Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) természeti hatásokkal járó beruházásoknál a viták elkerülése érdekében általában a meglévő állapot fenntartására törekednek. A mezőgazdasági szakemberek e.tzel a véleménnyel már a beruházás tervezésének szakaszában sem értettek egyet. Az új helyzet ugyanis a talajvízszint-ingodozásá- nak csökkentésével a növények kiegyenlítettebb vízellátását teszi lehetővé. Ez a táj nagy részén meg- oldaható, sőt az öntözési lehetőségek is bővülnek és egyszerűsödnek. Ugyanakkor kisebb területeken előre nem látható hatások is felmerülhetnek, ezek későbbi kezelésére beruházási tartalékot szükséges képezni — figyelmeztetett a felszólaló. A vitát megelőzően szót kapott SÜTŐ KALMAN (Vas megye), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese; felolvasta több képviselőtársa véleményét is tolmácsoló levelét, amelyet Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének írt. A levél lényege, hogy választ kér a kérdésekre: a beruházásról készült akadémiai állásfoglalás kialakításában név szerint kik vettek részt, s az Akadémia elnöke egyetértett-e az állás- foglalással? Az első hozzászóló DR. SZENTÄGOTHAI JANOS akadémikus (országos lista), nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA tudományos tanácsadója, emlékeztetett arra: 1983. december 20-án az MTA elnöksége egyhangú döntéssel nyomatékosan ajánlotta a kormánynak, hogy mondjon le a tervről vagy legalábbis hosszú időre függessze fel annak megvalósítását. Ez a határozat azóta sem került nyilvánosságra. — Mivel a beruházásnak a víz- és környezetvédelmi tekintetben legvitathatóbb bősi része gyakorlatilag elkészült, ma már csak az üzemmódról, valamint a Dunából elvezetett víz- mennyiségről lehet és kell vitázni — mondotta ezután. Elválasztható azonban ettől a kérdéstől a nagymarosi vízi erőmű. A terveknek a hajózás javítására vonatkozó része olcsóbban, a környezet és a táj veszélyeztetése nélkül is megoldható. Hangsúlyozta, hogy nem merné javasolni a szerződések egyoldalú felmondását, a nemzetközi jog azonban módot ad arra, hogy ha a szerződéskötés óta a körülmények alapvetően megváltoztak, a szerződést módosítsák, vagy alkalmazását felfüggesszék. — Javaslom ezért a nagymarosi vízlépcső munkálatainak felfüggesztését, azt, hogy az összes érintett ország független környezetvédelmi, vízépítészeti és energetikai szakemberei az egész kérdést a Duna-völgy közös problémájaként vitassák meg. KÁLÓI ENDRE (Győr-Sopron megye), a halászi Zöld Mező Mgtsz, elnöke kifejtette: a Szigetköz lakosságának nagy többsége bízik a szakemberekben. Viszont aggodalmának adott hangot, hogy a terv nem számol megnyugtatóan a szigetközi, a Mosoni-Duna melletti települések ivóvíz- ellátásával. ECK TIBOR (Komárom megye), a Lakástextil Vállalat Tatai Szőnyeggyárának igazgatója utalt arra, hogy többen a beruházás kedvezőtlen hatásaira hivatkozva kérik az építkezés leállítását. A képviselő ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: nem várni kell a feltételezett hatásokat, hanem gyakorlati munkával fel kell készülni megelőzésükre, s a művet környezetkímélő módon az ember szolgálatába kell állítani. SZABO KALMAN akadémikus (Budapest), a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanóra több indítványt tett. Javasolta, hogy a miniszteri expozét tekintse az Országgyűlés közbülső beszámolónak és így fogadja el, de ne erősítse meg a benne levő koncepcionális elképzeléseket. Indítványozta a nagymarosi vízlépcső építésének mielőbbi felfüggesztését. Az állandó bizottságok tagjainak delegált képviselőiből különbizottság megalakítására tett javaslatot; e testület november végéig készítsen korreferátumot a kormány mostani beszámolójához, meghallgatva ehhez az eltérő véleményeket képviselő szakembereket. A különbizottságnak ajánlatot kellene kidolgoznia az Országgyűlés számára a vízlépcső további sorsáról, és ennek alapján kellene szavazni a kormány állásfoglalásáról. RUGÄN MIHÁLY (Szolnok megye), a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese leszögezte : mindenképpen a beruházás befejezését támogatja. SÁNDOR GABOR (Nógrád megye), az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyárának anyagbeszerzője a kormány előterjesztését korrektnek ítélte, amely körültekintő munka eredményeként született. SIMON PÉTER (Tolna megye), a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemviteli igazgatója a bős—nagymarosi beruházás energetikai vonatkozásait elemezte felszólalásában. A bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer vízierőmű-részét kapacitásában és gazdaságosságában egyaránt logikus, a villa- mosenergia-igényekhez illeszkedő elhatározásnak tartotta. TÓTH ISTVÁN (Bács-Kiskun megye), a Kis- kunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási Társulatának igazgató főmérnöke mint a vízügyi ágazatban dolgozó mérnök sorra vette a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer néhány kedvező, illetve kedvezőtlen hatását. Végezetül kijelentette: elfogadja az előterjesztett jelentést. Támogatja, hogy a vízlépcső építését az eredeti koncepció szerint fejezzék be. MEDVETZKY ANTALNÉ (Baranya megye), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Intézetének igazgatóhelyettese — maga is vízépítő mérnök — véleménye szerint a vízlépcsőrendszer főművei jók, megépülésük után nagy nemzeti érték jön létre. SÜDI BERTALAN (Bács-Kiskun megye), a jánoshalmi Petőfi Mgtsz párt- bizottságának titkára vitába szállt azzal a vízlépcső építését szorgalmazó véleménynyel, hogy az építkezés túl előrehaladott az eredeti állapot visszaállításához. Érvként használta, hogy pénzínséges korunkban ésszerűtlen megoldás kétes kimenetelű beruházásra költeni a nemzeti jövedelem számottevő hányadát. Javasolta: záros határidőn belül népszavazáson határozzon a beruházásáról az egész magyar nép. SZABÖ TAMAS (Fejér megye), az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője elmondotta, hogy amióta az emberi civilizáció létezik, azóta folyamatosan be is avatkozik a természetbe. Nem szabad azonban zsarnok módjára kihasználni a természetadta erőket. SIMON PÉTER PÁL (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), a Tiszai Vegyi Kombinát gyáregységvezetője szerint a továbbépítés és a beruházás leállításának ösz- szevetése csak egy eredményt hozhat, azt, hogy az Somogyi alkotmánymódosítási javaslat Parlamenti tudósítónk jelenti Bár most az adótörvénynek csak kisebb módosításairól volt szó, a vitában a képviselők több ponton érintették egyebek közt a személyi jövedelemadónak a közvélemény által élesen bírált kedvezőtlen hatásait. Csaknem valamennyi felszólaló említette például az adórendszer teljesítményvisszatartó hatásait, az egyes területeken már-már működésképtelenséget okozó ellentmondásokat. A parlamenti tisztségviselőknek az ülésszakot megelőző értekezletén» a Pénzügyminisztérium képviselője úgy fogalmazott: „Nem lehet bizonyítani, hogy nincs ilyen hatás”. Mit jelent ez a kissé nyaka tekert mondat? — kérdeztük Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt. — Mivel ezt nem én mondtam, csak föltételezem, hogy elsősorban arra utal, hogy a személyi jövedelem- adó kérdésében korai volna végleges ítéletet mondani. Az tény, hogy bármiféle progresszív adónak van bizonyos megfontolásra késztető hatása. Mi azt mondjuk, hogy a munkát és a túlmunkát jól meg kell fizetni. Ennek már nem sokáig szab gátat a jelenlegi kötött bérszabályozás. Ennek feloldása után egyértelműbben érvényesülhet a teljesítményelv, s így a mostanihoz hasonló feszültségeket már csak egyes vállalatok rossz gazdálkodása okozhat. Mindezzel együtt véleményem szerint a lakosság mai nettó jövedelme nem kevesebb, mint a tavalyi volt, más kérdés, hogy az adóval még nem tanultunk meg együtt élni. Sokan nem a teljes jövedelmüket nézik, hanem inkább a fizetési szalagon szereplő levonásokon bosszankodnak. — Eszerint csak pszichikai okai volnának a társadalmi méretű ellenkezésnek? — Ezt nem állítom. S azt. sem vitatom, hogy indokolt a személyi jövedelemadó progresszivitásának mérséklése vagy ahogy azt több képviselő mondta: az adósávok széthúzása. — Az említett bérszabályozási változások és az adórendszer tökéletesítése után időszerűségét veszti-e a „svéd adó — albán bér” vicc, amellyel a mai helyzetet sokan jellemzik? — A mi adónk mértéke nem is hasonlítható a svédországihoz. Miként a bérek sem az albánokéhoz. Mindkét vonatkozásban a középmezőnyben foglalunk helyet az európai országok között. Az adórendszer nem valamiféle bér—adó aránytalanság miatt hatott sokkolóan, inkább azért, mert romló gazdasági helyzetben vezettük be. — Hogy ítéli meg a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos döntés elhalasztását? — Egyebek között a vállalatok jövő évi gazdálkodásához szükséges időbeni tájékozódás miatt fontos lett volna, hogy most döntsön a parlament. A pénzügyi kormányzat rugalmasságát bizonyította, hogy elfogadta a halasztást célzó javaslatot, jóllehet a törvénytervezettel szemben épp az érintetteknek, azaz a vállalkozóknak és a gazdasági szakembereknek nem volt érdemi kifogásuk. A halasztást lényegében csak a jogi szövegezéssel és az elfogadási procedúrával kapcsolatos ellenvetések okozták. Bízom abban, hogy e formai változtatások után a novemberi ülésen elfogadják a képviselők a törvényjavaslatot. Pásztohy András, a megyei képviselőcsoport vezetője alkotmánymódosító javaslatot tett. A kért változtatás mindössze egyetlen szó, mégis fontos alkotmányos feltétele Csurgó és Tab várossá válásának. Az alkotmány eddigi megfelelő bekezdése azt mondja ki, hogy „tanácsot több község is alakíthat”. Ha a község szó helyett a település kifejezés kerülne a szövegbe, lehetővé válna, hogy az említett nagyközségek és a környékbeli települések idővel közös városi-községi közös tanácsot hozzanak létre. — Tapasztaltam, hogy a várossá válás lehetősége mekkora ösztönző erőt je lent Csurgó és Tab, vala mint a környékbeli falvak lakói számára — mondta Pásztohy András. — Ha pedig egyetlen szó megváltoz tatása új lendületet ad a közös cselekvésnek, ezt a módosítást meg kell tenni, függetlenül az alkotmány egészének napirenden levő reformjától. A somogyi indítványt a parlament jogi bizottsága támogatólag jóváhagyta, s az Országgyűlés novemberi vagy decemberi ülése elé terjeszti. Bíró Ferenc adott ütemterv szerint meg kell építeni a vízlépcsőrendszert. Rámutatott, hogy lesznek káros hatások, de ezek kiegyenlíthetők, nem vissza- fordíthatatlanok. KIRÁLY ZOLTÁN (Csongrád megye), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő riportere bevezetőben hangoztatta : — Mindössze másfél hónapja, hogy szenvedélyesen vitázik az ország erről a gi- gantomániás beruházásról, amely egy kis ország számára még közepes volta ellenére is óriási terhet jelent. És amelynek inkább érezzük, semmint ismerjük a veszélyeit. Ám a most világra jönni kész demokrácia szellemében ikeressük a kiutat a nagyberuházás akozta ökológiai és ökonómiai zsákutcából. A mai reformszándékú kormány hitelének leginkább megrontója, a bizalmi válság kovácsa az elmúlt évtizedeik politikai, kormányzati gyakorlata — hangoztatta. A bős—nagymarosi vízlépcső-beruházás előkészítése és megvalósítása, az ezt megelőző alkudozások, csatározások, a döntések meghozatalának, halogatásának módja és háttere, mint cseppben a tenger, úgy reprezentálja Magyarország utóbbi négy évtizedének ellentmondásos gazdasági, társadalmi, politikai viszonyait, közéletét. A képviselő ezután néhány konkrét kérdést vett nagyító alá. Mindenekelőtt a beruházás költségeivel kapcsolatban fejezte ki kétségeit, emlékeztetve arra, hogy a 10 évvel ezelőtti 20—25 milliárdos elképzelés után 1986- ban sokakat megdöbbentett az 54 milliárdos előirányzat közzététele. Most azonban van, aki már 110, sőt 150 milliárdos végösszegről beszél. Véleménye szerint ennek az az oka, hogy eleve rossz költségbecslést készítettek, de csak így lehetett kicsikarni a döntést a munkák megkezdéséhez. Hasonlóan vitatott kérdésnek nevezte a komplex beruházás megtérülési idejét. Ezután felhívta a törvényhozó testület figyelmét a vízlépcsőrendszer várható ökológiai veszélyeire, majd a kérdéskör nemzetközi jogi vonatkozásait érintette. A Magyar Tudományos Akadémia álláspontját idézve, megállapította: — A budapesti szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, tehát szó sincs a tájékoztatóban hangoztatott egyoldalú felbontásáról. Annál kevésbé, mivel a tudományos kutatások legújabb eredményei által felszínre hozott rendkívül súlyos ökológiai következmények nem voltak előreláthatok. A jelenlegi helyzetre vonatkozik a nemzetközi jog azon elve, miszerint a körülmények lényeges változása, súlyos tévedés felismerése szerződésmódosítást tesz lehetővé — tette hozzá. Ügy foglalt állást, hogy ; miniszteri tájékoztatót : maga részéről nem tartji elfogadhatónak. Bejelentet te: 31 képviselőtársa aláírá savai az Országgyűlés elnö kéhez eljuttatott levélbet kéri, hogy a miniszteri tá jékoztatóról — az üg.vrenc adta lehetőség értelmében — név szerint szavazzon a parlament. BARCS SÁNDOR (országos ilista), az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke egy rövid idézetet olvasott fel a síkföldi vízi erőművekről. Ebben Mihail Gorbacsov fejti ki a véleményét a szovjetunióbeli erőműépítés problémáiról, utalva arra, hogy a Szovjetunióban ezeknél a beruházásoknál „a közigazgatás mely pontján temették el a tudomány álláspontját”. A Szovjetunióban úgy döntöttek, hogy mielőbb össze kell állítani a halasztást nem tűrő, késedelem nélkül megoldandó problémák listáját, s amikor ezzel a munkával elkészültek, beszámolnak róla az embereknek — tette hozzá. Befejezésül úgy foglalt állást, hogy el kell fogadni a Magyar Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága jelentésében felvázolt két alternatívát. vAncsa jenö mezőgazda-sági és élelmezés- ügyi miniszter a beruházásnak a mezőgazdaságot érintő hatásairól szólva kiemelte : a vízlépcsőrendszer hatásterülete két megye 24 mezőgazdasági üzemére terjed ki. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek a 62 ezer hektár földjén mintegy 18 ezer ember dolgozik. Ez alig éri el a müveit területek egy százalékát, ugyanakkor ezeknek az üzemeknek a produktuma több mint két százaléka az országos termelésnek. Ez azt jelenti, hogy kétszeres intenzitással gazdálkodnak, tehat igen fejlett mezőgazdasággal rendelkező térségről van szó. Ennek a sorsa nem .lehet közömbös sem a mezőgazdasági irányítás, sem a kormány számára. Ezért nagy felelősséggel vizsgálták a beruházás mezőgazdasági hatásait. Tanulmány készítésére kértek föl számos kutatóhelyet, s egyetlen olyan tanulmány sem akadt, amely elutasította volna a vízlépcső építését mezőgazdasági, ökológiai szempontokra hivatkozva. A miniszter annak a véleményének adott hangot, hogy az érintett térségekben folytatni kell az intenzív mezőgazdasági termelést, a fejlesztési programokat meg kell valósítani. A kormány nevében bejelentette : a térség mezőgazdasági üzemei részére garanciát vállalnak a meliorációs és öntözésfejlesztési programok végrehajtására. Ez azt jelenti, hogy mintegy négy- százmillió forintos beruházást hajtanak végre a következő években ebben a térségben. Jövőre elkészülnek a beruházási-fejlesztési tervek, 1990—92 között elkészül a komplex meliorációs és öntözési program, amelynek^ segítségével »kiküszöbölhetők a káros hatások, s lehetővé válik az intenzív mezőgazdasági termelés. NEMES TAMAS (Komárom megye), az Esztergomi Városi Tanács elnöke elmondotta: választókerületét a nagyberuházás közvetlenül érinti, s az ott élők azzal a munícióval engedték útra, hogy foglaljon állást a vízlépcsőépítés felfüggesztése mellett. HORN GYULA külügyminisztériumi államtitkár visszaidézte, hogy a felszólalók közül többen úgy vélekedtek: a leállítás (Folytatás a 6. oldalon.)
