Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
1988. november 17., csütörtök Somogyi Néplap 3 ALKOTO EGYUTTMUKODEST Előrehaladásunkhoz elengedhetetlen a közmegegyezés A politikai reformfolyamatok résiéként több fontos témát vitatott meg és alakított ki egységes állásfoglalást a megyei pártbizottság. A testület tegnapi ülésén részt vett és felszólalt Szabó István, 'a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, és Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Tanai Imrének, a megyei pártbizottság titkárának megnyitó szavai után a pártbizottsági tagok először Xlenovics Imre tájékoztatóját hallgatták meg. A megyei pártbizottság első titkára a Központi Bizottság november 1-2-án tartott üléséről adott számot, elsősorban a vitáról, a vita szelleméről foglalta össze az általánosítható tapasztalatokat. Építőanyag — kislakásépítőknek A magánerőből építkezők építőanyag-ellátását segíti a Mátra Nyugat-Bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság petőfibányai fatelepe. A Szovjetunióból érkezett fenyőrönköket dolgozzák fel tetőszerkezetté, lambériává és egyéb fűrészelt áruvá. ('MTI-fató — H. Szabó Sándor felvétele) Gyorsítani kell a költségvetés reformját Újabb viták adósávokról és kulcsokról A politikai reformfolyamatok fontos része a köz- megegyezés. Az ezzel kapcsolatos megyei helyzetről, a népfrontbizottságok tapasztalatairól, újszerű törekvéseiről dr. Novák Ferenc, a megyei népfronttitkár terjesztett írásos anyagot és szóbeli kiegészítőt a testület elé. Az elmúlt hónapok során a bizottságok és az aktivisták — kommunisták és pártonkívüliek — több mint százharminc településen, személyes beszélgetések tucatjain gyűjtötték össze tapasztalataikat, hű tükörképet nyújtva a testület és a megye közvéleménye elé. A legfőbb megállapítások egybeesnek a megyei pártbizottság . legutóbbi értékelésével: bizalomvesztés, 'súlyos gazdasági és társadalmi válságjelek tapasztalhatók, a /gyökeres fordulat sürgető 1szükségszerűség. Az is tény — és ebben része van a népfrontmozgalomnak is —, hogy alapvetően nem változott a társadalmi rendszerünkről a közmegítélés; minden nehézségével együtt az emberek elfogadják azt, de erőteljesen igénylik a humánusabb, a demokratikusabb, a nyitottabb, a hamis jövőképtől megtisztított szocializmust. A közmegegyezésnek számos eleme van, ezek között első helyen áll a gazdasági élet, az állampolgárok anyagi viszonyainak alakulása. Elbizonytalanodás tapasztalható a gazdasági gondok szaporodása, az életszínvonal csökkenése, a különböző új gazdálkodási formák, a magánszektorok térnyerése miatt. Sokan a nehézségek fő okának a laza munkamorált, az igénytelenséget, a szervezetlenséget tartják. összefügg ez azzal, hogy a szocialista erkölcsre való nevelés nem kap megfelelő helyet sem az oktatásban, sem a közművelődésben. A kis településeken élők közérzetén lényegesen javított az elöljáróságok intézménye, megszüntette a gazdátlanság érzését. Ugyanakkor egyre több helyen és többen sürgetik a közrend, a köz- biztonság javítását. A közmegegyezés másik fontos területe a népfront által szervezett politizáló nyílt fórumrendszer. A lakosságot leginkább érdeklő ügyeket vitatták meg ezeken. Es bár a fórumok nyomán számos helyen elismerésre méltó tettek születtek, kisebb-nagyobb mértékű településfejlesztési célok valósultak meg, sajnos sokszor a népfront csak továbbította a jelzéseket, így több életképes, közérdekű javaslat „tűnt el”. Bár eltérő hatásfokkal, de odaadással dolgoztak a népfrontbizottságok a megye általános fejlődéséért. A tapasztalatok, a gondok viszont megerősítik azt az igényt, hogy új minőségű közmegegyezésre van szükség, új alapokra kell helyezni az összefogást. Ezért elhatározott szándéka a nép- frcntbizottságoknak, hogy nyílt politikai fórumokat biztosítanak mindazoknak, akik készek közreműködni a szocialista építésben. A Ipárttal — elismerve vezető iszerepét — egyenrangú partnerként kívánnak dolgozni, felkarolva /minden olyan kezdeményezést, amely segíti a társadalmi-gazdasági kibontakozást, a politikai intézmények reformját, a települések fejlődését. Tiiztázni valók Az előterjesztést széles körű vita követte. Nagy figyelmet keltett dr. Németh Jenőnek, a barcsi pártbizottság első titkárának a köz- megegyezés fogalmát elemző felszólalása. Mint mondta, a közmegegyezésen érteni lehet a tágabb vagy a kisebb közösség jelene és jövője érdekében történő hasznos megegyezést. De közmegegyezés alatt gondolni tehet a lakosság és a hatalom megegyezésére a leglényegesebb társadalmi célok kitűzésében és megoldásában. Tisztázni kell, hogy mi legyen a közmegegyezés tárgya általánosan — országosan —, mi legyen a megyében, a városban, a munkahelyen, a közösségben. Tisztázni kell, hogy miként jelentkezik ez a társadalmi szabályokban, a „közéleti kresz"-ben. Kinek mi a hatásköre, jogköre, szerepe, feladata és ezt miként gyakorolja. Mint hangsúlyozta, igen fontos politikai érdek az alapvető társadalmi, gazdasági jelenségek megoldásának sorrendjében való megegyezés. Tudatosítani kell, hogy kik lesznek a nyertesék, a vesztesek, ki mire számíthat. A helyi köz- megegyezést elemezve is figyelemre méltó észrevételeket tett a városi első titkár. Felhívta a figyelmet az őszintébb és gyakoribb önvizsgálatra, az észrevételek célratörőbb közvetítésére. Mint mondta, konkrétan kell tisztázni, hogy miben van ma közmegegyezés a párt és a népfrontmozgalom között és miben eltérő a megítélés. Hozzászólását azzal zárta, hogy ezeken a gondolatokon töprengve nyilvánvaló a személyes fölismerés: Barcson és környékén igen sok a tennivaló ezekben a kérdésekben is. A megye más részein sem kevesebb .a feladat. iBe- regszászi Ilona azzal a megállapítással kezdte felszólalását, hogy a közmegegyezés ingatag, fejleszteni kell. Az elmúlt hónapok beszélgetéseinek, vizsgálódásainak tapasztalataiból kiemelte, hogy elemi erővel vetődik fel a megyében a munkamorál javításának sürgetése, a túlzott adminisztráció, a „ténfergő emberek" leépítése. Markó József, aki szintén részt vett a vitaanyag előkészítésében, őszinte szenvedéllyel foglalkozott a közbiztonság helyzetével. Kifogásolta és felháborítónak minősítette, hogy január elsejétől engedély nélkül tarthatnak önvédelmi fegyvert. Mint mondta: „féltem a családomat, és féltem a belügyi dolgozókat. Ki védi meg az öreg mamát vagy az esti műszakból hazatérő fiatalasszonyt, ha bárki .gázpisztolyhoz juthat. Híve vágj ok, kell a demokrácia — de valahol azért határt kel! szabni !" Szövetségben Molnár Béla, a Népfront Országos Tanácsának titkára kiemelte: a megyében folyó felelős népfrontmun-- kának része van abban, hogy Somogybán megfelelő a politikai stabilitás. Hozzászólásában tájékoztatta a résztvevőket az országos tanács törekvéseiről. Mi.nt mondta, o mozgalom is válaszúton van, érzékeli a bizalomvesztést, és felismerte azt is, hogy felelős az országban kialakult helyzetért. Nem állt ki kellő határozottsággal a mozgalomban születő jó javaslatok mellett, ezeket továbbította ugyan, de óvakodott a nyilvánosságtól. Sok tekintetben ezért kényszerül magyarázkodásra a népfront. Szólt az országos tanács elképzeléseiről. Ennek legfőbb célja, hogy társadalmi szövetséggé formálódjon a népfront a demokratikus szocializmus felépítéséhez, a párt vezető szerepét elismerve szövetségre lépjen mindazokkal, akik elfogadják a szocialista társadalmi rendet. Dr. Stadler József, ugyancsak az anyag előkészítése kapcsán szerzett tapasztalat alapján tette szóvá, hogy sok olyan rendelkezés, jogszabály van még érvényben, amely gátolja a gazdasági és a politikai reform ütemesebb végrehajtását. Rostás Károly, a népfront megyei elnöke arról a jelentős erőtartalékról szólt, amelyet a népfrontaktivisták önzet- zetlen munkája jelent, akik tennivalóik elvégzésében szövetségest látnak a pártban. Ahogy mondta Szabó István, a Politikai Bizottság tagja: ez az együttműködési akarat és szándék jól kiolvasható az előterjesztésből, de a vitából is. Kifejeződik az a törekvés, hogy a módszerekben van szükség változtatásokra. Hozzászólásában elemezte a hazánkban végbemenő reformfolyamatokat, amelyeknek kezdeményezője a párt volt. Utalt arra, hogy a gazdasági és politikai reformok végrehajtásának a kezdetén tartunk. Az okok analizálása megtörtént, a szintetizálás most kezdődik, és egy sor reformténv arra utal, hogy mielőbb kiteljesedik. Természetesen időigényes, sok vitával járó, felelős munka ez. Konzultálni, politizálni kell a lakosság széles rétegeivel, mert fontos, hogy a folyamatokat széles körű A megyei pártbizottság ezután fontos és közérdeklődésre számot tartó ügyekben döntött. Először egy, a megyei pártbizottság mellett működő tanácsadó testület létrehozását határozta el, majd a jelölést előkészítő bizottság beszámolóját hallgatta meg és fogadta el. Dévényi Zoltán, a bizottság elnöke elmondta, hogy munkájuk, a testületi tagokkal való beszélgetések során tizenegyen — részben egészségi, munkahelyi, részben családi okból vagy a fiatalítás igénye miatt — lemondtak megyei pártbizottsági tagságukról. A testület méltatta tevékenységüket, és Bogó László, Bosnyák József, Böhm József, Desztics Gyuláné, Horváth Lajosné, Mészáros Győző, Pelőcz Ti- borné, Rostás Károly, Rozs- noki Gyuláné, Szántó László és Szigeti István érdemeit elismerve, áldozatos politikai munkájukért elismerését és köszönetét fejezte ki. Elhatározás született arról is, hogy a megüresedett helyeket delegálás útján töltik be, azaz Somogy különböző térségeiben a kommunista közösségek a lemondottak számának megfelelően kaptak jogot a képviseletre. Klenovics Imre, a megyei társadalmi ellenőrzés kisérje. Hozzászólásában foglalkozott a népgazdaság nyomasztó gondjaival, azzal a súlyos pénzügyi helyzettel, amellyel saját érdekünkben kénytelenek vagyunk és leszünk együtt élni, de úgy, hogy mellette következetesen munkálkodunk a párt és a kormány programjának végrehajtásán. A széles körű vitát’ az elnöklő Tanai Imre zárta le. a testület nevében köszönetét mondva a népfrontmozgalomban tevékenykedő valamennyi aktivistának. D«mokratikusan Dr. Túri Imrének, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályvezetőjének előterjesztésében a testület véleményezte a választójogi törvénytervezetet. A tervezet kapcsán kérdéseket tettek fel, szű- kebb és tágabb környezetükben kialakult véleményeket mondtak el a pántbizottság tagjai. Dr. Gyepesei István például hangsúlyozta, hogy politikailag is fontos jogszabály előkészítése van ezzel napirenden. A jogszabály a demokratizmus irányába hat, s az eddigi tapasztalatok alapján azokat az elemeket érinti a legtöbb észrevétel, ahol a demokratikus jogok kiteljesedését vélik veszélyeztetettnek. A képviselői és tanácstagi választás időbeni elkülönítését kérdőjelezik meg a legtöbben. Hasonló a helyzet az országos listán szereplők számának növelése körül, melyet ugyancsak széles körben vitatnak. Gál József ugyanezit a tapasztalatot ismertette a testülettel: ezenkívül is mindketten hangot adtak a környezetükben felszínre került észrevételeknek. Dr. Novák Ferenc a törvénytervezet nyelvezetét kifogásolta, hangsúlyozva : a széles körű társadalmi vitához elengedhetetlen, hogy olyan megfogalmazásban kerüljön a nyilvánosság elé egy-egy ilyen tervezet, amely érthető a köz számára. A testület meghallgatva az észrevételeket egyetértett abban, hogy ezeket továbbítják a Központi Bizottsághoz. Ezenkívül a tervezet néhány kiemelkedően fontos kérdésében többségi alapon, szavazással is állást foglalt. pártbizottság első titkára ezután elmondta, hogy a testület október 7-i döntése óta Barcson pártértekezletet tartottak, időközben Siófokon és Kaposváron is hasonló elhatározásra jutottak. Mindezek figyelembevételével a megyei vezető testület — a folyamatos megújulás híveként — megerősítette korábbi döntését. Hitet tett amellett, hogy nemcsak a megyei pártbizottságban, hanem a végrehajtó bizottságban is személyi váltásra, megújulásra van szükség. Ezért kérte: fogadja el a megyei pártbizottság 13 tagú végrehajtó bizottságának testületi lemondását. Mint mondta: a vb ezzel is őszinte eltökéltségét bizonyítja, hogy a változás, a politikai és mindenoldalú reform híve. A lemondást 9 ellenszavazattal és 2 tartózkodással fogadta el a megyei pártbizottság. Ezután 9 tagú jelölőbizottságot választott, amely a december 16-i pb- ülésen terjeszti majd elő javaslatát. Akkor választja meg a testület az új végrehajtó bizottságot, a tisztség- viselőket, és azon az ülésen terjeszti elő jelentését és javaslatait a pártapparátus szervezeti korszerűsítését előkészítő bizottság is. Szűknek bizonyult a kaposvári Technika Házának előadóterme az adórendszer és a költségvetés reformjával kapcsolatos szakmai fórumhoz. A nagy érdeklődést keltő témáról Werner Riec- ke, a PM Költségvetési Reformbizottsága titkárságának szakértője tartott tájékoztatót az egybegyűlt közgazdászok és pénzügyi szakemberek előtt. Bevezetőben az adóreform eredeti céljait idézte föl, elismerve, hogy ezek közül nem mindegyik vált valóra. Nem igazolódott például az a remény, hogy a vállalati adóterhek mérséklésével csökkennek majd a termelői árak, s ezáltal a lakosság számára elviselhető mértékű lesz az AFA-ból fakadó áremelkedés. A tény mögött, hogy az általános forgalmi adóból származó bevételek a tervezettnek megfelelően alakultak, nagyobb lakossági és a vártnál szerényebb vállalati teherviselés húzódik meg. A személyi jövedelem- adót érő általános bírálat, hogy túl meredek az adóskála progresszivitása, a legtöbb keresőt érintő 100— 200 ezer forint közötti sávban. Az előadó a pénzügyminisztériumi véleménynek megfelelően tagadta ennek teljesítményvisszatartó hatását, elmondta azonban, hogy várhatóan a decemberi Országgyűlés dönt majd az adósávok számát, valamint egyes adókulcsok mértékét csökkentő módosítási tervezetről. A változás sokak számára önmagában is nettókereset-növekedést jelent. A túlzó várakozásoktól itt csak az óvhat meg, ha tudjuk, hogy a jövő évi terv 6,1 százalékos bruttókereset- növekedéssel számol, miközben a várható infláció 12— 15 százalék, örülni valójában annak lehet, ha ez megvalósul. Növekednek ugyanis a népgazdaságnak — egyebek között a külföldi adósságokkal vagy a KGST- kereskedelem aránytalanságaival összefüggő — pénzügyi terhei, s így számos intézkedésre, elsősorban a költségvetés reformjának felgyorsítására van szükség ahhoz, hogy ne nőjjön tetemesen a költségvetési hiány. Elkerülhetetlennek látszik a vállalati és a vállalkozói kört érintő elvonások növelése, ugyanakkor a már másodszor az Országgyűlés elé kerülő nyereségadóról szóló törvénytervezetbe több új kedvezmény is bekerült. Az előadó okkal ítélte veszélyesnek, hogy mivel a nyereségadó-kedvezményt az árbevétel arányában lehet igénybe venni, minden gazdálkodó abban lesz érdekelt, hogy a kedvezményezett körben minél nagyobb bevételt érjen el. Ez azt jelentheti, hogy egyebek között épp a lakosságot leginkább érintő közszolgáltatásoknál lesz érdekük az áremelés. A költségvetés jobb egyensúlyát szolgálhatja a támogatások leépítése. Téves azonban az az elképzelés, hogy a megszűnő támogatás teljes egészében költségvetési bevétellé válik. A leépítések ugyanis más kedvezőtlen mellékhatások között rendszerint áremelkedéssel járnak, s ezt az államnak kompenzálnia kell. A költségvetési reform céljai között említették: felül kell vizsgálni az állam gazdasági, társadalmi és szociális kötelezettségvállalásait, s csak azokat szabad meghagyni, ahol biztosítható az értékállandóság. A másik legfontosabb: indokoltnak látszik a népgazdaság hozzáadott értékének jelenleg 62 százalékát kitevő állami újraelosztás arányának mérséklése. Az előadást követő konzultáción egyebek között a pénzügyi irányítás túlbonyo- litottságával, a költségvetési kiadások csökkentésének lehetőségeivel, valamint a költségvetési intézmények romló működési feltételeivel kapcsolatban hangzottak el kérdések. FOLYAMATOS MEGÜJULÁS
