Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 28., hétfő Befejeződött az Országgyűléjs háromnapos ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) takozási programjának tükrében, a korszerű piacgazdálkodás követelményeinek megfelelően felül kell vizsgálni — az új alkotmány kidolgozásával összhangban — a Büntető Törvénykönyvet. Ugyancsak szükséges az állami pénzügyekről szóló törvény módosítása is. Meg kell teremteni az összhangot az 1989. január 1-jén hatályba lépő társasági törvény, a vállalkozási nyereségadóról, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvények és a pénzügyi törvény fogalom használata között. A törvényjavaslat, ennek megfelelően a „vállalkozókat'’ vonja a személyi hatálya alá. E fogalom felöleli mindazokat a jogi személyeket, amelyek, illetőleg akik gazdasági tevékenységet végeznek, és e tevékenységükből származó jövedelmeik meghatározott egészét adók, illetékek vagy egyéb kötelező befizetések formájában fizetik be a költségvetésbe. A népgazdasági tőkefolyamatok szabályozása szükségessé teszi az értékpapi r- kibocsátás és -forgalmazás feltételrendszerének magas szintű jogszabályban történő rögzítését. A törvényjavasltat ezt a célt szolgálva erősíti a befektetők védelmét, és segíti az értékpapírpiac stabilitását. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotásával — a szektor- és versenysemlegesség elvére figyelemmel — indokolttá vált a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 26. törvény- erejű rendeletmódosítása is, azért, hogy a jövőben a gazdasági társaságokra se terjedjen ki ezen adónem fizetésének kötelezettsége. Végezetül Kulcsár Kálmán felhívta a figyelmet arra. hogy a most módosítandó törvények további felülvizsEzután megkezdődött az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztató tárgyalása. A pénzügyminiszter szóban nem fűzött kiegészítést a képviselőkhöz eljuttatott írásos anyaghoz, amelyben részletesen beszámolt az idei - állami költség- vetés legfontosabb előirányzatairól. Eszerint a költség- vetési törvény a központi költségvetési szervek támogatására 108,5 milliárd forintot, a tanácsoknak nyújtott állami támogatásra 96^1 milliárd forint felhasználását teszi lehetővé. Ehhçz képest idén a központi intézményeknél és a tanácsoknál egyaránt nagyobb támogatás felhasználására lesz szükség. A költségvetési támogatási többletigény össze-' ge 953 millió forint. Ez a pénz azért szükséges, hogy az igazságszolgáltatási, a műszaki, az egészségügyi dolgozók bérrendezésére a felső szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérha- táránaik felemelésére, valamint a Magyar Televíziónál, a Magyar Rádiónál és a Magyar Távirati Irodánál foglalkoztatott újságírók és szerkesztőségi alkalmazottak béremelésére összesen 105 millió forintot felhasználhassanak. A Kereskedelmi, a Külügy-, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnál a forintleértékelés miatt 130 millió forinttal, az egyházaknál pedig 40 millió forinttal kívánják növelni a költségvetési támogatásokat az előirányzathoz képest. A kormány a pedagógusok bér- bruttósítás miatti bérfeszültségeinek megoldására 302 millió forintot, az igazságszolgáltatásban és az egészségügyben dolgozók bérrendezésére, a felsőfokú gálatán kívül e munka folytatásaként elkészítik a társaságok átalakulására vonatkozó törvényjavaslatot, a külföldi beruházásokról készülő törvényjavaslatot, illetve a földtörvény módosítását és számos más fontos jogszabályt. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24 vk.), Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója leszögezte, hogy az Országgyűlésen októberben elfogadott társasági törvény a magyar jogrendszerben — amely elviekben a tervutasításos rendszerre épült — kivételt képez. Ezért meg kell teremteni a jelenleg hatályos joganyaggal a szükséges összhangot. Az előadó ezután a bizottság módosító javaslatait ismertette, végezetül kijelentette: az i gazság ügy-miniszter által előterjesztett javaslatokat — a már egyeztetett módosításokkal — a bizottság elfogadja. Határozathozatal következett. A képviselők először elfogadták, hogy a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a külföldi tőkebefektetők beruházásvédelméről szóló törvényjavaslattal együtt az Országgyűlés decemberi ülésszakán tárgyalja meg. Majd elfogadták a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, azt követően pedig — a beterjesztett bizottsági módosítással együtt —• a polgári eljárási szabályokat módosító törvényjavaslatot. A képviselők megszavazták az állami pénzügyekkel foglalkozó 1979. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a vonatkozó bizottsági kiegészítésekkel együtt. Végezetül az Országgyűlés elfogadta nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvény- javaslatot. szakirányú végzettséggel rendelkezők alsó bérhatárának felmelésére 129 millió forintot kíván fordítani. A júliusi forintleértékelés miatt szükségessé vált továbbá az egészségügyben 42 millió forinttal, a szociálpolitikai keretnél pedig 200 millió forinttal íelmelni a támogatásokat a költségvetési tartalék terhére. A pénzügyire - niszter felhatalmazást kért az Országgyűléstől a terven felüli támogatások folyósítására a költségvetési tartalékból. A tájékoztató kitért arra is, hogy miként alakult az idén a vállalati gazdálkodó szervek és az elkülönített állami pénzalapok támogatása. A szénbányászat támogatása a törvényben jóváhagyott előirányzatnál 700 millió forinttal kisebb lesz, mivel évközben döntés született a gazdaságtalan tévé kenység visszaszorítására. Ugyanakkor bizonyos kr - rabban keletkezett, az államimnál szembeni kötelezettségek teljesítésére néhány bánya esetében további intézkedésekre van szükség. A vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés ez évi támogatása megegyezik a tervezettel. Szintén az előirányzatnak megfelelő támogatási összeget folyósítanak a Magyar Államvasutak számára, a Szanálási Alap és a Foglalkoztatási Alap finanszírozására. A jelentés arról Is tájékoztatta a képviselőket, hogy a vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései, valamint a fogyasztáshoz ' kapcsolt adó várhatóan 4—8 milliárd forinttal haladja meg a támogatások levoná sa után keletkező tervezett többletet. Ennek a többletnők a tervek szerint 320,5 milliárd forintnak kellene lennie, ehelyett várhatóan eléri a 324—326 milliárd forintot. Ugyanakkor a társadalombiztosítási befizetések, illetve kiadások egyenlegének hiánya 11,5 milliárd forint helyett 20,5—21,5 milliárd forint körül fog alakulni. így az úgynevezett automatizmusok által érintett költségvetési kapcsolatokból származó bevételek és kiadások összesített többlete az előirányzottól várhatóan 4—5 milliárd forinttal marad el. Az Országgyűlés ezután az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéi áttekintésével folytatta munkáját. Az erről szóló jelentés egyik pontja a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló új jogszabálygyűjteményre vonatkozott, amely az elmúlt hetekben nagy vihart .kavart a magyar közvéleményben. A rendelet ugyanis szabaddá kívánta tenni a gáz- és riasztófegyverek, valamint a légfegyverek tartását, forgalmazását. Erre a társadalmi vitára utalt Straub F, Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke is. aki szót kért a jelentés feletti vitában. Bejelentette: a tiltakozásokat is figyelembe véve az Elnöki Tanács szerdai ülésén úgy határozott, hogy az Országgyűlést követő testületi ülésen ismét napirendre tűzi ezt a törvényerejű rendeletet. A maga részéről azt lógja javasolni — mondta —, hogy ezt az engedélyt vonják vissza. Az Elnöki Tanácsnak vállalnia keli — figyelembe véve a közvélemény újonnan megnyilvánult tiltakozását is —, hogy megváltoztassa korábbi határozatát. A parlament honvédelmi bizottsága nevében felszólaló Török Mihály (Fejér m., 6. vk.), a bizottság titkára arra emlékeztette a képviselőket, hogy a bizottság júniusi ülésén — bár a rendelet egészét időszerűnek, szükségesnek ítélte — felhívta a figyelmet arra. hogy a riasztó- és gázpisz- tclyok engedélyezése a mai társadalmi állapotunkon nem segít, hanem rontja azt. Ezért azt javasolták, hogy ezeknek a veszélyes eszközöknek az engedélyezését vegyék ki a tervezetből. A vitában Dr. Juhár János (Pest me., 24. vk.), po- mázi körzeti orvos elmondta, hogy Pest megyében csaknem tízezer aláírást gyűjtöttek, a tervezet módosítását követelve. Egyetértett a honvédelmi bizottság álláspontjával, s azt javasolta, hogy a tervezetet alaposan átdolgozva mint törvényjavaslatot terjesszék az Országgyűlés elé. Szirtes- né dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vtk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Számú Gyermekklinikájának tanársegéde és Szavaz az Országgyűlés Határozathozatal követke zett: Az Országgyűlés az 1988. évi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztatót — 15 tartózkodás és 15 ellenszavazat mellett — elfogadta. Harmincegy tartózkodás és 10 ellenszavazat mellett megszavazták azt is. hogy a központi költségvetési szervek körében 275 millió forinttal, a tanácsoknál pedig 678 millió forinttal, összesen tehát 953 millió forinttal felemeljék a támogatási összeget a költségvetési tartalék terhére. Németh Ferenc (Békés m., 9. vk.), az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának munkatársa ugyancsak csat- latkozott ahhoz az indítványhoz, hogy törvényben szabályozzák a lőfegyverekkel kapcsolatos kérdéseket. Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője azt firtatta: a törvénytervezet előkészítői miért nem vették figyelembe a honvédelmi bizottság észrevételeit. Az elhangzottakkal kapcsolatban Horváth István belügyminiszter hangsúlyozta: a kormány nem fog szembeszegülni az Ország- gyűlés mostani ülésén is meg ny i 1 vá n u ló köza kara tta 1. Hogy mennyire veszik figyelembe a képviselők felvetéseit, ári ról elmondta : az Elnöki Tanács ülésén ugyan hangot adtajk bizonyos aggályoknak, de sem a honvédelmi bizottság ott jelenlévő elnöke, sem más nem tiltakozott ez ellen az elgondolás ellen. Az Országgyűlés — három tartózkodással — úgy határozott, hogy a lőfegyverekkel és lőszerekkel kapcsolatban törvény szülessen. Ezért felkérték az Elnöki Tanácsot, hogy intézkedjen a törvény előkészítéséről, s a törvényerejű rendeletet hatálytalanítsa. A képviselők ezután — e módosítással — egyhangúlag tudomásul vették az Elnöki Tanács jelentését. A napirend szerint ezután Kovács Lászlóné (Budapest, Südi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz pártbizottságának titkára a gesztortársaságoknak az ipari szolgáltató szakcsoportok adótartozásaiért viselt felelősségével kapcsolatban interpellált a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez. Kifejtette, hogy a szövetkezeteket hátrányosan érinti, hogy a kötelékükből kiváló szakcsoportok adótartozásait rajtuk követelik. Dr. Szilbereki Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke részletező válaszában szólt arról, hogy a szövetkezetek felelősségét a szakcsoporto- Ikért — 1981 óta — egy meglehetősen szigorú kormányrendelet szabályozza. Eszerint a szövetkezet a szakcsoport tartozásaiért felel a szakcsoport clkülöni7. vk.), a Meggyfa Utcai Napköziotthonos Óvoda óvónője az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvényt módosító 1988. évi IV. törvényhez fűzött módosító javaslatát terjesztette elő. A már egy korábbi ülésszakon elhangzott észrevételére emlékeztetve hangsúlyozta: indítványának lényege az volt. hogy az élelmiszerek gyártása és a forgalomba hozatala különüljön el egymástól. A gyártótól független szerv döntsön arról, hogy eg.v termék közfogyasztásra forgalomba hozható-e, vagy sem. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter reagált a képviselői indítványra. Elmondotta, hogy álláspontját egyeztette a kereskedelmi miniszterrel, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkárával is. Ok is egyetértettek abban, hogy amit a képviselő kér. azt tartalmazza a jogszabály. Igaz, egyszerűsített formában, kevésbé zaklatva a gyártókat, ám megőrizve a fogyasztók érdekeit. A miniszter részletező válaszában (kifejtette: a jelenlegi feltételek biztosítják, hogy a gyártmány vizsgálatát a gyártás egész vertikumában elvégezhessék, még a tömegtermelés megindítása előtt. Az. ellenőrzési feladatokat a gyártásban a MEM-hez. tartozó szervezetek végzik. Ez. a világ legtöbb országában így történik. Emellett a Kereskedelmi Minisztérium önállóan foglalkoztatja azt a szervezetet, amely a kereskedelemben, a vendéglátásban, a tömegétkeztetésben, a bolthálózatban vizsgálja az. élelmiszerek forgalmát. Kovács Lászlóné ismét szót kért. Továbbra is azon a véleményen volt. hogy a gazdálkodó szervtől független szervezetnek kell elvégeznie az. ellenőrzést. Ez az. import termékek esetében meg is valósul. Miért kell különbséget tenni a termékek között, attól függően, hogy az belföldről vagy külföldről származik? Az illetékes bizottság és a miniszter álláspontját a képviselők —• 30 tartózkodással, 2 ellenszavazattal — elfogadták., elvetve ezzel a törvénymódosítási indítványt. tett vagyonával, a szakcsoportnak átadott vagyonrészekkel, és ha mindez kevés, felel a szövetkezet egész vagyonával. A Legfelsőbb Bíróság elnöke ezt követően két, 1985-ben megszűnt szakcsoport ügyében hozott bírósági ítélet magyarázatával világította meg a képviselők számára a bírói döntések okát. Szólt arról, hogy valóban ellentmondásos volt a különböző bíróságok megítélése a' szakcsoportok adótartozásainak kérdésében, de végül is a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa állást foglalt az ügyben. Eszerint a jogszabály nem korlátozza a szövetkezet felelősségét a polgári jellegű tartozásokra, ez a felelősség a szakcsoport minden pénzügyi jellegű ' irtózásáért fennáll. Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el. Ennek indoklásául elmondta, hogy a bíróságok közötti jogértelmezési vita miatt nem egy vagy két szövetkezet, hanem szövetkezetek tucatjai kerültek lehetetlen helyzetbe. Szavazás következett: az. Országgyűlés 21 ellenszavazattal, 153 tartózkodás mellett vette tudomásul a Legfelsőbb Bíróság elnökének válaszát. A képviselők ezután kérték, hogy az igen szavazatokat is számolják meg. Újra szavaztak a választ elfogadók, akik 183-an voltak. Weiszböck Rezsöné (Győr- Sopron m., 15. vk.), a Soproni Szőnyeggyár nyugdíjas igazgatója a közlekedési miniszterhez interpellált a közútiak rossz állapota, a soproni közúti határátkelőhely korszerűsítése, valamint a 84-es főút Sopront elkerülő szakaszának kiépítése tárgyában. lóth László közlekedési minisztériumi államtitkár a többi között elmondta, hogy az utóbbi évtizedben a közúti forgalom 30 százalékkal nőtt, az. utak fenntartására fordítható összegek reálértéke a felére csökkent, így az. utak állapotának romlása meggyorsult. Évente mintegy 1000—1500 kilométer hosszúságú utat kellene aszfaltozni, de például ebben az. évben csupán 300 kilométerre futotta. Támogatta az. interpellálónak azt a javaslatát, hogy az. útfelújításokra fordítható költségeket normatívák alapján számítsák ki. Egyetértett azzal is, hogy képezzenek úgynevezett útalapot, amelynek kialakítására a költségvetés reformja során kellene visz- szatérni. Kijelentette, hogy a Sopront elkerülő út megépítését a legsürgetőbb feladataik között tartják számon. de annak megépítésére a VII. ötéves tervben nem látnak lehetőséget. Weiszböck Rezsőné a választ elfogadta. Dr. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője Polgári Törvénykönyv 232. paragrafusában meghatározott kamatmértékkel kapcsolatban interpellált az. igazságügy-miniszterhez. .Javasolta, hogy a törvény a kamat felső határát a Magyar Nemzeti Bank által megállapított mindenkori éves kamatláb mértékében határozza meg. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-mini sz ter reál i sna k ítélte meg a képviselő által felvetett problémát. A minisztériumhoz is számos olyan észrevétel érkezik, ami azt bizonyítja, hogy a szerződéses kamatmaximum 8 százalékos mértéke valóban idejét múlta. Ezzel kapcsolatban két dolgot ajánlott megfontolásra. Az egyik, hogy a kamatot valójában a gazdaság és a piac viszonyai alakítják. A másik: amenv- nyiben a Polgári Törvény- könyvben szabályoznak valamit, annak időtállónak kell lennie. Nyilvánvaló, hogy az idejétmúlt kamatmaximumot emelni kell. Kérdés azonban, hogy miként határozható meg, s milyen mértéket alkalmazzanak. A miniszter —a képviselővel ellentétben — azt tartaná célszerűnek, ha a PTK-ban rögzítve szerepelne a kamat konkrét mértéke. A Pénzügyminisztériummal és a bankkal folytatott konzultációk alapján arról tájékoztatta a képviselőt, hogy a jövő év elv jén áttekintik a lakossági bankügyleteket, s ennek kapcsán alakítja ki a megfelelő kamatokat is. Arra kérte az Országgyűlést, hogy en nek kapcsán a jövő év elején térjenek vissza az interpellációban megfogalmazott problémára. A képviselő és az Országgyűlés az interpellációra adott választ egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon.) Az 1988. éyi állami költségvetés egyes előirányzatainak alakulása Visszavonják a lőfegyverekről szóló törvényerejű rendeletet Interpellációk és kérdések
