Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIIV. évfolyam, 241. szám Ara: 2,20 Ft 1988. október 8., szombat • • W JOVOT MEGHATÁROZÓ TANÁCSKOZÁS DÖNTÖTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG sebb pártegységek, saját munkaterületük képviseletén kívül szélesebb körű tapasztalatokkal, megyei áttekintéssel tudnak nyilatkozni, vitatkozni és dönteni az üléseken. A testületek létszámát — bár voltak ellenvélemények — általában megfelelőnek tartják, ugyanígy az egyes társadalmi rétegek képviseletét is. Többen 25— 30 százalékos csökkentést is el tudnának képzelni, s ettől leginkább a belső műhelymunka javulását, a valódi vitaszellem kialakulását, a testületi tagok kapcsolatának, együttgondolkodásának megteremtését várják. Azt állították, hogy a testületi létszámot a feladathoz kell igazítani. A tervszerű és előrelátó, megfontolt cserét, a lemondott vagy fölmentett testületi tagok pótlását kivétel nélkül a delegálás módszerével látják megoldhatónak. Az arányokról eltérő vélemény alakult ki. Voltak, akik 20— 30, mások 50 vagy ezen felüli arányban is el tudnák képzelni a delegált testületi tagok számát. A módszer bevezetésének indokai a következők : A közvetlen küldés révén az eddiginél jobban megvalósulhat a szervezeti szabályzat azon előírása, miszerint a testületi tágok kötelesek az alapszintű közösségek érdekeit képviselni. Ehhez azonban párosulnia kell a számonkérésnek, az elszámoltatásnak is. A KISZ-ben már kipróbálták ezt a módszert; sok előnye, de hátránya is van. Gond csak abból adódhat, ha túl gyakran váltják a delegált testületi tagokat. Okos elképzelés a közvetlen küldés — mondták mások —, mert a küldött jobban érzi majd, hogy számadási kötelezettsége is van. A pártbizottság tagjait eddig még senki sem számoltatta el arról, hogy mit, kiket, hol és hogyan képviseltek. Ez a módszer gyökeres változást hozhat. A delegálás főként abban segítheti a vezetést, hogy megtalálja a lehető legjobb embereket a politikai irányításhoz, azokat, akiknek képességük, megyei áttekintésük is van. A módszer bevezetését tehát a megkérdezettek egységesen ajánlották. (Folytatás a 3. oldalon) Az ideiglenes munkabizottság előterjesztése Tisztelt pártbizottság! Megyénk jövőjét meghatározó ügyben ült össze Somogy politikai vezető testületé. Nem kisebb jelentőségű és, horderejű témáról lesz szó, mint arról, hogy az országos pártértekezlet szellemében miként vagyunk képesek megújítani önmagunkat, a testületek irányító módszerét és stílusát; milyen eszközökkel,' elkötelezettséggel és tartalmi változtatással tudjuk visszanyerni a kommunisták és közösségeik, a megye lakosságának bizalmát; hogyan akarunk tevékenykedni, hatásosabban cselekedni a szocialista jövő érdekében. Mindezt úgy, hogy a dolgozó — és munkája révén elismert — somogyi ember érdeke, szándéka és véleményalkotása, a szocialista demokrácia, a nyilvánosság és előrelátó cselekvés vezérelje. Mint az ideiglenes munka- bizottság vezetője jelentem a pártbizottságnak, hogy munkacsoportunk teljesítette feladatát. A megyei pártbizottság tagjaival, megyei párt- és állami tisztségviselőkkel, gazdasági és intézményi, tömegszervezeti vezetőkkel, kommunistákkal és párton- kívüliekkel beszélgetve-gyűjtöttünk általánosítható véleményt a pártmunka megújításához. Örömmel jelentheÁ testületi munka megújításáról Vizsgálódásunk középpontjában a testületi munka színvonala, hatékonysága, módszere és stílusa állt; az a fő kérdés, hogy vajon a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottsága — adottságainál és felkészültségénél, összetételénél fogva — képes-e megjelelni a megváltozott követelményeknek. Részkérdésekben sok — egymástól eltérő — véleményt rögzítettünk. Abban azonban egységes volt a megkérdezettek álláspontja, hogy a testületek — az utóbbi évek tapasztalatai alapján — politikai, erkölcsi és személyi összetételüknél jogva alkalmasak felelősségteljes feladataik ellátására. Ugyanakkor többségük hozzátette: módosításra, a statisztikai szemlélet végleges kiiktatására és fiatalításra, bizonyos arányú cserére okvetlenül szükség van. Néhányan megjegyezték: a testületben túl sok az igazgató, az elnök, s a különböző beosztásokhoz kötődő testületi tagság sem mindig elfogadható. Indokolja a cserét az a felismerés, hogy a változást és folytonosságot csak akkor lehet biztositani, ha egymás felkészültségét, képességét, tapasztalatát kiegészítve három generáció képviselői megfelelő arányban vesznek részt a vezetésben. Indokolja továbbá az is, hogy az új helyzethez igazodva egyre felkészültebb, elvi-eszmei- politikai irányításra képes, politikai, szakmai, gyakorlati és mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező testületi tagok tudják csak jól ellátni feladatukat. Azok, akik a kitem, hogy kivétel nélkül minden megkérdezett politikai felelősségtudattal, elkötelezetten, őszintén és el- mélyülten nyilatkozott. önvizsgálat volt ez az eszmecsere. Mindenki felmutathatta gondolatát, szándékát, képességeit és gondjait; kertelés nélkül nyilatkozhatott álláspontjáról, módosító javaslatairól és arról: milyennek képzeli el a jövő útját. Hozzáteszem: valamennyien szocialistának! A vélemények összefoglalását hosszan tartó vitákban alakította ki a bizottság. Nem volt könnyű munka. Azt akartuk, hogy a testület tagjai visszahallják jelentésünkből észrevételeiket, gondolataikat és javaslataikat. Állásfoglalásukat, vitájukat kérem ezután, hogy minél tisztább lelkiismerettel állhassunk a megye kommunistáinak közösségei, Somogy lakossága elé rendteremtő és megújító, önmagunk munkáját értékelő és a kibontakozást, a politikai irányítómunka kötelező reformját meghatározó álláspontunkkal. Napjainkban az a legfontosabb teendő pártunk számára, hogy visszanyerje a tömegek bizalmát; a társadalom irányítójaként felszámolja a beidegzett szokásokat, módszereket. Emberközeli felfogással, a tömegek szolgálatában korszerű tartalmi és szervezeti elvek alapján, a szó és a tett egységének visszaállításával, előrelátó káderpolitikával, a formalizmus és a bürokrácia kiiktatásával bizonyítsa elhivatottságát, jövőt formáló tettrekészségét. Klenovics Imrének, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével tegnap jövőt meghatározó ülést tartott a megyei pártbizottság. A tanácskozáson - az mb tagjain kívül - részt vettek a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei párlbizottság osztályvezetői, a munkabizottságok külső tagjai és a tömegszervezetek, -mozgalmak vezetői is. Az ülésen Dévényi Zoltán vb-tag, a testület által megbízott ideiglenes munkabizottság elnöke terjesztette elő a párt politikai irányító munkájának megújítását előkészítő beszélgetések tapasztalatainak összegezését. A jelentést teljes terjedelmében tárjuk olvasóink elé. A vita részleteit hétfői lapunkból ismerhetik meg. Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka A bős—nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájékoztató feletti vitával folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták tapasztalatait. Elsőként BERDÁR BÉLA (Pest megye), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében javasolta: az 'Országgyűlés a kormány beszámolóját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s határozza meg a kormány számára a további építkezés és az üzemeltetés feltételeit. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni leállítása nagyban befolyásolhatja a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatainkat, csökkenti kormányunk hitelét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ország közvéleménye most döntést vár a parlamenttől, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikor a vízlépcső ügyében minden lényeges kérdés már korábban eldőlt. Ezért a településfejlesztési és környezet- védelmi bizottság elfogadta a tájékoztatót azzal, hogy következtetéseit és követelményeit, a környezetvédelemmel és a településfejlesztéssel összefüggő feltételeket meghatározta a kormány számára. SZILAGYI GÁBOR (Hajdú-Bihar megye), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, az építési és közlekedési bizottság titkára elmondta: a testület a nagy- beruházásról folytatott vitában úgy foglalt állást, hogy a beruházás megvalósítása jelentősen előrehaladt, visszafordíthatatlan, s olyan kényszerpálya, amelyen, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. A képviselők érzékelik a felelősség nagyságát, éppen ezért a mű mielőbbi befejezését támogatják, és nem annak leállítását. Meggyőződésük, hogy ellenkező esetben jelentős károk érnék az országot. A bizottság ülésén komoly bírálat érte a kormányt a tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért, majd annak lassúságáért. Egyebek mellett ennek tudható be, hogy a terepet olyan csoportok uralták, amelyek politikai célok szolgálatába állították a vízlépcső ügyét. összegezve a viták tapasztalatait: a bizottság biztosítottnak látja az építkezés feltételeit. MAYER BERTALAN (Vas megye), a csepregi Győzelem Mgtsz, elnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója ugyancsak ismertette a bizottság ülésén kialakult vitát. Elmondotta: többen hangsúlyozták, hogy erre a parlamenti vitára nem most kellett volna sort keríteni, hanem már 1985- ben, vagy még korábban. A bizottság véleménye szerint a felelősség nemcsak az illetékes szaktárcát, hanem az államközi szerződés aláíróját, a kormányt terheli. Ennek tudatában a kormánynak az üzemeltetésnél minden egyéb szempontot — az energiatermelést, a hajózhatóságot egyaránt — alá kell rendelnie a természetvédelem követelményeinek. A bizottság nyomatékkai ajánlja a kormánynak, hogy amennyiben ökológiai, környezetvédelmi gondok merülnének fel a „csúcsrajára- tás” következtében, akkor kezdeményezze a nemzetközi szerződés módosítását. A felszólaló hangsúlyozta: a bizottság ellenzi, hogy a bős—nagymarosi beruházás ügyében népszavazáson szülessen meg a döntés. A bizottság véleménye: a beruházás befejezéséig, illetve az erőmű üzembe helyezéséig — ad hoc jellegű — parlamenti bizottságot kell létrehozni a munkálatok ellenőrzésére. A bizottság kapjon felhatalmazást független nemzetközi szervezet szakértőinek bevonására is. CSELOTEI LÁSZLÓ (Pest megye), akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a mezőgazdasági bizottság véleményét tolmácsolta. Utalt arra, hogy az építők az ilyen jelentős (Folytatás a 2. oldalon)