Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
4 Somogyi Néplap 1988. november 17., csütörtök Az álmennyezet végnapjai A nyár elején kezdődik a bontás Az apró repedések után megjelentek a nagyobbak, majd a repedéscsíkok megnyúltak, és úgy látszott, hogy bármelyik' pillanatban leszakadhat az álmennyezet a kaposvári termálfürdő fedett uszodájában. Az ott dolgozók megijedtek: féltették a nap nap után edzésre járó fiatalokat. Evek óta lóg a medence fölött egy védőháló, hogy az esetleg lehulló vakolatdarabok ne essenek valakinek a fejére. A védőháló* persze nem megoldás, az omladozó álmennyezet megerősítése sem. Ez utóbbira a Hilti cég vállalkozott volna 1,2 millió forintért. A statikusok szerint azonban ezzel többet ártanának, mint amennyit használnak vele. Az uszoda álmennyezeté- - ről ez ideig két tanulmány- terv készült. Mindkettőben szerepel, hogy szó sincs közvetlen életveszélyről, a mennyezet nem szakadhat le egyik pillanatról a másikra. A budapesti Üt- és Vasúttervező Vállalat — mellesleg ez .készítette a kaposvári felüljáró terveit is — mérnökei szerint a sportolók 1989. május 31-ig iyu- godtan használhatják íz uszodát, de azután neki kell állni az álmennyezet bontásának. A Somogyterv korábbi véleménye az volt, hogy még ebben az évben szükség van a rekonstrukcióra. Később a kaposvári szakemberek is elfogadták az Uvaterv javaslatát. Az uszodában a párás levegő évek óta rongálja az álmennyezetet rögzítő be- tcnvasakat. öt éve már figyelmeztettek arra, hogy az álmennyezetet gondosan szigetelni kellene, vagy le kellene bontani az egészet. A DRV megyei üzemigazgatójától, Bóta Lászlótól megtudtuk: a VI. ötéves tervben több mint 38 millió forintot költöttek a termálfürdő felújítására, a mostani tervidőszakban pedig már eddig 30 millió forintot. Ameddig lehetett, vártak az uszoda felújításával, de az álmennyezet bontása tovább nem halogatható, így a jövő nyáron hozzálátnak. A teljes rekonstrukcióra most sem lesz elég a pénz. Pedig a mérnökök szerint nemcsak az álmennyezet veszélyes; a födémből kilátszó betonvasakat kell először is megóvni a korróziótól, mert ha tönkremennek, beszakadhat az egész tetőszerkezet. Akkor pedig olcsóbb lenne egy teljesen új uszodát építeni, mint a bonyolult tetőszerkezetet rekonstruálni. Az Uvaterv szakvéleményében az is szerepelt, hogy a tervező vállalat statikusai egy-másfél hónaponként eljönnek ellenőrizni az álmennyezet tartószerkezeteit: a leírtakiért csak így vállalják a szavatosságot. Emellett a fürdő üzemvezetőjének naponta meg kell vizsgálnia az álmennyezetet; ha veszély fenyeget, azonnal bezárják az uszodát. A nyárra tervezett felújítás várhatóan szeptember végéig tart. Ez idő alatt az úszók a szabadban levő öt- venméteres medencét használhatják. A terv szerint az álmennyezetet lebontják, a födémet többszörösen szigetelik, hogy a, pára ne érje a betonvasakat*, s ezzel egyidő- ben az uszoda szellőzését is átalakítják. F. L. Kérdezem valakitől — csak tudnám, hogy kitől —, miből fogyasztok én többet, mint ameny- riy.it a legutóbbi népgazdasági, középtávú és éves terved megengedhetőnek vélnek? Kérdezem ezt azért is, mert rendre olvasom —legutóbb is a Pártélet című folyóiratban, a rangos szerző helyzetelemzésében —, hogy „a lakosság 1985—1986. évi többletfogyasztása miatt olyan intézkedéseket kellett hozni, amelyek a fogyasztást mind 1986-hoz, mind a jóváhagyott 1987. évi tervhez képest mérséklésre késztetik.” A bérből és fizetésből élő magyar állampolgár havi átlagbére — KSH-adat! — 6596 forint, a havi átlagkeresete 6958 forint. Kell ehhez kommentár? Mi marad? A hajszoltság. Ha úgy tetszik : a pénz, a különmunka, a külön kereset hajszolása. A piac, nemcsak egyeseidnek és nemcsak a kiváltságosoknak, de egyre többeknek majdhogynem beláthatatlanul széles: a lehető legváltozatosabb — esetenként és gyakorta egészen lehetetlen — „jövedelemkiegészítő” források kínálkoznak. Félreértés ne essék, nemcsak a maszekoknál, nemcsak a palacsintasütőknél, lacikonyhásoknál, nemcsak illegális „fekete” munkavállalóként, hanem állami vállalatoknál, intézményeknél, hivataloknál és megatnnyi egyéb legális ne- lyen és legális módon is. S mind e helyen — főleg az utóbbiakra gondolok — kell lennie egy kasszának, amiből engem mint másod-, harmad- vagy negyedállásút, mint szerződésest, mint alMiért a hajsza? kalmilag megbízottat, mint esetenkénti megbízást aláírót, mint mellékfoglalkozásút (széles a skála, sok a variáció, nemde?), szóval mint főállásom mellett valami módon „maszekolót” kifizetnek. Nem sok pénzzel, de fizetnek. Ezek a keretek és ezek az összegek nem tervezen- dők a mindenkori vásárlóerő-kiáramlást rögzítő nép- gazdasági tervekben? Ha nem, akkor miért nem? S ez esetben a rendre ismétlődő hivatalos megdöbbenés a tervezettnél nagyobb bér-, illetve jövedelemkiáramlás miatt? S miért a többletfogyasztás miatti állandó szemrehányás? Esetleges szabad rendelklezésű jövedelmünkből takarékoskodjunk? A mai kamatfeltételek mellett?... Ha pedig az úgynevezett pótlólagos jövedelemforrásból származó többletjövedelem valami módon mégis csak tervezhető —- mellesleg ez technikailag sem különösebben kunszt —, akkor az iménti kérdések még hangsúlyosabbak. Belátom: kerülgetem a lényeget. Hogy tudniillik: miért kell bennünket, állampolgárokat olyan (anyagi) helyzetbe hozni, hogy pótlólagos jövedelemforrások után nézzünk, többnyire nem luxuslakásunk fölépítése, iinkább csak a valamennyire is elfogadható egyéni életszínvonalunk fenntartása, megőrzése miatt? S ha már egyszer erre kényszerülünk, akkor nem Az ellenőrök szemével BALATONI ÁRAK A magánkisipar, magánkereskedelem, a vendéglátás és a szerződéses üzletek tevékenységét négy alkalommal ellenőriztük a Bala- ton-parton : reggeltől késő éjszakáig összesen 293 vizsgálatot végeztünk. Az ellenőrzések mérlege kedvezőtlen: 166 esetben kellett ki- sebb-nagyobb szankciót alkalmazni, 74 esetben a komolyabb büntetést jelentő szabálysértési eljárást kezdeményezni. A vizsgálatok 56 százalékában volt szükség szankciókra. Ennél több volt Siófokon és Fonyódon, ahol az ellenőrzések 70 százalékában tapasztaltunk hiány osságot ; Balatonmária és Balatonbe- rény térségében pedig az ellenőrzések 38 százalékában volt csak szükség intézkedésre. Fonyód térségében a szerződéses vendéglátóhelyek 95 százalékánál kellett eljárást indítani árképzési vagy áralkalmazási szabálytalanság miatt. A kiszabott bírság 55 100 forint volt. Javult a magánkisipar árfegyelme, kevesebb büntetés volt, mint az előző időszakban. A rezsióradíjak többsége dokumentumokkal van alátámasztva, az áfa-mentes szakmák kisiparosai gyakran a tavalyi árszinten dolgoztak vagy csak kisebb mértékben emelték a rezsi- óradíjat. Hiányosság volt viszont, hogy a vásárlók könyvét szabálytalanul kezelték, a bejegyzéseket nem továbbították az illetékes helyre. Az alkalmazott ár nyilvántartásának, illetve a hivatalos számlatömb használatának hiánya is kifogásolható volt. Nem nagyon érvényesült az iparban előírt szavatossági kötelezettség, kivéve az autószerelő kisiparosokat, ahol a rossz minőségű munka következményei súlyosak lehetnek. A magán- és szerződéses vendéglátóhelyeken, a büfékben végzett ellenőrzések tapasztalatai azonosak : az osztályba sorolásnak megfelelőnél magasabb árakat alkalmaztak, a kiszolgálás milehetne ezeket a „pótlólagos jövedelemforrásokat’” valami módoin átterelni a főmunkahelyünk bérkasz- szájába? Semmiképpen sem megoldható, hogy — a mainál sokkal keményebb, sokkal szigorúbb teljesítménykövetelmények mellett — legyen annyi pénze a muyikakönyvünket raktározó munkahelyünknek, hogy abból, ha megérdemeljük, ne havonként csak néhány száz forintot csepegtessenek béremelés címén, de sokkal többet is fizethessen? Másképpen fogalmazva, illetve kérdezve: nem megoldható, hogy erős kézzel elzárjuk a mellék-, a másod- s a jó ég tudja mi minden egyéb módon nevezhető, kategorizálható maszek tevékenységek fizetésére szolgáló pénzügyi forrásokat? Nem lenne éppen példátlan eset: azokban az országokban, ahol komolyan veszik a (fő)- munkahelyi teljesítményt, s persze komolyan veszik az ezért járó fizetséget is, ott az ide-oda történő „masze- kolás" majdhogynem főbenjáró bűn, mellőzése legalábbis alkalmazási kritérium. Tudom: intézményeknek, hivataloknak, gyáraknak és sok mindenki másnak is szükségük van a „maszekotokra". Ám ez az állítólagos kényszerűség egyszerűen nem érdekel! Oldják meg a dolgaikat úgy, ahogy tudják. Például jól fizetett saját embereikkel, akiktől — éppen a jó fizetés fejében — követelhetnek is. nősége azonban nem éri el az árat. A Balaton-part vendégei tudomásul veszik, hogy az itteni áraik magasabbak, de az áraknak megfelelő kiszolgálást várnak a vendéglátóktól. Az ár és minőség ellentéte különösen a III. osztályú és az ez alatti egységekben kiáltó. Különféle pavilonokból és bódékból szolgálták ki a vendégeket tálca nélkül. Nincs mosdó, de a haszonkulcs megközelítette vagy elérte a magasabb osztályba sorolt egységekét. Véleményünk szerint nem kívánatos az ilyen vendéglátóhelyek üzemeltetése, ha a minőségi turizmust akarjuk növelni. Az osztályok közötti kategóriák elmosódását elősegítette a Belkereskedelmi Minisztérium által kiadott jogszabály is, amely nem biztosítja a megfelelő osztályozást, sem az ellenőrzésnél a különbségek módszeres bizonyítását, a színvonal minősítését. (Ez a megállapítás érvényes a most megjelent új szabályozásra is.) 1987-ben a kereskedelmi egységek haszonkulcsa széles körben vált szabaddá, de nem hozta meg a várt hatást. A kereslet és kínálat nem töltött be szabályozó szerepet, a vendéglátóipari árak az idény soAz Üvegipari Művek és az’Amerikai Egyesült Államok síküveggyártó világcégének európai vállalata, a Guardien Europe SA vezetői szerdán a margitszigeti Ramada Grand Hotelben aláírták egy közös vegyes vállalat, a Hunguard Float- üveg Kft. alapító okmányát. Ezután alakuló közgyűlést tartottak, amelyen megválasztották a vegyes vállalat vezetőségét és felügyelő bizottságát. A vegyes vállalat törzstőkéje 30 millió dollár; ebTudom azt is, hogy a maszek munka, végérvényesen, kiirthatatla-n. Az imént említett országokban — de bizonyos szakmákban nálunk is — dívik a „négere- zés”, ám ez a jelenség mégiscsak kezelhetőbb — amellett, hogy veszélyes kockázatokkal jár együtt —, mint a mai hazai gyakorlat. Azzal kezdtem, hogy nem értem: ugyan miből fogyaszthatnék többet és állandóan, s rendre többet a mindenkori tervek által megengedhetőnél? De legfőképpen azt nem értem, hogy a közösségi fogyasztás miért több, és egyre több, az ugyancsak tervezett megengedhetőnél? S ha ez arányaiban sokkal több, mint az állandósult szemrehányásként nekem címzett személjies fogyasztásom, akkor miként kezeljem a szemrehányásokat? Mit kezdjek ezeldkel ? Kérdem ezt azért is, mert olvasom a másik folyóiratot, a Közgazdasági Szemlét, amelyben az ugyancsak rangos — szakmailag is rangos! szerző statisztikai tényekkel alátámasztva közli : „...lehetetlen, hogy a lakossági fogyasztás a nettó nemzeti termelés 71 .százalékáról 53 százalékára süllyedjen, a közösségi fogyasztás pedig 11 százalék helyett elérje az állami jövedelemről való 18 százalékos részesedést". A szerző egyetlen — az 1985-ös — esztendő gazdasági jelenségeit elemezve jutott az iménti megállapításra ... S akkor most hadd kérdezzem ismét: hogy is vagyunk ezzel a rendre növekvő lakossági fogyasztással ...? Vértes Csaba rán inkább csak fölfelé változtak. A csapolt sör ára például egyetlen fonyódi vendéglátóhelyen négyszer változott. Az idény elején literenként 40 forint volt, 2 hét múlva 46 forint, a következő héten már 50, majd augusztusban 56 forintba került. Ezért nőtt meg a forgalmuk az olcsó lángos- és palacsintasütőknek, a főtt kukoricát árusítóknak. A diszkóbelépők ára is sok helyen azonos volt, függetlenül az^ első vagy másodosztályba sorolástól, és nem biztosította a kulturált szórakozást; a belépőjegyek árát 120 személyre kalkulálták, s 300 ember zsúfolódott össze a teremben. Azért is elszomorító és felháborító ez, mert a kevés pénzű diákok — a vendégek többsége — a belépő borsos ára mellett csak I. osztályú áron fogyaszthatják az üdítőt, ami akkor üdítene, ha hideg volna. Az éttermekben, az ételek ára a duplája volt a múlt évinek, de első osztályú vendéglátóhelyen 120 százalékos áremeléssel is találkoztunk. Ezek az egységek kénytelenek lesznek csökkenteni az árakat, mert különben nem lesz vendég, aki megfizeti. Több büfében is oka volt a magasabb árnak, bői a magyar fél 51, az amerikai partner 49 százalékos arányban részesedik. A Hunguard Kft. arra vállalkozott, hogy az Üvegipari Művek orosházi üveggyárának síküveggyártó egységét korszerű gyárrá alakítja át, s az berendezkedik az úgynevezett float-üveg termelésére. Ezzel a modern float-tech- nológiával gyártott síküveg két oldala párhuzamos felületű, síkját nem zavarja hullámosság és más egyenetlenség, így sokkal inkább alkalmas torzítástól mentes tükör, továbbá építészeti, jármű- és bútorüveg céljára, mint a hagyományos táblaüveg. A korszerűsítéssel az orosházi gyáregység termelése megkétszereződik, napi 450 tonnára emelkedik. A fejlett gyártási eljárás ugyanakkor energiát és munkaerőt takarít meg, így a float-üveg négyzetméterenkénti termelési költsége a hagyományosénak mindössze 60 százaléka. Magyarország jelenleg évente mintegy 3 millió dollár értékű float-üveget importál. Az átalakított orosházi gyár ettől a behozataltól mentesíti az országot, s egyúttal a Guardian hálózatán keresztül termelésének majdnem a felét Nyugat- Európában értékesítheti. Az alakuló taggyűlést követően a Hunguard Kft. vehogy kialakításakor az áfával növelt nagykereskedelmi árból indultak ki. Az ár ezért kétszeresen tartalmazott áfá-t. A Holsten sör árát például így 4,82 forinttal emelte a kereskedő. Mivel nem lehet a fogyasztókat kártalanítania többlet- bevételt a piaci intervenciós alapba utaltattuk át és szabálysértési eljárást kezdeményeztünk fogyasztói megkárosítás miatt. Ritkábban fordult elő a többletszámolás, a súlycsonkítás az idei ellenőrzéseknél. A magánkereskedelemben azonban az áruk eredetét több alkalommal nem tudták igazolni: nem volt beszerzési bizonylat. A ruházati és iparcikkkereskedelemben a fogyasztói árakat 10—15 százalékos haszonnal alakították ki. A fogyasztói árat feltüntették, a kezelési útmutató azonban sok esetben hiányzott. A zöldség—gyümölcs árát csökkentette, hogy több száz kistermelő részére adtak engedélyt a tanácsok a közvetlen értékesítésre. Az iparosok, a kereskedők, a magán- és szerződéses üzletek tulajdonosai közül ki kell emelni azokat, akik a lakóhelyükön nyitottak üzletet. Náluk a Bala- ton-parton is ritka eset volt a fogyasztók megkárosítása vagy az adminisztrációs hiányosság. A szabálytalanságok zömét a szezonban tevékenykedpk, illetve a most kezdő kereskedők, vendéglátósok követték el. Halas Ernőné a megyei tanács főelőadója zetői öt szerződést kötöttek a tervezett fejlesztésben részt vevő külföldi és magyar partnerekkel. Az aláírásnál megjelent Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Marjai József nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint Somogyi Gyula, az építők szakszervezetének főtitkára. A vegyes vállalat vezetői megállapodást írtak alá a Guardian Europe SA képviselőivel a gyárkorszerűsítés tervezéséről, a szükséges berendezések szállításáról: a technológia licen- cének megvásárlásáról és további műszaki segítség- nyújtásról; valamint exportimport ügyletekről. A belföldi értékesítésről az Üvegipari Művekkel kötöttek marketing-szerződést. A beruházás finanszírozásával kapcsolatban pedig a Budapest Bank vezetői egy magyar bankkonzorcium képviseletében írtak alá hitelmegállapodást 2,4 milliárd forint kölcsön folyósításáról. A tervek szerint a jövő év második negyedében kezdődik meg a beruházás, s várhatóan 1990 végén vagy 1991 elején helyezik üzembe az átalakított orosházi gvárat. Vásárlók, figyelem! Fonyódon a TÉBA Áruházban minden héten csütörtökön bevásárlónapot tartunk. Az egység ,ezen a napon reggel 8 órától 17.30 óráig tart nyitva. Nagy választékban kaphatók: — szekrénysorok, heverők — kárpitozott ülő- és sarokgarnitúrák — konyhabútorok, étkezők — csillárok, tapéták — szőnyegek, műanyag padlók — mezőgazdasági eszközök, vetőmagvak és építkezési anyagok Aranyhíd Áfész igazgatósága Balatonmáriafürdő ; 103894) Aláírták az alapító okmányt Magyar—amerikai vegyes vállalat alakult float-üveg gyártására
