Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ára: 1,80 Ft 1988. november 28., hétfő Befejeződött az Országgyűlés háromnapos ülésszaka Szombaton a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke; jelen voltak a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A páholyokban foglaltak helyet a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, s a haza és a nemzetkiözi sajtó nagy számban megjelent képviselői. A kérdések kérdése, a tulajdon reformja A gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok tett módosító javaslatra szavaztak, s azt három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadták. Ezután a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben, IS ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadták. ségessé teszi a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően lehetőséget kell nyújtani bármely típusú gazdasági társaság határozatának a bíróság előtti felülvizsgálatra. A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása után felszínre kerülő érdekek védelmére elsősorban gazdasági eszközöik és a polgári jogi felelősség szolAz ülésszak harmadik napján az elnöklő Jakab Róbertné elsőként Sirpon Péter Pálnak (Borsod m., 23. vk.), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetőjének adta meg a szót. A terv- és költségvetési bizottság előadója a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből való elmozdulást a termelés és a termékek műszaki színvO' nalának, versenyképességének javításában jelölte meg, amelyben meghatározó szerepet kap a kutatási-műszaki fejlesztési tevékenység. Leszögezte, hogy a fejlesztési célok kijelölése, a kutató-fejlesztő munka irányítása, feltételeinek és eszközeinek meghatározása a kormány feladata. Ennek egyik legfontosabb eszköze a Központi Műszaki Fejlesztési Alap rendszere, amely az elmúlt három évtizedben alapvetően bevált. A jelenlegi intézmény újraszabályozását a gazdasági reformfolyamathoz való illesztése követeli meg. Az alapról folytatott bizottsági vitákról szólva elmondta: a mélyreható eszmecserék során felszólalók helyeselték a törvényi szintű szabályozást, a rendszer szektor- és szervezetssmls- gességét, normativitását. A vitában hangot kapott az is, hogy a fejlett nyugati technika-technológia átvételében nem voltunk elég határozottak. Az előrelépés erőteljes szemléletváltozást követel, nemcsak az irányító szerveknél, hanem a vállalatoknál is. A bizottságok szükségesnek tartották, hogy a Minisztertanácsot kötelezzék évenkénti beszámolóra az Országgyűlésnek az alap fel- használásáról. Tóth János (Budapest, 37. vk.), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára rámutatott: a magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzetének egyik legfőbb oka, hogy évtizedes lemaradás alakult ki a tudomány ée a technika eredményeinek alkalmazásában. A reálértelmiség körében az ösztönző gazdasági, társadalmi környezet hiánya miatt lemondás, kétségbeesés, perspek- tívátlanság tapasztalható. Sokan külföldön, avagy pályájukat elhagyva a harmadik gazdaságban keresik 8 boldogulás útját. A műszaki értelmiség egy része deklasz- szálódik, elveszti értelmiségi jellegét. E kedvezőtlen folyamatok láttán az Országgyűlésnek is el kell gondolkodnia, s meg kell keresnie az e helyzetből kivezető utat. A MTESZ a törvénytervezet s más új törvény- tervezetek vitájánál és elfogadásánál szeretné biztosítva látni a műszaki, tudományos haladás garanciáit a kormány munkájában, illetve a vezetés minden szintjén. A MTESZ javaslattevő kíván lenni a Központi Műszaki Fejlesztési Alap fel- használásában, s igényt tart arra, hogy az alap felhasználásának társadalmi ellenőrzéséből is részt vállalhasson. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m, 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezér- igazgatója arról szólt, hogy a jelenlegi körülmények között a műszaki fejlesztési alap képzése a vállalatok számára gyakorlatilag adójellegű elvonásként jelentkezik, terheiket növeld. Ez azért kedvezőtlen, mert a más, hasonló jellegű befizetésekkel együtt növeli a vállalati jövedelmek központosítását. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) egyetemi tanár, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetének főigazgatója úgy vélekedett: a (Központi Műszaki Fejlesztési Alap megteremtése jól, koncepciózusán történik, azonban az elosztásban, a fel- használásában az elvek és a gyakorlat összhangja még nincs kellően kidolgozva. Jó lenne, ha 1992-re már megszűnne az Európai Gazdasági Közösségtől eltérő gyakorlat, és az úgynevezett eljárásszabadatmak helyett hazánkban is elismernék a termékszabadalmakart. Javasolta, hogy a létrehozandó országgyűlési tudományos bizottság haladéktalanul alakuljon meg, és tevékenységét terjessze ki a Központi Műszaki Fejlesztési Alappal foglalkozó törvényre is. Mivel több hozzászóló nem jelentkezett, Tétényi Pál, az OMFB elnöke válaParlamenti tudósítónk jelenti A Parlament folyosóin mindig történik valami izgalmas. Szombaton például nyugati tudósítók egy csoportja, köztük a BBC és az Amerika Hangja riporterei megállították az ülésterembe tartó Grósz K/árolyt, az MSZMP főtitkárát, és kérdéseket tettek fel. Pillanatok alatt rögtönzött sajtótájékoztató alakult, melyen a messziről jött kollégák mindent elkövették, hogy kényes, sőt zavarba ejtő kérdéseket tegyenek fel. Elég volt azonban csak néhány percre belehallgatni a parlamenti vitába, hogy bárki érezze, csaknem reménytelen ez a próbálkozás. Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke néhány perccel később épp arról beszélt, hogy a kérdések kérdése a tulajdon reformja, s hogy enélkül aligha jöhet létre a gazdasági dinamizmust erősítő valódi piac. Ez a téma vetődött fel egy néhány nappal korábbi nagyszabású vállalatvezeszolt az elhangzottakra. Felvetődött a vitában, hogy inkább az infrastruktúra fejlesztéséhez adjon támogatást az alap, s kevésbé a gyártmányfejlesztéshez. Tétényi Pál szerint mindkét feladat megoldására igénybe kell venni a Központi Műszaki Fejlesztési Alapot, csak eltérő eszközöket kell alkalmazni. A kockázati tőke bevezetésével kapcsolatban elmondta: nem rövid, hanem jó néhány évig tartó folyamatról van szó, ezt mutatják a nemzetközi tapasztalatok. Többen foglalkoztak a fejlődés irányával, a szellemi és a fizikai infrastruktúra jelentőségével. Az OMFB elnöke úgy ítélte meg: egyr.e inkább látszik, hogy a műszaki fejlesztés rendkívül niagy gátjává vált az elmaradott infrastruktúra. Sok szó esik ma arról, hogy Ezután dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatokat. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott társasági törvény szükségessé teszi a jogrendszer teljes áttekintését, és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését — mondotta. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása legerőteljesebben a Polgári tői fórumon is, ahol a HVG tudósítása szerint Kollarik István, pénzügyminiszterhelyettes nem kínált érdemi magyarázatot illetve megoldást a magyar gazdaság egyik legkritikusabb kérdésére, a tehetetlen állami ipari monstrumok, „béna kacsák” vagyonérde- keltségének felkeltésére. A téma bonyolultságának ismerete és az ebből fakadó felelősségérzet óvatosabb megfogalmazásra késztet mint azt néhány blikfangos írásmódra törekvő újságíró elvárná. Létrejött a társasági törvény, ám ez nem foglalkozik a témába vágó pénzügyi vagy érdekeltségi szabályokkal. Ez a még csak formálódóban levő átalakulási törvény feladata lesz. Az említett fórumon tehát nem ideológiai görcseim voltak, egyszerűen csak ezek még nem eldöntött kérdések. — Azért nyilván lvan magánvéleménye ... — Igen, s ez az, hogy a versenyszférában a vállalatoknak át kell alakulniuk társasággá. Ehhez az átala1992-re létrejön az egységes európai közös piac. A hatékony, eredrrvényes együttműködéshez meg kell teremteni annak műszaki feltételeit a távközlésben, a szabványosításban és sok más területen. A műszaki értelmiség, s általában az értelmiség helyzetéről, működésének lehetőségeiről, korlátáiról is szólt Tétényi Pál. Azonnali változás nem várható ezen a téren, bár a szándék megvan, igaz, a lehetőségek korlátozottak. A magyar szakemberek, kutatók külföldi munkavállalásával kapcsolatban Tétényi Pál úgy ítélte meg: ha ez tömegessé válik, feltétlenül figyelni kell rá, jelenleg azonban méginkább azt kell értékelni, hogy az ilyen jellegű munkának nagyon sok előnye is van. Még ma is érezzük annak hátrányát, hogy tudományos életünk hosszú éveken át el volt zárva a nyugat-európai országok tudományos műhelyeitől. A személyes kapcsolatok ezen a területen rendkívül fontosak, s azért pedig külön köszönet jár, hogy ezek a kutatók a tudományos életben növelik hazánk hírnevét. A képviselők ezután a terv- és költségvetési bizottság jelentésében előterjeszTörvénykönyvet érinti, s ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, újraszabályozni. A PTK és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai arra is ösztönzik a jogalkotókat, hogy a most előterjesztett törvényjavaslatot meghaladóan mielőbb hozzákezdjenek a PTK átfogó felülvizsgálatához, A továbbiakban kifejtette, hogy az új társasági törvény szabályozása szük(kuláshoz azonban létre kell jönnie azoknak a szervezeteknek, melyek a \ áHalatok értékpapírjait mozgatják. Meggyőződésem, hogy 1990- re már lesz tőzsdénk. — Mitől lesz erősebb a tulu idonosi érzés, ha ezek a társaságok egymás részvéteit adják és veszik? — Nemcsalk erről van szó, ezekkel a tulajdont jelképező papírokkal kereskedni lehet, és ebben részt vehet majd a magán- és a külföldi tőke is. S ha ez arányaiban kisebb lesz is, fontos jelzőszerepet tölthet be. Megtaníthatja a vállalatokat is befektetésben, piacban gondolkodni. Végül is a farok csóválja majd a kutyát, de jól. — Sokak szerint veszélyes lehet az, hogy az egyes területeket érintő nyereségadó-kedvezményt az árbevétel arányában lehet majd igénybe venni. Ez ugyanis arra késztetheti a vállalatokat, hogy a preferált körben — például a közszolgáltatásoknál — érjenek el nagyobb árbevételt, akár áremeléssel is. — Spekulatív úton sokféle vállalati magatartást feltételezhetünk. Nem zárható ki ez az érdek, csakhogy a vállalatik lépéseit több más tényező is befolyásolja: a kereslet és kínálat alakulása, vagy hogy van-e verseny. Az ilyen közszolgáítatástí- pusú tevékenységeknél eddig is voltak adókedvezmények, a vállalatok mégsem törekedtek ezek bővítésére. Én tehát nem látóik veszélyt. Az esetleges áremelés inkább az említett egyéb okoktól eredhet. — Széles körben él az a félreértés, hogy a megszűnő támogatási összegek egyszersmind ugyanilyen összegű tiszta megtakarítást jelentenek az államnak. — Ez valóban tévedés. A ki nem fizetett támogatásoknak jó ha a fele megmarad az államkasszában. Egyrészt mert a támogatások megvonásával a gazdálkodói körben kevesebb nyereség jön létre, s ezzel csökken a költségvetés nyereségadó-bevétele. Fontosabb, hogy e lépések gyakran termelői és fogyasztói gálnak. Vannak azonban olyan jogsértések, amelyeknél a büntetőjog esz.közei- nek alkalmazása sem mellőzhető. Ennek . figyelembevételével a Büntető Törvénykönyvet két új bűn- cselekmény tényállásával kell kiegészíteni. Áz új rendelkezések egyijke a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megtévesztő magatartását rendeli büntetni. A másik rendelkezés az alaptőke vagy a törzstőke megcsorbításának bűncselekménnyé nyilvánításával a gazdasági társaság hitelezőinek büntetőjogi védelmét szolgálja. A törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvnek a gazdasági társaságok zavartalan működéséhez elengedhetetlenül szükséges módosítását tartalmazza. Nem jelenti azonban a büntető jogszabályok korszerűsítésének a lezárását. A kormány gazdasági és társadalmi kibon(Folytatás a 2. oldalon.) áremelkedéseket okoznak, melyeknek legalább egy részét az államnak kell ellensúlyoznia. Várható például, hogy jövőre a mezőgazda- sági támogatások megszűnése termelői áremelkedést hoz. Néhány területen ezt a mellékhatást látva léptünk vissza a támogatás leépítésétől. — Mi a véleménye az elkülönült alapok burjánzásáról? — A világon mindenütt vannak ilyen alapok. A magyar sajátosság az, hogy ezek működnek. Például, hogy némelyik alap úgy jön létre, hogy állami bevételeket áttolnak egy külön kasszába, azt a látszatot keltve, hogy lám erre vágj' arra a célra igen is van pénz. Nem vagyok tehát híve ezeknek az alapoknak. A most elfogadott műszaki fejlesztési alappal kapcsolatban azonban önmagámmal is vitám van. A műszáki fejlesztés alapvetően piaci kategória. Ha piaci kényszer van, műszaki fejlesztés is van, hiszen aki nem fejleszt, lemarad. Sajnos a magyar gazdaságban még nincs olyan piaci nyomás, hogy feleslegesnek ítélhetnénk ezt az alapot. Bíró Ferenc
