk.), az Óz­di Kohászati Üzemek vezér- igazgatója arról szólt, hogy a jelenlegi körülmények kö­zött a műszaki fejlesztési alap képzése a vállalatok számára gyakorlatilag adó­jellegű elvonásként jelent­kezik, terheiket növeld. Ez azért kedvezőtlen, mert a más, hasonló jellegű befize­tésekkel együtt növeli a vállalati jövedelmek köz­pontosítását. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazga­tója úgy vélekedett: a (Köz­ponti Műszaki Fejlesztési Alap megteremtése jól, kon­cepciózusán történik, azon­ban az elosztásban, a fel- használásában az elvek és a gyakorlat összhangja még nincs kellően kidolgozva. Jó lenne, ha 1992-re már megszűnne az Európai Gaz­dasági Közösségtől eltérő gyakorlat, és az úgyneve­zett eljárásszabadatmak he­lyett hazánkban is elismer­nék a termékszabadalmakart. Javasolta, hogy a létreho­zandó országgyűlési tudo­mányos bizottság haladék­talanul alakuljon meg, és tevékenységét terjessze ki a Központi Műszaki Fejleszté­si Alappal foglalkozó tör­vényre is. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az OMFB elnöke vála­Parlamenti tudósítónk jelenti A Parlament folyosóin mindig történik valami iz­galmas. Szombaton például nyugati tudósítók egy cso­portja, köztük a BBC és az Amerika Hangja riporterei megállították az ülésterem­be tartó Grósz K/árolyt, az MSZMP főtitkárát, és kér­déseket tettek fel. Pillana­tok alatt rögtönzött sajtótá­jékoztató alakult, melyen a messziről jött kollégák min­dent elkövették, hogy ké­nyes, sőt zavarba ejtő kér­déseket tegyenek fel. Elég volt azonban csak néhány percre belehallgatni a parlamenti vitába, hogy bár­ki érezze, csaknem re­ménytelen ez a próbálkozás. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke néhány perccel később épp arról beszélt, hogy a kérdések kérdése a tulajdon reform­ja, s hogy enélkül aligha jöhet létre a gazdasági di­namizmust erősítő valódi pi­ac. Ez a téma vetődött fel egy néhány nappal korábbi nagyszabású vállalatveze­szolt az elhangzottakra. Fel­vetődött a vitában, hogy in­kább az infrastruktúra fej­lesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyárt­mányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, csak el­térő eszközöket kell alkal­mazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, ha­nem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mu­tatják a nemzetközi tapasz­talatok. Többen foglalkoztak a fej­lődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra je­lentőségével. Az OMFB el­nöke úgy ítélte meg: egyr.e inkább látszik, hogy a mű­szaki fejlesztés rendkívül niagy gátjává vált az elma­radott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy Ezután dr. Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvény­hez kapcsolódó törvényja­vaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükséges­sé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári tői fórumon is, ahol a HVG tudósítása szerint Kollarik István, pénzügyminiszter­helyettes nem kínált érde­mi magyarázatot illetve megoldást a magyar gazda­ság egyik legkritikusabb kérdésére, a tehetetlen ál­lami ipari monstrumok, „béna kacsák” vagyonérde- keltségének felkeltésére. A téma bonyolultságának ismerete és az ebből faka­dó felelősségérzet óvato­sabb megfogalmazásra késztet mint azt néhány blikfangos írásmódra törek­vő újságíró elvárná. Létre­jött a társasági törvény, ám ez nem foglalkozik a témá­ba vágó pénzügyi vagy ér­dekeltségi szabályokkal. Ez a még csak formálódóban levő átalakulási törvény feladata lesz. Az említett fórumon tehát nem ideoló­giai görcseim voltak, egy­szerűen csak ezek még nem eldöntött kérdések. — Azért nyilván lvan ma­gánvéleménye ... — Igen, s ez az, hogy a versenyszférában a vállala­toknak át kell alakulniuk társasággá. Ehhez az átala­1992-re létrejön az egységes európai közös piac. A ha­tékony, eredrrvényes együtt­működéshez meg kell te­remteni annak műszaki fel­tételeit a távközlésben, a szabványosításban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének lehetőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék meg­van, igaz, a lehetőségek kor­látozottak. A magyar szakemberek, kutatók külföldi munkavál­lalásával kapcsolatban Té­tényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tömegessé válik, feltétle­nül figyelni kell rá, jelen­leg azonban méginkább azt kell értékelni, hogy az ilyen jellegű munkának nagyon sok előnye is van. Még ma is érezzük annak hátrányát, hogy tudományos életünk hosszú éveken át el volt zárva a nyugat-európai or­szágok tudományos műhe­lyeitől. A személyes kapcso­latok ezen a területen rend­kívül fontosak, s azért pe­dig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudomá­nyos életben növelik hazánk hírnevét. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizott­ság jelentésében előterjesz­Törvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogin­tézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó ala­csonyabb szintű jogszabá­lyok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghala­dóan mielőbb hozzákezdje­nek a PTK átfogó felül­vizsgálatához, A továbbiakban kifejtet­te, hogy az új társasági törvény szabályozása szük­(kuláshoz azonban létre kell jönnie azoknak a szerveze­teknek, melyek a \ áHalatok értékpapírjait mozgatják. Meggyőződésem, hogy 1990- re már lesz tőzsdénk. — Mitől lesz erősebb a tulu idonosi érzés, ha ezek a társaságok egymás részvé­teit adják és veszik? — Nemcsalk erről van szó, ezekkel a tulajdont jelképe­ző papírokkal kereskedni le­het, és ebben részt vehet majd a magán- és a külföl­di tőke is. S ha ez arányai­ban kisebb lesz is, fontos jelzőszerepet tölthet be. Megtaníthatja a vállalatokat is befektetésben, piacban gondolkodni. Végül is a fa­rok csóválja majd a ku­tyát, de jól. — Sokak szerint veszélyes lehet az, hogy az egyes te­rületeket érintő nyereség­adó-kedvezményt az árbe­vétel arányában lehet majd igénybe venni. Ez ugyanis arra késztetheti a vállalato­kat, hogy a preferált körben — például a közszolgáltatá­soknál — érjenek el na­gyobb árbevételt, akár ár­emeléssel is. — Spekulatív úton sokfé­le vállalati magatartást fel­tételezhetünk. Nem zárható ki ez az érdek, csakhogy a vállalatik lépéseit több más tényező is befolyásolja: a kereslet és kínálat alakulása, vagy hogy van-e verseny. Az ilyen közszolgáítatástí- pusú tevékenységeknél ed­dig is voltak adókedvezmé­nyek, a vállalatok mégsem törekedtek ezek bővítésére. Én tehát nem látóik veszélyt. Az esetleges áremelés in­kább az említett egyéb okoktól eredhet. — Széles körben él az a félreértés, hogy a megszűnő támogatási összegek egy­szersmind ugyanilyen össze­gű tiszta megtakarítást je­lentenek az államnak. — Ez valóban tévedés. A ki nem fizetett támogatá­soknak jó ha a fele meg­marad az államkasszában. Egyrészt mert a támogatá­sok megvonásával a gazdál­kodói körben kevesebb nye­reség jön létre, s ezzel csökken a költségvetés nye­reségadó-bevétele. Fonto­sabb, hogy e lépések gyak­ran termelői és fogyasztói gálnak. Vannak azonban olyan jogsértések, amelyek­nél a büntetőjog esz.közei- nek alkalmazása sem mel­lőzhető. Ennek . figyelembe­vételével a Büntető Tör­vénykönyvet két új bűn- cselekmény tényállásával kell kiegészíteni. Áz új ren­delkezések egyijke a gazda­sági társaság vezető tiszt­ségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megté­vesztő magatartását rendeli büntetni. A másik rendel­kezés az alaptőke vagy a törzstőke megcsorbításának bűncselekménnyé nyilvání­tásával a gazdasági társa­ság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. A törvényjavaslat a Bün­tető Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavar­talan működéséhez elenged­hetetlenül szükséges módo­sítását tartalmazza. Nem je­lenti azonban a büntető jog­szabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gaz­dasági és társadalmi kibon­(Folytatás a 2. oldalon.) áremelkedéseket okoznak, melyeknek legalább egy ré­szét az államnak kell ellen­súlyoznia. Várható például, hogy jövőre a mezőgazda- sági támogatások megszűné­se termelői áremelkedést hoz. Néhány területen ezt a mellékhatást látva léptünk vissza a támogatás leépítésé­től. — Mi a véleménye az el­különült alapok burjánzá­sáról? — A világon mindenütt vannak ilyen alapok. A ma­gyar sajátosság az, hogy ezek működnek. Például, hogy némelyik alap úgy jön létre, hogy állami bevé­teleket áttolnak egy külön kasszába, azt a látszatot keltve, hogy lám erre vágj' arra a célra igen is van pénz. Nem vagyok tehát hí­ve ezeknek az alapoknak. A most elfogadott műszaki fej­lesztési alappal kapcsolat­ban azonban önmagámmal is vitám van. A műszáki fej­lesztés alapvetően piaci ka­tegória. Ha piaci kényszer van, műszaki fejlesztés is van, hiszen aki nem fejleszt, lemarad. Sajnos a magyar gazdaságban még nincs olyan piaci nyomás, hogy feleslegesnek ítélhetnénk ezt az alapot. Bíró Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom