Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1988. október 1., szombat IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS 8_______________________________Somogyi Néplap ______ T ÖRTÉNELMÜNK KÉPES FORRÄSAI Pultusk emlékei Törtébe Imi kisváros a lengyel testvérmegyében Gróf Zrínyi Miklós képmása Magas homlok, erős áll, széles nagy orr, határozottságot sugalló tekintet. Ilyen lehetett Mátyás, a király, akiről legendák keltek szárnyra, akinek alakját oly sokszor megidézte késői korok irodalma, képzőművészete? A király hiteles portréját Andrea Mantagna, az északolasz quatrocento legnagyobb művésze festette meg. A kép az idők folyamán elveszett, de fennmaradt Tóbiás Stimmernek e festmény alapján készült fametszete. II. Rákóczi Ferencről és feleségéről, a drezdai, berlini, bécsi udvarban működő svéd származású David Di- diter udvari festő ecsetje nyomán őrzünk hiteles képeket. Hogyan történt a Lánchíd alapkőletétele, kik voltak jelen a hídépítés kezdeténél, ezt Barabás Miklós festménye közvetíti számunkra, aki az esemény helyszínén és idejében vázlatot készített, majd több évtizedig foglalkozott a témával, s végül 1864-ben nagyméretű képen festette meg az eseményt. Ezeket a képeket a Történelmi Képicsarnok őrzi. ,; A Történelmi Képcsarnok — írja dr. Rózsa György, a Nemzeti Múzeum osztály- vezetője — a magyar történelem képes forrásainak Az irigység naigyon csúnya bűn, sokáig igyekeztem magam előtt is palástolni, ha benne vétkeatem. Az utóbbi időben, ebben a kaparj kurta-világban már magam előtt sem tudom tagadni : szörnyen irigy vagyok. Miközben én híven követtem hazám politikáját, magam is nyakig ülvén az adósságban, s éppen azok átütemezéséről folytatok konzultációkat, polgártársaim jelentős hányadán nem lötyög a nadrágszíj, legfeljebb arany karpierecek. Éji, aki még ki sem váltottam azt a bizonyos világútlevelet, hiszen Soroksárig ha futja négyünknek, irigyen figyelem ide-oda utazó és ügyesen gazdálkodó ismerőseimet. Nézem a hónapok alatt befejezett, tíz-húsz milliós magánkastélyokat, szívdöglesztő nyugati gépkocsikat, és megdöbbenek, amikor minden ismerősömnél üzenetrögzítő kéri nevemet vagy |á bejárónő közli, hogy a nagyságos úr és a nagyságos asszony eppen nincs odahaza. Aztán azt is irigylem, hogy nagyjából ugyanazok szónokolnak mostanság reformról meg nyilvánosságról, akik tegnapelőtt még a jól leplezett pangás képviselői voltak, és a nem a nép bizalmából jutott hatalmat elsősorban a hasznos és emberi nyilvánosság és tisztesség gáncsolására, tiltására használták fel. Irigy vagyok mert ebben a változó világban látszólag minden főszereplő megtalálta .a számítását, kivéve a Pénzügyminisztériumot, amely folyamatosan holmi hiányzó milliár- docskák miatt turkál hó .végére tökéletesen üres bukszánkban. Emlékszem a kedves mondásra : csak azt oszthatjuk el, amit meg is tergyűjtésére és feldolgozására hivatott közgyűjteményünk. A magyar történelem szereplőinek képmásai, eseményeinek képei, magyarországi látképek mellett ide tartozik minden olyan kép, amely a magyar kultúrtörténet egy-egy jellemző részletét, a valóságnak megfelelően ábrázolja. Ezekre támaszkodhat az írott források mellett a történelmi rekonstrukció.” Szinte a Nemzeti Múzeum alapításával egyidőben kezdődött el a gyűjtőmunka. Miller Ferdinand, a Nemzeti Múzeum első igazgatója 1808-ban az országgyűlés elé terjesztette javaslatát egy nemzeti Pantheon megalapítására. Reménye azonban nem vált valóra. Csak később, Kubinyi Ágoston teremtette meg közadakozásból a Nemzeti Múzeum magyar képtárát. Az ő igazgatósága alatt kezdődött meg a történeti ikonográfiái vonatkozású festmények tudatos gyűjtése. Trefort Ágost kultuszminiszter 1884-ben Pulszky Károlyt, a neves műtörténészt, a közgyűjtemények felügyelőjét, az Országos Képtár igazgatóját bízta meg a Történelmi Képcsarnok megszervezésével. Századunkban ajándékozással, vásárlással folytatódott a gyarapodás. A 30-as években elárverezett Ernst La- jos-hagyatékból került sok kép a gyűjteménybe. Thaly Kálmán a Rákóczi szabadságharcra, a kuruc korra vonatkozó képes dokumentumait ajándékozta a képcsarnoknak. A II. világháború után vásárlásokkal, hivatalos átadásokkal gazdagodott a festmény- és grafikai gyűjtemény. Az utóbbi években lehetőség nyílik arra, hogy külföldről is vásároljon a képcsarnok. Ezenkívül hazai és külföldön élő magyarok Irigy vagyok meltünk, de én bizony valahogyan /kimaradtam a nagy osztozkodásból, és velem együtt ázért még egy-két millióan. Rólunk van szó, akik az idén .nyaralni sem mentünk, mert nem volt hová és főleg miből, akik nem vettük (ki a szabadságunkat sem, mert ha egyszer itthon vagyunk, miért me dolgozzunk. Rólunk van szó, akik nem nyúlhatunk a telefon után, ha nagyritkán a véleményünket kérdik valami szép, áldemokratikus kérdezz-fele- lek fórumon, mert nincs telefonunk, a Magyar posta ajándékaival bővül még napjainkban is a kollekció. A ma 2500 művet számláló festmény- és 40 ezer lapos grafikai gyűjtemény számos darabja forrásértékén kívül művészileg is figyelemre méltó. Különösen gazdag a Történelmi Képcsarnok XIX. századi anyaga. Olyan művészek neve fémjelzi a minőséget, mint Borsos József, Barabás Miklós, Lotz Károly, Telepy Károly, Székely Bertalan, Brocky Károly, August Pettenkoffen, Benczúr Gyula, Than Mór A Történelmi Képcsarnok első kiállítását 1886 januárjóvoltából, amely állam az államban még mindig, akár a MÁV, az IKV, hogy rázósabb betűszavakat ne is merjek leírni, úgyis kihúzná a gondos szerkesztő a nyilvánosság jegyében. De hát irigy vagyok, ez a lényeg. Irigy a mesteremberre, a benzinkutasra, a taxisra, az orvosra, akik játszva eltitkolják immár a kockázat miatt megemelkedett jövedelmüket; irigy vagyok magára a szisztémára, amely finoman és cinikusan átmenti magát a kibontakozás zászlaját lobogtatva. Tudom, szánalmas és terméketlen állapot ez, csak azért írtam le a tüneteket, hátha .akad egy sorstársam, aki tud ellene valami orvosságot. Mert már egészen sárga vagyok az irigységtől. jában rendezték 16l mű felvonultatásával, az Ybl Mik- lós-tervezte' Várkert bazárban. Aztán‘az anyag a Szép- művészeti Múzeumba került. A Szépművészeti Múzeum szervezetéhez tartozó képcsarnokot 1934-ben kapcsolták a Történeti Múzeumhoz, és átköltöztették a Nemzeti Múzeum épületébe. 1945 óta a képcsarnok a Magyar Nemzeti Múzeum osztályaként működik. Kádár -Márta Militz J. M.: Gróf Festetich Pálné Bossányi Júlia arcképe Kerék Imre De még egy rímet begyújtva köhög a motor s megindul lassan a szonett füstöt krákogva fuldokol horkant nyerít de menni megy ámul-bámul fű fa bokor míg a tájon átkecmereg madárijesztő szónokol csoda történt ó istenek s bár könnyebb lefelé menet már új emelkedőn lohol nyeli a szerpentineket kóbor kutyát félresodor a csúcson utolsót liheg de még egy rímet eltipor Aki Pultuskban jár, annak meg kell nézni a történelmi múlt örökségét : a gótikus épületeket, a várat, ami újjáépítve és Dom Po- loniának keresztelve várja, hogy a külföldön élő lengyelek központjává váljon, aztán Európa leghosszabb piacterét, az érdekes könyvtárt. Pultusk már a XI. században létezett. A város mellett, a Narew folyó partján a pultuski vár; gótikus stílusban, kőből épült. A levéltár eredetileg szintén gótikus stílusban készített templom volt. Mint oly sok minden, a német megszállás éveiben ez is tönkrement. Harminc év telt el, amíg a felújításra pénz jutott. S igazi funkcióját csak a nyolcvanas évek közepén kapta meg. 1985-től kultu-. rális intézmények székhelye. A Mazówiai Tudományos Központ egyik részlege, helyet ad a Lengyel Történelmi Társaság pultuski kirendeltségének, a Polonia levéltárnak, a helyi tudományos egyesületeknek. Itt fogják össze két nagy föld^ rajzi egység, Mezówia és Podlasza tájszótárának gyűjtő- és feldolgozómunkáját. Sok iratot helyeztek el itt Varsó féltve őrzött kincseiből, mert a fővároshoz képest sokkal kisebb a lég- szennyezés.. (Persze biztonsági okok is közrejátszottak: ne legyen minden érték egy helyen.) Aki adatokat kíván a múltról, aligha kerülheti meg az archívumot. Megtudhatja, hogy a kézműveskereskedő jellege miatt sokszor volt ellenséges támadásnak kitéve a város. Egyetlen évben, 1336-ban például négyszer rombolták le és építették újjá a pultuski várat. Az élni akarás, a megújuló képesség szinte hihetetlen bizonyítéka ez. A későbbi századokban püspöki székhely. A gazdaság nem csupán az ellenségnek volt vonzerő, csábította a művészeket, iskolamestereket és írókat is. Véletlen-e, hogy az első lengyel iskolák egyike Pultuskban létezett, a krakkói egyetem filiáléjaként. Több professzor települt át oda a fővárosból. Pultusk- bari működött az első mazówiai nyomda. Nem okozott gondot a színház fenntartása sem. A hajdani iskola, kis egyetem épületében ma gimnázium működik. Az 1440-ben alapított intézmény tanára volt Maciej K. Sarbiewski, a XVII. századi lengyel Horatius, akit 1612-ben VIII. Urbán pápa ezüstkoszorúval tüntetett ki. Növendékei között pedig ott volt Báthory András, a nagy király unokaöccse. Wiktor Gomulicki költő, író emlékét külön gyűjteménnyel ápolják. Gyermek- és ifjúkorának városa Pultusk. Tíz évig lakott ott, s később is rendszeresen látogatta. Gyermekévei kitörölhetetlen nyomot hagytak munkásságán. Emlékek kék egyenruhában című művében (1905) dolgozta fel iskolás éveinek történetét. RÖ- videbb-hosszabb verses kompozícióiban ugyancsak emlékek csendülnek vissza. Ilyen a Rakéta Mihály történetét feldolgozó. A cipészről szól, aki indulókat fü- työrészve képes gyermeksereget összegyűjteni: Hacsak kilép a küszöbön egész serege van máris, minden gyerek hozzászalad, hiszen ő a „generális”. (Szirmai Endre fordítása) Rakéta Mihály sorsának tragédiája, hogy vissza kell ülnie a kaptafához. Gomu- lickinál érzékenyebb és kritikusabban figyelt korának történéseire Cyprian Norwid költő. Rá vonatkozó adatok is találhatók a pultuski levéltárban. Az 1863-as anyakönyvben eredetiben olvasható Norwid apjának végrendelete, s a cári időszak számos dokumentuma. Ezeket Wiktor Gomulicki többször forgatta, mert anyagot gyűjtött az 1863-as lengyel felkelés helyi eseményeinek megírásához. Nem véletlen, hogy 1974-ben szobrot kapott az ottani kisiparosoktól, és az sem, hogy emlékét a pultuski levéltár külön gyűjteménnyel ápolja. A Gomulickiánában levelek fényképek, könyvek egyaránt láthatók. Oda került a’ verseit magyar fordításban tartalmazó antológia, a Ciechanówi üzenet is. A svédekkel évszázados kapcsolata van a kisvárosnak. Amikor csapatok a XVII. században többször átvonultak Mazowszén, elemi csapás módjára raboltak, pusztítottak. A lengyel köznyelv a történést özönvíznek nevezte. S így természetes, hogy Sienkiewicz onnan vette regénye címét. Az eseményt svéd grafika ábrázolta. A pultuski levéltár ezt megvásárolta, s a város melletti 1703-as csata ábrázolását is. Nem sokkal kedvezőbbek a helyiek emlékei a napóleoni időkről sem. A franciák 1812-ben átvonultak ott, s jellemző, hogy népdal őrzi emléküket: István napján, mindjárt reggel jött a francia sereg, megérkezett Pultuskba. Pultusk szomorú és kihalt. A kisváros őrzi a történelmi idők emlékét, s ezzel is készül a jövőre. Janusz Szczepanski szerint Pultusk példát ad a tájszógyűjteménnyel arra, miként kell feldolgozni a szellemi hagyatékot. Más szláv nyelven Európában nem végeznek — tudomásuk szerint — hasonló gyűjtést. Az erre fordított munka azért szükséges, mert az eredet tisztázása nélkül nem látható a továbbvezető út. Szentmihályi Szabó “Péter Reggel. Vörös Ferenc grafikája Laczkó András Jaspar Gyula ÖSSZEOMOLVA Hazaértem, és felvágtam ereimet a gondok üvegével. Nézem, \ahogy elfolyik a vérem ... Bekapcsolom a rádiót: erőszak, terror, kikapcsolom. Hatdoklónak — |halálról beszélnek. Lassan este lesz. Nem kattintom fel a villanyt, azért is fizetni kell. Az isten néhány mécsest igyújt az égen, hogy legyen fényem, míg elalszom mélyen a szivemben. Ne ébresszen fel senkisem! A valóság ellen mesékre van szükségem: hadd legyek én a ,szegényember legkisebb fia ki bölcs, jóságos és tiszta, kit nem ijeszt meg bűbáj, zord átok, és győztesen lép át minden akadályon.
