Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
1988. november 24., csütörtök Somogyi Néplap 3 KÖZLEMÉNY » A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1988. NOVEMBER 22-EI ÜLÉSÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról.) I. 4 A Központi Bizottság '■ megállapította, hogy a reformfolyamat több szocialista országban a szocializmus fejlődésének mindinkább meghatározó irányává váli(k. Ez hazai feladataink megvalósításához kedvező nemzetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizotság nagy jelentőséget tulajdonít azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érdekében. A szovjet mezőgazdaság megújítására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részének tekinti. Pártunk és népünk érdeklődéssel, rokonszenvvel követi a nemzetiségi kérdés lenini szellemben történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kormány elkötelezettsége a társadalmi párbeszéd mellett, valamint a szocialista pluralizmus kereteinek kialakítása, a jogállamiság megteremtése érdekében folytatott következetes politikája fokozatosan létrehozhatja a gazdasági és társadalmi konszolidáció feltételeit. A testület megerősítette : a Magyar Népköztársaság őszintén kívánja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményesen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. O A Magyar Népköztársa- ság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa elleni román provokációval kapcsolatban a Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminisztérium tiltakozó jegyzékében kifejtett hivatalos állami állásponttal. Hangsúlyozta: az ilyen magatartást az állami kapcsolatokban megengedhetetlennek és elfogadhatatlannak tartja. A leghatározottabban visszautasítja, mint a szocializmus elveivel, valamint a magyar—román kapcsolatok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A súlyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetékeseket terheli. O A Központi Bizottság '*■ nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban, részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvözölte azokat a józan kompromisszumokat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év végéig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. A A testület kiemelte, **■ hogy a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizottságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és biz- tanságerősítő folyamatoan. A külügyminiszterek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. C A magyar külpolitika legutóbbi lépései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és kibontakozási programun)k külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Ausztriában, Spanyolországban és Franciaországban kapcsolatainkban kiemelkedő esemény volt. A legfelső szintű tárgyalások növelték hazánk nemzetközi tekintélyét, és az együttműködés enyhítésének újabb lehetőségeit tárták fel. Alekszandr Jakovlevvel, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjával Budapesten folytatott megbeszélések megerősítették, hogy a két párt alapvetően azonosan ítéli meg a nemzetközi kérdéseket és a szocialista építők napirenden levő feladatait. A Központi Bizottság ■ támogatja a magyar diplomácia törekvését, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat keretében kialakult államközi kapcsolatok mellett a kontinens politikai pártjainak két- és sokoldalú együttműködése is járuljon hozzá az európai egység • erősítéséhez. Indokoltnak tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt a Finn Szociáldemokrata Párt és az Olasz Szocialista Párt közös kezdeményezésének kibővítését, azt, hogy az atomfegyverrel nem rendelkező országok együttműködésébe minél több ország pártjai kapcsolódjanak be. H A Központi Bizottság * * üdvözli a Palesztin Nemzeti Tanácsnak a palesztin állam kikiáltását kimondó határozatát, amely a palesztin nép önrendelkezési jogának gyakorlati megvalósítására irányul. A Palesztin Nemzeti Tanács legutóbbi döntései eredményesen járulhatnák hozzá a közel-keleti kérdés igazságos rendezéséhez. Az MSZMP országos értekezlete óta a Központi Bizottság számos kezdeményezést tett a párt működésének korszerűsítésére annak érdekében, hogy vezető szerepe hatékonyan érvényesüljön a társadalomban. Ezek sorába illeszkedik a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság feladatainak meghatározása, munkamódszerének, ügyrendjének megújítása, a munkabizottságok, a munkaközösségek, a tanácsadó testület tevékenységének és a központi pártapparátus szervezetének, működésének .szabályozása. 4 A Központi Bizottság ■* kizárólag a párt szerveit és szervezeteit irányítja. A. társadalom más szervezeteihez a párttagok, a kommunista csoportok közreműködésével, mozgalmi eszközökSzavaz a Központi Bizottság kel közvetíti a párt politikáját. Tiszteletben tartja az Országgyűlés kizárólagos törvényalkotói szerepét. A Minisztertanácsnak önállóságot biztosít a kormányzati munkában, támogatja a kormány tevékenységét. A Központi Bizottság azt várja. hogy az autonóm társadalmi szervezetek és mozgalmak az általuk képviselt rétegek érdekeinek feltárásával és kifejezésével felelősen járuljanak hozzá a politika alakításához. Szükségesnek látja, hogy az érdekek védelmének és egyeztetésének fő színtereivé a különböző érdekeket képviselő szervezetek egymás közötti és a kormánnyal folytatott megbeszélései váljanak. A Központi Bizottság két kongresszus vagy pártérte- iksezlet között a párt legfelső politikai irányító, döntéshozó és ellenőrző testületé. A párttagság egészét érintő kérdésekről kizárólag a Központi Bizottság jogosult dönteni. A Politikai Bizottság feladata a Központi Bizottság döntéseinek előkészítése és a határozatok végrehajtásának megszervezése; a Központi Bizottság ülései között a párt vezető szerve, dönt a a hatáskörébe tartozó kérdésekben. Munkájáért a Központi Bizottságnak felelős, arról rendszeresen beszámol. A Központi Bizottság a ■ megújult politikai tevékenységének követelményeihez igazodó, azonos jogállású munkabizottságok létrehozását - határozta el : Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottságot, Társadalompolitikai Bizottságot, Pártpolitikai Bizottságot, valamint Gazdaság- és Szociálpolitikai Bizottságot alakít. Emellett szükségesnek tartja közgazdasági, művelődéspolitikai, szövetkezetpolitikai és tudománypolitikai •munkatközös- ségek működését. Tanácsadó testületét a korábbi döntésének megfelelően hozza létre. O A központi apparátus munkája, szervezeti felépítése a megújuló politikai tevékenységhez igazodjon. Létszáma további 8—10 százalékkal csökkenjen. A Központi Bizottság apparátusának eddig nyolc osztályát megszünteti. A jövőben hat osztály keretében, egymással rugalmasan együttműködő munkacsoportok látják el a központi apparátus feladatait. A Központi Bizottság apparátusa a testület munkaszervezete, annak munkáját hivatott szolgálni. Nem irányíthatja az alsóbb pártszerveket, sem azok apparátusait. III. 1 A Központi Bizottság • megtárgyalta az alkotmány néhány rendelkezésének módosítására előterjesztett javaslatot. Megállapította: aiz országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően folyik az alkotmány átfogó felülvizsgálata és az új alkotmány koncepciójának kialakítása. Ezzel egyidejűleg — a politikái szükségletekkel összhangban — indokolttá vált több olyan törvény előkészítése, amely alkotmányos előírásokat is érint. Ilyen többek között a gyülekezési jogról, az egyesülési jogról, a népszavazásról szóló törvények megalkotása, az Alkotmány- bíróság létrehozása, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése. A Központi Bizottság támogatja, hogy a Minisztertanács — a folyamatban levő törvényhozói munkához igazodóan — kezdeményezze az Országgyűlésnél az alkotmány egyes rendelkezéseinek a módosítását. O A Központi Bizottság javasolja, hogy a parlament alkosson törvényt a népszavazásról, azzal a céllal, hogy alapvető fontosságú országos és helyi ügyekben megteremtse a közvetlen állampolgári döntéshozatal lehetőségét. A közvéleményt megosztó kérdésekben a népszavazás intézménye is járuljon hozzá a társadalmi közmegegyezés kialakításához. A Központi Bizottság támogatja, hogy népszavazásra országos, megyei (fővárosi) és helyi szinten egyaránt sor kerülhessen. Olyan jelentős kérdéseket bocsássanak szavazásra, amelyek az ország illetve a terület, a település lakosainak egészét vagy nagyobb részét közvetlenül érintik. A népszavazás elrendelésére az Országgyűlés, valamint az illetékes tanácstestületek legyenek jogosultak, de kiírását kezdeményezhesse meghatározott számú állampolgár Is. A Központi Bizottság ajánlja, hogy a népi kezdeményezést is e törvény szabályozza, biztosítsa: meghatározott számú állampolgár indítványára az Ország- gyűlés vagy a tanácstestületek a hatáskörükbe tartozó kérdésekben döntéseket hozzanak, jogszabályokat alkossanak. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy az alternatívákat is tartalmazó törvénytervezetet a Hazafias Népfront szervezésében széles körben megvitassák. 3 A Központi Bizottság ■ megállapította, hogy a gyülekezési és az egyesülési törvénytervezeték társadalmi vitája hasznos és konstruktív volt. A véleményt nyilGrósz Károly, Lukács János szünetében vánítók többsége egyetértett azzal, hogy már az alkotmány felülvizsgálatát megelőzően szükség van e két alapvető állampolgári szabadságjog törvényi szabályozására. A tervezetek szövegét azonban — a vita tapasztalatait hasznosítva — indokolt átdolgozni és helyenként pontosabb megfogalmazásokat alkalmazni. Mindkét törvényben egy értelműén szabályozni kell azt, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelyet a Magyar Népköztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Ugyanakkor az egyesülési és a gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény el - követésére, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szükségtelen bejelentéshez kötni a középületben tartandó rendezvényeket. A törvény csak kivételesen adjon lehetőséget a rendezvény megtiltására, így akkor, ha az súlyosan veszélyeztetné a népképviseleti szervek vagy bíróságok zavartalan működését, illetőleg ha a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Amennyiben a rendezvény törvényes előírásokba ütközik, azt a rendőrség feloszlatja. Az egyesülésről szóló törvénytervezetben egyértelműen szükséges szabályozni, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzésére alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, s amelyet törvény nem tilt. A politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései az irányadóak. A törvény rögzítse, hogy az egyesülési jog a politikai párt létrehozására is kiterjed. Ugyanakkor politikai párt megalakítására, nyilvántartásba vételére, valamint megszüntetésére külön törvényt szükséges alkotni. A társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét, ami nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tesznek. A társadalmi szervezetek csak a nyilvántartásba vétellel válnak jogi személlyé. és Nagy Imre a tanácskozás A Központi Bizottság támogatja, hogy a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészségek lássák el, a törvényesség helyreállítása érdekében szükséges döntésekre pedig a bíróság jogosult. A Központi Bizottság egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács a törvények tervezetét a módosult tartalommal nyújtsa be az Országgyűlésnek. A A Központi Bizottság **■ megvitatta a nemzetiségi politika továbbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vonatkozó javaslatot. Kimondta, hogy olyan aktív kisebbségvédelmi, támogató jellegű nemzetiségi politikára van szükség, amely megfelelő feltételeket biztosít a nemzetiségi lakosság azonosságtudatának és sajátos kultúrájának fejlődéséhez. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiséghez tartozás alapja csakis az egyén döntése, a személyes vállalás lehet. A készülő törvény nyújtson biztosítékot mindenfajta hátrányos megkülönböztetés ellen, s garantálja, hogy semmiféle kényszer ne érvényesülhessen sem a nemzetiségi lét vállalására, sem az asszimilációra. A Központi Bizottság leszögezte : a nemzetiségek léte és boldogulása, nemzetiségi sajátosságaik megőrzésének támogatása társadalmunk demokratizmusának, politikai érettségének is fokmérője. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetiségi politikája elveinkből következik, nem függvénye a szomszédos országok nemzetiségi politikájának. A Központi Bizottság felkéri a nemzetiségi szövetségeket, valamint a nemzetiségek által lakott települések párt- és társadalmi szervezeteit, hogy nyilvánítsanak véleményt az irányelvekről. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az irányelvek alapján készítse el a törvénytervezetet, a Hazafias Népfrontnak pedig azt, hogy szervezze meg a nemzetiségi törvénytervezet társadalmi vitáját. IV. A Központi Bizottság áttekintette a tagdíjfizetés rendjére vonatkozó 1985. évi határozatának végrehajtását, és döntött a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításáról. A párttagság észrevételeinek, javaslatainak figyelembevételével szükségesnek tartja a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását, a bérből és fizetésből élőiknél a netto keresetekhez való igazítását, a tagdíjfizetés mértékének csökkentését. Ennek megfelelően a tagdíj összege mérséklődik, egyszerűsödik az adminisztráció. A párt bevételeinek csökkentését takarékossági intézkedésekkel kell ellensúlyozni. * * * A Központi Éizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkaibizottságainak és apparátusának feladatkörére vöfíafkozó határozatát, valamint a tagdíjfizetés új rendjéről szóló döntését a Központi Bizottság a Pártélet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztatóban közzéteszi.
