Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-24 / 280. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 24., csütörtök Ülést tartott a Minisztertanács Grósz Károly utoljára olnőkőlt a kormány Illésén A Külügyminisztérium szóvivői tájékoztatója A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta az 1989. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. Ezzel összefüggésben megvitatta a következő évek költségvetési bérpolitikájáról és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költségvetéséhez fűzött véleményéről készített előterjesztéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1989. évi nyugdíjintézkedések tervéről és a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről. • * • A Minisztertanács ülése után Marosán György, a kormány szóvivője az alábbi nyilatkozatot adta: A ma kezdődő országgyűlés miatt a megszokottól eltérő napon és időpontban, szerda délután 14 órakor kezdődött a kormány ülése. A testület meghallgatta az utoljára elnöklő Grósz Károly szóbeli tájékoztatóját Spanyolországban és Franciaországban tett hivatalos látogatásáról. Ezután egymással szorosan összefüggő előterjesztésekből álló hármasblokk került a kormány elé. A jövő évi állami költségvetésről, a következő évek költségvetési bérpolitikájáról volt szó. Az előzőhöz a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is véleményt fűzött. A költségvetés előirányzatai hűen tükrözik azokat a feszültségeket, amelyek az ország gazdasági helyzetét jellemzik. Ebből következnék azok a feladatok, amelyek végrehajtása az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket követel. A tervezett költségvetési hiány 1989-ben csaknem 25 milliárd forint lesz. Ez jelentősen meghaladja az idén várható deficit összegét, azaz a 15 milliárd forintot. A hiány további növekedésének megakadályozására számos további intézkedés szükséges. A KNEB előterjesztéséből azt a véleményt emelném ki — mondta Marosán György —, miszerint a (költségvetési egyensúly javulása hosszú távon csak a termelési szerkezet átalakításától várható. Ezt a jelentést a kormány megküldi a képviselőknek. A Minisztertanács a köNemzetközi sajtótájékoztató ^ r rr I r . r f ■ a| az Országgyűlés témáiról (Folytatás az 1. óldalról) formfolyamat kiteljesítése kapcsán hozzá kell látni egy önállóan politizáló kormány megteremtéséhez. Tisztázni szükséges azt a kérdést: milyen módon teremthető meg a plurális politikai berendezkedésű szocialista jogállam. Erre a változásra valóságos igény van, és az állampolgári kezdeményezések is erre ösztönzik a kormányt. A politikai intézmény- rendszer korszerűsítését elősegítő új törvényekkel kapcsolatban az államminiszter kifejtette: az alkotmány felülvizsgálatára a Parlament bizottságot küldött ki, s a kormányban is folytatnak al- kotmányozó tevékenységet a szakemberek. Nyilvánvalóvá vált: nem módosított, hanem új alkotmányra van szüksége az országnál^. Ez az új alkotmány nem lesz modellkövető és nem is szolgál modellként mások számára, sajátosan magyar intézmény, amely az emberi jogok garantálására, a magyar közjog tapasztalataira épül. Decemberben terjesztik a Parlament elé az egyesülési törvény tervezetét, elkészült a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslat, felülvizsgálják az 1986-os sajtótörvényt. Szükség van a sztrájkjog szabályozására is, ebben a kérdésben a kormány és a szakszervezetek között vita alakult ki. A Minisztertanács a Munka Törvénykönyvébe, a SZOT viszont a leendő önálló szak- szervezeti törvénybe kívánja illeszteni a szabályozást. Napirenden van a választási törvény módosítása, megújítása is — mondta az állam- miniszter. Kitért arra is, hogy az alkotmányozó munkát össze kell kapcsolni a hatalommegosztás elvével. Tisztázni szükséges a végrehajtó hatalomma(k a törvényhozáshoz való viszonyát. Ezzel kapcsolatban felmerült az a javaslat : hozzanak létre alkotmánybírósagot, illetve közigazgatási bíróságot. Az újságírók kérdéseire válaszolva Pozsgay Imre egyebek közt elmondta: kívánatos a tulajdonhoz kötött piacgazdaság létrehozása, mert ha kínálathiány van a fogyasztási piacon, az a feketegazdaság kialakulásához vezet. A jóléti államok gyakorlata megmutatta: a szociálpolitika is forrása lehet a bővített újratermelésnek. Hazánkban is az értékközpontú szociálpolitika kialakítása a cél. Az egyesületi törvénytervezetből a közvélemény nyomásának hatására lett egyesülési törvényjavaslat, amely kimondja: az egyesülés állampolgári, alanyi jog. A többpártrendszer bevezetése elsősorban az állampolgárok akaratán, nem pedig a kormányon múlik. A kormány álláspontja ebben a kérdésben az, hogy elvi akadálya nincs a többpártrendszer létrehozásának, ám az elmúlt négy évtized alatt egy nagyon erős struktúra kristályosodott ki, s ezt most nem lehet hirtelen széttörni, mert ez destabilizálódást okozhat. A hatalom az állampolgárokkal együttműködve készítheti elő a pluralista átalakulást. A Független Kisgazda Párt arra hivatkozva kezdte meg újra működését, hogy soha nem tiltották be, jog szerint nem ért véget a tevékenysége. Egyelőre klubszerű formában elevenítik fel az egykori tagok, tisztségviselők, s az újabb érdeklődők a hagyományokat. A kormány nem tervez semmiféle ellenintézkedést velük szemben, de a jogi, politikai tisztázás előtt a saját tömegkommunikációs eszközeit nem bocsátja a Független Kisgazda Párt rendelkezésére. További kérdésekre válaszolva szólt arról is, hogy a liberális burzsoázia erői jelen vannak a társadalomban, s elképzelhető, hogy megjelennek a politikai porondon is. Ezekkel szemben politikai és nem hatalmi eszközökkel kell felvenni a harcot. A jövőben az a politikus lesz az ország első embere, ajki személyisége, tevékenysége súlyával tűnik ki a politikusok közötti versengésben. A jelenlegi Parlament eljuthat arra a felismerésre, hogy képességeit meghaladja az alkotmányozó munika, s átadhatja a döntés lehetőségét egy alkotmányozó gyűlésnek, illetve a népszavazásnak. A kormánynak megfelelő partneri viszonyt kell kialakítania a szalkszervezetekkel, s törekednie kell a megegyezésre a legfontosabb kérdésekben. A mai helyzetben egy sztrájk nem tenne jót az országnak — mondta végezetül Pozsgay Imre. A sajtótájékoztató további részében Báger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke és Nagy István, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője adott tájékoztatást az 1988. évi gazdasági fejlődés főbb mutatóiról, illetve a vállalkozási nyereségadó törvénytervezetéről. Rohamrendőrök csaptak össze tüntető bányászokkal a párizsi miniszterelnöki hivatal közelében. A Kelet-Franclaországból érkezett több száz bányász a bányák bezárása ellen tiltakozva és magasabb béreket követelve vonult az utcára. Az összecsapásokban 25 rendőr könnyebben megsérült vetkező évek költségvetési bérpolitikájával is foglalkozott. A statisztikák azt mutatják, hogy a költségvetési intézmények dolgozóinak keresete körülbelül 20 százalékkal elmarad az anyagi termelési ágazatokban foglalkoztatottakétól. Bár rövid távon itt sem lehet jelentős eredményt felmutatni, mindazonáltal már jövőre is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani erre a területre. A kormány indokoltnak tartja, hogy a jövő heti SZOT—kormány találkozón napirendre tűzzék a kérdést. A Minisztertanács végül a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről kapott tájékoztatást. A kormány tudomásul vette az elemzést, de indokoltnak tartja, hogy a konkrét lépéseket az érintettekkel egyeztessék. Mint, ahogy a kommünikében is szerepel, a kormány korábbi határozaitának megfelelően a jövő évi nyugdíjintézkedésekkel is foglalkozott. A részletekről, végleges döntésről a szak- szervezetekkel sorra kerülő megbeszélés után a közeljövőben adnak tájékoztatást. Halálos áldosatok H Örmény— azerbajdzsán ellentétek Azerbajdzsánban feszült a helyzet: Bakuban már hetedik napja tartanak a tüntetések, a nagygyűlések a Lenin téren; Kirovabádban zavargások voltak, s ezek következtében többen megsebesültek. Az MTI tudósítója telefonon kapcsolatba lépett a „Balkinsakij Rabocsij” című azerbajdzsán központi .napilappal, amelynek ügyeletes szerkesztője már arról számolt be, hogy a napokban Kirovabádban és környékén kirobbant zavargásoknak eddig már három halálos áldozata és több mint harminc sebesültje van. A rendbontások okaként a bakui újságíró a Karabah-hegyvidék kapcsán kialakult örmény— azerbajdzsán ellentéteket nevezte meg. Az Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidék kérdésében, az azzal kapcsolatos problémákról a múlt hét óta folyamatosan nagygyűléseket tartanak az azerbajdzsán fővárosban. Várkonyi Péter külügyminiszter partneri meghívására november 27. és december 10. között hivatalos látogatást tesz Malaysiában, a Fülöp-szigeteken és Kínában — jelentette be szerdán nemzetközi sajtótájékoztatón Komoróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője. Váilkonyi Péter kínai útja megkülönböztetett figyelmet érdemel azért is, mert ez az első önálló, hivatalos magyar külügyminiszteri látogatás a távol-keleti országba. A látogatás eredményeként várhatóan számos új kezdeményezéssel gazdagodhatnak a magyar—kínai kapcsolatok. Így például a magyar diplomácia irányítója felkeresi Sanghaj városát is, ahol a tervek szerint magyar főkonzulátus kezdi meg munkáját. Emellett egyezmény aláírását tervezik a két ország közötti ví- zum|kényszer kölcsönös eltörléséről, valamint a külügyminisztériumok együttműködéséről. A fülöp-szigeteki és a ma'laysiai látogatás jelentőségét kiemeli, hogy a délkelet-ázsiai térség országainak — elsősorban az ASEAN tagállamoknak — a súlya rohamosan nő a nemzetközi gazdasági és politikai életben. A realitások figyelembe vételére és elismerésére törekvő magyar külpolitika ezért mind nagyobb érdeklődést tanúsít e térség iránt. Malaysiában a tárgyalások faként a politikai párbeszéd folyamatosságának fenntartását, a magyar üzleti lehetőségek ismertetését szolgálják, míg a Fülöp-szi- getekkel elsősorban egymás kölcsönös megismerését, az együttműködés konkrét lehetőségeinek feltárását szorgalmazza a magyar diplomácia. Komoróczki István nyilatkozatot ismertetett az afganisztáni helyzettel kapcsolatos magyar álláspontról. Hangsúlyozta: hazánk érdekelt a genfi megállapodások minden, fél általi következetes és becsületes végrehajtásában. Rámutatott: szükség van valamennyi afgán erő képviselőjének párbeszédére egy széles Körű részvételre építő kormány megalakítása érdekében. Ugyanakkor ennek a kormánynak a megalakítása az afgán nép belső ügye. A magyar és a nemzetközi sajtó képviselői számos kérdést tettek fel a-szóvivőnek; a legtöbben a magyar —román viszony legújabb fejleményiről a bukaresti provokációra várható magyar válaszlépésekről érdeklődtek. Komoróczki István elmondta: magyar részről figyelmesen vizsgálják, mi válthatta ki a Varsói Szerződés tagállamainak kapcsolataiban példátlan cselekményt. Megerősítette hazánk nem hagyja válasz nélkül a kereskedelmi tanácsos ellen elkövetett provokációt; a hivatalos magyar választ hamarosan közzéteszik. Elmondta azt is; hogy a Romániából kiutasítoLI magyar diplomata, Győr}, Károly autóval hazafelé tari Bulgárián és Jugoszlávián át.’ Jelenleg Jugoszláviában van, ahonnan várhatóan az esti órákban érkezik Budapestre. A Külügyminisztérium csütörtökre sajtótájékoztatót szervez, amelyen Győrfi Károllyal személyesen találkozhatnak az újságírók. A Financial Times tudósítója arról érdeklődött, vannak-e a Külügyminisztériumnak értesülései arról, hogy Romániában lassítják a falurombolási terv végrehajtását. A szóvivő utalt arra, hogy a tervekkel kapcsolatos dokumentumokat román részről nem juttatták el Ma gyarországra. A Külügyminisztériumnak nincs információja arról, hogy Románia csökkentené az úgynevezett településrendezési terv ütemét, netán elnapolná annak végrehajtását. Éppen ellenkezőleg, a tapaszlatok arra utalnak, hogy a terv megvalósítása a Geau- sescu elnök által meghirdetett ütemben folytatódik. Magyarország — szögezte le — határozottan fellép a falu- rombolás ellen. A BBC tudósítója a szófiai magyar nagykövetségen tartózkodó 12, romániai magyar menekült sorsáról érdeklődött. A szóvivő arról tájékoztatta az újságírókat, hogy az ügyben továbbra is tárgyalásokat folytatnak az érintett felekkel. Az MTI munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, gondot, okoz-e az egyébként példás magyar—osztrák kapcsolatokban a rendkívül megnőtt magyar turistaforgalom. A hazai sajtóhoz ugyanis mind gyakrabban érkeznek olyan jelzések, hogy az osztrák hatóságok vélt vagy valós szabálysértések miatt, néha a kelleténél is szigorúbban járnak el a magyar utazókkal szemben. Komo- rócaki István maga is megerősítette azt a tapasztalatot, hogy a több százezres magyar turistaforgalom osztrák fogadtatása nem éppen egyértelmű. Mindezek ellenére osztrák részről még semmilyen szinten sem tették szóvá, hogy Magyarország korlátozza kiutazófor- galmát. A kezdeti turistaroham egyébként várhatóan magától is mérséklődni fog, s a két ország is megtalálja a módját annak, hogy kulturáltan lebonyolítsa a megélénkült utasforgalmat. Egyetemi demonstrációk Valóságos intézményi autonómiára van szükség Országszerte nyilvános demonstrációt tartottak szerdán az egyetemeken és főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételeinek radikális javítását, az intézmények autonómiáját, belső demokráciáját, valamint a tanszabadságot. A demonstráció a szegedi József Attila Tudomány- egyetem felhívására szerveződött, és a hallgatók mellett az oktatók, az egyes karok gazdasági szervezetei is csatlakoztak a megmozduláshoz. Valamennyi egyetemi demonstráción elhangzott a tanszabadság követelése. Ennek értelmében — az adott tudományterület és képzési ág sajátosságait figyelembe véve — az oktatók maguk választotta tárgyakat, kollégiumokat hirdetnének meg, a hallgatóknak pedig jogukban állna a szabad tanár- illetve tantárgyválasztás. Ezzel kapcsolatban elhangzott: az általánosan kötelező tárgyak egész rendszere átalakításra szorul, és ideológiai megfontolásoktól függetlenül kell megállapítani a közismereti műveltség követelményeit. Valóságos intézményi autonómiára van szükség — hangoztatták az egyetemi gyűlések résztvevői. Ezzel összefüggésben szorgalmazták, hogy az intézményi tanácsok önállóan döntsenek a személyi kérdésekben, a felvételi követelményekben és keretszámokban, valamint a képzési rend meghatározásában. A demonstrációkon megfogalmazódott az igény egy országos felsőoktatási érdekvédelmi szövetség létrehozására. Az elképzelések szerint ez a helyi oktatói, hallgatói önkormányzatokból szerveződne, és feladata lenne, hogy minden törvényes eszközzel fellépjen a felsőoktatás helyzetének radikális megváltoztatása érdekében. A megmozdulásokról szólva több helyütt is leszögezték, hogy azok nem politikai vetületűek. Hangsúlyozták, hogy a felsőoktatás szigorúan vett szakmai érdeke a tanulmányi munka szabadsága, az intézményi autonómia és demokrácia megteremtése, a központi szabályozások leépítése. Az egyetemisták egyértelműen kinyilvánították: nem áldozatot igényelnek a társadalom más csoportjaitól, hanem olyan kormányzati döntéseket kívánnak, amelyek lehetővé teszik, hogy gazdasági és társadalmi feszültségek nélkül megoldható legyen a felsőoktatás finanszírozása.
