Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-23 / 279. szám
4 Somogyi Néplap 1988. november 23., szerda Számadás a munkásőrök szakaszgyűlésén Hamvadó gará — Számadásra jöttünk össze, hogy közösen értékeljük az idei tevékenységünket — mondta Vajda Imre, a Latinca Sándor kaposvári munkásőregység egyik szakaszának parancsnoka, alegysége .évzáró gyűlésének bevezetőjeként. S fölelevenedtek a kiképzések, a gyakorlatok legfontosabb epizódjai. A tavaszi háromnapos összevont kiképzés során végzett , munkát — amikor az objektumőrzést gyakorolták — dicsérettel jutalmazta az egységparancsnok. Az egyéni helytállásért is többen részesültek egységes alegység-parancsnoki dicséretben. Elismerésre méltó volt a teljesítményük a lövészeteken és az őszi karhatalmi gyakorlatokon is. Vajda Imre a hiányosságokról is szólt: például arról, hogy az őszi gyakorlaton megszakadt a rádióösszeköttetés és emiatt fontos információk nem jutottak fi az alegységhez. Mi volt jó és mit lehetne jobban? Erről a szakaszgyűlés többi résztvevője is elmondta véleményét. Megbeszélték a gyakorlatok egyes elemeit. Látszott, hogy nem a .„hol van már a tavalyi hó” elvét vallják, hanem még mindig motoszkál bennük a sok mozzanat. A feladatok gördülékeny elvégzése érekében szeretnék továbbfejleszteni az összehangoltságot — és ez nemcsak a gyakorlatokra, hanem a politikai munkára is vonatkozik. Fontosnak tartotta például az egyik hozzászóló, hogy az összevont kiképzés idején eljusson az alegységekhez a napi sajtó. Az idén „elakadtak” útközben a napilapok, s az esti lőgyakor- lat miatt a televíziós híradót sem tudták mindig megnézni. A munkásotok számára ugyanakkor szükséglet és követelmény, hogy tudjanak az időszerű eseményekről. — A munkásőri szolgálat A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai az idén november közepéig 92 millióval több téglát és másfél millióval több tetőcserepet készítettek, mint a múlt év azonos időszakában. A tavalyinál nagyobb kereslet kielégítéséhez szükséges többletmunkára központi forrásokból kaptak bérpreferenciát, amely nélkül le kellett szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van a munka hellyel és a családdal — mondta a szakaszparancsnok. — Sok példa mutatja, hogy ha e három tevékenységi kör egyikében gondok vannak, az megmutatkozik a másik kettőben is. Ezért lehetőségeink szerint segítünk az egyéni gondok és feladatok megoldásában : megismerkedünk munkásőreink munkahelyi környezetével és magatartásával is. Az alegységparancsnok rendszeresen látogatja a munkahelyeket. Mozgalmi és gazdasági vezetőkkel egyezteti a tennivalókat, kölcsönösen tájékoztatják egymást különféle kérdésekről és értékelik a munkásőr szolgálati, illetve munkahelyi tevékenységét. Ilyen látogatásokon részt vesz időnként Münnich István századparancsnok is. Az egyeztetések azért is hasznosak, mert a 19 munkahelyen — ennyire „szétszórtan” dolgozik az alegység 26 tagja — nemcsak a körülmények, hanem a munkásőrség feladatairól vallott nézetek is különbözőek. Érződik ez például a munkásőrjelöltek esetében, akiknek indítékai és szavai általában visszatükrözi a munkahelyükön tapasztaltakat. Dr. Fonai János, a városi egységparancsnokság munkatársa útmutatót adott a különféle vitás kérdések megoldásához. Máj Péter, a megyei parancsnokság társadalmi munkatársa a kérdésekre válaszolva időszerű politikai témákról, elsősorban a párt megújításával kapcsolatos tennivalókról szólt. Ezt követően a szakasz arról döntött, hogy melyik raj tevékenységét tartja a legjobbnak, s hogy kit tart érdemesnek a kiváló munkásőr címre. Ez a javaslat már a januári egységgyűlés előkészítését szolgálta. volna állítani a termelést. Elsősorban a korszerű berendezésekkel dolgozó és gazdaságosan termelő gyárak kihasználását szorgalmazták. Így lényegesen csökkent az iparág függősége az időjárástól, mert ezekben a modern üzemekben állították elő a teljes termelésnek 84 százalékát téglából és 89 százalékát tetőcserépből. Parázsló indulatok, viták és „haragszomrádok” övezték annak a garázssornak az épülését, amely áll Siófokon, a Foki-hegyen, a Reviczky Gyula utcában. A modern lakótelep tőszomszédságában, az apró kertes-udvaros sorházak között vezet az út az új, garázsokkal körülkerített, négyzet alakú udvarra. — A lakóknak nagy fájdalma ez a garázssor — mondja Nemes Imréné, a Gáz- és Olajszállító Vállalat dolgozói által épített sorház közös képviselője. — Tudjuk, hogy már nem sokat lehet tenni. Hajnalban és késő este hallgathatjuk az autók berregését, a vasajtók csapkodását, szívhatjuk a benzingőzt, de legalább a környezet ne .lenne ilyen ... Tizenhét lépésre a házunktól épült a garázssor úgy, hogÿ még telket is sajátítottak ki tőlünk. Hiába fordultunk jogorvoslatért bárkihez, nem tudtunk elérni semmit. Igaz, hogy közben előírták: zajcsökkentés miatt élősövény-kerítést kell ültetni a ház és a bejárat közé. A sorház mögött a kert végéig futnak az apró pázsitos vagy zöldséggel telepített udvarok, kertek. — Mi nem kaptunk garázsépítési engedélyt erre a területre, kénytelenek voltunk hátul építeni — mutatja még most is bosszankodva Benyó Pálné. — Huszonöt garázsból kénytelenek vagyunk eltűrni a zajt. s ráadásul egy förmedvényt, t amit kapunak neveznek. Ilyenkor hol van a város- szépítő egyesület, meg a környezet szépségére ügyelők? Pozsár Gyulát, a Kék Tó lakásszövetkezet elnökét kértük: mondjon ő is véleményt. — A területet a városi tanácstól vettük meg, az építést a megyei tanács engedélyezte. Ezek alapján fogtunk hozzá az építkezéshez. A 25 garázs elkészült, a tulajdonosoknak 150 ezer forintjukba került. A környezetet szeretnénk kulturáltabbá tenni, a kerítés is ideiglenes jellegű. Az ügyet bolygatni felesleges. Csak az’•lehet a cél, hogy békésen megférjenek egymás mellett a lakók és a garázstulajdonosok. Gy. L. K. Gy. Több és jobb tégla, cserép EMLÉKEK A BARÁTSÁGRÓL A konyhaatolakból odálá- tunk a Kaposplast Kefe- és Műanyagipari Vállalat udvarára. A gyár közelsége adta az ötletet, hogy Klauz Jánosné fölcserélje az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatot tíz év után a kefeüzemmel. Nyugdíjasként is hű maradt az üzemhez, azt mondja, meg sem tudna lenni nélküle. — Épp a gyár mellett lakunk, s azért mentem a szőrüzembe fizikai munkásnak, mert jó volt ez a közelség. És ott is ragadtam. Az utolsó három évben a simonfai telep vezetője voltam; onnan mentem nyugdíjba 1980. január 1-jén. Négy éve vagyok özvegy. Jön a fiam, a lányom, a négy unokám is, azt azonban nem kívánhatom, hogy otthagyják a munkahelyüket, mert én egyedül vagyok ... Azért megyek továbbra is dolgozni, mert lassan húsz éve ehhez a közösséghez tartozom. Közöttük nem vagyok egyedül ... iKlauz Jánosné az a típusú asszony, aki nem tud meglenni közéleti megbízatás nélkül. — Az édesapám, a férjem is negyvenötös párttag volt, sőt a párom Csehszlovákiában még partizánként is harcolt... Szíjgyártó volt a Delta szövetkezetben, onnan ment nyugdíjba. Amikor 1950-ben Nagybajomból beköltöztünk Kaposvárra, már nekem is volt tapasztalatom; MNDSZ-titkár voltam Nagybajomban, s mint fiatal párttag három évig a nőszervezet városi titkáraként dolgoztam. A két gyerek nevelése és az öreg szülők gondozása egy időre nem tette lehetővé, hogy nagyobb feladatot vállaljon, később azonban pótolta ezeket az éveket. — Tíz évig voltam brigádvezető, ugyanennyi ideig pedig pártvezetőségi tag. Olykor már sok is volt a megbízatás. A szekrénybőil előkerül az MSZBT-tagcsoport piros fedelű emlékkönyve. Képek, meghívók, levelek, bejegyzések idézik fel, mit tett a Kaposplast a magyar—szovjet barátság erősítéséért. — Amikor nyugdíjas lettem, azt hittem, megpihenek — mondta Klauzné mosolyogva. — Erre megkeresett az aktkori párttitkár; az MSZBT-tagcsoport ügyveze tő elnöke lettem.' Tavaiv azonban lemondtam erről a tisztségemről azzal, hogv vegye át egy fiatal. Benkó Istvánné lett az ügyvezető elnök, én pedig most helyetteseként tevékenykedem. Volt mit átadnia az utódnak. A tagcsoport két évvel ezelőtt megkapta az MSZBT aranykoszorús plakettjét. November hetedike tiszteletére pedig Klauz Jánosné kapta meg az MSZBT aranykoszorús jelvényét eredményes tevékenységéért. Búsakén mutatja a kis piros dobozban levő kitüntetést. — Sokat tettünk a magyar —szovjet barátság erősítéséért. Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki a kaposvári tagcsoportokkal, sőt a nagybajomi Lenin téeszével is. Szép hagyományként május 9-én, a győzelem napján emléktúrát szerveztünk a nagybajomi szovjet hősi emlékműhöz. Versenyt hirdettünk a szocialista brigádoknak ... A beszélgetésből kiderüli, hogy szerveztek látogatást szovjet hegedűművésznő hangversenyére, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házába, jutalomból aktívákat küldtek a Szovjetunióba, s örültek, ha egÿegy szovjet csoport ellátogatott hozzájuk. Ma is emlegetik a jól sikerült vetélkedőket. A Kaposplastnak is van szovjet testvérválla- lalata Kalinyin területen: a nyelidovói műanyaggyár. — Még mindig én állítom össze az MSZBT-faliújság anyagát. Legutóbb november 7-i témájút csináltam ... Lapozgatjuk az emlékkönyvet, nézegetjük a képeket és a leveleket. — Ez nagyon kedves, szép emlékem lesz ... Most még el vagyok maradva néhány anyag beragasztásával, de ha lesz egy kis időm, azonnal befejezem. Lajos Géza A tétsz és a gabona ipar vitája Búzaminősítési ellentétek Sár Gyula, a kaposfüredi Vörös Október Termelőszövetkezet elnöke elégedett, mert 1120 hektáron 6,3 tonnás átlagtermést hozott a téesznek a búza. Nincs megelégedve a búza minősítésével és átvételi árával. A jelenlegi rendszer a termelőket sújtja, és ez nem csak somogyi gond. — Milyen kifogásai vannak e rend ellen? — A MÉM 1986 februárjában keltezett rendelete szerint étkezési búzáiként csak azt lehet átvenni, amelynek 14,5 százalékos vagy ennél kedvezőbb a víztartalma és 27 százalékos vagy ennél jobb a nyers sikértartalma. 510 vagon búzánkból mindössze 40 vagont vettek át étkezésinek, a többi — 470 vagon — takarmánybúza lett. Az étkezési és a takarmány- búza ára között mázsánként 30 forint a különbség. Ez a gazdaságunknak 1,5 millió forint veszteséget jelent. Mi a beszállított termés minősítését egy hét múlva kapjuk meg. Különösen sérelmes, hogy ezek a beszállított búzák azonos silókba kerülnek, és onnan a malomba. Ebből sütik a kenyeret, a péksüteményeket. Ha a be- szállítottnak a zöme takarmánybúza, akkor miért nem olcsóbb a pékáru? Vagy miért nem térítenek vissza pénzt a termelőknek? — És ha jobb búzát igyekeznének termelni? — Szerintem ezek a minősítési követelmények teljesíthetetlenek. Egyik kezemen meg tudnám számolni azokat a Magyarországon honos búzafajtákat, amelyek az igen magasan megállapított minőségi szintet az adott területeken, kedvező időjárási feltételek közepette elérik. Hasonlóképpen kifogásolom a napraforgómag átvételét, minősítését és árazását. 1988. január 1-jétől a Növényolajipari Vállalat kikötötte, hogy olajfelárait csak 97 százalékos tisztaság és 46 százalékos olajtartalom után fizetnek. Ha a tisztaság nem éri el a 97 százalékot, akkor levonnak az árból. De ha a Növényolajipari Vállalat levonja a tisztaságnak megfelelő százalékot, valójában 97 százalékos tisztaságnak megfelelő napraforgómagot kap. Az olaj- tartalom nem csökken. Mi az oka, hogy erre a „megtisztított” mennyiségre nem fizetnek olajfelárat? — Hogyan foglal állást e gondokkal kapcsolatban Lenti Imre, a Somogy Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetője ? — A képlet, sajnos, nem olyan egyszerű, ahogyan Sár Gyula vázolta. Minden beérkezett rakományból mintát veszünk. Tény, hogy minden beérkezett búza — a minőségtől függetlenül — azonos silókba kerül, de a minősítést a silókban is folytatjuk! Természetesen előfordul, hogy egy silóban néhány vagon takarmány- búzát más búzák „felhoznak” az étkezési búza szintjére. Fennáll azonban ennek a fordítottja is! Lehet, hogy a kaposfüredi 40 vagon étkezési biízát a silóban a többi rontotta le takarmánybúzára. E minősítési rendszer szerint 1987-ben 5176 tonna búzát szállítottunk el különböző takarmánykeverő üzemekbe. Az összes átvett búzának a 20 százalékát. Ebben az esztendőben, sajnos, ennél jóval több takarmánybúzával kell számolnunk. — És az árak? — Az I, osztályú búzáért 365 forintot és mázsánként 20 forint felárat fizetünk. Megfelelő víztartalom és 25—26 százalék közötti sikértartalom esetén mázsánként 355 forintot adunk, míg a 26—27 százalékos sikértartalmúért 360 forintot. A takarmánybúza felvásárlási ára 341 forint. Erre adunk 5 százalékot, tehát az ár tulajdoniképpen 358 forint. Erre jöhet még a hektolitersúly értékeinek megfelelően további felár. Egyetértek Sár Gyulával abban, hogy az elmúlt tíz évben — a meny- nyiség hajszolása miatt — fokozatosan leromlott a búzák minősége. Abban is igaza van, hogy jelenleg valóban kevés fajta felel meg az előírt minőségi követelményeknek. Vannak azonban Somogybán is kivételek. A Kaposvári Állami Gazdaság 100 százalékos étkezési búzát hozott. Igen jó volt a he- tesi, a kisgyaláni és a so- mogysárdi gazdaság átlaga is. Tisztességtelen haszonról nálunk szó sem lehet! Minden tevékenységünk törvényes. A sütőipart sem lehet becsapni. Ott is állandóan számolnak, mérnek, ellenőriznek. Sár Gyula az érvelést nem fogadta el: — Sokat vitatkoztunk a gabonaiparral. Ez azonban a fennálló szabályokon mit sem változtatott. Épp ezért én a továbbiakban is fenntartom eddigi véleményemet, és minden lehetséges fórumon megpróbálom képviselni a termelők érdekeit, az alapvetően hátrányos minősítési és árazási rendszer megváltoztatásáért. Dr. Sz. J. A SZÜV Kaposvári Számítóközpontja AZONNALI BELÉPÉSSEL FÖLVESZ 3 főt szervezői munkakörbe feltétel : — folyamat, illetve rendszerszervezői oklevél, vagy — felsőfokú állami iskolai végzettség és számítástechnikai gyakorlat, — angol nyelvtudással rendelkezők előnyben. 3 főt programozói munkakörbe feltétel: — programozói oklevél, vagy — 3 éves programozói gyakorlat, — angol nyelvtudással rendelkezők előnyben. Fizetés megegyezés szerint. Az alapbéren felül szerzői jogdíjat fizetünk szoftverfejlesztéskor. Jelentkezés telefonon, Pekker Mihály mb. szervezésiprogramozási osztályvezetőnél. Telefon 15-735 vagy 13-311/40. (103863)
