Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-17 / 274. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 17., csütörtök Grósz Károly gazdag programja Madridban Felipe González, Zsófia királyné, I. János Károly és Grósz Károly a királyi palotában Kanadai választások Partner vagy „gyarmat"? (Folytatás az 1. oldalról) leménycserét, a gazdasági problémák megoldására irányuló együttes kiútkeresés tényét. A szakszervezetek és a kormányzat viszonyát illető kérdésre Felipe González kifejtette, hogy Spanyolországban most a kormány- párti és a kommunista irányítás alatt levő munkás- kjuzponto-k összefogtak és december közepére általános sztrájkot hirdettek. Kifejtette, hogy a kormányzat szerint a szakszervezetek nem kínálnak alternatívát és kitérnek a tárgyalási aján- ! latok elől, mi több, másfél éve hallani sem akarnak a szociális és gazdasági politikáról való tárgyalásról. Az MTI tudósítóinak arra a kérdésére, hogy miként értelmezendő az európai egységokmány 1992-ben történő érvénybe lépése utáni helyzet, Felipe González elmondta, hogy az semmiképpen sem jelenti a kívülállókkal szembeni diszkriminációt a Közös Piac részéről. González utalt arra, hogy az Európában egymás mellett élő országok éppen a fokozottabb együttműködés révén léphetnek majd előre. A közösség termelési képességeinek növelése, versenyképességének fokozása, gazdaságának erősödése nem a diszkriminációt váltja ki, hanem éppen az együttműködés irányába hat. Elmúltak már azok az idők — mondotta González, amikor az elszigetelt gazdaságokról szóló elméletek voltaik divatban. González utalt arra is, hogy személy szer nt igen nagy érdeklődéssel tekint a közeljövőben esedékes magyarországi útja elé. Kife(Folytatás az 1. oldalról.) az előterjesztés a vállalati osztalékok fizetését az államkasszába. Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke elmondta, hogy a kutatásfejlesztési programokat hazánkban 40-45 százalékban központi forrásból fedezik, ez az arány hasonló a nyugat-európai országokéhoz. Törvényt alkotni szükséges annak érdekében, hogy az alapokba való befizetések és a felhasználások kedvező irányba rendeződjenek át. A napirenden felsorolt témákról ezután együttes vitát folytattak a bizottsági tagok. A gyakran szenvedélyes hangú felszólalások közül a legtöbb az osztalékfizetést tette szóvá, mások információkat sürgettek az ország hitelfelvételeiről és annak félhasználásáról. Tollár József (Zala megye) azt mondta, hogy miközben egyre nagyöbb az elvonás, a költségvetés alig tesz valamit költségeinek lefaragására. Ha egyre több az elvonás, miből valósul majd meg a kibontakozás? Mor- vay László (Budapest) kérjezte reményét, hogy az egyelőre csekély volumenű gazdasági kapcsolatok a továbbiakban megerősödnek. Elmondotta, hogy a nyitás lépéseit most tesszük meg. Ugyancsak az MTI tudósítóiinak kérdésére, hogy várható-e spanyol részről a megkülönböztető intézkedések kiiktatása a magyar árukkal szemben, González emlékeztetett arra, hogy politikai megfontolásokból Spanyolország az EGK 12 tagországa között a legnagyobb erőfeszítéseket tette a Magyarországgal való megállapodás tető alá hozásáért. Most azon munkálkodik, hogy erőteljesen csökkentse a vámokat az EGK- val egyezményt kötött országokkal folytatott kereskedelemben. — Rendkívül hasznos és értékes eszmecserét folytattunk a miniszterelnök úrral — mondotta Grósz Károly. — Mi azt hirdetjük: újfajta érdekviszonyok alakulnak ki a világban. Szaporodnak az érdekazonosságot kifejező elemek, s nekünk ezt a folyamatot kell támogatunk. Ügy látjuk, s valljuk is, hogy fokozódik az európai államok egymásra utaltsága, s Európa egyik fele sem lehet érdékelt a másik kudarcában. Az együttműködést, az integrációs folyamatokat kell erő- sítűnünk, nem pedig a távolságokat növelnünk. Mostani ’ megbeszéléseinknek már vannak konkrét eredményei is — emelte ki a továbbiakban Grósz Károly, s tájékoztatta az újságírókat a délelőtt aláírt egyezményről, a ratifikációs okmánycseréről, s az egyéb dokumentumokról. — Közösen munkálkodunk — tette hozzá — a beruházásié: úgy terjesszék a képviselők elé az adótörvényt, hogy abból mindenki számára világos legyen, összességében milyen és mekkora adók terhelik majd a vállalatokat. Kócza Imre (Heves megye) azzal kezdte felszólalását, hogy kár volt elhalasztani az adóról a döntést, mert a pénzügyi kormányzat most már az eredeti kulcsot is meg kívánja emelni. Hosszasan fejtegette, hogy az erőteljes elvonások miatt nem látható a gazdaság teljesítőképességének növekedése, ezért megkérdőjelezte a kormány munkájának hatékonyságát is; úgy fogalmazott; legszívesebben bizalmatlansági indítványt terjesztene elő a - kormánynyal szemben, de erre a házszabályok nem adnak lehetőséget. Javasolta viszont, hogy a bizottság fejezze ki elégedetlenségét a Minisztertanács munkájával kapcsolatban. Kovács Károly (Budapest) arról szólt, hogy nem látja a kormány munkájában a kibontakozást segítő elemeket. A tervezés változatlanul csak feltételezéseken alapszik. védelmi megállapodás előkészítésén is. Az első kérdés a magyar szakszervezetek helyzetiére vonatkozott — egy spanyol újságíró az érdekképviseleti szervek megélénkült tevékenységének okait tudakolta. — Mindenekblőtt azt kell elmofndanom, hogy a szákszervezetek rendkívül aktív és hatékony harcot folytatnak a kormánnyal, a vállalatvezetőkkel szemben a dolgozók érdekeiért — húzta alá a magyar kormányfő. — A magyar szákszervezeti mozgalomra ma a sokszínűség a jellemző. Most a különböző szakmákhoz kötődő kisebb közösségeket képviselő szakszervezeti mozgalmak erősödtek meg. Az EGK-hoz fűződő kapcsolattal foglalkozó kérdésre válaszolva Grósz Károly kifejtette: az Európai Gazdasági Közösséggel kötött szerződés aláírása után a magyar kormány levélben fejezte ki köszönetét a spanyol kormánynak azért a támogatásért, amelyet a megállapodás létrehozásában Spanyolországtól kapott. Reménnyel, nyugtalanság nélkül nézünk az együttműködés jövője elé. A La Valnguardia munkatársa alaposan félreérthette a Magyarországon a közelmúltban elfogadott társasági törvényt, mert megkérdezte: milyen hatással lesz az egypárt—többpártrendszerre? — A társasági törvénnyel — húzta alá Grósz Károly — nem politikai viszonyokat szabályozunk. A paragrafusok a tőke, a munkaerő mozgásterét bővítik, s lehetővé teszik ,a külföldi s a Á vitazáróban Harsányi Imre fontosnak nevezte, hogy az A variációval jelzett gazdaságpolitika a liberalizált importtal, az exportösztönzéssel hosszabb távra alapozhatja meg a kibontakozást; szemben a B variációval, amelynek gazdaságpolitikáját jelenleg is folytatjuk. Elismerte, hogy sok ellentmondás van gazdasági életünkben, s közölte, hogy a múlt gazdaságpolitikáját feltárandó vizsgáló bizottság alakult a pártban. Az elnöklő Juhász Mihály szavazásra bocsátotta az előterjesztéseket. A bizottság egyhangúlag elfogadta a műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat előterjesztését. A vállalkozási nyereségadóról szólót öt ellenszavazattal oly módon fogadták el, hogy még az 50 százalékot is soknak tartják, ha a helyzet átmenetileg emelést igényel, azt elfogadják, de az osztalék fizetését semmiképpen. A határozatban aggodalmát fejezte ki az ipari bizottság a kormány eddig tett intézkedéseivel kapcsolatban, de nem értett egyet azzal a képviselői javaslattal, hogy elégedetlenségét fejezze ki a kormány egyéves munkája iránt. magántőke bekapcsolódását a különböző fejlesztésekbe, beruházásokba. A többpártrendszer kérdését a jelenleg előkészület alatt álló új alkotmányban kell rögzíteni. Ez a munka elkezdődött, 1990-ben lesz kész az alkotmányjavaslat, amelyet társadalmi vitára is bocsátunk. A román—magyar kapcsolatok feszültebbé válásának okait firtatta az El Pais cikkírója. — Valóban vannak olyan társadalmi, politikai feszültségek közöttünk, amelyek gondokat okoznak nekünk — mondotta Grósz Károly. — E két nép évszázadok óta él egymás mellett, s egymás mellett is fog maradni. A határok, amelyek a második világháború után kialakultak, számiunkra véglegesek. Ebből következik, hogy nem a feszültségekre helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttműködésre és a barátságra. Azt azonban tudniuk kell, hogy ott is élnek olyanok, akiknek nem érdekük az együttműködés. A magyar kormány azonbaft nem hagyja magát provokálni, s az európai biztonságot, a két nép érdekeit szem előtt tartva — azt hiszem — joggal várja el romániai partnereitől is, hogy együttműködjenek a feszültségek csökkentésében — mondotta végezetül a pártfőtitkár-mi- niszterelnök. A sajtóértekezletet követően Grósz Károly a spanyol képviselőházat kereste fel. Itt Felix Pons elnök adott tájékoztatást a törvényhozók munkájáról. 1. János Károly spanyol uralkodó és Zsófia királyné ebéden látta vendégül a pántfőtitkár-miniszterelnö- köt. Délután Grósz Károly a parlamenti ellenzék képviselőivel találkozott. Előbb Antonio Hernandez Mancha- val a Spanyol Népi Szövetség elnevezésű jobboldali párt elnökével folytatott megbeszélést. Ezt követően a szállásán — Julio Anqui- tajval, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával találkozott az MSZMP főtitkára. Pártfőtitkár-miniszterelnök este nagykövetségünk épületében a madridi magyar kolónia tagjaival találkozott. A szerdai program a spanyol magánbankok szövetségének Grósz Károly tiszteletére adott vacsorájával ért véget. Ha a politikai kalendárium előírásaihoz ragaszkodtak volna, Kanada 17 millió választópolgárának még csaknem egy évig nem kellett volna az urnákhoz járulni: a hivatalos menetrend szerint csupán 1989 szeptemberében járt volna le a kormányzó Haladó Konzervatív Párt 1984-ben, elsöprő többséggel szerzett mandátuma. Brian Mulroney miniszter- elnök azonban a jelek szerint úgy döntött, hogy inkább most, november 21-én előrehozott választáson kísérli meg elnyerni a világ második legnagyobb országának vezetését. Kiélezett kampány Döntését a szakértők szerint mindenekelőtt két tényező szabta meg. Először is, hosszú évek népszerűségi hullámvölgye után az idén végre kedvezőbb véleményeket mutattak ki a közvéleménykutató intézetek felmérései. A jelek szerint, bár kormányát az elmúlt 3-4 évben jó néhány belső botrány, kisebb-nagyobb közéleti affér rázta meg, a lakosság jelentős része egyre inkább értékeli M-ulroney gazdasági bizonyítványát. A konzervatív kormányfő ugyanis valóban számos eredményt mutathat fel: eredeti ígéretéhez híven előtérbe állította a munkahelyteremtő programokat, jócskán csökkentve ezzel az állástalanok számát és arányát egyaránt; ellenőrzés alá sikerült vonni az infláció ütemét, lezárult az alkotmány honosítási folyamata, miután az eddig ellenvéleményével szemben álló Québec tartomány vezetését sikerült különböző kompromisszumokkal kielégíteni, s végül, de egyáltalán nem utolsó sorban jócskán megugrott a gazdasági növekedés tempója. Mindennek, elvileg legalábbis, „lefutott verseny- nyé” kellene változtatnia a parlamenti voksolást. Ám erről szó sincs, ellenkezőleg: a helyzetelemzők az utóbbi évtizedek legkiélezettebb választási kampányáról, s a legkevésbé megjósolható törvényhozási eredményekről beszélnek. Ennek fő oka pedig a választás előbbre hozatalának másik momentuma: az Egyesült Államokkal tavaly aláírt szabadkereskedelmi megállapodás. Gazdásági fellendülés ide, nyelvi vagy tartományi viták oda, a mostani kampánynak egyértelműen a Washingtoninál kötött, s az amerikai képviselőház, valamint szenátus által már jóvá is hagyott szerződés az első számú ütközőpontja. Mulroney voltaképp rá is kényszerült a rendkívüli választásokra, hiszen az 1984 óta ellenzékbe szorult Liberális Párt, Juhn Turner pártvezérrel az élén, az ottawai szenátusban sikeresen „blokkolta” a megállapodás jóváhagyását. Így, ha a miniszterelnök el akarta érni annak január elsejei életbe lépését, az urnákhoz kellett hívnia a szavazópolgárokat. Vámok és viták A szabadkereskedelmi egyezmény körüli viharok első pillanatban nemigen érthetők a kívülállók számára. Elvégre Kanada és az Egyesült Államok így is a világ két, egymással a legnagyobb kereskedelmet lebonyolító országa: éves forgalmuk mintegy 150 milliárd dollárnyi, horribilis összegre rúg. Másrészt ennek zöme, körülbelül 80 százaléka amúgy is mentes már bármilyen vámtól; a tőkeáramlás és az üzleti ösz- szefonódás is előrehaladott a két hatalmas észak-amerikai állam között. Miért hát ' a kiélezett indulatok hulláma, a heves televíziós viták, pártok és tartományok egymással szembefordulása? Ügy tűnik, a szorosabban vett gazdasági-pénzügyi megfontolások mellett ezúttal lélektani érvek játszanak szerepet. A gyéren lakott Kanada számára hagyományosan gondot okozott a déli óriással, a tízszer népesebb, s jóval erősebb Egyesült Államokkal fenntartott viszony. E kapcsolatrendszer megítélése áll tehát most is a viták hátterében, s ez magyarázza azokat a szónoki, ám nyilvánvalóan túlzott ellenzéki jelszavakat, amelyek a szerződést „Kanada kiárusításaként” értékelik, egy olyan vétkes lépésként, amely szinte a nagy szomszéd „gyarmatává” teszi az országot. A kormánypárt — s vele együtt az együttműködésben érdekeltebb néhány tartomány, például a máskor oly sok fejfájást okozó Québec — viszont a partneri viszony megerősödését, a kölcsönös előnyöket, a biztos piacot, s a jövő ígéretes távlatait hangsúlyozza. A harmadik legbefolyásosabb politikai erő, a szociáldemokrata irányvonalat képviselő Üj Demokrata Párt szintén az egyezmény ellenzői, s így Mulroney engesztelhetetlen ellenfelei közé sorakozott fel. Ugyanakkor jellemző fejlemény, hogy — a megosztott közhangulatot érzékelve — Turner időközben enyhített hangvételén, s újabban már nem a megállapodás teljes elvetését, hanem annak „újratárgyalását” hirdeti célként. Turner küzdelme Sajátos tény, hogy a nemzetközi politika egyéb témái ezúttal sem kerültek a figyelem középpontjába, sőt, a gazdasági helyzet máskor fajsúlyosabban szereplő kérdései is némileg háttérbe szorultak. Persze az is igaz, hogy egyéb témakörökben távolról sincs akkora különbség a hatalmon lévő konzervatívok és a kihívó liberálisok között. Ami viszont a személyi vetületeket illeti, ott egyértelműen Turnernek van nagyobb vesztenivalója. A politikusnak, aki Pierre Trudeau örökébe lépve, annak idején alig néhány hetes kormányzás után át kellett adnia a stafétabotot Mulro- ney-nak, a politikai túlélésért küzd. Ha november 21-én a liberálisok veszítenek, neki valószínűleg távozni kell a párt éléről. Szegő Gábor Iraki bejelentés a leszerelésekről Irakban szerdán bejelentették, hogy az Iránnal létrejött fegyvernyugvás nyomán december elsejétől megkezdik a hadsereg részleges leszerelését, s elsőként a tartalékos tiszteket irányítják vissza a polgári életbe. Török katonák és rendőrök néznek farkasszemet november 15-én az „Észak-ciprusi Török Köztársaság” kikiáltásának 5. évfordulóján az országot ketté választó demarkációs vonal egyik ellenőrzési pontjához vonult ciprusi görög egyetemistákkal, akik törökellenes jelszavakat kiáltozva tiltakoznak az ország északi részének elszakítása ellen Grósz Károly és Felipe González zárómegbeszélése a Monc- ioa-palotában Ülésezett az Országgyűlés ipari bizottsága
